.jpg?1651957686)
|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Magyarország története a 19. században
A "hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.
Tolnai György - A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon (1840-1849)
A szerző gazdag korabeli forrásanyagra támaszkodva mutatja be, hogy a hazai parasztok a külföldiekhez hasonlóan 1848 előtt mindig több és több árut adtak el az addig csak családi szükségletre termelt háziipari cikkekből. Az olvasók előtt kibontakozik a falusi ipar - elsősorban a paraszti szövő-fonóipar - fejlődése a kisárutermeléstől egészen a tőke behatolásáig, s ennek nyomán a hazai manufaktúrák kialakulásáig, miközben a régi jobbágyparaszti falu a felvásárló-kereskedők és a bedolgozó paraszti munkások osztályaira bomlik. Különösen jelentősek azok a fejezetek, amelyek a textilmanufaktúrák kialakulását vizsgálják. E korszak vezető iparága itthon - miként az önálló fejlődés útjára lépő más országokban is - a textilipar. Ez adja a magyarországi polgári forradalom fő ipari bázisát.
A magyarországi textilipar politikai jelentőségére elsősorban Kossuth iparvédegyleti mozgalma mutat. Az e korszakban legfőbb áruként gyapjút termelő liberális nemesség közvetlenül érdekelt volt a hazai textilipar fejlődésében, s ezért tömörült a polgársággal és parasztsággal együtt a Védegylet köré. A szerző bemutatja, hogy 1849-ben már a hazai textilipar ruházta fel a honvédsereget, s hogy a kormány ipartámogatása jelentős mértékben erősítette a textilipart.
Tallós György - A Magyar Általános Hitelbank
A Magyar Általános Hitelbank a bécsi Rotchild-ház érdekeltségi körébe tartozó Österreichische Creditanstalttal mint gazdasági háttérrel és üzlettárssal Budapesten bejegyzett magyar üzleti bankként jött létre 1867-ben. Ez volt az első "Crédit mobilier" típusú, ipari, mezőgazdasági és infrastrukturális vállalatokat is finanszírozó bank hazánkban. A MÁH egy időben állambankári szerepet is betöltött, s mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban az ország legnagyobb üzleti bankjává fejlődött. A bécsi Rothschild-házat követően a párizsi Rothschild- és Schneider-házak érdekeltségi körébe tartozó francia nagybankok, majd a londoni Rothschild-ház is a bank részvénytőkéje jelentős hányadának tulajdonosaivá lettek. A MÁH részvénytöbbsége azonban kezdettől fogva magyarországi természetes és jogi személyek tulajdonában volt és maradt. A MÁH "redőnyzárására" 1948-ban került sor, amikor a nagybankok magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vétele, majd a nagyvállalatok államosítása a bank további tevékenységének feltételeit rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta. A kötet a Magyar Általános Hitelbanknak a magyarországi banktörténeti szakirodalomból eddig hiányzó monográfiája. Mind ilyen, intézménytörténeti jellegű. A nyolc évtizedig fennálló pénzintézet története azonban sok olyan gazdaságtörténeti, sőt politikatörténeti részeket is tartalmaz, amelyek túllépnek egy bankmonográifa feszes keretein. A könyv szerzője Tallós György közgazdász-banktörténész, 1970-1983 között a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, címzetes egyetemi tanár, s mint nyugalmazott elnökhelyettes az MNB elnöki tanácsadója. Elsősorban a magyar banktörténet kutatásával foglalkozik és A MAGYYAR NEMZETI BANK TÖRTÉNETÉT szerkeszti. A mű A MAGYARORSZÁGI PÉNZINTÉZETEK TÖRTÉNETE című sorozatban jelenik meg.
Kiss József - A pesti invalidus ház jászkunsági földesurasága 1731-1745
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kövér György - 1873. Egy krach anatómiája
A kötet a krizeológia - a válságok törvényszerűségeit kutató tudományág - mifelénk ritka jelentkezése. Az Osztrák-Magyar Monarchiát gazdasági alapjaiban megrázó világválság okait a szerző a gazdaságtörténet eszközeivel mutatja be. Megismerkedhetünk a nevezetes tőzsdekrach előzményeivel és következményeivel. Tanúi lehetünk mesés vagyonok látványosan gyors keletkezésének és elúszásának, meglepődhetünk a részvények értéke, a kolerajárvány, az aszály és a vasúti sínek hossza közötti összefüggések titkain.
Csató Tamás - A belkereskedelem Magyarországon a 19-20. században
Ez a munka a kereskedelem történeti útja felvázolásának első megközelítését tűzi ki célul. Ezt a belkereskedelem, mint összetett struktúra többoldalú vizsgálatával, belső (ágazati, méretbeli) és területi szerkezetének feltárásával, bemutatásával kívánja megvalósítani. A kutatás során a témát bővítő és szűkítő megfontolásokat egyaránt mérlegelni kellett. Jóllehet Magyarország belkereskedelmének története a tanulmányozás tárgya, célszerűnek látszott ezt az európai fejlődés fővonásaival egybevetni, valamint egyes közép- és délkelet-európai országok belkereskedelmével összehasonlítani. A nemzetközi összehasonlítás megállapításainkat megerősítheti, hiszen az egy országra korlátozódó vizsgálatból levont következtetéseket eleve az átlagosnál több bizonytalanság terheli. Nehezítette a munkát, hogy esetenként nem rendelkezünk olyan módszerekkel, melyek segítségével a fellelhető adatokból meghatározhatjuk a belőlük következő fontosabb tanulságokat. Nem térhet ki viszont ez a munka sem számos részletkérdésre - bármily fontos legyen is -, sem a kereskedelmi tevékenység feltételrendszerének, intézményeinek teljes körű felsorolására (egyesek története közülük, mint például a tőzsdéé, amúgy is ismert már). Végül pedig meg kell említeni, hogy a szerző a kereskedelem történetét mindig a gazdaság- és társadalomtörténet szerves részeként vizsgálja, de nem tartja célszerűnek, hogy a máshonnan ismert - illetve megismerhető - történelmi folyamatok leírásával terhelje a tanulmány szövegét, illetve olvasóját.
Miskolczy Ambrus - A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Berend T. Iván - Ránki György - A magyar gazdaság száz éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kövér György - Iparosodás agrárországban
Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914 között.
Ránki György - Magyarország gazdasága az első 3 éves terv időszakában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Berend T. Iván - Ránki György - A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország a fasiszta Németország "életterében" 1933-1939
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszéke az utóbbi években folytatott gazdaságtörténeti kutatásainak eredményeivel kívánja megismertetni az érdeklődőket.
E kötetben a német imperializmus magyarországi térhódításának rohamos kifejlődését láthatjuk. A szerzők új, sokak számára eddig ismeretlen dokumentumok feltárásával megmutatják, hogy a politikai összefonódáson túl hogyan szolgálták ki a magyar uralkodó osztályok az ország gazdasági érdekeinek elárulásával a német imperializmust.
Tóth Tibor - A dunántúli kisüzemek termelése és gazdálkodása az 1930-as években
Az agrártörténet a két világháború közötti időszak mezőgazdaságának sok fontos részletét tisztázta. Mégis úgy tűnik, hogy bizonyos, eddig csak kevéssé használt források feltárása, elemzése további mozzanatokra hívhatja fel a figyelmet. A szerző egy ilyen, csak kevéssé kimerített forráscsoport - az 1930-as években felvett számtartás-statisztika - egy részletének elemzésével bepillantást nyújt a dunántúli 100 kat. hold alatti kisüzemek gazdálkodásába. A rendelkezésre álló 204 üzemi zárómérleg adatainak alapján feltárja e gazdaságok belső kölcsönhatás-rendszerét és strukturális viszonyait, majd a kapott eredmények alapján bizonyos területi és gazdálkodási típusokat is meghatároz. Mind a gazdaságok leírásának, mind pedig a csoportosítások pontosabbá tétele érdekében a szerző különféle matematikai-statisztikai, ökonometriai eljárásokat alkalmaz.
Horváth Mihály - Huszonöt év Magyarország történelméből I-III.
Horváth Mihály háromkötetes munkájában Magyarország 1823 és 1848 közötti történetét tárgyalja. Ismerteti a politikai, gazdasági társadalmi folyamatokat, melyek a forradalomig történtek hazánkban.
T. Mérey Klára - Település - megye - régió
A tisztelt Olvasó egy furcsa könyvet tart most a kezében. Egy olyan születésnap alkalmára készült, amelyet nem nagyon szokás dobra verni. A tartalma is nagyon vegyes, a műfaja ugyancsak kérdéses.
Az egyes tanulmányok keletkezésének körülményeit és a célját a tanulmányok elé írt bevezető sorokkal próbáltam megmagyarázni, amelyek olykor kissé szubjektívre sikeredtek, de ennyi "érzelem" - talán - megengedhető egy születésnapi kötetben.
Számomra ez a kötet az Élet egyik legnagyobb ajándéka. Köszönet mindazoknak, akik kiadását lehetővé tették.
S most e bevezető sorok végére jegyzem fel azt, amit az elejére illett volna tennem: Lectori salutem! Üdvözlet minden kedves Olvasómnak. Kérem és várom ítéletét.
_a Szerző_
Kaposi Zoltán - Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000
A szerző a magyar gazdaságtörténet utolsó 300 évének legfontosabb folyamatait vizsgálja. Bemutatja a 18. századi tradicionális agrárgazdaság és ipar modelljét. Rámutat az 1780-as évektől folyamatosan erősödő piaci folyamatokra, valamint a hazai gazdaságnak a reformkorban felgyorsuló modernizációs elképzeléseire. Kiemelt fontosságú a Monarchia agár-ipari munkamegosztási rendszerében működő modell bemutatása. Részletesen olvashatunk a dualizmus kori gazdasági növekedés ágazatairól (közlekedés, pénzügyek,ipar, mezőgazdaság), valamint az ahhoz kapcsolódó társadalmi és településszerkezeti átalakulásról. Ezt követően kerül sora trianoni szerződés következményeinek, valamint a két világháború közötti gazdasági struktúrának az elemzésére. Fontos fejezete a műnek a (szocialista) tervgazdasági korszak negyven évének leírása. A munkát közgazdászok, történészek, egyetemisták és középiskolások egyaránt haszonnal forgathatják.
Kopátsy Sándor - Kádár és kora
Igaz-e, hogy Kádár hírneve, értékelése közvetlenül István király és Mátyás király után következik a közvélemény tudatában?
Mondhatni-e, hogy a maga lehetőségeit tekintve "a legnagyobb magyar"?!
Kádár és kora című könyv írója Kopátsy Sándor nem ma, hanem 1992-ben írott Beszélgetések Adyval című könyvében írta: "Aki nem tudja, hogy Kádár az adott körülmények között a lehetséges legjobb megoldás, éppen olyan ostoba, mint az, aki azt hiszi, hogy Kádár azt is tudja, mit kellene akkor csinálnia, ha nem volna gúzsba kötve."
A neves közgazdász-történész író nagy ívű könyvét minden bizonnyal éles és határozott helyeslés vagy tagadás fogadja majd az újságok, folyóiratok, s az elektromos média "oldalain".
Ismeretlen szerző - "Hatvanas évek" Magyarországon
Kötetünk egy csaknem négy éve, 2000-ben megkezdett gondolkodási folyamat, majd a nyomában megindult kutatás összegzése. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával folytatott munka a "hatvanas évek" magyarországi történéseinek történettudományi eszközökkel való vizsgálatát tűzte ki célul. A program ebben a formájában befejeződött, így akár azt is írhatnánk, hogy a kutatás eredményeit tartalmazó kötet valamiféle lezárás. Ez azonban nem lenne teljesen igaz. Egyrészt mindvégig úgy fogtuk fel azt, amit csináltunk mint műhelymunkát, amely ugyan támaszkodik bizonyos előzményekre (az irodalomjegyzékek meggyőzően tanúsítják, hogy a "hatvanas évekre" vonatkozólag az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is komoly és eredményes forrásfeltárás és történeti kutatómunka folyt), de nem lép fel azzal az igénnyel, hogy végleges képet adjon tárgyáról. Munkánk eredményeit folyamatosan a szakmai és a szélesebb közönség elé tártuk, s a mostani könyv sem áll önmagában - a vele egy időben megjelenő, a "hatvanas évek" emlékezetét az utolsó tizenöt-húsz évben készült életútinterjúk részleteivel megidéző kötettel együtt "érvényes"? Nyilvánvaló, hogy ez a könyv még rövid időre sem zárja le a hatvanas évekkel kapcsolatos kutatómunkát és történeti diskurzust, hiszen az csak mostanában kezdődött. Rainer M. János
Ismeretlen szerző - Agrártörténet - agrárpolitika
Tágabb értelemben egyetemi és intézményi kereteket meghaladó elvárás, szűkebb értelemben pedig jogos szakmai igény nyomán született meg jelen emlékkönyv, amelynek címéből csak azért hiányzik a "Festschrift" szó magyar nyelvű megfelelője, mert a készülő kötetről tudomást szerzett ünnepelt határozottan tiltakozott ellene. Olyannyira ellenezte, hogy nemcsak a címet, hanem a könyv megjelentetését is indokolatlannak tartotta.
A tágabb értelemben vett egyetemi igény azt jelenti, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem keretei közé került "Közgazdaságtudományi Egyetem" több oktatója mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történészei közül is számosan tették szóvá, már régebben illett volna tanulmánykötettel köszönteni Szuhay Miklós emeritus professzort.
A szűkebb értelemben vett szakmai igény az agrártörténet művelőinek köréből eredt, s a felsőoktatási intézményeken kívül kutatóhelyeket foglalt magába, köztük olyan patinás alkotó műhelyt is, mint amilyen a Magyar Mezőgazdasági Múzeum.
Bertényi Iván - Magyarország az Anjouk korában
Az Anjouk kora hazánk történetének mozgalmas időszaka. Megítélése történetírásunkban többször változott, s különösen századunk historikusainak a tollából kapott többször egymástól igen eltérő értékelést. Ezek a méltatások - különösen az Anjou királyaink közül leghosszabban, negyven évig uralkodó Lajos esetében - gyakran szélsőségesek voltak. Előfordult, hogy a történeti forrásokból kibontható tények helyett (vagy mellett) a napi politika alakulása (is) motiválta őket. Így a különböző időszakok történelmi szakirodalmában egymástól eltérő vélemények alakultak ki, s élnek ma is egymás mellett az olvasók tudatában. E könyv célja, hogy hazánk 14. századi történetét tárgyilagosan végigkísérje az Árpád-háznak III. András király (1290-1301) elhunytával bekövetkezett kihalásától Zsigmond (1387-1437) uralmának a kezdetéig. Ugyanakkor e periódus társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai fejlődését bemutatva, a szélsőséges megközelítésük ehelyett, a korábbinál árnyaltabb képet adjon az Anjou-korról és annak főbb szereplőiről.
