Zsidók ​és szavak

Sid Roth - Akiknek ​volt bátorságuk
Ez ​a könyv egy álmom gyümölcse, amelyben azt a feladatot kaptam, hogy keressek meg és készítsek interjút tíz zsidóval, akik áttörtek korábbi életük tapasztalatainak korlátain, és így beléptek abba az életbe, amely igazi rendeltetésük volt. mindenkinek van egy istentől rendelt életcélja, de kevesen vannak akik ezt megtalálják. E könyv szereplői nagyon eltérő életutakat jártak be. Van köztük egy hajdani guru, egy holokauszt túlélő, egy multimilliomos, média igazgató, zsidó ateista és ortodox zsidó, középiskolából lemorzsolódott ember és akadémiai doktor. Mi a közös ebben a szokatlan társaságban? Nekik volt bátorságuk, hogy a saját fejükkel gondolkodjanak, és áttörtjenek korábbi életük korlátain. És ha talán neked (Önnek) is eszedbe jutott már, hogy az életnek töbről kell szólnia, mint amit eddig tapasztaltál, igazad volt.

Hayim Halevy Donin - Zsidónak ​lenni
A ​zsidóságról szóló bőséges irodalomban - amely a legelemibb tudnivalókat tartalmazó könyvektől a legmélyebb bölcseletig mindent magába foglal - eddig nem jelent meg olyan összefoglaló munka, amely érthető formában áttekintést adna a zsidó hit alapjairól; a modern társadalmakban ma élő zsidóság számára kézikönyvül szolgálna az alaptörvények, a zsidó életforma előírásainak betartásához; és magyarázatát adná ezeknek az előírásoknak. E könyv ezt a hiányt kívánja pótolni. „Írás közben arra a nagyszámú zsidóra gondoltam, akik alig részesültek zsidó nevelésben, vagy nélkülözték a vallásos környezetet. Remélem, haszonnal forgatják könyvemet az egyetemi- és főiskolai hallgatók, a felnőttoktatás résztvevői, a betérni szándékozók, a házasság előtt álló fiatalok és a zsidó családok tagjai, akik életüket gazdagítani szeretnék a jelen problémáiról is szóló, ősi örökséggel."

Féner Tamás - Scheiber Sándor - ...és ​beszéld el fiadnak...
Részletek ​Hajdu János megnyitó beszédéből, amely e könyv képeiből rendezett kiállításon hangzott el 1983. április 19-én a Magyar Néprajzi Múzeumban. ... Nem szeretem, nagyon nem szeretem, ha egy kiállítás megnyitóján az ünnepi szónok nem azonnal és nem in medias res beszél a művek értékéről és a művész teljesítményéről... Féner Tamás mai ünnep meg végképp nem illik másról beszélni, mint művéről és róla magáról - legalább két okból. Egyrészt végső elemzésben ő is hírlapíró. Tudniillik a toll és a kamera között optimális esetben semmi különbség sincs; azt pedig ő már több mint két évtizede szüntelenül emelkedő ívű pályán bizonyítja, hogy az ő kamerája csakis a magyar sajtó néhány elit tollával mérendő, mérhető össze... Fogalmam sem volt néhány hónappal ezelőtt Féner Tamás kiállítási szándékáról, arról meg, hogy ünnepi szónokául kér fel, végképp nem, amikor megszereztem Randoplph Braham "A népirtás politikája - Holocaust Magyarországon" című kétkötetes munkáját, ami - noha New Yorkban jelent meg és angolul íródott - hézagpótló alkotása legújabb kori történetírásunknak. Erre is gondolva mondom, hogy Európában és kiváltképp Európának ezen a részén nagyon sokféle megfontolásból lehet kiállítást rendezni zsidó emberekről, szokásaikról, hitükről, teljesítményeikről, vagy éppenséggel az emlékükről. Vajon Féner mit akar képeivel? Kiállításának címében azt ígéri, hogy a magyarországi zsidók életéről tudósít bennünket, a közösségi életükről, arról, ami évszázadokon át megtartotta őket. Róluk, akik mára oly kevesen maradtak. Hány magyar község van még, ahol nyilvános istentiszteletet lehetne szabályszerűen, tehát tíz felnőtt, törvényköteles férfi jelenlétében és részvételével tartani - úgy, ahogy a hit törvénye előírja? De tekintsünk el a kritériumtól, hiszen a magyar zsidók túlnyomó többségének öntudata sem a holocaustot megelőzően, sem azóta nem hitbéli. Maradjunk amellett, ami Féner Tamás nyilvánvaló szándéka volt: bejárta az országot kamerájával, hogy Bartók Béla és Ortutay Gyula nyomdokain haladva, elhanyagolhatatlanul fontos, történelmi, vallástörténeti, etnográfiai és művelődéstörténeti dokumentumokat rögzítsen művészi eszközökkel, közép-kelet-európai és magyar önismeretünk teljességének szolgálatában. Bartók és Ortutay, akiknek neve természetesen mindazok teljesítményét hivatott jelezni, akik a tudomány és a művészet eszközeivel hozzájárultak valódi önismeretünkhöz és ennek alapján humanista, azaz mindenféle faji mítoszt elutasító és leküzdeni törekvő öntudatunkhoz, tizenkét óra előtt öt perccel dolgoztak. Féner voltaképpen tizenkét óra után végezte dolgát, s ez teljesítményét, meggyőződésem szerint, azonnal univerzális értékké avatja. Avatná - az említett objektív okból - még akkor is, ha nem azon a remek színvonalon állna előttünk, mint ahogy majd tapasztalják. De szerencsére tehetsége nem hagyta őt elkalandozni a misztikusok közé. A nosztalgia hullámai közé nem csábítja nézőit. Pedig azt sem tagadja, hogy kutatásainak és ábrázolásának tárgyát, a hitében élő közösségi zsidó embert szereti... Amikor nemzeti kultúránk zsidó komponensét ma nemcsak felmutatjuk, hanem népünknek műveltsége bővítésére ugyanolyan magától értetődően felkínáljuk, amint azt Esztergomban kultúránk keresztény fogantatású értékeivel tesszük, akkor talán a világ legkülönbözőbb tájain segítünk jó gondolatokat ébreszteni a harmóniára áhítozó emberfőkben... Ez a mű - hála a modern technika kínálta megannyi megőrzési és sokszorosítási lehetőségnek - felhívás marad az emberség parancsa feletti gondolkodásra, amíg csak kisebbségek és kisebbségi sors létezik ezen a földön.

Gantner Ádám - A ​siksze
Gantner ​Ádám könyvében A Sikszében, a regény főszereplője, aki egyben a könyv narrátora is, az internetes társkereséstől való ön- és közveszélyes függőségétől megszabadulni indul Izraelbe. A Szentföldön azonban nyugalom helyett élete legnagyobb kísértése és szerelmei várják a bábeli nyelvek zűrzavarában, egy ellenállhatatlanul szép dél-afrikai zsidó lány személyében, megtetézve egy szintén elragadó, ám katolikus és bizony alkalmanként antiszemita elveket valló felvidéki, magyar hölgy iránti vonzalmában. Mindeközben bepillantást nyerhetünk a nagy számú külföldi önkéntesek és a kibucban élők nyári táborok hangulatát megidéző munkával, szerelemmel teli hétköznapjaiba is. Hősünk gyötrő magánéleti dilemmája és valós identitásának keresése végigkíséri útját a kibuctól beköszönve Jeruzsálembe, ahol vallásos zsidó ortodoxokkal próbál zöldágra vergődni nyakában himbálózó kereszttel, amit átmenetileg felcserél a hőn szeretett Dávid-csillagára, megpihenve Tel-Avivban, majd a kíváncsiságtól és szerelemtől vezérelve a puskaporos, kődobálós Hebron és Betlehem felé veszi az irányt, némi Dunaszerdahelyi és Fokvárosi kitérővel. A megválaszolásra váró kérdések végig ott sorakoznak a regény folyamán, mint a hovatartozás a holokauszt árnyékában, az identitás égető problémája, döntés a szerelem két fajtája között és a magyarországi antiszemitizmus megértése és azzal együtt a megélése. Gantner Ádám könyve egymás elfogadásáról szól. A merész, helyenként provokatív, tabuk sorozatát döntögető, sokakat érintő problémákat feszegető, lefegyverző őszinteséggel tárgyaló fordulatos regény más - más okokból, egyformán fontos mondanivalót tartogat zsidóknak, nem zsidóknak, fél zsidóknak egyaránt, levonva a legfőbb tanulságot: mind egyformán értékesek vagyunk, identitástól, származástól, vallástól függetlenül.

Röhrig Géza - A ​Rebbe tollatépett papagája
A ​Rebbe mesélte: Egyszer apám elvitt kirándulni. Ötéves ha lehettem. Szólt, hogy készítsem össze a hátizsákomat, de ne legyen túl nehéz, mert hosszú és meredek lesz az út. Ügyesen, takarékosan pakoltam. Minek vigyem az egész térképet, gondoltam, az is csak nehezék. Ollót ragadtam, és kivágtam az útvonalat, amerre a túrát terveztük. Másnap úgy a túra felénél kéri apám a térképet, mire én az imakönyvből elővettem az ujjnyi, kanyargó papírcérnát, tessék, ime a térkép. De már akkor is én sejtettem, hogy nem lesz ez így jó. A térképnek nemcsak a megteendő útvonalat kell ábrázolnia, hanem az eltévedés összes lehetőségét is, hisz azok viszonypontként szolgálnak a helyes iránytartáshoz. Ne ijedjünk meg tehát, ha nem értjük a Írást egészen. A Szentírás nem súlyfölösleg, a Szentírás térkép. Nem kell benne mindenhol járnunk. Ám ahhoz, hogy az utat el ne vétsük, mindig az egészet magunkkal kell vinnünk.

Ismeretlen szerző - Talmud
Az ​Országos Rabbiképző Intézet egykori rektora, Guttmann Mihály írja a Talmud kialakulásáról Zur Entstehung des Talmuds című munkájában (42–60. 1.): „A Talmud egy évezred szellemi munkájának enciklopédikus összefoglalása, s több mint egy évezred zsidóságának úgyszólván egyedüli lelki tápláléka.” Nehéz összehasonlítani minden más irodalmi alkotással. Tartalma rendkívül változatos. Bemutatja mindazt, amit az akkori zsidóság vezető szellemei, személyiségei a kollektív emlékezet megőrzésére érdemesnek tartottak, vallástan, etika, jog, rítus, emberi és állatokra vonatkozó orvosi ismeretek, természettudományos megfigyelések, népszokások, s keletkezése korából érthetően babonás elképzelések. Rendkívül jelentős szerephez jut benne a Szentírás magyarázatából és a mondákból, példázatokból vett erkölcsi tanítás. E részének összefoglaló gyűjtőneve az aggáda, míg a másik nagy tartománya a talmudi irodalomnak a vallástörvény, a halácha. Ebben a hatalmas műben mintegy kétezer szerző nézetét, tanítását őrizte meg előbb az emlékezet, minthogy szóhagyomány formájában maradt fenn nemzedékeken át, majd utóbb írásban rögzítették azokat. Van olyan szerző, akinek a nézeteit rendkívül sokszor olvashatjuk, s van, aki csak egyszer-kétszer fordul elő. Sok esetben a Talmud nem rögzíti véglegesen a vallástörvényt, csupán az adott törvény alkotásával, illetve magyarázatával kapcsolatos nézeteket mutatja be. Számos jeles munkát ismerünk, amelyek a talmudi irodalomnak főképpen nem vallástörvényi, hanem etikai részeit közvetítik nemzeti nyelven. Kitűnő talmudi antológiákat ismerünk magyar nyelven is. Domán István magyar nyelvű talmudi antológiája az eddigiektől abban különbözik, hogy az aggádikus, azaz etikai célzatú Szentírás magyarázati részeken túl jogi vonatkozású talmudi részeket is közöl. Bőséges betekintést enged a talmudi kor gondolkodásába, a Tóra jelentőségéről, a tanítás fontosságáról vallott nézetekre, az akkoriban és a zsidó élet számára oly fontos naptári kérdések megvilágítására. Ezeken felül a szigorúan vett halachikus, tehát vallástörvényi témákat is részletesen ismerteti, betekintést enged a jogtörténetbe, megvilágítja a Talmud felfogását – az eredeti szövegek fordítása alapján – a sokat vitatott talio jogról. Munkájából fontos részleteket ismerünk meg a talmudi magánjog, kereskedelmi jog, örökösödési jog világából. Domán István munkája ekképpen a zsidó jogtudomány iránt érdeklődők számára is fontos ismereteket nyújt. Mindezeken felül pedig sikeresen járul hozzá, hogy lebontsa mindama misztikumot, amelyet a középkortól kezdve gyakran rágalmakból, ferdítésekből és félreértésekből származóan vontak a Talmud köré. Ily módon az egyetemes művelődéstörténet tekintetében is jeles mű, amelyet Domán István sokévi tudós-fáradságos munka után az olvasó kezébe helyez. Bizton reméljük, hogy műve a szakemberek és az érdeklődő olvasók széles körének elismerésével fog találkozni. Schweitzer József az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatója

Goda Gábor - Zsidó ​mesék és legendák
A ​háromszoros József Attila- és Kossuth-díjas író Goda Gábor (1911-1996) fiatalon írt műve a közel négyezer éves zsidó történelem legendáiból merít, ám ugyanakkor eredeti, mondhatni színtiszta költői alkotás. Ezeke a legendák emberi közelségbe hozzák a régi-régi történéseket. Az ősi zsidó bölcsesség tanításai a szeretetről, a jóságról, a ragaszkodásról, az elpazarolt tehetségről és az oly nehezen föllelhető boldogságról szólnak. A szépen megírt, tanulságos mesék komoly élvezetet jelenthetnek gyermeknek, felnőttnek egyaránt. A borítón és a könyvben Raj Ráhel rajzai a gyerekek számára emlékezetessé és jól elképzelhetővé teszik a szép magyar nyelven megírt legendákat.

Lion Feuchtwanger - A ​toledói zsidó nő
A ​keresztes háborúk Spanyolországában járunk. Raquel La Fermosát, az elbűvölő toledói zsidó nőt az ország előkelőségei megöletik. Ez a gyilkosság megváltoztatja a történelmet. Raquel nem akárki volt; hét éven át VIII. Alfonz, Kasztília királyának szeretőjeként az uralkodó védelmét élvezte. Most azonban feláldozták; mártír lett, akinek halálával a fenyegetett nép, a zsidóság sorsa új veszélynek van kitéve. Lion Feuchtwanger regénye éppúgy klasszikus, akárcsak a Jud Süss, amely a mai napig képes felkorbácsolni az indulatokat. Regénye korhű történelmi tabló, egy szenvedélyes író látomása a zsidóságról, a nagy eszmékről, hazátlanságról, hitről, kirekesztettségről és összetartozásról.

Popper Péter - Út ​a tükrökön át
Zavarba ​ejtően szabálytalan könyv az idegenben való újrakezdés nehézségeiről, furcsa helyzeteiről, az ember átöltethetőségéről, az otthonról és otthontalanságról. A könyv szerkezete is tartalmaz meglepetést: az első negyven nap szigorú naplója után a rákövetkezendő három év történetének felelevenítése következik, csapongó asszociációk és sztorik formájában. Őszinte önvallomás az utazó belső drámáiról, az önmagával való szembenézés tükreiről és az összetört tükrök csörömpöléséről. Szubjektív korrajz a XX. Század második felében férfivá érett értelmiségi kínjairól: rasszizmusról, hazafiságról, zsidóságról, Izraelről. Mindezt a jól ismert szerző humora, mesélő kedve teszi regényes, és mégis hiteles olvasmánnyá.

Komoróczy Géza - Holokaust
Magyarországon ​még nem volt, egyelőre nincs is széles körű vita a XX. század legnagyobb történelmi botrányáról. Nálunk egyelőre arról dúlnak a viták, hogy sumerek voltunk-e (vagyunk-e) vagy a világteremtés első népe, netán hunok-e vagy besenyők; hogy a honfoglalás előtt lettünk-e keresztények, vagy ma is ősi pogány hitünkben élünk. Hogy használjuk-e a rovásírást a hétköznapokban. Ezek a történelmi sorskérdések az utcáról, a bulvárról behabzottak a közgondolkodásba, az internet honlapjaira, felütötték fejüket a tankönyvekben. A magyar társadalmat a képzelt múlt, ezen belül is a szenvedő nemzet, a nemzeti szenvedés mítosza, Mohácsnak és Trianonnak, melyek valóban sok szenvedést jelentettek, ma mesterségesen és kritikátlanul életben tartott, sőt, államilag is szított kultusza gátolja abban, hogy felismerje, mi volt a szerepe történelmének legnagyobb tömeggyilkosságában. Ez a könyv a magyar felelősségről szól. Arról a felelősségről, amely a zsidóellenesség, a zsidógyűlölet, a zsidóüldözés, a zsidók elkülönítése, deportálása, meggyilkolása miatt terhel bennünket. Meg kell különböztetnünk egymástól a közvetlen, személyes felelősséget és a történeti felelősséget. Személyes felelősség terheli azt, aki maga követte el a tettet, vagy közreműködött benne, vagy bár módjában állt volna, nem akadályozta meg. A személyes felelősség büntetőjogi kategória, és a jogrendszer által megszabott korlátok között szankcionálható. A történelmi felelősség más természetű. Nem büntetőjogi: erkölcsi. A kultúra egyik eleme. Nevezhetjük így is: felelősségvállalás. Öncsaló illúziók helyett a múlt kritikája. Avégett, hogy ne történhessék meg többé, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. A könyv az elmúlt negyedszázadban elszórtan megjelent cikkeim, tanulmányaim gyűjteménye. Személyes vélemény és állásfoglalás valamennyi.

Simon Dubnov - A ​zsidóság története
1941-ben ​a német megszállók gyilkolták meg Rigában a zsidó történetírás legnagyobb alakját, akinek 10 kötetes művéből készült ez a lényegre törő, könnyen forgatható, Szabolcsi Bence választékos magyar nyelvén megszólaló kötet. Az eseményeket követő történet lezárul ugyan 1934-ben, de az ősidőktől a Hitler térnyeréséig terjedő több ezer évről sehol másutt nem olvasható ilyen világos, kiérlelt leírás. A fordító, az elmélyült tudományosságú Szabolcsi Bence itt-ott - a 10 kötetes mű alapján - kiegészítésekkel gazdagítja Dubnov szövegét, valamint a függelékben saját tollából tüzetes összefoglalást ad a zsidóság magyarországi történetéről. A kötetet időrendi táblázat egészíti ki. (Megjelent eredetileg a TABOR kiadásában 1934-ben)

Alan Unterman - Zsidó ​hagyományok lexikona
"A ​felvilágosodás kora óta, amikor a gettók falai kezdtek leomlani, és a zsidóság mindinkább alkalmazkodott a nyugati kultúrához, a zsidó vallást racionális elemei alapján szokás bemutatni. Így aztán sokszor háttérbe szorul a zsidóság többségének sokszínű hitvilága és életstílusa. A zsidók többsége ugyanis azonosul azokkal a legendakörökkel, néprajzi hagyományokkal és babonákkal, amelyeket átfogóan aggádikus szövegegyüttesnek nevezünk... E könyv úgy próbálja orvosolni a kialakult helyzetet, hogy szélesebb képet ad a judaizmus irracionális oldaláról, hiszen az is a zsidó vallás lényegéhez tartozik. Szó sincs arról, hogy minden hagyományhű zsidó hiszi mindazt, ami itt szerepel."

Daniel Katz - Német ​disznókutya
Daniel ​Katz írásaiban hemzsegnek a hihetetlennél hihetetlenebb történetek, amelyeknek azonban mindig megvan a valóságalapjuk. A tragikum átvált komikumba és viszont, s meghatározó elemként mindig jelen van a szókimondó irónia. A Német disznókutya Katz eddigi munkásságának szintézise: európai családtörténet, regény a finnekről, a zsidóságról és a németségről. A mű egyszerre humoros és rendkívül komoly — Katz kivételes tehetséggel keveri a különböző stílusokat, vált át apró hétköznapi dolgokról alapvető fontosságú világnézeti kérdésekre. Számára semmi sem túl kicsi vagy aránytalanul nagy. Az eredmény: jelentős európai hozzászólás századunk legfontosabb problémáihoz.

Joseph Roth - Zsidók ​vándorúton
Megrendítő ​olvasmány. A szerző beutazta az Osztrák-Magyar Monarchia "keleti" zsidók főbb lakhelyeit, s élményeit esszéregényben rögzítette. Körkép a holokauszt előtti zsidóságról.

Markovits Rodion - Reb ​Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák
A ​széphistóriák nagyon pontosan megéreztethetik, mit is jelenthet a német pedantériával kimunkált fogalom: unheimlich. Mert az avasi zsidókról szóló történetek azok közé az írásművek közé tartoznak, amelyek minden olvasójával képesek lehetnek megértetni, létezhetett olyan hely is, ahol ez a kifejezés ismeretlen volt. Mert ott még tudtak tilinkót készíteni, mert képesek voltak okosan hallgatni, mert nem irtóztak a csendtől és jóleső emlékként, a szájukban érezték a mézes barchesz és a jó édes almafőzelék ízét...

Naftali Kraus - Mit ​mond a háláchá?
Naftali ​Kraus 1932-ben született Budapesten modern-ortodox zsidó szülők első fiaként. Zsidó iskolában (Tajrász Emesz), majd a Szálasi-gettóban és a felszabadulás után jesívákban nevelkedett. 1949-ben allijázott (illegálisan, a Rákosi-aknazáron át) Izraelbe, ahol Dusinszky huszti rabbi jesívájában tanult, majd katonai szolgálatot teljesített (2 és fél év) és 1954-tót újságíró. Előbb a Seárim, majd a Mááriv napilapok munkatársa, hírszerkesztő. Idővel a New York-i jiddis hetilap, valamint a budapesti Magyar Hírlap izraeli tudósítója. Ma az Új Élet és a Kossuth rádió munkatársa, több rovatot vezet az Or-Zse website-ján. Nős, három gyerek és (egyelőre) 20 unoka boldog ,tulajdonosa. Élete első 70 évéről részletes beszámolót írt visszaemlékezésében, ami Az áldozat visszatér a tett színhelyére címen jelent meg a PoIgART Kiadónál (2002). Ez a szerző 23. magyar nyelvű könyve.

Zalmen Gradowski - Auschwitz-tekercs ​/ A pokol szívében
Az ​auschwitzi tekercsek létezéséről a Saul fia c. film kapcsán hallottunk sokat. A sonderkommandó fogalma szintén ekkor vált közismertebbé. Gradowski, (az egyik sonderkommandós csoport tagja) tekercse ennek fényében vált számunkra annyira fontossá. Heller Ágnes a könyv ismertetőjében ezt írja róla: Ahogy a reményét vesztett hajótörött üzenetet küld egy palackban, hogy valaki esetleg majd valamikor hírt kapjon hajójuk vesztéről, úgy küldött üzenetet halálára várva Gradowski Auschwitzban arról, ami ott történt, azoknak, akik esetleg olvasni fogják. Hihetetlen hősiességgel és leleménnyel hagyott üzenetet olyanoknak, akik esetleg, talán valamikor megtalálják és elolvassák a palackba rejtett igazságot, a lehetetlen lehetségességét, az elgondolhatatlan elgondolását. Tanúságot tett a jövő előtt, a jövő számára. S mint minden tanúságtevő, azt is a jövő óceánjára bízta, hogy ki is volt az, aki tanúságot tett, hogy ki volt az, aki hozzájuk, ismeretlenekhez fordult. Nincs autentikusabb dokumentum ennél, ahol a szöveg megírásának helye, módja és a szövegíró helyzete a szöveg pecsétje. Ez a szöveg Auschwitzban íródott Auschwitzról, szerzője egy auschwitzi halálraítélt, a dokumentum lelőhelye Auschwitz, a fényképeket Auschwitzban készítették. A túlélők tanúvallomásaiból, a nácik ellen folytatott perekből, a történetírásból sokkal többet tudtunk meg azóta Auschwitzról, mint ebből a csodával határosan ránk maradt dokumentumból, de ennél egyik sem hitelesebb.

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Naomi Alderman - A ​rabbi meg a lánya
Ronit ​Krushka Londonból egészen Manhattanig menekült hithű zsidó neveltetése, a zárt és szigorú szabályok szerint élő ortodox közösség, és nem utolsósorban elismert és sokak által rajongva szeretett rabbi édesapja elől. Hat éve nem látták egymást, de a rabbi halálhírére a tékozló lány hazalátogat gyerekkora színhelyére. Csupán egy ember akad, aki miatt szívesen vállalja az utat; fiatalkori tiltott szerelme, Esti, aki azóta férjhez ment, látszólag megállapodott. A gyász ideje alatt ismét találkozik a két nő, és életük újra végzetesen összekuszálódik, mígnem a közösség vezetői, akik a rabbi utódlásával vannak elfoglalva, döntő lépésre szánják el magukat… Naomi Alderman első regénye vérbeli bestseller, egyben irodalmi siker is. A fiatal írónő egy londoni ortodox zsidó közösségben nőtt fel. Novelláit több neves lap publikálta, de az igazi áttörést A rabbi és a lánya hozta meg számára, amely kritikusai szerint lírai vallomás az egyén lázadásáról és a szerelem szabadságáról.

Natasha Solomons - Eltűnt ​férjek galériája
A ​világ már a szexuális forradalom küszöbén áll, de Juliet Montague, akinek évekkel ezelőtt eltűnt a férje, egy zárt zsidó közösségben él - ahol csak a férfi válhat el a nőtől -, ezért ő most mindössze egy élő özvegy, egy láthatatlan aguna. Juliet harmincadik születésnapján azonban minden megváltozik. Egy gazdag fiatal festőművész portrét készít róla, és a nőt végképp elönti a vágy, hogy megvalósítsa önmagát, így belép az általa olyannyira imádott művészetek világába. Az őt addig kordában tartó zsidó közösség rosszallása ellenére teljesen megváltoztatja az életét, galériát nyit Londonban, hogy kivételes képi látásmódja révén egy új világot teremtsen magának és gyermekeinek. A láthatatlan Julietből ragyogó, elismert nő válik, aki a sikerek mellett megismeri az életre szóló szerelem csodáját, minden örömét és búját is.