Táncrend Rendszerváltó ​politikusok

Bogár László - Idegrendszerváltás
A ​magyar társadalom súlyos és egyre mélyülő válsága lassan bár, de mozgásba hozza azokat az energiákat, amelyek talán még visszahozhatják hazánkat történelmének egyik legfenyegetőbb lepusztulási lejtőjéről. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, olyan átfogó nemzetstratégián alapuló együttes cselekvésre van szükség, amely két előzetes feltételre épül. Az egyik az "elbeszélhetőség", a másik a "megbeszélhetőség". Kíméletlen nyíltsággal kell tehát elbeszélnünk azt, ami van, és megbeszélnünk azt, ami lesz. Ha ugyanis egy emberi közösség anélkül kezd el cselekedni, hogy elbeszélte és megbeszélte volna helyzetét és teendőit, akkor csak újabb, esetleg végzetes kudarcoknak teszi ki magát. Ebben az újabb kötetemben megpróbálom segíteni önmagunkat abban, hogy kicsit közelebb jussunk a múlt, a jelen és a jövő megértéséhez.

Ismeretlen szerző - A ​népakarat dilemmái
Lehetséges-e ​a nép közvetlen uralma? Milyen okok állnak a népszavazások egyre gyakoribb kiírása mögött? Jobb minőségű döntések születnek a referendumokon, mint a parlamentekben? Felülírhatja-e a szavazók döntése a képviselők lelkiismereti szabadságát? A fenti kérdésekre választ kereső normatív és intézményi elemzések ezúttal olyan politológiai, szociológiai és politikai pszichológiai tanulmányokkal egészülnek ki, melyek azt mutatják meg, hogy mennyiben vagyunk képesek élni a közvetlen demokrácia eszközeivel, és hol húzódnak manipulálhatóságunk határai. Az írások többségének középpontjában a 2008-as "háromigenes" népszavazás áll. A kötetből megtudható, hogy mi motiválta a magyar polgárokat a részvételre, illetve a távolmaradásra, az "igen"-nel, illetve a "nem"-mel való szavazásra vagy a véleményük kampány alatti megváltoztatására. A tanulmányok nemcsak arra keresik a választ, hogy népakarat érvényre juttatásának mi a legjobb módja, hanem arra is, hogy miként lehet a közvéleményt torzításmentesen feltérképezni. A kötet beszámol egy friss, nemzetközi viszonylatban is egyedülállóan komplex, sok ezer ember megkérdezésére és párhuzamosan alkalmazott módszerek sokaságára támaszkodó kutatás eredményeiről. A nemzetközi összehasonlító politikatudomány és a magyar társadalomtudomány kutatóiból álló szerzőgárda egyaránt bemutatja a politikai viselkedés sajátosságait, a közvélemény-kutatások buktatóit és újabb lehetőségeit.

Kéri László - Petschnig Mária Zita - Még ​24 évszak
A ​"huszonnégy évszakos történelmi társasutazás", amelyre kötetük előszavában a szerzők invitálják az olvasót, válogatás abból a mintegy ötszáz publikációból, melyek a szerzőpáros tollából nyomtatásban megjelentek hat év, azaz huszonnégy évszak alatt. Azokat választották ki, amelyek - véleményük szerint - a leghívebben jellemzik az adott időszakot. A címben jelölt hat év viszonylag rövid időtartam, hazánk jelenkori történelmében mégis sorsforduló volt, hiszen 1989 a "kádárizmus" bukásának éve, a rendszerváltozás vajúdásának időszaka. Ezeknek a hónapoknak feszültségekkel terhes atmoszféráját, a kiútkeresési igyekezetek vargabetűit tárják fel Kéri László írásai, felesége pedig - Petschnig Mária Zita - ugyanakkor az egyre mélyülő gazdasági válság tüneteire hívja fel a figyelmet. Az első szabad választás után a szerzőpáros az illúziókkal való leszámolás útját választja: kemény, intranzigens kritikusai az Antall-kormánynak. A "paradoxonok kormányának" működéséről kiállított bizonyítványaikban túltengenek az elégtelen minősítések - elsősorban Petschnig Mária Zita részéről - annak jogos számonkérése, hogy miért nem tesz a kormány legalább kísérletet az egyre fenyegetőbb gazdasági válságból való kilábalásra. Kéri László viszont - utóbb már bevallottan az SZDSZ-szel szimpatizálva - az új hatalmi berendezkedés balkezes intézkedéseit bírálja. A változás reménye 1993-tól csillan fel: nyilvánvalóvá kezd válni az MDF vezette koalíció belső-külső gyengülése, népszerűségének szertefoszlása, előtérbe kerül az új, 1994. évi választás esélyeinek latolgatása. A tanulmányválogatás szerzői politikai ízlésüknek megfelelően örömmel nyugtázzák a választási eredményeket, és nyomban a szociálliberális koalíció létrehozására buzdítanak, reménykednek az államháztartási reform megkezdésében. A kötet utolsó munkáiban a Horn-kormányhoz fűzött várakozásaik megcsappanni látszanak, az újabb fejleményeket (Békesi távozása, Bokros-program stb.) sajnos e kötetben már nem tudják kommentálni, hiszen 1995. január 1-je a kéziratuk lezárásának időpontja. Szólni kell még arról, hogy az évszakok változását követő fejezetek mindegyikének élére kisebb bevezető írások kerültek, amelyek az általános politikai légkört érzékeltető megjegyzéseken kívül - szándékosan a kötetnek bensőségesebb hangulatot kölcsönző - családi "hírek" is bekerültek (Zita betegségétől egészen gyermekeik tanulmányi eredményeiig). - Az eltelt hat év kommentárokkal kísért belpolitikai krónikája olvasmányos, tanulságokban gazdag mű. Széles körben érdemes ajánlani.

Ismeretlen szerző - Hankiss ​8van? Találjuk ki...!
Hankiss ​Elemér a magyar társadalomtudomány és közélet legsokoldalúbb és egyben legszínesebb egyénisége. Gondolatainak, munkáinak megtermékenyítő, jótékonyan provokatív hatása számos tudományterületen érzékelhető. Irodalomtudomány, szociológia, politikatudomány, kulturális tanulmányok, esztétika, filozófia, filozófiai antropológia, vallástudományok; kapásból nyolc terület, ahol visszavonhatatlanul jelen van. Mindez felszínesség nélkül lehetetlen - mondhatják erre sokan. Lehet, de micsoda felszín, mekkora felület ez - vághatnánk vissza egy bon mot-val. Csakhogy Hankiss Elemér nem felszínes - sem kutatóként, sem közéleti szereplőként. Mert valójában ez a sok (a játék kedvéért 8) Hankiss valójában leginkább szociológusnak tekinti magát az értékszociológia, a politikai szociológia forrásvidékeiről. Innen indul új és új felfedezőútra a többi "diszciplína" irányában, az emberi lét és az irodalmi műalkotás megfejthetetlen rejtélyeinek és megfejthető összefüggéseinek feltérképezésére.

Szigeti Péter - A ​valóság vonzásában
ogelmélet: ​Szintetikus jogfelfogás és a jogállamiság érvényességtartománya; A jog varázslat alóli felszabadulása - Max Weber jogfejlődési magyarázata, Mag és héj: H.L.A. Hart jogkoncepciója Akik nyomot hagytak a 20. századon; Jogelméleti, alkotmányjogi és jogszociológiai alkotmányosság jelentések és alkotmányértelmezés; Lehetséges-e jogimmanens mérce felállítása az alkotmánybíráskodás megítéléséhez?; A szociális jogállam követelményeinek helyzete alkotmányos berendezkedésünkben: múlt, jelen és jövő?; Alkotmánybíráskodásunk mérlege: 1990-1999 Tények, politológiai és alkotmányjogi értékelések Politikaelmélet: Tendenciák Magyarországon a parlamentáris jogállam kialakulásától 1996 végéig; Elvesztett kormányhatalom - megtartott törzsválasztók; A polgári nemzetállamon innen és túl; Mérlegen a XX. Század; A kormányzás terjedelmének és funkcióinak alakulása az éjjeliőr állam, a keynesiánus jóléti állam és a jelenkori dezetatizáció államának esetében; Vázlat a közbiztonság három dimenziójáról: világrendszer - nemzetállami szint és lokalitás Appendix - esztétikai kóborlások: Madame Bovary harca a nembeliségért. Egy asszony útkeresése - viszonyainak dinamikája tükrében; A humánumtól el nem idegeníthető szépség, az otthonosság létélményének neo-realista festője - Ridovics Péter; K. állattörténetei K. szerint Előszó (részlet) (…) Tanulmánykötetem közreadása nemcsak azért okoz örömet, mert első közléseket is tartalmaz. Hanem azért is, mert a kis példányszámú, nehezen hozzáférhető, szakjellegű orgánumokban történt publikálás után most sok tanulmányom együtt s eredeti intencióimnak megfelelően jelenik meg. (…) A kötet egységes szerkezete nemcsak tudományos érdeklődésem témáinak egybefoglalása következtében, hanem a témák közötti világos átutalások, kapcsolatok megteremthetősége miatt is előnyösnek tűnik. Végül még egy észrevétel arról, hogy miért - a nem teljesen magától értetődő - művészetkritikai fejezet. Ennek igen egyszerű a magyarázata. Filozófiai vonzalmaim nem csak a tudományt érintik, kiterjednek művészeti és esztétikai kérdésekre. Ezért született meg a "Kafkológia"-ról, illetve egy neorealista művész festészetéről írott tanulmány. Az esztétikum sajátosságán belül pedig régóta foglalkoztat a természeti és a művészeti széppel szemben a női szépség természetének különössége. Valószínűleg ennek felmutatása az érzéki megjelenés társadalmi-történelmi oldalának, benne a nemek közötti viszonynak a prizmáján keresztül lehetséges. Itt a feladat a női szépség társadalomelmélete felé történő előrenyomulás. A nagy Flaubert regény elemzése pedig e probléma esettanulmányaként született meg.

Sipos Balázs - Média ​és demokrácia Magyarországon
Milyen ​a politikai média a jelenkori Magyarországon? Miként hat a demokrácia működésére? Hogyan formálta a politikai kultúra, a politikai intézményrendszer és a múlt? Hogyan alakították a politikusok, a médiatulajdonosok, az újságírók, a médiafogyasztók és az új médiumok? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv, amely a nyolcvanas évektől napjainkig követi a magyarországi politikai média történetét. Többek között ismerteti, hogy a Kádár-kori média milyen módon „készítette elő” az 1989/1990-es rendszerváltást, és hogy miért változott meg a médiarendszer azóta négy ízben is. Bemutatja, hogy a politikai médiát miként befolyásolta a politikai marketing, és a politikai klientizmussal együtt miként fordította el saját közönségétől, a választók közösségétől. Szól arról, hogy Magyarországon mi a hasonlóság a bulvár- és a tényfeltáró újságírás között, illetve arról: milyen összefüggések vannak a kelet-európai rendszerváltozások és a nyugati média hosszú évtizedek óta tartó átalakulása között. Sipos Balázs a Médiakutató és a Múltunk című folyóiratok szerkesztője, a Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig, valamint A rendszerváltás és az újságírók című tanulmány- és interjúkötetek társszerzője. Önálló kötete: A politikai újságírás mint hivatás.

Kéri László - Petschnig Mária Zita - 24 ​évszak
Minden ​ígéret megcsalattatott - írja Heller Ágnes az éppen elmúló XX. századról. E könyv a századból csak hat évet idéz fel, a legutóbbi illúzióvesztéseket. 1989 után úgy tűnt, lesz esély arra, hogy ezután már csak a jövő századra figyelhessünk, azt formálhassuk. Azt hittük, minden megoldható, rendezhető, csak figyelnünk kell... Könyvünk feszes krónika az elmúlt évekről: gazdaság-politika-társadalom, aztán újra... Ezeket az esztendőket ébren töltöttük. A kötetben közreadott cikkek, interjúk ébrenlétünk, töprengéseink dokumentumai. Mi így éltünk - és írtuk meg a kort. Kérdés, volt-e értelme a virrasztásnak? Ítélje meg az olvasó.

Ismeretlen szerző - Capitalism ​and Democracy in Central and Eastern Europe
This ​volume presents a shared effort to apply a general historical-institutionalist approach to the problem of assessing institutional change in the wake of communism's collapse in Europe. It brings together a number of leading senior and junior scholars with outstanding reputations as specialists in postcommunism and comparative politics to address central theoretical and empirical issues involved in the study of postcommunism. The authors address such questions as how historical 'legacies' of the communist regime be defined, how their impact can be measured in methodologically rigorous ways, and how the effects of temporal and spatial context can be taken into account in empirical research on the region. Taken as a whole, the volume makes an important contribution to the growing literature by utilizing the comparative historical method to study key problems of world politics. • Original works by leading contemporary specialists in East European politics, as well as well-known comparative-historical theorists • Covers political/economic change in both East-Central Europe and Russia; others only on either Eastern Europe or former Soviet Union • Utilizes a consistent theoretical approach

Vásárhelyi Mária - Az ​ártatlanság kora
Milyen ​szerepet játszottak az 1989-es rendszerváltás folyamatának elindításában és katalizálásában a civil szervezetek? Ezek megalakulását, szerveződését, intézményesülését követi nyomon a szociológus szerző részletesen elemezve például az első demokratikus törvény, a sztrájktörvény létrejöttének folyamatát. Akit foglalkoztat a jelen és pontosabb képet szeretne a közelmúlt történéseiről, annak ez a remek kutatói munka nélkülözhetetlen segítőtárs.

Erdei Ferenc - A ​magyar társadalom
1943. ​augusztus 24-én, a szárszói találkozón hangzott el Erdei Ferenc előadása, melyen az író, szociológus és politikus a magyar társadalom szerkezetét igyekezett átvilágítani, feltérképezve a különböző osztályok, rétegek kiegyezés utáni sorsát, helyzetének alakulását, változásait. 1943. augusztusában, a világháború negyedik évében a nemzet sorsáért felelősséget érző népi írók, értelmiségek, munkásmozgalmi vezetők és kétkezi dolgozók gyűltek össze Szárszón, hogy végiggondolják, miként kellene kilábolnunk a háborús nyomorúságból, milyen lehetőségek vannak társadalmunk előtt. Erdei Ferenc írása a lehetőségek számba vétele: milyen erőkre lehet számítani a magyar demokrácia megteremtésekor - a háború után. Mert a kilábolás első lépése - ebben Szárszón mindenki egyetértett - a magyar demokrácia megteremtése kell hogy legyen.

Rezsőházy Rudolf - Bevezetés ​a társadalomtudományok módszertanába
Könyvünk ​a társadalomtudományi kutatások módszertanába vezet be a kutatás témájának megválasztásán, a kezdő kérdések föltevésén, a hipotézisek megformálásán, a fogalmak meghatározásán és a követendő kutatási modell elkészítésén keresztül. A szerző kiemelt figyelmet szentel az adatgyűjtésnek és a forráskritikának. Részletesen foglalkozik az értelmezés és a magyarázat problémáival, az elméletalkotással és a bizonyítási eljárásokkal, melyek kimutatják az elkészült mű elfogadhatóságát. Kitér az alkalmazott tudományokkal való kapcsolatra is: miképp támasztja alá a megszerzett tudás a kívánt társadalmi cselekvés előkészítését? Rezsőházy Rudolf az Université Catholique de Louvain (Belgium) professor emeritusa, a Belga Királyi Akadémia rendes és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Eredetileg történész, de a pályafutása során szociológiával és politológiával is foglalkozott. Érdeklődése középpontjában a társadalmi változások kutatása áll.

Gabriel A. Almond - G. Bingham Powell - Kaare Strom - Russel J. Dalton - Összehasonlító ​politológia
A ​kötet annak próbál a végére járni, hogy mire szolgálnak a kormányzatok, és mi az oka annak, hogy nemcsak megoldásokat kínálnak, hanem gondokat is okoznak. Ismerteti azokat a vitákat, amelyek a kormányzat árát és hasznát állítják szembe. Az alkalmazott összehasonlító módszer lehetőséget teremt arra, hogy más társadalmak politikai életét tanulmányozva a politikai alternatívák szélesebb spektrumát ismerhessük meg, ezáltal jobban szemügyre vehessük saját politikai életünk előnyeit és hiányosságait, valamint általában a politika lehetőségeit. A kötet először tematikusan (politikai szocializáció, politikai kultúra, érdekek megfogalmazása és egyeztetése, pártok, kormányzati rendszer, kormányzati politika stb.) hasonlítja össze az egyes politikai rendszereket, majd országtanulmányok segítségével mutatja be a rendszertípusok sajátosságait. Az Almond és Powell szerkesztette munka a hetvenes évek óta a világ leginkább elfogadott összehasonlító politológiai tankönyve, melynek nyolcadik kiadását adjuk most közre. Az új változat kibővült szerzőgárdával, a politikai rendszer új megközelítésével és több országtanulmánnyal segíti a téma iránt érdeklődőket az eligazodásban.

Kondorosi Ferenc - A ​migráció kockázatai
Jól ​képzett jogtudósok, tapasztalt politikusok, sokat látott politikai elemzők keresik a szavakat, hogy leírják, megfejtsék, szabályozzák, amit szinte lehetetlen, hogy meggátolják, vagy legalábbis keretek közé szorítsák a leges legújabb kori népvándorlást. Kik is azok, akik ezrével, tízezrével érkeznek? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a bennünket elözönlő muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, a mienkétől eltérő - nem jobb, nem rosszabb, egyszerűen más - értékeket képvisel. Generációkon át ragaszkodni fog az iszlámhoz, s ezt nem lehet felróni - ez emberi méltóságuk lényege. A muszlim embernek - mondjuk ki - fontosabb a hit, mint a szekuláris, liberális, csak elemeiben konzervatív Európának. Számukra a hit előírásai vitathatatlanok, megingathatatlanok, maguk jelentik a stabilitást. Mivel a hit adja lényegüket, ők magukat is adják a hitükért. Mi is (elődeink) voltunk ilyenek. Akkor min csodálkozunk? A bátorságukon (amit néha, sőt, egyre többször) felelőtlenségnek nevezünk, hogy idáig eljöttek asszonyaikkal, kicsiny gyermekeikkel? Mi mondjuk ezt, az Augsburgot és Merseburgot feldúló kalandorok örökösei? Történelmi tapasztalataink, érdemeink feljogosítanak bennünket a felelősséget ébresztő kritikára. Nemzetünk történelme ugyanis évszázadokra összefonódott az európai népek szabadságküzdelmeivel. Voltunk Európa védőbástyája és a manapság sokat emlegetett Európa népei talán a déli harangszó történetére is emlékeznek.

Oriana Fallaci - Az ​értelem ereje
Illiberális. ​Inkorrekt. Igaz. Oriana Fallaci a Harag-trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az Iszlám egyik gyarmata.

Bogyay Katalin - Elnökségem ​története
Bogyay ​Katalint, Magyarország UNESCO nagykövetét 193 ország egyhangúan választotta 2011 októberében két évre az UNESCO Közgyűlés elnökévé. E könyvben Bogyay Katalin összefoglalja elnökségének legfontosabb állomásait és tevékenységét. Bevezeti olvasóit a kulturális diplomácia jelenlegi értelmezésébe, felhívja a figyelmet a párbeszéd fontosságára, beszámol a nemzetközi diplomáciai porondon betöltött szerepéről és megosztja olvasóival személyes tapasztalatait,. A könyv eredeti formájában angol nyelven íródott és az UNESCO 37. Közgyűlésén, 2013 novemberében került az olvasók kezébe.

Varga Károly - Fénykör
A ​szerzőt nemzetközi és magyar tudományos fórumokon gyakorolt szereplései, lenyűgözően nagyszámú és változatos tematikájú magyar és idegen nyelvű publikációi, a változások és sokszínűség iránti érzékenysége alapján tekintélyes tudósnak, követésre érdemes magyar polgárnak tekinthetjük. Fénykör című monográfiájában bemutatja, hogy szociológiai és politológiai értékkutatásai hogyan járulhatnak hozzá nemzetstratégiánk alakításához. Ehhez bekapcsolta más társadalomtudományi ágazatok - pl. jövőkutatás, menedzsmenttudományok, hálózatkoncepciók - képviselőinek és néhány neves hazai közgazdásznak és közjogásznak esetenként ütköző nézeteit is. (Ádám Antal ny. alkotmánybíró) Károly és jómagam - mindkettőnk a magunk módján - már elég korán felismertük, hogy a társadalomtudósok maguk is részei az általuk tanulmányozott jelenségkörnek: ezért az értékek és a kultúra területén ki-ki csak a saját kulturális hátteréből dolgozhat. Ehhez járulva könyve egyaránt válogat az amerikai és a különféle európai tradíciókból; s tudományossága kapcsolatokat talál mindezek elemei között. Az ő gondja is az, ami az enyém: milyen gyakorlati segítséget tudunk felkínálni a mai társadalmak problémáinak megoldásához? (Geert Hofstede szociálpszichológus, „business-thinker”) Varga Károly a magyar szociológia kiemelkedő egyénisége. Nemzetközileg is 2-3 évtizeddel megelőzte a mai szociológiában uralkodóvá váló „kultúrszociológiai” megközelítést. Számomra meggyőző módon kezeli a tudomány és a társadalmi gyakorlat kapcsolatát. Kutatásait a weberi „értékmentesség” jegyében végzi. Tudja: a kutató nem függesztheti fel értékeit, de a különböző világnézeti és politikai álláspontok között békéltető, közvetítő (ökumenikus) szerepre törekszik. Beleértve az alkotó dialógust az olyan baloldali kutatókkal is, mint jómagam. (Szelényi Iván akadémikus, az Amerikai Tudományos Akadémia tagja)

Ismeretlen szerző - Cigánypolitika ​dokumentumokban 1956-1989
Hosszas ​kutatómunkát követően fogalmazódott meg egy forráskiadvány megjelentetésének a gondolata, mely kiegészítése, illetve folytatása lehet a Mezey Barna által szerkesztett A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985 című munkának. A forráskiadványban a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogattam. A kötet szerkesztésénél a teljességre törekedtem, közlöm a többségükben mar publikált pártdokumentumokat és a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is. Az imént említett iratanyagokat az MSZMP-határozatok, illetve állásfoglalások végrehajtására adtak ki 3000-es kódszámmal, vagyis szigorúan bizalmas iratként.

Ismeretlen szerző - Societas ​Politica
Kik ​vannak hatalmon? Hogyan kerültek kivételes szerepkörükbe? Mióta vannak pártok - és mi köze lehet a magyar pártoknak az európai fejlődési vonulatokhoz? Mit tehet egy kormány - és mit nem? Milyen intézmények, ellensúlyok biztosíthatják azt, hogy ne lehessen mindenféle korlátok nélkül dönteni? Honnét származik a politikáról való tudásunk és érzelmeink - s mit kezdünk velük? Ilyen, s még tucatnyi más alapkérdéssel foglalatoskodik e politikai szociológiai tankönyv, amelyek szintén a fönti dilemmákhoz szorosan kapcsolódó problémákat jelentenek. Meglehet, a hét szerző a kérdéseket többnyire sokkal pontosabban, érdekesebben és tanulságosabban teszi fel, mint amilyen válaszokat találhat az érdeklődő. Sőt, maguk a válaszok többségükben iskolák, irányzatok, klasszikus szerzők véleményeit összegzik, s mindezt korántsem a túlzásba vitt óvatosság okán teszik e kötet írói. Abban bíznak, hogy azok, akik e tankönyv nyomán tanulmányozzák a politikai jelenségek szociológiai magyarázatait, azok maguktól is igényt tartanak végső ítéleteik szabad megformálására. A fejezetek mindegyikének végén találhat az Olvasó - hosszabb-rövidebb - kitérőt a mai magyar politikai állapotok jelzés-szerű összefoglalásáról. Mindezekkel azt kívántuk érzékeltetni, hogy a politikai szociológia kifejezetten korhoz és rendszerekhez kötött ismereteket jelent. S már az is megbecsülendő eredmény, hogy az egy évszázadon keresztül átívelő tudományfejlődési folyamat következtében megbízható fogalmak segítségével értelmezhetjük a - nagyon is rejtőzködésre hajlamos - politikai valóság társadalmi környezetét.

Moisés Naím - The ​End of Power
Mark ​Zuckerberg's inaugural pick for his "Year of Books" challenge, The End of Power updates the very notion of power for the 21st century. Power, we know, is shifting: From West to East and North to South, from presidential palaces to public squares, from once formidable corporate behemoths to nimble startups and, slowly but surely, from men to women. But power is not merely dispersing; it is also decaying. Those in power today are more constrained in what they can do with it and more at risk of losing it than ever before. In The End of Power, award-winning columnist and former Foreign Policy editor Moisés Naím illuminates the struggle between once-dominant megaplayers and the new micropowers challenging them in every field of human endeavor. Drawing on provocative, original research, Naím shows how the antiestablishment drive of micropowers can topple tyrants, dislodge monopolies, and open remarkable new opportunities, but it can also lead to chaos and paralysis. Naím deftly covers the seismic changes underway in business, religion, education, within families, and in all matters of war and peace. Examples abound in all walks of life: In 1977, eighty-nine countries were ruled by autocrats while today more than half the world’s population lives in democracies. CEO’s are more constrained and have shorter tenures than their predecessors. Modern tools of war, cheaper and more accessible, make it possible for groups like Hezbollah to afford their own drones. In the second half of 2010, the top ten hedge funds earned more than the world’s largest six banks combined. Those in power retain it by erecting powerful barriers to keep challengers at bay. Today, insurgent forces dismantle those barriers more quickly and easily than ever, only to find that they themselves become vulnerable in the process. In this accessible and captivating book, Naím offers a revolutionary look at the inevitable end of power—and shows how it will change your world.

Gömöri Endre - A ​cár vakaródzik
"Semmi ​sem fontosabb ma az ország jövője szempontjából, mint a külpolitikai helyzet. Magyarország 1989 óta válaszút előtt áll. Csatlakozhat a Nyugathoz. ha annak legmélyebb alapértékeihez köti sorsát. Vagy pedig tudatlanságból, nemzeti érdekeinek és racionális lehetőségeinek téves értelmezéséből vagy esetleg - félreismerve a függetlenség mai jelentését a globalizált világban - lesüllyedhet a Balkánra. A választás a magyar külpolitika irányítóitól függ. De részben azoktól is, akiknek alkalmuk van arra, hogy megmagyarázzák a közvéleménynek: mi a tét és mi a valódi tartalma, jelentősége a külvilág rezdüléseinek. Ehhez tudás kell, elemzői tehetség és szavahihetőség. Ezt nyújtja cikkeiben Gömöri Endre, ezt tanúsítja ez a kötet is." _Charles Gati_ politológus, egyetemi tanár Washington D.C.