Robotok ​kora Milyen ​lesz a világ munkahelyek nélkül?

Martin Ford - Rise ​of the Robots
What ​are the jobs of the future? How many will there be? And who will have them? We might imagine—and hope—that today’s industrial revolution will unfold like the last: even as some jobs are eliminated, more will be created to deal with the new innovations of a new era. In Rise of the Robots, Silicon Valley entrepreneur Martin Ford argues that this is absolutely not the case. As technology continues to accelerate and machines begin taking care of themselves, fewer people will be necessary. Artificial intelligence is already well on its way to making “good jobs” obsolete: many paralegals, journalists, office workers, and even computer programmers are poised to be replaced by robots and smart software. As progress continues, blue and white collar jobs alike will evaporate, squeezing working- and middle-class families ever further. At the same time, households are under assault from exploding costs, especially from the two major industries—education and health care—that, so far, have not been transformed by information technology. The result could well be massive unemployment and inequality as well as the implosion of the consumer economy itself. In Rise of the Robots, Ford details what machine intelligence and robotics can accomplish, and implores employers, scholars, and policy makers alike to face the implications. The past solutions to technological disruption, especially more training and education, aren’t going to work, and we must decide, now, whether the future will see broad-based prosperity or catastrophic levels of inequality and economic insecurity. Rise of the Robots is essential reading for anyone who wants to understand what accelerating technology means for their own economic prospects—not to mention those of their children—as well as for society as a whole.

Damage - Damage ​Report
Hogyan ​képzeltük el a jövőt – és mi lett helyette? A DAMAGE REPORT a kétezres évek kordokumentuma az életünkről, kapcsolatainkról, internetekről, értékrendekről, szexről, technológiai újdonságokról és régiségekről, egy szóban: rólunk. Hogyan képzeltük el a jövőnket? És mi lett helyette? Hogyan működnek a jövőkutatók? Mik azok, amiket nem jósoltak meg, de megkaptunk? Milyen egy közösségi oldal az üzemeltetők oldaláról? Hogyan értjük a zenét, más kultúrákat és egymást? Milyen kulturális mozgalmak vannak a Tron és a Mátrix mögött? És tényleg van internetkapcsolat a Föld és a Mars között? Ezek a könyv legártatlanabb kérdései.

William Gibson - Virtuálfény
Chevette ​futárként rója biciklijén a jövő San Franciscójának utcáit, ez az élete. Egy nap mégis nagyot kockáztat: ellopja egy seggfej napszemüvegét. Csak akkor jön rá, hogy tettének milyen következményei vannak, amikor ezek már jócskán átívelnek felette, és alapjaiban veszélyeztetik az egész város jövőjét. A napszemüveg visszaszerzésével egy Rydell nevű fickót bíznak meg, aki nem túl lelkes a munkáért: nem elég, hogy kisvártatva a helyi rendőrség gyilkossági csoportja is bekapcsolódik az ügybe, de egyre többször hall egy hídról és a mögötte elterülő szürke zónáról, amit különös emberek népesítenek be. William Gibson 1993-as regénye a Híd-trilógia első része, és egyben egy új korszak kezdete: a cyberpunk teremtője a Sprawl-trilógiát követően a tömegmédia és celebkultuszok megjelenésének előrevetítésével alkotott ismét tűéles képet a közeljövőről. A kötetet új fordításban tartja a kezében az olvasó.

William Gibson - A ​periféria
A ​MÚLT ÉS A JÖVŐ KÉZ A KÉZBEN JÁR Flynne Fisher az országút szélén tengeti életét a közeljövő Amerikájában, ahol az illegális drogfőzésen kívül már alig akad munka. Korábban sokat keresett harci felderítőként egy online shooterben, de ezekről a játékokról le kellett mondania. Mégis egy brutális gyilkosság szemtanúja lesz, amikor kivételesen helyettesíti a bátyját virtuális biztonsági őrként. Wilf Netherton a hivatása szerint jelentős befolyással rendelkező publicista, aki az egyik ügyfele testvérének haláláról értesül egy olyan társadalomban, ahol belenyúlni a múltba csupán egy hobbi a sok közül. Hetven évvel később, egy lassú apokalipszist elszenvedő Londonban él, ahol a dolgok egyelőre még bíztatóak a vagyonosok számára. Igaz, a szegények legtöbbje már nem él. Flynne és Wilf találkozni fognak egymással. Időutazással, szellemekkel, harci drónokkal, bérgyilkos robotokkal és kleptokratákkal teli történetük során a nő világa teljesen és visszavonhatatlanul meg fog változni, a férfié pedig szembesül azzal, hogy a múltat átírni rendkívül veszélyes. William Gibson tizenöt év után jelentkezik ismét klasszikus értelemben vett sci-fivel, és újfent bizonyítja, hogy a zsáner kortárs nagyságai közé tartozik.

Peter Clausen - Komputerek ​és robotok
Az ​ember által eddig kifejlesztett eszközök közül a komputer a leghatékonyabb és a leginkább sokoldalú, pedig fejlesztésének még csak a kezdetén tartanak. Rajtunk múlik, hogy ezeket az eszközöket az emberiség számára hasznosan vagy kártékonyan alkalmazzuk , s hogy jövőjük igazodik-e hozzánk, vagy ártani fog az ember jövőjének. A komputerszakértő végigjárta a robotok és komputerek fejlődéstörténetének egy-egy szakaszát, az abakusztól az agyműtéteket végző robotokig.

Dave Eggers - A ​Kör
Mae, ​a huszonéves lány még csak pár napja dolgozik álmai munkahelyén, de máris teljesen átalakult az élete. Mihez kezdjen ezekkel a tapasztalatokkal? Dave Eggers sokkoló konkrétsággal rajzolja meg napjaink _szép új világát_. A Kör fiatalos, menő kaliforniai szoftvercég, amelyben nem nehéz ráismernünk a Facebookra vagy éppen Google-re. Lelkesedésük és profizmusuk pillanatok alatt elhozza a tökéletes modernizációt, de mi a helyzet a privát szférával és az egyéni szabadságjogokkal? _A Kör_ dermesztő víziója közelebb van hozzád, mint gondolnád.

V. V. Ivanov - Páros ​és páratlan
A ​művelődéstörténet és még sok más tudomány állítása szerint a kezdetek kezdete óta a kettősségben, ellentétek kiegészítő voltában látja a világot az ember. A férfi és a nő, a Nap és a Hold, a Föld és az Ég - mind ilyen ellentétek, amelyekben az ellentétek kiegészülnek egymással, s amelyekben az egyik uralkodni látszik a másik felett. Ez a fajta kettősség magában az egyes emberben is jelen van, a két agyfélteke egymást kiegészítő és eltérő működése példázza ezt. Mint ismeretes, egyik agyfelünkkel analizálunk, a másikkal pedig a dolgok egészét fogjuk fel. (Az egyik a tudományos gondolkozásnak, a másik a művészeti megközelítésnek kedvez.) Ha tehát gépi úton akarjuk gondolkodásunkat - emberi lényegünk lényegét - utánozni, kétgépes szervezetet kell létrehoznunk. S ha netán kapcsolatot kívánunk teremteni más bolygókon élőkkel, mire támaszkodhatnánk másra, mint ősi jelrendszereinkre? Eképpen kapcsolódik össze Ivanov páratlanul érdekes könyvében a neurobiológia a kibernetikával, a nyelvészettel és általában az emberi gondolkodás és művészet legrégibb emlékeivel.

Stanisław Lem - Summa ​technologiae
Mi ​is hát ez a Summa? Talán valamiféle általános mérnöki vezérfonallal át- meg átszőtt esszégyűjtemény a civilizáció eljövendő sorsáról? Vagy az emberiség múltjának és jövőjének kibernetikai elemzése? Vagy a világmindenség olyan képe, amilyennek a Konstruktőr számára feltárulkozik? Tán a Természet és az emberi kéz mérnöki tevékenységéről szóló elbeszélés? Esetleg a jövendő évezredekre vonatkozó tudományos-technikai prognózis? Vagy éppenséggel olyan hipotézisek gyűjteménye, amelyek túlságosan is merészek ahhoz, hogy egzakt tudományos voltuk elismerését követeljék? Könyvem – egy kissé mindez. Mindenből egy kevés. És milyen mértékben lehet, szabad hinni ennek a könyvnek? Erre a kérdésre nem tudok felelni. Nem tudom, melyik sejtésem, melyik feltételezésem valószínűbb a többinél. Sebezhetetlen egy sincs köztük, és biztos, hogy az idő múlása alaposan meg fogja tizedelni soraikat. Lehet, hogy valamennyit elsöpri. Mindegy. Csak az nem téved, aki bölcsen hallgat.

Fábián Péter - Kozmajer Viktor - Molnár Dénes - Szűcs Gábor - Bloodlust ​3. - Tisztességtelen ajánlat
A ​Bloodlust 3. számában Nathan és Rachel első rövid találkozásuk után ismét a maguk külön útját járják, de mindketten olyan választási helyzetekbe kerülnek, amelyekben a meghozott döntéseik jelentősen befolyásolják sorsuk további alakulását.

Fábián Péter - Kozmajer Viktor - Kiss András - Bloodlust ​1. - Ébredés
A ​jövő... Sokan máshogy képzelték el. Hófehérnek, sterilnek és biztonságosnak, mely jobban hasonlít egy robotizált mennyországra, mintsem a valóságra. Hogy mi a valóság? Ez itt... Crywen. Napjaink legnagyobb városa, mely inkább egy fallal körbevett országra hasonlít. Városállam, ahová az emberiség naiv módon akarta bezárni kultúráját, civilizációját, és önnön magát, hogy soha ne lássa, mit tett a világgal a 2019-es nagy katasztrófa. Egy ember által létrehozott apokalipszis, mely végleg levette a koronát az emberiség fejéről, narancssárgára festve az eget és lerombolva az egykori Föld képét. Az ember, mint ösztön lény, nem változik. Az egész bolygót egyszerre érő kataklizma során az emberiség fele elpusztult. A túlélők pedig képtelenek voltak az együttműködésre, hogy a romokból új civilizációkat emeljenek és halvány emlékét megidézzék az egykori világnak. Az Egyesült Államok keleti partjánál mutatták a legnagyobb összefogást, mely egy ember, Samuel T. Crywen admirális óvó karjai alatt mutatta meg, az ember még mindig képes építeni. Folyamatos belső viszályok és anarchia közepette húzták fel napjaink menedékét, Crywent. A túlságosan is gyorsan kialakuló politikai, vallási és egyéb ellentétek csak fokozták minden egyes lerakott tégla súlyát. És ez idővel még rosszabb lett. De a város épült, a lakosság egyetlen vak emberként, sorban fogadta el az egymást leváltó vezetőket, akik napjainkra ilyenné tették a várost. Bábok ők is csupán, akik a hatalmas cégek színjátékában táncolnak és próbálják az emberekkel elfogadtatni ezt az árnyvilágot, mely többet rejt, mint amit megmutat...

Bakó Krisztián - Robotok ​és androidok
A ​robotika beláthatatlan lehetőségeket tartogat az emberiség számára. Korunk robotjait fejlett mesterséges intelligenciával rendelkező, öntudatos androidok vagy humanoidok váltják majd fel, és az emberi, talán emberfeletti képességekkel rendelkező mesterséges személyek éppúgy forradalmi változásokat hozhatnak az emberi faj jövőjét tekintve, mint egykoron a tűz feltalálása. A Robotok és androidok című könyv a robotika történelméről, jelenéről és lehetséges jövőjéről mesél közérthető stílusban, változatos fotóanyaggal illusztrálva.

Fábián Péter - Kozmajer Viktor - Harsányi Tamás - Bloodlust ​2. - Temetetlen múlt
A ​közeli jövőben, egy Crywen nevű városban. Nathan Pain, az éj gyermeke, gyanútlanul járja magányos útját, a neopolisz sötét sikátoraiban. Nem is sejti, hogy egy véletlen találkozás olyan események sorozatát indítja el, amelyek gyökerei rég elfeledett idők homályába burkolóznak. Még fogalma sincs róla, de sorsát végérvényesen megpecsételheti... a TEMETETLEN MÚLT.

Clifford D. Simak - A ​város
Az ​emberiség, amikor már képtelen tovább elviselni a szupercivilizált városok zsúfoltságát, de az elért tökéletességtől sem szeretne megválni, úgy dönt, elhagyja a földet, és egy másik bolygóra települ át. Van azonban néhány ember, aki valamiféle kitörölhetetlen, ősi nosztalgia folytán mégsem képes megtenni ezt a lépést, és nem kér a csábító álomból. ők ott maradnak a városban, s az elburjánzó tájakat a kutyák veszik birtokukba. A még tovább élő néhány humanoid robot segítségével ekkor egy másik civilizáció kezdődik, mely évezredek múltán kutatni kezdi saját eredetét. A várost az amerikai SF-szerző legismertebb regényeként tartják számon a lexikonok, e művéért kapta meg a Nemzetközi Fantasy Nagydíjat is.

Deres Kornélia - Képkalapács
A ​kötet a kortárs színház intermediális szigeteit kutatja. Technológia, színház és mozgóképek a boncasztalon. A magyar és nemzetközi színház- és médiaelméleti diskurzusok el- és átrendezésével célja (újra)értelmezni izgalmas alkotói módszereket, rendezői törekvéseket, előadástípusokat. Központi kérdése, hogy a mozgókép elterjedése miképpen formálta a színház hagyományait. A könyv fókuszában a képek és a nézés (szokás)rendje áll, valamint olyan színházi alkotók, akik számolnak a valóságot alakító médiumok összefonódásaival, illetve ezek színreviteli lehetőségeivel. Hazaiak és külföldiek egyaránt: Hudi László, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Frank Castorf, a Wooster Group, a Gob Squad, a Hotel Modern. A fejezetek az idő érzékelése, a jelenlét módozatai, a narráció típusai, valamint az erőszak reprezentációi mentén vezetik az olvasót a médiumok színpada felé. Ahol a Képkalapács lecsap: dobozéletekre, ötödik falra, radikális jelenlétre, szörnyeteg struktúrára. A költőként régóta ismert Deres Kornélia első monográfiája. Deres Kornélia (1987, Miskolc) költő, színháztörténész, szerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa. Tanulmányait az ELTE BTK magyar és angol szakjain végezte, 2011-től ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója. 2015-ben doktori fokozatot szerez (PhD, summa cum laude). 2003 óta publikál. _Szőrapa_ című első verseskötete (JAK-füzetek, 2011) Makói Medáliák-díjban részesült. Írásait eddig német, cseh, szerb, szlovén, horvát, lengyel és bolgár nyelvre fordították le. 2011 óta a JAK felolvasó-színházi sorozatának gazdája. 2014-ben a Visegrád Irodalmi Ösztöndíj program résztvevője Prágában, 2013-ban DAAD fiatal kutatói ösztöndíjban, 2011-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült. Több művészeti szervezet mellett tagja az MTA Köztestületének és az International Federation for Theatre Research-nek.

Manuel Castells - A ​hálózati társadalom kialakulása
Manuel ​Castells korszakalkotó trilógiájának első kötete az információs korszak gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. Átfogó elmélete számot vet mindazokkal a hatásokkal, amelyeket az információs technológiák alkalmazása gyakorol modern világunkra. A globális gazdaságot az információk, a tőke és a kulturális kommunikáció szakadatlan áramlása jellemzi, ami a termelést és a fogyasztást egyaránt meghatározza. Maguk a hálózatok különböző kultúrákat tükröznek, egyszersmind teremtenek is. Castells vizsgálja a hálózati vállalkozások kultúráját, intézményeit és szervezeteit, a munkavégzés és foglalkoztatás ezzel együtt járó átalakulásait. Bemutatja, hogy a fejlett gazdaságokban a termelés ma a 25 és 40 év közötti lakosság képzett szektorában összpontosul. Érvelése szerint e trend következménye nem feltétlenül a tömeges munkanélküliség, hanem a munkavégzés nagyobb rugalmassága és a munka egyénibbé válása, aminek következtében egy rendkívül tagolt társadalmi struktúra jöhet létre. A több mint száz ábrát, táblázatot tartalmazó mű eddig 18 nyelven jelent meg. A trilógia előkészületben levő kötetei: - Az identitás hatalma - Az évezred vége

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Régmúlt ​napok fénye
Mi ​lenne, ha a világon minden esemény visszanézhetővé válna? Hozzáférhetővé válna az az információ, hogy ki gázolt cserbenhagyásosan az előző héten, éppúgy, mint az, hogy mi történt meg valójában a bibliai események közül. Amikor a féregjárat-technológián alapuló időlencse találmánya nyilvánosságra kerül, mind szélesebb igény mutatkozik a használatára. Házastársi viták kibogozására, bűnesetek felderítésére vagy akár puszta nosztalgiázás céljaira is igénybe venné a Föld szinte teljes népessége. De vajon az emberek kezébe adható-e egy ilyen kényes eszköz, amely fenekestül fordíthatja föl nemcsak mindennapi életünket, de egész történelemszemléletünket is? A két díjnyertes SF-szerző közös műve egszerre kalandos és filozofikus történet az információ szabadságáról és az igazság szubjektivitásáról.

Sebők János - A ​harmadik világháború
A ​könyv a ma még sok vonatkozásban ismeretlen, szép, új, globalizációs, elektronikai hálózatokkal mindinkább átszőtt világról szól, amellyel korábban csak a sci-fi vagy a fantasy könyvekben találkozhattunk. Az információs társadalom szédítően gyors fejlődése azonban ebben az esetben is túlszárnyalta a fantáziát, aminek következtében egyes szakértők ma már egy új kiber-háború közeli lehetőségét sem tartják elképzelhetetlennek. Kérdés, hogy ez a horrorvízió csak egy új mítosz vagy már a realitás? A könyv a virtuális valóságban bekövetkezett fejlemények bemutatásával erre az alapkérdésre keresi a választ.

Barabás Jenő - Gilyén Nándor - Magyar ​népi építészet
"Barabás ​Jenő és Gilyén Nándor könyve a magyar népi építészet terén elért részeredményeknek átfogó összegzése, különös tekintettel a magyar lakóházra. A szerzőpáros - etnográfus és építész - egymás tudását kiegészítve a néprajz és az építészet oldaláról egyszerre közelíti meg a témát. A magyar nép lakóházának alakulását a honfoglalástól napjainkig követik nyomon; illetve azoknak az elemeknek a változását (szerkezetek, ácstechnika, tüzelőberendezés, stílusjegyek stb.) vizsgálják, amelyek a népi építészet szempontjából fontosak."

Douglas Rushkoff - Jelensokk
Ez ​az a pillanat, amelyre mind ez idáig vártunk, de úgy tűnik, nincs időnk megélni e pillanatot. Ehelyett a folyamatos készenlét állapotában veszteglünk, és elborít bennünket a mindig bekapcsolt, élőben sugárzott valóság, amelyet emberi valónk, testünk és lelkünk soha nem lesz képes belakni. Van azonban választásunk egyénekként és közösségekként is. Megpróbálhatjuk átverekedni magunkat az információ ostromló áradatán és beszállhatunk önmagunk utolérésének végeláthatatlan játékába. De választhatjuk azt is, hogy a jelenben élünk: sms-ezés helyett szemkontaktus; gyorsaság helyett minőség; a digitális tökéletesség helyett pedig emberi gyengeségek. Douglas Rushkoff médiateoretikus mindazoknak reményt nyújt, akik megpróbálják meghaladni a hamis mostot: látszatra össze nem illő eseményeket és folyamatokat sző egybe, gazdag, árnyalt képet adva arról, hogyan érinti biológiai működésünket, viselkedésünket, politikai körülményeinket és kultúránkat a létezés az örökkévaló jelenben.

Dr. Dárdai Árpád - Mobil ​távközlés, mobil internet
A ​könyv a mindennapok mobil kommunikációs technikáját és a mobil rendszerek szerkezetét, működését, szolgáltatásait ismerteti, a mai rendszerektől a jövő távközlő technológiákig, figyelemmel a fejlődési trendekre. A könyv összefoglalja a mobil távközlés és a mobil Internet alapjait, fontosabb ismereteit, a hozzáférési eljárásokat, a korszerű rádiótelefon rendszerek és eszközök modulációs és jelfeldolgozási eljárásait, fontosabb protokolljait. A könyvben hangsúlyt kap az Internet, a Mobil Internet, mint napjaink és a jövő egyre fontosabb távközlési protokollja és kommunikációs technológiája.