Drámaíró, ​színház, társadalom

Borzák Tibor - Szembeszélő
Értékválsággal ​küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni. A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók. Szemtől szembe - őszintén. Szembeszélő - hírességekkel. A könyv szereplői: Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér.

Andreas Kotte - Bevezetés ​a színháztudományba
A ​21. század eleji színházértelmezésben bizonyos súlypont-áthelyeződéseket vehetünk észre, amelyek szerint színház jobbára ott jön létre, ahol az ember és a tárgy _nem_ helyettesíthető. A legtöbb néző számára a színház nem idegen sem az igazságtól, sem a valóságtól, hanem testileg intenzív és valóságos. Amíg az új audiovizuális médiumok új virtuális realitásokat hoznak létre, addig a színházban a test és a tárgyak létének egyszerisége, jelenléte és multifunkcionalitása kelt érdeklődést.

Novák János - A ​csellós kolibri
Többféle ​iskolai végzettséggel, diplomával rendelkező zenész, zeneszerző, zenei vezető, színész, rendező, színházalapító, színigazgató. Gyerekdarabokat, felnőtt darabokat rendez, zenét szerez filmekhez, gyerekdarabokhoz meg felnőtt darabokhoz. Az ország egyetlen hivatásos, izgalmas repertoárú gyermek- és ifjúsági színházának, a Kolibrinek alapítója és igazgatója. Ezt mindenki tudhatja. De magáról, Novák Jánosról fentieken kívül alig lehet tudni valamit. Ez most megváltozik. Mert íme, egy megkapó önvallomás szülőkről, gyerekkorról, családról, gyerekekről, unokákról, munkatársakról, barátokról és még sok minden és mindenki másról.

Anatolij Efrosz - Mestersége: ​rendező
A ​kötet a Szerelmem a próba töprengéseinek gondolatkörét folytatja. Efrosz nem darabról darabra közelít életművének summázó tapasztalataihoz, hanem merész képzettársításokkal, váratlan vágásokkal ragadja meg a közös és ezzel a lényegi kihívást, amire a korszerű rendezésnek felelnie kell. A nagyszámú drámaelemzéshez Efrosz kevésbé ismert működési területéhez tartozó néhány film- és televíziós alkotás műhelynaplója társul.

Spiró György - Az ​Ikszek
" ​Mélyen tisztelt Professzor Úr! Kétszer találkoztam Önnel Varsóban 1975. áprilisában, s bár - talán az Ön számára is kellemes meglepetésként - leomlott közöttünk a több nemzedéknyi, nyelvi és egyéb gát, nem mertem megemlíteni, hogy regényt írok nagyszerű monográfiájának hőséről, Wojciech Boguslawskiról, mert mégiscsak szokatlan, hogy egy fiatalnak mondott magyar a lengyel történelem egyik furcsa, lengyel írók által is feldolgozatlan korszakáról írjon regényt. Mégis megírtam, mert a két nép történelme hasonló ugyan, de nem annyira, hogy a kívülállót megbénítanák a tabuk és az előítéletek. Ön Professzor Úr, pontosan tudni fogja, hol tartottam magam szinte kínos pontossággal a megtörtént eseményekhez, és hol tértem el tőlük, kijavítandó a történelem esetlegességeit. Ön tudja, hogy Boguslawski 1799 után már nem próbálkozott Lvovban; hogy csak 1829-ben halt meg; hogy palotáját saját maga építette; hogy Pierozynska nem ápolhatta; hogy Grudzinska nem játszott a Mesternél és csak 1820-ban ment férjhez; regénytechnikai okokból több évet összevontam, és, mit tagadjam, nem kötöttem meg a fantáziámat. De azt is láthatja, hogy kivétel nélkül valamennyi szereplőm történelmi személy, a nagyhercegtől az ügyelőig, az antikváriustól a súgóig, a leírt előadásokat pedig a forrásokhoz híven reprodukáltam. Ön, Professzor Úr, bizonyára betéve tudja az ikszeknek általam szó szerint fordított írásait, amelyek Szwankowski professzornak és Önnek köszönhetően jelentek meg az Ossolineum kiadónál 23 évvel ezelőtt a több mint 600 oldalas, alapos jegyzet- és képanyaggal ellátott kötetben. Számomra az Ikszek Társasága többet jelent a valóban létezett titkos szövetségnél. Látni fogja, hogy regényemben tágabb értelemben mindenki Iksz: az Ipszilonok, a Zérók és a problémáin kívül maradók is, hiszen valamennyien a társadalom tagjai: ez a titokzatos betű a bennünk lakozó közös ismeretlent vagy a tőlünk független, valamennyiünkből táplálkozó megnevezhetetlent egyaránt jelölheti."

Góg Laura - Tolnay ​Klári szerepei színpadon és filmen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Deres Kornélia - Képkalapács
A ​kötet a kortárs színház intermediális szigeteit kutatja. Technológia, színház és mozgóképek a boncasztalon. A magyar és nemzetközi színház- és médiaelméleti diskurzusok el- és átrendezésével célja (újra)értelmezni izgalmas alkotói módszereket, rendezői törekvéseket, előadástípusokat. Központi kérdése, hogy a mozgókép elterjedése miképpen formálta a színház hagyományait. A könyv fókuszában a képek és a nézés (szokás)rendje áll, valamint olyan színházi alkotók, akik számolnak a valóságot alakító médiumok összefonódásaival, illetve ezek színreviteli lehetőségeivel. Hazaiak és külföldiek egyaránt: Hudi László, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Frank Castorf, a Wooster Group, a Gob Squad, a Hotel Modern. A fejezetek az idő érzékelése, a jelenlét módozatai, a narráció típusai, valamint az erőszak reprezentációi mentén vezetik az olvasót a médiumok színpada felé. Ahol a Képkalapács lecsap: dobozéletekre, ötödik falra, radikális jelenlétre, szörnyeteg struktúrára. A költőként régóta ismert Deres Kornélia első monográfiája. Deres Kornélia (1987, Miskolc) költő, színháztörténész, szerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa. Tanulmányait az ELTE BTK magyar és angol szakjain végezte, 2011-től ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója. 2015-ben doktori fokozatot szerez (PhD, summa cum laude). 2003 óta publikál. _Szőrapa_ című első verseskötete (JAK-füzetek, 2011) Makói Medáliák-díjban részesült. Írásait eddig német, cseh, szerb, szlovén, horvát, lengyel és bolgár nyelvre fordították le. 2011 óta a JAK felolvasó-színházi sorozatának gazdája. 2014-ben a Visegrád Irodalmi Ösztöndíj program résztvevője Prágában, 2013-ban DAAD fiatal kutatói ösztöndíjban, 2011-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült. Több művészeti szervezet mellett tagja az MTA Köztestületének és az International Federation for Theatre Research-nek.

Kékesi Kun Árpád - Thália ​árnyék(á)ban
A ​Thália árnyék(á)ban című értekezés témája a posztmodernizmus, illetve a dráma és a színház közötti kapcsolat, szűkebben a dramatikus és teátrális posztmodernség legfontosabb jellegzetességei. A könyv első fejezete számos, a hatvanas években indult és különböző formában ma is továbbélő színházi tendenciát elemez néhány jellegzetes probléma mentén, s arra a következtetésre jut, hogy a performansz-színháznak nevezett jelenség esetében lehet a leginkább jogosult a „posztmodern” jelző használata. A második fejezet egy szubsztanciális alapokat nélkülöző, a „használat” változatos módjait és eredményeit figyelembe vevő dráma- és színházpoétika rövid körvonalazására vállalkozik, amely előtt az újragondolásra érdemes nézetek, valamint Lakács György, Peter Szondi és Bécsy Tamás egyes munkáinak kritikai elemzése található. A harmadik fejezet tizenkét dramatikus szöveg olvasatát tartalmazza, s fő célja a dráma, illetve a posztmodern kapcsolatának analízise négy olyan problémakör mentén, amelyek a nyelvhasználat, a reprezentáció és a világhoz való viszony módjának, illetve a jellem felfogásának a változását érintik

Eugenio Barba - Kísérletek ​színháza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Egyszemélyes ​színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Péterffy Gabriella - Juhász ​Jácint arcai
Átható ​tekintetű, leküzdhetetlen vonzású, szép hangú, pompás testi adottságú színész volt, aki színpadon, filmen, televízióban, versek előadójaként vált az ország egyik kedvencévé, emblémájává, aki szívügyének tekintette - többek között -, hogy partnerei kedvéért szlovákul is megtanuljon. Juhász Jácint olyan pályaívet futott be, amely az utóbbi néhány évtized társadalmi, politikai és kulturális viszonyait érzékletesen jellemzi. Péterffy Gabriella nem kevesebbre vállalkozott, mint a színész által képviselt jelenség bemutatására, egyszersmind titkainak megfejtésére. Hatalmas dokumentumanyagot gyűjtött össze s publikál kötetében: rövid s hosszabb életű újságcikkeket - a Népsporttól a Film Színház Muzsikáig -, családi, baráti, pályatársi megnyilatkozásokat. Almási Éva, Kozák András, Szilágyi Tibor, Makk Károly s mások visszaemlékezései nemcsak Juhász Jácintra vetnek fényt, hanem önmagukra is, ily módon a magyar kultúra egyik hosszú, termékeny, végül sajnálatosan elapadó, átértékelődő korszakára. Őszintén, hitelesen, túlzások és fölösleges nosztalgiázás nélkül. A szerző szereti e tragikusan lezárult életművet, ez azonban nem vezeti tollát tévútra, nem magasztalja az égig vizsgálódásának alanyát, s ami könyvének egyik legnagyobb erénye: értékelései olyan sávon mozognak, hogy a nagyközönség és a szakmai érdeklődő egyaránt hitelesítheti őket. Növeli a mű vonzását a tartalmas képanyag, gyakorlati hasznát pedig a színházi, film- és televíziós szerepek pontos áttekintése.

Kelly Oram - Cinder ​és Ella
Ella ​élete minden, csak nem tündérmese. Nyolc hónapja vesztette el édesanyját egy balesetben, ő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Most gyerekkora óta nem látott apjához meg annak új családjához kell költöznie. Mesés... Egyvalaki tartja benne a lelket: Cinder, akivel évek óta barátok a neten, de sosem találkoztak. Ella annyit tud, hogy a srác vicces, szexi, okos, és ugyanakkora könyvmoly, mint ő. (Á, egyáltalán nem az esete...) Fogalma sincs, hogy Cinder az egyik legmenőbb hollywoodi színész, aki a kedvenc fantasyregényükből készült filmben játssza a herceget. Vajon képes a valóságban is tündérmesévé változtatni Ella életét?

Ismeretlen szerző - A ​borzasztó torony
Milyen ​is lehetett a magyar színjátszás hőskora? A vándorszínészet időszaka? Ezt a mozgalmas, regényes, eseménydús korszakot igyekszünk közelebb hozni a mai olvasóhoz. Kötetünk a 18. század végétől az 1849-ig tartó időszak vándorszínészetének dokumentumait, visszaemlékezéseit vette alapul. Célunk volt, hogy minél sokrétűbben, minél gazdagabban mutassuk meg a kor legendás foglalkozásának a körülményeit. Megelevenednek előttünk a nagy művészek, színházigazgatók, drámaírók...

Jordán Tamás - Hátrametszés
Már ​kisfiúként vonzotta a színház világa, játszani a József Attila Gimnázium Hermann István vezette színjátszó körében kezdett. Cseh Tamás, Várady Szabolcs vagy Szombathy Gyula mellett ismerte meg Bálint Andrást, akihez máig tartó barátság fűzi. Apja kívánságára a műszaki egyetem geodézia szakán folytatta tanulmányait - az Egyetemi Színpad legendás időszaka volt ez, Jordán Tamás számára is életre szóló élmény. A diploma megszerzése után telekkitűző mérnökként a Fővárosi Tanács Építési Osztályán dolgozik. A korszak rendhagyó kulturális színterének számító 25. Színházban kap szerepeket, egyre többet. Civil állását feladva a színészetet választja. Szakmai fejlődésének következő, "egyetemi" szakaszát Kaposváron tölti. A kilencvenes évekre színpadi és filmes szerepei mellett versek, elsősorban a József Attila-életmű tolmácsolójaként országos ismertségre tesz szert. A rendszerváltás után több intézményteremtő munka is kötődik a nevéhez: a kötetben részletesen mesél a Merlin, a Csepűrágó Fesztivál, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) létrejöttéről épp úgy, mint a Nemzeti Színház élén támadások kereszttüzében eltöltött időszakról, majd a szombathelyi színház megalapításáról. Visszaemlékezésében a feleségeihez, gyermekeihez és unokáihoz kapcsolódó személyes történetek mellett szakmai-közéleti pályájának konfliktusokkal terhelt epizódjait is megismerheti az olvasó.

Ismeretlen szerző - Se ​nem iráf, se nem trucc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bérczes László - A ​mezsgyén
Ezen ​a képen én vagyok, Bérczes László. 1951-ben születtem Tiszanánán. Aztán iskolák, egyetem, tanítás, írás, színház... szerelmek, barátok (az utóbbiak megmaradtak). És van a lányom, Anna. Ezek a beszélgetések természetesen önző okokból készültek: magamra vagyok kíváncsi. A helyzetemre, a helyemre. Idézek hát egy barátot a könyvből: "...minden mezsgye volt az életemben, mindent ott csináltam... A mezsgyéről jobban lehet látni, mi történik. Igaz, nem lehet beavatkozni. Ez az átka ennek a helynek. Mi haszna persze annak az embernek, aki csak lát?"

Peterdi Nagy László - Csehov ​színháza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Ember ​és báb
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kazimir Károly - Színházi ​műhely
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csiszár Imre - A ​szinész alkotása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.