A ​magyar rézmetszés története A ​XVI. századtól 1850-ig

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
A ​szerzõ sokéves kutyakiképzõ tapasztalatait osztja meg olvasóival, a tanítás módszerének pontos leírását fekete-fehér fotók teszik egyértelmûvé

Várkonyi Nándor - Az ​elveszett Paradicsom
Várkonyi ​Nándor (1896, Pécs - 1975, Pécs) "A harmincas évektől kezdve Pécs és a Dunántúl irodalmi életének legjelentősebb organizátora, a Sorsunk című folyóirat szerkesztője" - írja róla Tüskés Tibor. Életében megjelent, rendkívüli terjedelmű kritikai, irodalomtörténeti és művelődéstörténeti írásai közt a legismertebb a _Sziriat oszlopai,_ amelynek négy korábbi kiadás után 2002-ben jelent meg a hagyatékban maradt, cenzúrázatlan, teljes változata. Várkonyi Nándor munkásságának nagy jelentőségű hányada, mintegy 7000 kéziratoldal, az ötvenes-hatvanas években, a rá kirótt írói szilencium idején született, és csak évtizedekkel a halála után, a Széphalom Könyvműhely (Budapest) 1994-ben indult életműkiadásában vált hozzáférhetővé. Az eddig megjelent tizenegy kötetet (_Az elveszett Paradicsom,_ 1994, _Az ötödik ember I-III._ 1995-97, _Varázstudomány I-II._ 1998-2000, _Az írás és a könyv története_ 2001, _Sziriat oszlopai_ 2002, _Pergő évek,_ 2004, _Magyar katonaköltők, Az üstökös csóvája, Dunántúl_ 2006, _Egy irodalmi korszak számvetése_ 2008) tizenkettedikként követi régóta hiánycikknek számító jelen könyvünk, _Az elveszett Paradicsom_ javított, névmutatóval, szójegyzékkel bővített második kiadása. Várkonyi Nándor gondolkodói felfogásának fontos sajátossága, hogy az emberiség múltjának vizsgálatát kiterjesztette az írott történelem előtti mitikus időkre. "E felismerésével korában nem állt egyedül. A kezdeményező, az indukátor szerepet szerényen elhárította magától, és azt mondta, párhuzamos jelenségekről van szó. De ha akár párhuzamosságnak, akár kölcsönhatásnak tekintjük, ami történt, Várkonyi helye akkor is ott van szellemi testvérei, Hamvas Béla, Kerényi Károly, Kodolányi János és Weöres Sándor mellett... >>Sugárzásos emberek<< - ez a jelző illik rájuk. (...) azokra az egyetemes és alapvető, nagy és megoldatlan kérdésekre keresték a feleletet, amelyekre a modern természettudományok, a biológia, a kémia, a fizika nem tudtak válaszolni." _(Tüskés Tibor)_ _Az elveszett Paradicsom_ az író rendkívüli felkészültségének, gazdag ismerettárának és a megszokottnál tágabban értelmezett kutató és elemző módszerének köszönheti máig tartó problémafelvető és -feltáró aktualitását. „_Az elveszett Paradicsom,_ amely teljes terjedelmében - javított, névmutatóval és idegen szavak jegyzékével ellátott, második kiadásban - kerül most az olvasó kezébe, a _Sziriat oszlopai_ ikerdarabjának, bizonyos tekintetben előzményének, bizonyos tekintetben folytatásának tekinthető. Írásához a _Sziriat oszlopai_ után a szerző azonnal hozzákezdett, s már 1947-ben részletet közölt belőle, de a művet később kibővítette, többször átírta, az ezerkilencszázhetvenes évek elejéig dolgozott rajta. A _Sziriat oszlopai_ >>kiegészítőjének<< tartotta ezt a művét Várkonyi Nándor, és így jellemezte: » _Az elveszett Paradicsom_ a régi ember világképét tárja fel, s igyekszik rekonstruálni a szellemi és lelki alkatot, amely ezt a világképet megalkotta, és mítoszaiban ábrázolta.<< A tízrészes mű látszólag a modern természettudomány eredményeit használja tételeinek igazolására, megközelítése azonban valójában >>mágikus<<, igazi forrásai a mítoszok, vizsgálódásának módszere a mítosz-kutatás és -értelmezés. Alapkérdései: Az anyag eredete? Ki az ember? Az ember helye a természetben? Milyen volt az ember-lét ősrégi állapota? Milyen volt a régi ember istenképe? Káosz és Kozmosz? Paradicsom és bűnbeesés? Várkonyi a monista-materialista fejlődéselmélet helyett teremtő és teremtett lényt feltételez. Emberképe mind a marxizmus, mind az egzisztencializmus emberképétől idegen; szerinte az ember kozmikus meghatározottságú lény, s a régi ember bensőséges viszonyban élt a természettel, a világgal. A mű legizgalmasabb részei azok, ahol a szerző a különböző népek mítoszait, a paradicsom- és vízözön-mondákat, a teremtés- és bűnbeesés-mítoszokat vizsgálja és elemzi. Várkonyi Nándor számos megsejtése bizonyításra vár, hipotéziseit, intuícióit minden bizonnyal igazolni vagy cáfolni fogja a jövő. Művének alapgondolata azonban változatlanul időszerű: >>hogyha harmonikusan akarunk élni, a Kozmoszt újra meg kell teremtenünk magunkban, újra át kell élnünk.<<” _(Tüskés Tibor)_

Somlai Tibor - Volt ​és nincs
"Ez ​a kötet egy sorozat harmadik darabjának tekinthető, a három könyv a huszadik századi belsőépítészet különböző irányzatait dolgozza fel 1970-ig. A szempont nem az időrendiség volt; elsőként a "Tér és idő" a két háború közötti modern lakásbelsőkkel foglalkozott, majd a "Távol és közel" 1945-70-ig mutatta be a belsőépítészeti irányzatokat. Végül ez a kötet - mely az első is lehetett volna, 1900-1945-ig dolgozza fel a nagypolgári és arisztokrata enteriőröket, szubjektív válogatásban. Sokat gondolkoztam a címen, és végül arra jöttem rá, hogy olyat kell választanom, amely kifejezi azt a tényt, hogy a bemutatott enteriőrök egytől egyig örökre eltűntek. Ez azért szomorú, mert Budapesten is lehetne hasonló gyűjtemény, mint a londoni Wallace Collection, a párizsi Musée Jacquemart-André, vagy a New York-i Frick Collection. Ezekhez hasonló csodálatos gyűjtemények voltak Pesten is, de a háború és az utána következő hatvan év szocialista világa egyszer és mindenkorra eltüntette a nagypolgárságot, otthonaikkal együtt. Ezt a világot szeretném bemutatni, mielőtt a fotók végleg szétszóródnak, megsemmisülnek, és már az a korosztály sem lesz fellelhető, amely - még ha nagyon fiatalon is -, de mozgott, élt ezekben az enteriőrökben." Somlai Tibor

Jankovics Marcell - A ​fa mitológiája
"A ​fa, mint az Idő szimbóluma - ez könyvem vezérmotívuma, legyen akár olyan időegységekről szó, mint a hét napjai, egy holdhónap, egy naptári év a maga ünnepi állomásaival, egy emberi élet, vagy világ teremtésétől az utolsó ítéletig tartó kozmikus sorsforduló... De korunkban, amikor a természet, a környezet pusztítása lassan megfordíthatatlan folyamattá válik, és lassú halált okozó öngyilkossággal ér fel, minden jó szó, ami a fáról elhangzik, aktuális politikai tettnek számít, hiszen mi más lehetne szebb szimbóluma a kíméletre, törődésre szoruló természetnek, magának a fenyegetett Életnek, mint a FA?"

Mircea Eliade - Okkultizmus, ​boszorkányság és kulturális divatok
A ​jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.

Umberto Eco - A ​rútság története
Szépség ​történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk. E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.

Madas Edit - Monok István - A ​könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig
A ​könyv a Kárpát-medence művelődéstörténetét az írásbeliség s a könyves kultúra szemszögéből vizsgálja a felvilágosodás koráig. Az eddigi könyvtörténeti összefoglalások könyvgyűjtési szempontja mellett most a könyv olvasása áll a figyelem középpontjában. A kötet az egyes korszakok eltérő forrásainak elemzése után a különböző könyvtártípusokat tárgyalja, így az intézményi könyvtárak történetét a Mohács előtti időben, ill. az azt követő két évszázadban. A reneszánsz bibliofília megismertetését követően a magánkönyvtárakat társadalmi rétegenkénti, ill. szakmák szerinti csoportosításban mutatja be. Az olvasmányanyag elemzésének fő szempontja: mit olvasnak az egyes társadalmi rétegekhez tartozók.

Roy Porter - Vér ​és virtus
"A ​betegség és az orvosok közötti háborúnak, ahol a harcmező az emberi test, volt kezdete és közepe, de soha nincs vége..." - írja Roy Porter, a 20. század egyik legjelentősebb orvostörténésze. Ennek a háborúnak a nevezetes csatáiról, egyre fényesebb győzelmeiről és aggasztó kudarcairól, az életért és egészségért folytatott ősi küzdelemről szól a Vér és virtus. Lenyűgözően átfogó, nagylátószögű, de egyben gondosan kimunkált könyvében Roy Porter sorra veszi, hányféle agyafúrt és zseniális módon igyekszünk megérteni és távol tartani magunktól a betegségek százait. Virtuóz, szellemes, olykor egyenesen meghökkentő stílusban rajzolja elénk a teljes képet: az ősi gyógyítóktól a mai specialistákig, az ayurvédikus gyógyszerektől a Viagráig, követi a sebészet káprázatos fejlődését az érzéstelenítés nélküli csonkolásoktól a legbonyolultabb szervátültetésekig. Felvázolja az egészségügy mint közösségi feladat történetét a betegápoló szentektől a mai, mindenkire kiterjedő orvosi szolgáltatásokig. Felteszi mindazokat a megoldatlan, megválaszolatlan kérdéseket, amelyekkel a hatalmas gazdasági különbségek, az egyre növekvő népesség, a meghosszabbodott élettartam és az új vagy régi, pusztító betegségek szembesítenek bennünket. Hatalmas ismeretanyagából Porter biztos kézzel formál mindenki számára élvezetes és egyben elgondolkodtató könyvet. Mindenekelőtt pedig bölcs derűvel és együttérző humorral szemléli örökérvényű tárgyát, az emberi szenvedést és fáradhatatlan próbálkozásainkat annak enyhítésére.

Ozogány Ernő - Jó ​mulatság, férfimunka
Ez ​a könyv röviden megpróbálja számba venni nemzetünk legkiválóbbjainak tevékenységét, ismertetni mindazok életútját és eredményeit, akik hozzájárultak népünk felemelkedéséhez. Tekintve, hogy a szerző főként tudomány- és technikatörténettel foglalkozik, az olvasót bizonyára nem lepi meg, hogy elsősorban e területek képviselői kaptak helyet jelen kötetében. A jelenlegi kötet összeállítójának legfőbb célja, hogy a múlt legkiválóbbjainak felmutatásával látván láttassa, hogy a legnehezebb helyzetből is megtalálható a kiút, ahogyan azt eleink meg is találták, hogy a világ dolgai iránt érdeklődő, nyitott olvasó olyan ismeretekkel gyarapodjon, amelyek szélesítik látókörét, elmélyítik tudását és nemzeti önismeretét.

Ismeretlen szerző - Magyar ​Kódex I-VI.
A ​Magyar Kódex első kötete történelmünk kezdeteitől az első évezred derekáig foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával.

Cholnoky Jenő - Ős ​hazából új hazába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kugler Géza - Budapesti ​szakácskönyv
A ​híres magyar szakács és cukrász könyve nem csupán szakácskönyv, hanem a főzés művészete mester nélküli elsajátításának tankönyve is. A híres magyar és francia szakácsművészek nyomán összeállított kétezer recept mellett megtanít minket a tálalás, a terítés, a fölszeletelés, a csupa természetes eredetű főzési anyagok pontos ismeretére, segít az évszaknak megfelelő étlapok tervezésében. A kötet megismertet minket a levesek, előételek, mártások, mindenféle húsnemek, zöldségek, saláták, főtt és sült tészták, torták, cukrászsütemények, cukorkák, italok és a házi befőzés ízletes és pontos készítési módjaival, a rég elfelejtett fűszerek használatával. Kezdőktől az ínyencekig, amatőröktől a profikig, mindenki találhat benne újdonságot, érdekességet, apró részletekig, mesterfogásokig nyúló leírásokat. Patina és korszerűség - ez Kugler univerzális szakácskönyve

Bajomi Lázár Endre - Titkos ​Társaságok Története
A ​szerző nem csupán arra vállalkozik, hogy tényszerű alaposságú krónikása legyen a leghíresebb-hírhedtebb titkos társaságoknak, hanem eközben szórakozásunkról is igyekszik gondoskodni: néha már-már filmszerű mozgalmassággal es lenyűgözően izgalmasan eleveníti fel - például - a Ku Klux Klan vagy a szicíliai maffia múltjának egy-egy különösen sötét epizódját. A műben tehát, szokatlan módon, érdekfeszítő tények tárgyszerű leírásai váltakoznak regényszerű párbeszédekkel. Ha a téma tantárgy lenne, a szerző műve bizonnyal szerepelne a irodalomlistán.

Géczi János - A ​rózsa és jelképei - A keresztény középkor
Az ​antik mediterráneum rózsatörténete után Géczi János most újabb monográfiával jelentkezik, amelyben a Földközi-tenger térségében kialakult s a hellenisztikus hagyományokon keresztül formálódott virágképzetek középkori változatainak összegzésére tett kísérletet. A rózsát és a rózsás jelképek megannyi formáját a középkor keresztény embere is alkalmasnak találta életviszonyai bemutatására, jellemzésére és értékelésére. A kezdetben Jézus Krisztus alakjához és az általa képviselt erényekhez, majd idővel Máriához kapcsolt, piros vagy fehér virágú növény a kereszténység egyik leggazdagabb, legtöbb információit hordozó jelképegyütteseként az európai kultúra sajátosságait is előtérbe állítja.

Ismeretlen szerző - Kézművesség
A ​Magyar néprajz kiadásának terve 1955-ben született meg, első kötete mégis több mint harminc év várakozás után jelent meg. A részletes és szakorientált bibliográfiával, különböző mutatókkal és tárgyi illusztrációkkal teljes kötet méltóan illeszkedik a hazai néprajz tudományos-tájékoztató forrásai közé. Felhasználva a rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit, a Magyar néprajz európai érdeklődésre is számottartó - kézikönyvvé válik, amely a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt fontos.

Erdélyi Lajos - Régi ​zsidó temetők művészete
A ​temető hálás fotótéma. Olyannyira, hogy gyakran a giccs határvidékére csábítja a művészt. De nem elkerülhetetlenül. A mindannyiunkra érvényes ítélet, miszerint ki-ki a maga idejében elfoglalja a számára kijelölt helyet az enyészet birodalmában, szinte kötelez bennünket a téma fotóművészeti eszközökkel való megközelítésére. Amit ebben az albumban megkíséreltem: objektív híradás a hazai népművészet olyan területéről, amelyet nemzedéknyi idő alatt a művészettörténeti kutatás, a könyvkiadás meglehetősen elhanyagolt. Korunk leghozzáférhetőbb, egyszersmind legnemzetközibb nyelvén, a látvány, a fényképek segítségével igyekszem ráirányítani kortársaim figyelmét a hazai régi zsidó temetők fájdalmas művészetére, a névtelen kőfaragó mesterek egykori alkotásaira: a zsidó népművészet szabadtéri múzeumaira. Nem a felfedező igényével fényképeztem „az élők ősrégi házaiban”; nem is a fotóművész kötelezően szubjektív hozzáállásával. Fényképhűségű dokumentummal akarom felhívni nemzedékem figyelmét egy olyan kultúrtörténeti kincsünkre, amely mellett gyakran vakon haladunk el… /Erdélyi Lajos/

Dr. Csernus Imre - A ​kiút
Orvosként ​régóta stigmatizált emberekkel dolgozom, olyanokkal, akik a saját poklukban fortyognak, és nem látják a kiutat. Vajon mit jelent a pokol? Mit jelent talpra állni, és felnőttként élni? Nekem meggyőződésem, hogy amibe egy ember juttatta önmagát, abból ki is mászhat. De hogyan? Mi az út? Ezekről a folyamatokról, az első lépésekről szól ez a könyv, különös tekintettel a mai huszonéves fiatalokra, akiket divatos szóval Y generációnak is neveznek. Jó ideje érdekel már, hogy milyenek ők, milyen erők, kétségek munkálkodnak bennük, hiszen ők a jövőnk letéteményesei.