Magya-rock ​1. A ​beat-hippi jelenség 1958-1973

Sebők János - Magya-rock ​2.
A ​maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Felmérések szerint ma már Magyarországon is több, mint 5 millió ember hallgatja rendszeresen a rockzenét, a megjelenő lemezek elérik a negyedmilliós példányszámot is, nyugodtan mondhatjuk tehát: az új zene hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A modern kultúra e sajátos, ellentmondásos jelenségének átfogó bemutatására azonban eddig senki nem vállalkozott. Éppen ezért tarthat érdeklődésre számot Sebők János könyve, amely először kísérli meg, hogy a sztáréletrajzok, mítoszok, jelenségek és botrányok bonyolult szövevényében megpróbálja bemutatni a hazai rock történetét és eligazítást adjon a műfaj útvesztőibe. A könyv kalauz, emlék- és vitairat egyszerre, amely nemcsak a műfaj iránt érdeklődőknek, az egyes előadók rajongóinak is élvezetes olvasmány, hiszen az egyes korszakok, a kiemelkedő együttesek pályafutásának elemzésével a rock sajátos \kelet-európai fejlődési útját\ is vázolja a szerző. Az 1983-ban napvilágot látott írás szerves folytatásaként megjelenő II. kötetből most a hazai rockzene történetének 1973-tól napjainkig terjedő szakaszával ismerkedhet meg az olvasó.

Ungvári Tamás - Beatles-biblia
Közel ​három évtizede jelent meg Ungvári Tamás hajdanán úttörő vállalkozásnak számító, s nagy vihart kavaró műve, a Beatles biblia. A könyv - elérhetetlensége révén - lassan legendává vált, mint hősei: a négy (s az elmaradt ötödik) gombafejű liverpooli fiú, George, Paul, John, Ringo és Stuart. A Beatles-fiúk a pop-kultúra, amelynek máig első számú sztárjai, továbbvivői, és ihletői, noha nem megteremtői voltak, akiknek alakját emberfelettivé növesztette egy minden addigit felülmúló tömegőrület. Mi ennek a példátlan népszerűségnek a titka, hogyan alakulhatott ki a zenekart és tagjait övező mítosz, kik és milyenek ezek az emberek, s hogyan viselik el azt a hatalmas nyomást, a Beatmániát, amelyben már nem lehetnek többé önmaguk, mert ők a Beatle-k? Kérdéseire az egyébként "faktoidoknak", áltényeknek tartott hétköznapi események krónikaszerű felsorolásával és a hozzájuk fűzött bőséges, ironikus hangvételű kommentárokban keresi a választ a szerző, aki művét a tudományos monográfiák paródiájának szánta ("mivel a Beatles élete a világhír paródiája"), s egyben egyfajta kísérletnek annak bizonyítására, "hogy a kortársi hétköznapok erőterében olvasni meg kell tanulnunk; hogy a szellemi és piaci tünet-csoportok elidegenedett tényhalmazát rendbe illik raknunk". A kötet, amely főszövegében változatlan, egy epilógussal (Apokrif) és részletes diszkográfiával egészült ki, amely 1981-ig dolgozza fel a Beatles tagjainak külön munkásságát is.

Bob Spitz - A ​Beatles teljes története
A ​Beatlesnek hamar legendája támadt, és ez az éleket lecsiszoló, a homályos foltokat könnyedén elfedő legenda volt forgalomban negyven évig. Csaknem egy évtizedes kutatómunkával ásott mélyen a felszín alá Bob Spitz, hogy végre megírja minden idők e legnépszerűbb popegyüttesének a hiteles és alapos történetét. Mindenkit kikérdezett, akinek csak köze volt hozzájuk, tömérdek eddig ismeretlen dokumentumot fedezett fel. Először felvázolja Liverpool történetét, a helyszínt, ahonnan elindultak, és mindazt, ami ezt lehetővé tette, majd sorra veszi mindnyájuk gyerekkorát, a családi környezetet, egyéniségük gyökereit. Mintha ott ülnénk McCartneyék nappalijában, ahol Paul és John közösen tanulják a dalszerzés fortélyait. Elkísérjük a fiúkat magányos turnékra fagyos skót városokban, majd a hamburgi hírhedt vöröslámpás negyed kocsmáiba, ahol hajnali kettőig nyomják a rock and rollt szünet nélkül, akkor még öten, a dobot Pete Best püföli, a basszusgitárral Stuart Sutcliffe próbálkozik, mérsékelt sikerrel. Alaposan megedződve és immár Beatlesként térnek haza, de még mindig messze a világhírtől. Aztán sorra következnek a ma már történelmi lépések: amikor a liverpooli Cavern Club fülledt mélyén rájuk talál Brian Epstein, és felcsap menedzserüknek, amikor Ringó először ül a dobhoz a Best-rajongók viharos tüntetése közepette; lemezfelvételek az Abbey Road stúdióiban, ahol egy George Martin nevű fiatal producer veszi őket a szárnyai alá - és így tovább és tovább. De persze nemcsak eseményeket elevenít meg a szerző, hanem ugyanilyen láttató erővel a kapcsolatok hálóját is, a forrásokat és a feszültségeket, mindazt, ami a Beatlest a csúcsra repítette, és végül a felbomlását okozta. Bob Spitz, az amerikai újság- és életrajzíró semmit nem ken el, nem cukroz meg: amit olvashatunk, az csakugyan a Beatles teljes története.

Hobo (Földes László) - Rolling ​Stones könyv
Annyi ​mindenből kimaradtunk már. A rockmozgalomból is, de a zenéből nem. Jártak nálunk mindenféle zenekarok és előadók. A legtöbben azért jöttek, hogy elringassanak bennünket és közben álmodjunk arról, amiből kimaradtunk. Néha úgy érzem, mintha aludnánk. Így ez az írás lehetne egy álmoskönyv is, bár nem azért írtam. De "Nem Kaphatod Meg Mindig, Amit Akarsz!" (You Can't Always Get What You Want).

Sebők János - A ​Beatlestől az Új Hullámig
Az ​LGT-vel együtt ma is hiszem és vallom: "Nincs szebb, mint a vasalt világban a gyűrött, a kócos rock and roll... Nincs szebb, mint az alázat csendje, ha zenére lázad, s a szív zakatol, Nincs szebb, mint a csend kapuját ha berúgja páros lábbal a rock and roll..." Igen, szép volt! A legendás hatvanas évek, az "aranykor", a hippivilág, az underground kultúra, a szexuális forradalom, a diákmozgalmak, a nagy remények, a lázas indulások, szabad útkeresések ideje. S mindehhez kötőszövetként a zenei eszperantó, a rock, amely nemcsak új zenei világnyelv volt, hanem új gondolkodásmódot, új magatartást, új életstílust jelentett... Igen szép volt! Azt hittük, hogy halálig játsszuk... De hova lettek azóta az álmok? Hova tűnt a sok virág? Miért változott meg a rockzene? Hogyan lett az ellenzéki kultúrából tömegkultúra? Miért váltotta fel a hatvanas évek radikalizmusát a hetvenes évek kiábrándultsága, visszahúzódása, rezignáltsága? Hova lettek a tegnap lázadói, miért költöztek luxuslakásokba? Miért söpört végig táncpestis a világon és miért bukott el a gettókból illetve a nagyvárosok munkásnegyedeiből induló megújulási törekvés? S a rockzene elüzletiesedésével valóban bekövetkezett-e a műfaj halála, teljes elértéktelenedése? Ez a könyv megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre, amelyek azóta is nyugtalanítanak bennünket, a "beatgeneráció" tagjait, akik ezzel a zenével együtt nőttünk fel. Rocktörténetem személyes útikalauz a rock birodalmában, de szeretném, ha az ismert vagy ismeretlen utakon történő barangolások másoknak is legalább akkora örömet szerezne, mint nekem. Sebők János.

Tardos Péter - Rock ​lexikon
"Rendhagyó ​lexikon - mi más is szólhatnak egy rendhagyó műfajról? Ez a műfaj, borzas lázongásaival, a fiatalság tűzhányó energiájával, a tehetség és az új akarásának összefonódásával gyökerestől felforgatta a muzsika évszázados rendjét, elsőként adva önálló zenét a fiatalok kezébe. Milliókat mozgósít, blue jeans egyenruhában, azonos érdeklődési körrel, a zene azonos hangjaira mozogva. Alkotói világhírre tesznek szert, csak a legnagyobb hollywoodi filmszínészek és az emberiség politikai irányítói ismertebbek náluk. Kialakul a történelme, papírra vethetők az egyének, együttesek jelentős mindennapjai: megszületik a szaksajtó, könyvek és lexikonok foglalkoznak e témával - ezek számát gyarapítja e kötet." A könyv rövid idő alatt teljesen elfogyott - a második javított és bővített kiadás friss adatokat, s mindegy 70 címszóval többet tartalmaz - az Adam and the Ants-től a KFT-ig és a Visage-ig. A kötetet fényképek és Bodola György újabb karikatúrái gazdagítják.

Ungvári Tamás - A ​rock mesterei
Nagysikerű ​rádiósorozata után most egy izgalmas és lebilincselő könyvben írta meg Ungvári Tamás a rockzene mestereinek történetét. Az ismert sztárok egész sora lép fel a könyvben: a Beatles együttes, a Rolling Stones, Bob Dylan, Frank Zappa. Amit a könyv elmond róluk, az jórészt ismeretlen anyag még a beatzene odadó híveinek is. Ungvári Tamás külföldön gyűjtötte össze anyagát. Kalifornia, San Francisco és Los Angeles koncerttermeibe éppúgy elkalauzol, mint hippi-tanyákra, stúdiókba, tüntetésekre. Megírta a beat hétköznapjait és ünnepeit, a siker különféle receptjeit, a reklám hadjáratait, a nyugati rádió és tévé szerepét. Nem hiányzik az a szellemi háttér sem, melyben a beat felnőtt. Marcuse és a kábítószer filozófiája éppúgy része a történetnek, mint a teenager-divat fejlődésének rajza. S végül arra keres választ a szerző, hogyan alakult ki a beatzene mindenütt érthető eszperantója.

Göbölyös N. László - Genesis
1968. ​február 22-én Angliában megjelent egy érdekes lírai hangvételű kislemez, amelynek címe "Silent-Sun" volt. Az akkori fantasztikus forgatagban nem keltett nagy feltűnést, nem került fel a slágerlistákra, a rádióállomások is csupán néhányszor játszották. 1986 nyarán megjelent az egész világon egy nagylemez, amely az INVISIBLE TOUCH címet viselte. Az album és a belőle kimásolt kislemezek hatalmas mennyiségben keltek el, a rádió, a tv és a szaksajtó lemezlistáin heteken át vezetett a lemez, a video-clip műsorok egy ideig naponta játszották az "Invisible Touch" című dalhoz készült felvételt. Mindkét lemez szerzője és előadója ugyanaz az angol együttes volt: a Genesis.

Johnny Cash - Patrick Carr - Johnny ​Cash
Szegénység, ​próbálkozások, azután a zene. Végtelen turnék, alkohol, drogok, fellépések, hajsza... A felsorolás végéről már csak a "halál" hiányzik. Vagy: a "szerelem". Johnny esetében az utóbbi jött el: felesége, June Carter segítségével kimászott a legmélyebb gödörből, sőt, elhíresült börtönkoncertjeivel reményt adott másoknak is: "Ez nektek is sikerülhet!"

Vasváry-Tóth Tibor - Yes
A ​Yes zenéje az élet nagy ajándékai közé tartozik. Ugyanazokkal a szavakkal mindig valami mást mond. A formák ismétlődése és változása egy magasabb szinten tér vissza.

Domokos Mátyás - Lator László - Versekről ​költőkkel
"Gondolta ​a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő? Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok. Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye". Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.

Serge Dutfoy - Dominique Farran - Michael Sadler - Képregényes ​rocktörténet
KÉP! regény! ROCK! TÖRTÉNET! És ​minden benne van: az összes ADAT, DIVAT, IRÁNYZAT, UTÁNZAT... Ha kimaradt valami (valaki), írd bele! Rockfalók előre! Ez a Ti könyvetek!

Zoltán János - Képes ​pop-rock enciklopédia
E ​pop-rock enciklopédiában többnyire a beattől kiindulva a pop és rock, valamint azok származékstílusaival foglalkozik a szerző. Természetesen nem törekedett a teljességre, hiszen ahhoz tucatnyi kötet sem lenne elegendő. A popzene az elmúlt közel negyven év alatt olyan mennyiségben termelte ki az előadókat, hogy mindekit nem lehet, nem is érdemes megemlíteni. A könyv három évig tartó szerkesztése alatt Zoltán János arra törekedett, hogy mindazok, akik érdemlegeset, maradandót alkottak és megszerezték a közönség elismerését, helyet kapjanak. Igyekezett azokat az előadókat és együtteseket ismertetni, akik egy bizonyos szinten beírták nevüket a pop- és rocktörténetbe.

Ismeretlen szerző - Popzsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoltán János - Republic ​20
A ​Republic zenekar 2010-ben ünnepli húszéves születésnapját. A kerek évforduló alkalmából Zoltán János interjút készített a zenekar tagjaival, és mindazokkal, akik szakmai mentorként, személyes jó barátként, alkotótársként vagy éppen rajongóként közreműködve fontos szerepet játszottak a Republic sikersztoriban. Megtudhatjuk, a lelkes amatőr zenéléstől milyen út vezetett a profi színpadi megszólalásig, mitől egyedi, más zenekarral össze nem téveszthető a "republicos" szöveg- és hangzásvilág, mi zajlik a színfalak mögött egy-egy turné során, de a fiúk beszélnek személyes életük legfontosabb történéseiről is. A vallomásokat koncert- és családi fotók, eddig nem publikált lemezborítók és dokumentumok teszik még hitelesebbé. A Republic első húsz évét bemutató kötet nem hiányozhat egyetlen rajongó könyvespolcáról sem, de azoknak is ajánljuk, akiket a hazai könnyűzenei szcéna elmúlt két évtizedének kulisszatitkai érdekelnek.

Márai Sándor - Beszéljünk ​másról?
„De ​most megszólal egy hang. Halk recsegéssel szólal meg, a falon túlról.” Végigmegyek a romnegyedeken, el a ház előtt, ahol valamikor, két évtizeden át otthonom volt, s a romok között látok még néhány ismerős bútordarabot, néhány könyvespolcot – írja Márai a kötet címadó írásában. Valóban: a háború utolsó éveivel induló írások már alig-alig tudnak másról beszélni, mint a mindent elpusztító világégésről, 1945-től kezdődően pedig a (külső és belső) újjáépítés lehetőségeiről. Ennél is hangsúlyosabban változnak 1948-as emigrációja utáni írásai, melyek sokféle módon fogalmazzák meg jelenkora tollhegy alá kívánkozó politikai, irodalmi eseményeit. A jelen, záró kötet más jellegű publicisztikát tartalmaz, mint a sorozat korábbi darabjai, mert az élet és a világban tapasztalható változások diktálják e sorokat is Márai Sándor számára. Összeállításunk az 1943–1978 közötti időszak (egy kivételével) valamennyi, eddig kötetben nem közölt írását tartalmazza.

Molnár Imre - Molnár Gábor - Halhatatlan ​Beatles
A ​világhódító négy "gombafejű": a Beatles együttes történetét tartja kezében a kedves Olvasó. A példátlan sztori, a szinte hihetetlen ívű karrier már magában véve is lebilincselő; mindez azonban ezúttal csupán mozgalmas kerete az immár örökéletű zenének, amely e lírai monográfia középpontjában áll. A nem fakuló népszerűségű dalok zenéjének és szövegének részletes bemutatásán, elemzésén túl a kötet olvasója közelebbről is megismerkedhet a Beatles-birodalom hat legkiemelkedőbb alakjával: egy-egy szépirodalmi hangütésű portrévázlat villantja fel John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr arcélét, de emberközelbe kerül a legendás menedzser: Brian Epstein és a zenei "varázsló": George Martin is. E kötet lapjait forgatva, a kedves Olvasó szinte a szerzőkkel együtt hallgathatja végig az együttes teljes daltermését, az Életművet. A részletesebb adatok híveinek pedig külön Adattár áll rendelkezésére, amely az együttes és tagjai legkülönbözőbb tevékenységeinek, sajátosságainak gazdag ismeretanyagát tartalmazza - könnyen áttekinthető, akár személyi számítógépen is kezelhető szerkezetben. Különösen részletes adatok mutatják be a Beatles dalait, lemezeit, koncertkörútjait, rádió- és tv-szerepléseit. Bizonnyal elválaszthatatlan társa lesz e könyv a Beatles minden ismerőjének, rajongójának, fiataloknak és idősebbeknek egyaránt.

Keith Shadwick - Led ​Zeppelin 1968-1980
A ​Led Zeppelint a Yardbirds ambiciózus gitárosa, Jimmy Page alapította 1968-ban. A vele, valamint Robert Planttel, John Bonhammel és John Paul Jonesszal felálló négyes egyetlen év leforgása alatt ismertté és elismertté vált Amerikában és Nagy-Britanniában, valamivel később pedig a világ többi táján is. Egészen 1980-as feloszlásáig a hard rock műfaj legnagyobbjai közé tartozott.

Poós Zoltán - Táskarádió ​- 50 év, ötven magyar sláger
Az ​1960 és 2010 közötti slágerek közül válogatni nem könnyű, hiszen az első évtizedekben nem léteztek slágerlisták, az utóbbi évtizedekben pedig éppenséggel voltak. A Táskarádió című könyv szerzője a legutóbbi ötven év dalaiból egy-egy jellegzetes slágert választ, és a témához illő könnyedséggel és egyéni módon leírja keletkezésének körülményeit, bemutatja szerzőit, előadóit, tartalmát és érdekességeit. A vizuális ráhangolódást sokrétű illusztrációs anyaggal éri el - ezek korabeli felvételek az előadókról, lemezborítókról és táskarádiókról.

Pomogáts Béla - Az ​újabb magyar irodalom 1945-1981
Tartalom Előszó TÖRTÉNETI ​ÁTTEKINTÉS (Hosszmetszet) Az irodalom élete Előzmények és irányzatok Újrakezdés és folytatás (1945-1948) A szocialista fordulat: eredmények és ellentmondások (1948-1956) Az új magyar irodalom kibontakozása (1957-1968) Új korszak kezdetén (1969-1981) A költészet A felszabadulás után Ellentmondások költészete Költészet és emberi teljesség A jelen áramában Hagyomány és újítás (Műfaji összefoglalás) Az elbeszélő irodalom A felszabadulás után Vállalkozások és kísérletek Valóság és epika A jelen áramában Az életszerűségtől a példázatig (Műfaji összefoglalás) A drámairodalom A felszabadulás után A drámairodalom válsága és megújulása Dráma és társadalom 1957 után Nemzeti dráma, modern dráma (Műfaji összefoglalás) ÍRÓK ÉS MŰVEK (Keresztmetszet) Élő hagyományok Költők a századelőről (Heltai Jenő, Dutka Ákos, Szép Ernő, Gellért Oszkár, Sík Sándor, Áprily Lajos, Füst Milán) Elbeszélők a századelőről (Laczkó Géza, Hatvany Lajos, Bölöni György, Benedek Marcell, Lesznai Anna, Dénes Zsófia, Csathó Kálmán, Szántó György, Tersánszky Józsi Jenő) A második nemzedék költői (Szabó Lőrinc, Fodor József, Nadányi Zoltán, Török Sophie, Marconnay Tibor, Lovász Pál, Fekete Lajos, Berda József, Bárdosi Németh János, Pákozdy Ferenc, Berczeli A. Károly, Keresztury Dezső) A második nemzedék írói (Remenyik Zsigmond, Németh Andor, Komlós Aladár, Gyergyai Albert, Zsolt Béla, Kellér Andor, Török Sándor, Széchenyi Zsigmond, Bohuniczky Szefi, Molnár Kata, Thury Zsuzsa, Illés Endre) A Nyugat örökösei (A harmadik nemzedék) Költészet és haladás. A harmadik nemzedék költői I. (Vas István, Zelk, Zoltán, Horváth Béla, Vihar Béla, Hajnal Gábor, Hegedüs Zoltán, Rónai Mihály András, Hunyady István, Devecseri Gábor) Költészet és mítosz. A harmadik nemzedék írói II. (Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Hajnal Anna, Kálnoky László, Toldalagi Pál, Károlyi Amy, Karinthy Gábor, Habán Mihály) Költészet és valóság. A harmadik nemzedék költői III. (Képes Géza, Takáts Gyula, Kiss Tamás, Rónay György, Csorba Győző) Ábrázolás és értelmezés. A harmadik nemzedék írói (Kolozsvári Grandpierre Emil, Bóka László, Keszi Imre, Thurzó Gábor, Sőtér István, Szentkuthy Miklós, Ottlik Géza, Birkás Endre) Vallomás és krónika. Írók a harmadik nemzedék környezetében (Boldizsár Iván, Román György, Sziráky Judit, Palotai Boris, Móricz Virág, Ignácz Rózsa, Ruffy Péter, Bajomi Lázár-Endre, Benedek István, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Major Máté, Granasztói Pál, Várkonyi Nándor) Szórakoztató és ismeretközlő irodalom (Passuth László, Hegedüs Géza, Raffy Ádám, Dallos Sándor, Székely Júlia, Kellér Dezső, Gádor Béla, Darvas Szilárd, Feleki László, Hámos György, Tabi László) A népi mozgalom írói A néphagyomány örökösei. A népi mozgalom költői I. (Erdélyi József, Sinka István, Bakó József, Mátyás Ferenc) Népiség és nyugatosság. A népi mozgalom költői II. (Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Győry Dezső, Dudás Kálmán, Tóth Endre) Népiség és realizmus. A népi mozgalom prózaírói I. (Németh László, Kodolányi János, Tamási Áron, Féja Géza, Tatay Sándor, Bibó Lajos, Sási Sándor, Fekete István, Illés Sándor, Jócsik Lajos) Népiség és szocializmus. A népi mozgalom prózaírói II. (Veres Péter, Szabó Pál, Barsi Dénes, Morvay Gyula, Kamjén István, Csoór István, Kárász József, Darvas József, Erdei Ferenc) Irodalom és szocializmus. A forradalom költői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Balázs Béla, Gábor Andor, Lányi Sarolta, Madarász Emil, Várkonyi Nagy Béla, Nádass József, Hernádi György, Hidas Antal, Várnai Zseni) A forradalom elbeszélői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Barta Lajos, Gyetvai János, Illés Béla, Gergely Sándor, Kahának Mózes, Tamás Aladár, Háy Gyula, Sík Endre, Lengyel József) Szocializmus és Nyugat-hagyomány (Nagy Lajos, Déry Tibor) Szocializmus és avantgarde (Kassák Lajos, Csuka Zoltán, Palasovszky Ödön, Tamkó Sirató Károly) A szocialista költészet harmincas években indult nemzedéke (Gereblyés László, Hollós Korvin Lajos, Kiss Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Szüdi György, Földeák János, Vasvári István, Vészi Endre, Benjámin László) A szocialista próza harmincas években indult nemzedéke (Sándor Kálmán, Goda Gábor, Barabás Tibor, F. Rácz Kálmán, Kovai Lőrinc, Rideg Sándor, Oravecz Paula, Balázs Anna, Vas Zoltán, Horváth Márton, Vadász Ferenc) A felszabadulás nemzedékei. Írók 1945 után A humanista örökség vonzásában. Az Új Hold költői (Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rákos Sándor, Rába György, Jánosy István, Végh György, Vidor Miklós, Lakatos István, Lator László, Mészöly Dezső) A valóság vonzásában. A "fényes szelek" nemzedéke II. (Simon István, Kormos István, Csanádi Imre, Simonyi Imre, Darázs Endre, Fodor András, Rab Zsuzsa) A közélet vonzásában. A "derékhad" költészete (Kónya Lajos, Sipos Gyula, Kuczka Péter, Tamási Lajos, Reményi Béla, Pákolitz István, Jobbágy Károly, Timár György) Valóság és példázat. Az Új Hold prózája (Mándy Iván, Mészöly Miklós, Szabó Magda, Szobotka Tibor, Gera György, Szász Imre) Valóság és önvizsgálat. A "derékhad" írói I. (Sarkadi Imre, Örkény István, Karinthy Ferenc, Szeberényi Lehel, Bárány Tamás, Major Ottó, Hubay Miklós, Gyárfás Miklós) A valóság krónikásai. A "derékhad" írói II. (Cseres Tibor, Mesterházi Lajos, Urbán Ernő, Dobozy Imre, Erdős László, Nemes György, Bihari Klára, Fehér Klára, Szőnyi Sándor, Szentiványi Kálmán ) A derékhad "második hulláma" (Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Gergely Mihály, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Katkó István, Fábián Zoltán) Az őszinteség költői. Az ötvenes évek közepének lírikusai (Csoóri Sándor, Tornai József, Szécsi Margit, Takács Imre, Bihari Sándor, Kalász Márton) Az Emberavatás írónemzedéke (Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Somogyi Tóth Sándor, Szántó Tibor, Fejes Endre, Moldova György, Csurka István) Az új magyar irodalom nemzedékei. Írók 1956 után A szocialista megújulás költői. A Tűztánc nemzedéke (Váci Mihály, Garai Gábor, Demény Ottó, Héra Zoltán, Csanády János, Györe Imre, Ladányi Mihály, Soós Zoltán, Baranyi Ferenc) A gondolati megújulás költői (Görgey Gábor, Eörsi István, Gyurkovics Tibor, Páskándi Géza, Kárpáti Kamil, Mezei András, Stetka Éva, Orbán Ottó, Gergely Ágnes, Székely Magda, Tóth Judit, Marsall László, Parancs János, Horgas Béla, Vasadi Péter, Beney Zsuzsa, Tandori Dezső) Az új népiség költői (Csukás István, Kiss Dénes, Papp Lajos, Hatvani Dániel, Bodosi György, Galambosi László, Hervay Gizella, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Ratkó József, Tóth Bálint, Bisztray Ádám, Bertók László) A társadalmi változások írói (Galambos Lajos, Timár Máté, Tóth Béla, Sipkay Barna, Csák Gyula, Végh Antal, Gáll István, Kertész Ákos, Baráth Lajos, Thiery Árpád, Bor Ambrus, Rákosy Gergely, László Anna, Raffai Sarolta, Jókai Anna) A nemzedéki tájékozódás írói (Szakonyi Károly, Gerelyes Endre, Bertha Bulcsu, Lázár Ervin, Bárdos Pál, Fenákel Judit) Valóságábrázolás és modellalkotás (Hernádi Gyula, Kardos G. György, Gulyás János, Albert Gábor, Sándor Iván, Maróti Lajos, Gyurkó László, Sükösd Mihály, Kondrád György, Száraz György, Fekete Sándor) Új költői nemzedék (Utassy József, Kiss Benedek, Szepesi Attila, Tamás Menyhért, Kiss Anna, Veress Miklós, Rózsa Endre, Sárándi József, Apáti Miklós, Petri György, Oravecz Imre, Szentmihályi Szabó Péter, Gutai Magda, Takács Zsuzsa) Új elbeszélőnemzedék (Simonffy András, Módos Péter, Asperján György, Császár István, Csörsz István, Munkácsi Miklós, Marosi Gyula, Csalog Zsolt, Balázs József, Ördögh Szilveszter, Bereményi Géza, Csaplár Vilmos, Czakó Gábor, Hajnóczy Péter, Kurucz Gyula, Lugossy Gyula, Oláh János, Vámos Miklós, Vathy Zsuzsa, Lengyel Péter, Nádas Péter, Fábián László, Esterházy Péter, Spiró György, Dobai Péter) Határokon túli magyar irodalom (Kitekintés) Romániai magyar irodalom Csehszlovákiai magyar irodalom Jugoszláviai magyar irodalom Kárpát-ukrajnai magyar irodalom Nyugati magyar irodalom Irodalmi tájékoztató Irodalmi díjasok Névmutató