|
“Nem voltam én szerelmes Adyba, vagy ha voltam, nem tudtam róla. A szerelem féltékeny, ragadozó, osztozni senkivel és semmiben nem tudó érzés, telítve testi vonatkozásokkal, ingerekkel, vágyakkal. Én ezt a szerelmet nem is ismerhettem. Sohasem fájt, hogy idegen asszonyok szeretik, lányok szédülnek eléje, találkákra megy, vagy áldozó, nagy asszony-szerelmet terítenek lába elé.”
Deésfalvi Boncza Berta. Bimbi. Csinszka. Múzsa és költőnő, emlékiratíró… Ady Endre, Tabéry Géza, Babits Mihály, Harsányi Zsolt, Márffy Ödön – jegyességek, szerelmek, szakítások, házasságok. Vallomás és kitárulkozás. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fiatalon már a végzet asszonya? Románc a Svájcban tartozkodó Tabéryvel, később találkozás Adyval, de eljegyzés egy erdélyi mérnök-íróval? Aztán házasság Adyval? Aki Léda szerint csak “sovány, mint esernyőnyél, elöl-hátul sexuális duzzanatokkal”. Ki is ez a hölgy, aki végül eléri, hogy 1914. április 23-án találkozhasson Adyval Csucsán?
Boncza Berta naplójának néhány részlete először 1932-ben jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain, majd négy évtizeddel később a Magyar Nemzetben látott napvilágot az erdélyi író, újságíró Ruffy Péter tolmácsolásában, aki Csinszka kéziratos füzeteit és Kárpáti Aurél kiegészítéseit dolgozta fel. A memoár nem hiánytalan, hiszen a házasság történetét már nem tudta megírni Csinszka, csupán az Ady halála után írt három Vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott írás először jelenik meg önálló kötetben, Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és dokumentum kíséretében, melyek fényt deríthetnek eddig nem – vagy kevésbé – ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették… Valóban agyvérzésben hunyt el a költőnő, vagy más áll a háttérben? A mendemondák újabb szerelemről regéltek… Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben?
“Minden reggel és minden este imádkozott Nagymama velem. Eldolgozott két keze közé fogta az én parányi kezemet, és azt a másik imát, amit este a Miatyánk után mondottam el, ő találta ki. Rövid, egyszerű és jó kis ima volt. Kérésből és köszönetből állott. Mindazokért kértem a jó Istent, akik hozzám tartoztak. Apámért elsősorban, de a csucsai virágok, kutyák, madarak is bele lettek szőve…”
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Az én naplóm
Elsősorban tinédzser korú lányoknak készült napló a legfontosabb információk, tervek, gondolatok, vágyak lejegyzésére. Lehetőséget ad tulajdonosának arra, hogy írásban rögzítsen mindent, amit hétköznapi életében fontosnak tart. Fontosabb témakörei: barátok, szerelmek, titkok, tervek, vágyak, álmok, osztálykirándulás, bulik, nyár, zenék, filmek, könyvek, sport, divat.
Farkas Pál - Egy önkéntes naplója
Farkas Pál (1878-1921) legismertebb regénye a kiadónk által most közreadott Egy önkéntes naplója, melyben a szerző a katonás életmód humoros oldaláról mutatja be a Monarchia hadseregének mindennapjait. A magyar Svejket olvasva megelevednek a hivatásos tisztek és altisztek, félig civil és katona önkéntesek már-már rejtői kalandjai, mellesleg pedig bepillantást nyerhetünk egy immár rég elfeledett világ hétköznapjaiba is.
Szabó Lőrinc - Napló, levelek, cikkek
Századunk viharos társadalmi és szellemi mozgalmainak, változásainak túlélő részesei, korunk "nagy öreg" személyiségei az összegzés szándékával, az átéltek értékelésének, megértésének igényével gondolják végig életútjukat, készítik memoárjaikat. A költő Szabó Lőrinc az elsők között érzett rá erre a világirodalmi jelenségre, kétkötetnyi méretű ciklusban (Tücsökzene, A huszonhatodik év) rajzolta meg egy személyiség alakulásának és kapcsolatainak történetét. Verseinek ismerői is kikövetkeztethetik életútját. Teljes életrajzot mégsem hagyott ránk a költő.
Ez a kötet dokumentumokkal (levelek, naplók, interjúk, műértelmezések, rádióelőadások) keresi a költők mű és alkotójának élete közötti kapcsolatot. Igyekszik megteremteni a meg nem írt memoárt. A költő minden korszakából, majd minden jelentős tevékenységéről található benne dokumentum.
Szubjektivitásában is hasonló ez a kötet a memoárokhoz: egy nagy költő így látta önmagát, műveit és helyét környezetében. Csakhogy nem utólag készíti életrajzát, hanem élete különböző pillanataiban fogalmazta meg helyzetét. A kötet éppen ezt a jellemzően változó-alakuló öndokumentálását tartalmazza, az élő Szabó Lőrincet idézi meg.
Nádasi Alfonz - Hadinapló
Nádasi Alfonz bencés szerzetes Naplóinak most, születésének 100. évfordulója alkalmából megjelenő első része tábori lelkészi szolgálatának állít emléket. Eddig nem jelent meg olyan diárium, amelyik ebből a szemszögből tanúskodik a II. világháború eseményeiről. A nagyszerű tudós és paptanár, Kodály Zoltán bizalmasa és lelki vezetője példamutató szorgalommal jegyezte le az utókor számára tapasztalatait. Néha nem is értjük, mikor volt ideje az egyes napok hosszú krónikáját papírra vetni, amikor kora reggeltől késő estig dolgozott.
Bár többször volt lehetősége leszerelni, erkölcsi érzéke nem engedte, hogy cserbenhagyja társait, elkísérte őket a hadifogság pokoli bugyraiba is. Nem véletlen, hogy már a fronton legendák keringtek önzetlenségéről, helytállásáról, bátor kiállásáról. Sokszor rúgta fel a formulákat és szabályokat, előtérbe helyezve a kollegialitást, a józanságot és az erkölcsöt. Többször fenyegették hadbírósággal, amikor megsértve a függelmet bátran képviselte az igazságot és a katonák érdekeit.
Alfonz atya megrázó képet fest a magyar egységek siralmas állapotáról, ugyanakkor az orosz nép szenvedéseiről, az ostromlott Varsóról, a németek gőgös viselkedéséről, a zsidók kiszolgáltatottságáról is. Legmeghatóbb talán mégis az, ahogyan megpróbált ember maradni az embertelenségben. Belefeledkezve írja le a távoli vidéken a természet szépségeit, szorgalmasan tanulja az „ellenség” nyelvét, gyűjti népdalait és meséit. Kodály megbízásából tudományos könyveket keres az ostromlott városokban.
Naplóját áthatja magyar és bencés öntudata. Sziklaszilárd értékrendje három pilléren nyugszik: otthoni neveltetésén, cserkészmúltján, valamint bencés rendi életén. Ezek sosem engedték, hogy éleslátása elhomályosuljon. Paptól szokatlan hangon ítélte el mind a nyilas, mind a kommunista hangadókat, mindenféle kegyetlenkedést és embertelenséget. Példaértékű, ahogyan mindenkin segít nyelvi, faji és vallási megkülönböztetés nélkül. A kórházban ugyanúgy ellátja az oroszokat, mint a magyarokat, vigasztalja a protestánsokat és a hitetleneket egyaránt. A zsidó munkaszolgálatosok is benne látják legfőbb támaszukat és képviselőjüket. Naplója a szellem és az erkölcs diadalának dokumentuma a világtörténelem egyik legsötétebb korszakából.
Kaiser Ottó - Az én Európám
"Anglia, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Skócia, Svájc, Svédország, Szlovákia. Kiadóm jóvoltából az elmúlt öt évben bejárhattam Európát. Város- és tájképeim mellé a több mint két évtizede vezetett naplóm részleteiből készítettem válogatást, olyan élményekből, amelyeket képekben nem mindig tudtam megfogalmazni. Íme hát szövegek és képek rendhagyó viszonyban, nem feltétlenül egymásra támaszkodva." (A szerző)
Simon Tamás - Vérmacska 2.
A Vérmacska visszatér és töketlenül is tökösebb, mint valaha. Tisztában vagyok vele, hogy a második részek, azok mindig szarabbak, mint az elsők. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez most nem így lesz. Már csak azért sem, mert tanultam az első kötet hibáiból (ha voltak egyáltalán hibái) és tanultam abból is, hogy Szőrire nem szabad semmit bízni, mert mindent elszúr. Alfi, ez a két fröccsért vásárolt macskaátok ugyanott folytatja a naplóját, ahol abbahagyta. Elhozza a kurva világot, de ehhez most a világnak is lesz egy-két szava.
Meg Cabot - Egy "neveletlen" írónő naplója
Meg Cabot, a Neveletlen hercegnő szerzője nemcsak világhírű írónő, hanem kedves, humoros és rokonszenves egyéniség is. Meg már évek óta írja internetes blogját, amelyen keresztül rajongói megismerkedhetnek hétköznapi életével, gondjaival, örömeivel, írói „műhelytitkaival”, és emberként is a szívükbe zárják Mia, Michael, Suzannah, Jesse Samantha és a többiek megalkotóját. Ez a kötet a 2005 szeptembere és 2006 szeptembere közti blogbejegyzések szerkesztett változatát tartalmazza, amelyek a Ciceró Kiadó internetes honlapján jelentek meg. A fényképekkel és Meg rajzaival illusztrált könyv garantáltan felhőtlen szórakozás!
Michel Quoist - Önátadás
Michel Quoist világszerte a legolvasottabb egyházi írók közé tartozik. Egyik legismertebb műve, az Önátadás egy serdülő leány vívódásait, a túlzott érzékenység "viharait", a fiúkkal való találkozás problémáját, a szülőkkel való kapcsolat nehézségeit osztja meg a tizenévesekkel. A mű - fiúknak szóló párjához, a Dani naplójához hasonlóan - a felnőtté válás folyamatát tárja fel keresztény elkötelezettséggel.
Jennifer Worth - Hívják a bábát
East End-i igaz történet az 1950-es évekből.
A londoni kikötőnegyed, a Docklands élete meglehetősen kemény volt az 1950-es években.
Jennifer Worth, amikor huszonkét éves korában körzeti bába lett, egyik napról a másikra a Cable Street bordélyai, a bombatölcsérekben metilalkoholt ivók világában találta magát. A gyerekek nyomorúságos körülmények közt jöttek erre a nyomorúságos világra, gyakran még folyó víz sem volt a lakásokban.
Jennifer Worth könyvéből megismerhetjük a hatalmas londoni kikötő romantikus szépségét, a poloskától hemzsegő bérházakat, a betegségtől való rettegést csakúgy, mint a közösség összetartását, és a több mint tízgyermekes asszonyok hihetetlen tűrőképességét. A humort sem nélkülöző, hol fölkavaró, hol megható írás egy azóta eltűnt világot kelt életre.
"Talán van valahol egy bába, aki megteszi azt a szakmájáért, amit James Herriot tett az állatorvosi gyakorlatért." (Terri Coates)
A BBC One 2012 januárjában kezdte vetíteni a könyvből készült televíziós sorozatot.
Adrian Plass - Kegyes kétbalkezes visszatér
Az "Egy kegyes kétbalkezes naplója" sikerének köszönhetően Adrian számos helyre kap meghívást az idősek teadélutánjától kezdve, egy gyerek-istentiszteleten át, egészen Ausztráliáig. Hősünk tehát újra tollat ragad, hogy megörökítse keresztény előadói pályafutása során szerzett tapasztalatait. Találkozhatunk a régi ismerősökkel: Anne-nel, a feleségek gyöngyével, Edwinnel, a bölcs gyülekezetvezetővel, az ellenállhatatlan Glóriával és a többiekkel. Gerald ezúttal nem anagrammákat, hanem példázatokat gyárt, és természetesen továbbra sem megy minden úgy, mint a karikacsapás.
George Orwell - Háborús napló
"1940. VIII. 16. A dolgok láthatóan rosszul mennek Szomáliföldön, Egyiptom felé onnan várható az oldaltámadás. A Csatorna felett tömeges légicsaták dúlnak, ha a hírek igazak, elképesztő német veszteségekkel. Csak tegnap állítólag 145 német gépet lőttek le. (...) London belvárosának is alighanem jót tenne már egy komolyabb légitámadás, hogy végre észhez térjenek az emberek. Jelenleg teljes a zűrzavar, a teherfuvarozás kivételével minden közlekedést leállítottak anélkül persze, hogy bármi hathatós óvintézkedést tettek volna. Ha a szirénák megszólalnak, az első 15 másodpercben óriási a zűrzavar, sípszó, kiabálás a gyerekekkel, hogy menjenek le az óvóhelyekre..."
Joseph Joffo - Egy marék játékgolyó
Párizs és a francia Azúr-part a színhelye és 1941-1944, négy vészterhes háborús év az időpontja ennek a különös francia könyvnek. Szerzője egy párizsi borbély, aki saját gyermekkorát eleveníti fel, amikor a Franciaországot megszálló hitlerista hadigépezet megkezdte az ellenálló hazafiak és a franciaországi zsidók elhurcolását. A Párizsban élő zsidó család tagjai menekülnek, álnéven rejtőzködnek. Kis hősünk, Joseph és egy évvel idősebb bátyja, Maurice számtalanszor kerülnek életveszélybe. Okosságuk, ügyességük, néhány önzetlen felnőtt és a szerencse révén mégis megmenekülnek. Veszélyes kalandjaik közepette is csodálhatjuk gyermeki kedélyüket, életrevalóságukat, és furfangosságukat, melyet a legváratlanabb helyzetben is megőriznek. A második világháború, a megszállt Franciaország életét hitelesen megelevenítő regény számos külföldi kiadás után most - Zsoldos Vera rajzaival - a magyar olvasókhoz is eljut.
Végel László - Időírás, időközben (Naplójegyzetek, 2000-2002)
Végel László hontalan lokálpatrióta, idegen a saját világában, albérlő a saját városában. Budapest és Újvidék között barangol, eljut Bécsbe és Berlinbe. Szüleire gondol, akik valaha Kanadába és Ausztráliába szerettek volna kivándorolni. Látja a vajdasági magyarság lassú exodusát. Ebben a helyzetben szüntelenül újragondolja saját kérdéseit a nemzetről, a közösségről, az irodalomról, az eszményeiről, azokról a dilemmákról, amelyekkel gyakran akarata ellenére szembesül.
Jávor Pál - Egy színész elmondja
Jávor Pált a magyar színjátszás egyik legnépszerűbb egyéniségeként tartjuk számon. a Magyar Színház, a Vígszínház, majd a Nemzeti Színház vezető színésze volt, s máig emlékezetesek filmjei is: Valamit visz a víz, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Két fogoly, Kerek Ferkó, A tanítónő, A férfi mind őrült, A beszélő köntös, Dankó Pista stb. Elegáns és lendületes játéka, férfias megjelenése nagy hatással volt közönségére. Haladó szellemű, bátor, szókimondó ember volt az élet színpadán is: ez különösen becsülendő egy olyan korban, mikor az emberi értékek veszendőbe mennek, s a hitványság, a barbárság kerekedik felül. Jávor Pál ritka értékű naplója hű dokumentuma annak, hogy volt választás: a másik út a tiltakozás, az ellenszegülés, önmaga vállalása és elvei megőrzése lehetett. Jávor Pált 1944. október 15-én - a nyilasok hatalomra jutásának napján - elhurcolták Sopronkőhidára, majd Pfarrkirchenbe. És neki - annak ellenére, hogy reális esélyei csekélyek a túlélésre - van még annyi tartalék ereje, hogy megörökítse nyomasztó élményeit. Ezt az emlékfüzért tartja kezében az olvasó.
Kertész Imre - Mentés másként
"A káosz is rend, csak mások rendje."
Kertész Imre 2001 és 2003 között írott naplója izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Kertész ekkor dönti el, hogy Budapestről Berlinbe költözik, 2002 őszén megkapja az irodalmi Nobel-díjat, közben próbálja befejezni Felszámolás című regényét, a háttérben leomlanak az ikertornyok, és az európai demokráciának új kihívásokkal kell szembenéznie. A Mentés másként lapjain a legszemélyesebb, legintimebb életkérdésekhez szervesen kapcsolódnak korunk irodalmi, filozófiai problémái. Intim és intellektuális. Igazi titkos könyv. A 2001 és 2003 között vezetett naplóból kiderül, hogyan élte meg Kertész Imre a Nobel-díj körüli világszenzációt, mit látott és mit álmodott, mi a véleménye az ezredforduló politikai káoszáról, és hogy miképpen menthető másként a szabadság és a személyiség.
Márai Sándor - A teljes napló 1946
Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes – a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag „kínosabb” feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor küllemében is megújult sorozatban közreadja a jegyzetekkel kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést.
Tim Collins - Egy vagány vámpír újabb naplója
Nigel Mullet a legrosszabb korban, tizenöt évesen változott vámpírrá. Így amíg világ a világ, küszködő kamasz marad.
A legújabb, fergeteges naplójában Nigel az iskola egyik legnépszerűbb diákjaként kezdi a tanévet. Csaknem százévnyi magány után végre van barátnője. Ám az élete hamarosan ismét felfordul, amikor egy új diák, Jason megérkezik a suliba...
Amikor Jason leüti a kezéről a barátnőjét, Nigel bosszút esküszik. De minél többet tud meg Jasonről, annál zavarosabb lesz minden. Kicsoda is ez a rejtélyes osztálytárs? Hogyan szerezheti vissza Nigel az igaz szerelmét?
Erich Kästner - Notabene 45
Felmerült a kérdés, miért nem emigrált más írókhoz hasonlóan, ehelyett betiltott szerzőként a Hitler-rezsimben, önmagát állandó veszélynek kitéve, Németországban maradt, Erich Kästner. Kötelességének tekintette, hogy a Harmadik Birodalom borzalmait feljegyezze, s az utánajövők, az utódok figyelmeztetése érdekében megörökítse.
A _Notabene 45_, amelyet 1961-ben adtak ki, Erich Kästnernek ezekből a feljegyzéseiből utólag összeállított Naplója, amelyet az író maga szerkesztett kötetté, s amely izgalmas és drámaian érdekes egységben rögzíti sok részlet-tudósítás révén a Harmadik Birodalom életét, hétköznapjait az utolsó háborús évben.
Az így keletkezett skiccek/vázlatok és "élettől vett jelenetek", jellemző epizódok mozaikkockákként illeszkednek össze egy többrétű, sokszínű képpé, kaleidoszkóppá. Kästner, a moralista e _Napló_-jával ez alkalommal inkább korának krónikásaként és korfestő írójaként vállalta magára az alkotói felelősséget, semmint az ekkor már világhírű, népszerű és mindenütt elismert best-seller-szerző könnyed-szellemes imázsát, amelyet ekkorra már többek között az _Emil és a detektívek_ című sikerkönyvével vívott ki magának.
Erich Kästner többirányú ellenállásával, következetesen végigvitt tiltakozásával megrázkódtatás dokumentumát hozta létre, ám ugyanakkor reményét is, hoigy az elmúlt és letűnt idők együttműködői igaz demokratákká válnak, azokká válhatnak.
A _Notabene 45_ kevésbé vádirat, sokkal inkább figyelmeztetés egy lehetséges újabb erőszak-uralom ellen, és mindenek előtt Erich Kästner szenvedélyes felhívása az emberiségre, a humanizmusra - hazája, Németország, s egész Európa romjain, '45-ből.
Thomas Mann - Naplók 1940-1955
A Thomas Mann naplóiból készült válogatás első kötete, mely 1939-ig mutatott be részleteket az írói életműhöz szervesen hozzátartozó feljegyzésekből, 1988-ban jelent meg kiadónknál. Azóta sorra napvilágot láttak Németországban a teljes naplót felölelő további kötetek, ezekből közöljük a legérdekesebb szemelvényeket. A feljegyzések alapvető jellemzője itt is - akárcsak az első kötetben - az, hogy a naplóírónak egyaránt fontos a banális külső események - séta, látogatások stb. - pontos közlése, valamint monoton napirendjének keretei között folyó, mozgalmas szellemi életének és heves érzelmeinek a regisztrálása.
A Thomas Mann szellemi tevékenységét dokumentáló feljegyzések közül talán legizgalmasabbak azok, amelyek a születő-formálódó művekkel kapcsolatosak, amelyekben Mann azt latolgatja, melyik téma tudná még felvillanyozni és miért - például Gregor története, a "kiválasztotté" -, de izgalmasak azok a passzusok is, amelyek az író politikai nézeteit rögzítik, reflexióit a háborús, majd az 1945 utáni évek amerikai, európai eseményeire. Az új világrendről alkotott ítéletei olykor meghökkentőek, de gondolatébresztőek ma is. A hetvenéves Thomas Mann érzelmi életének is hű tükre a napló - számot ad a Halál Velencében írójának utolsó nagy fellángolásáról, egy pincérfiú iránti homoerotikus vonzalmáról.
A manni életmű és a Mann család iránt világszerte újra megnőtt az érdeklődés. Beigazolódott Klaus Mann 1936-os naplóbejegyzése: "Milyen különös család is vagyunk mi! Egyszer majd még könyveket írnak rólunk..." E nemrég valóban megírt könyv - könyvek - egyik legfontosabb, leghitelesebb forrása a legnagyobb Mann, Thomas, az apa naplója.
Haraszti Sándor - Befejezetlen számvetés
"... nehéz volt elszánni magam, hogy a könyörtelen igazmondás páncéljában, az igazat állva - a magam igazát persze - hitelét rontsam több, a kor szereplőit rendszerint dicsfénnyel elárasztó legendának, tévhitnek, mesének... Hogy hosszú töprengés után mégis vállalkoztam emlékiratírásra, nem azt jelenti, hogy megszűnt minden aggályom, hogy nincsenek kétségeim afelől, miszerint az önérdek nem kísért-e meg engem is, nem hagy-e cserben a hanyatló emlékezet. Sokkal inkább az a balga remény biztatott erre, hogy tanúvallomásomat, annak selejtjét, tévedéseit is beszámítva, egyszer talán mérlegre veti Justitia istenasszony, amikor az utókor nevében a mi magyar századunknak osztja ki a végső igazságot."
