|
A nemzeti identitás kérdése a brit film esetében már a korai évektől kulcsproblémának számított. A hetvenes évek gazdasági, politikai nehézségei és a filmipar válsága még inkább előtérbe hozta a nemzeti identitás problematikáját. A sokak által átmenetinek bélyegzett hetvenes évek éppen ezen átmeneti jellegénél fogva érdemel alaposabb vizsgálatot. Az évtized fordulópontnak számít abból a szempontból is, hogy ekkor oldották fel a Ministry of Information Films Division (MOI) anyagának harmincéves titkosítását. A filmek és a kapcsolódó dokumentumok vizsgálata az azokból kiolvasható nemzetkép és nemzeti identitás irányába mutatott. A megélénkült filmtörténeti kutatások vezettek a szigetország filmtörténetírásának átalakulásához és akadémikus diszciplínává válásához. A hetvenes években a nemzeti film elsősorban az ez idő tájt tömegmédiummá váló televízióban keresendő, mely épp ezért kiemelt figyelmet érdemel. A Play for Today elnevezésű, nagy nézettségű kortárs drámasorozat társadalmi elkötelezettségét a nyolcvanas években a nemzeti ikonográfia teljes arzenálját felsorakoztató heritage film váltotta, mely elsősorban az általa sugallt nemzetkép miatt képezi számtalan vita tárgyát.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Magyar Televízió 1957-1982
Nagyon jó az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül: világméretű családba sikerült beilleszkednünk az elmúlt két és fél évtized folyamán. S talán halkan megjegyezhetjük: már régen nem a legkisebb fiú vagyunk, tehát nem kiskorú, gyámolításra szoruló tagja a családnak. Idősebb, tapasztaltabb bátyáinktól azért továbbra is szívesen tanulunk - s mi is szívesen tanítgatjuk kisebb testvéreinket. A Magyar Televíziónak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak a szocialista, a fejlődő és a fejlett tőkés országok televíziós szervezeteivel. A Magyar Televízió a világ 52 országának televíziójával áll kapcsolatban. Ezek közül 33 országgal munkánkat több évre szóló szerződéses megállapodás szabályozza.
Az MTV nemzetközi tevékenységében különleges helyet foglal el az európai szocialista országok televíziós szervezeteivel folytatott együttműködés. Szép hagyománnyá vált a baráti országok televíziós nemzeti estjeinek megrendezése. Minden évben számos ország televíziója jelentkezik több órás műsorral - és nagy sikerrel - a magyar televízió képernyőjén, illetve az MTV is nemzeti estekkel járul hozzá a partnerek műsorpolitikájának változatosságához.
Varga Zoltán - A magyar animációs film
Az immár 100 éves magyar animációs filmről még nem készült átfogó jellegű szaktudományos feldolgozás. Hiánypótló vállalkozásként ez a könyv az első olyan kísérlet a magyar animációs film vizsgálatára, amely intézménytörténeti és formai alapon közelít a tárgyához. A kötetben a magyar animációsfilm-készítés korszakolásának lehetőségei éppúgy kirajzolódnak, mint az egyes korszakok részletes jellemzői; az animációs filmek elemzése, értelmezése és kapcsolódásaik bemutatása pedig a magyar animáció sokfélesége mögött felfedezhető közös törekvéseket is feltárja, részletesen tárgyalva a klasszikus, a karikaturisztikus, az ornamentális és a dokumentarista tendenciákat. A nagyszabású áttekintés sorvezetője az animációs formák rendszere: a rajzfilmtől a stop-motion animáción át a formák kombinálásáig.
Ismeretlen szerző - A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944
A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm, A kék bálvány. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a 85 éves jubileum alkalmából 2016-ban A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 címmel rendezett – az OSZK szakmai segítségével, társrendezésében – minden szempontból érdekes és hiánypótló kiállítást. A tárlat kronologikusan rendezett teljes anyagát (melyek mintegy kétharmadát adta az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára) gyönyörű kivitelben most haza is vihetik az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában, Fekete Dávid gondos szerkesztése nyomán. Az országszerte fellelhető filmplakátokat felvonultató kötetet hat, a hangosfilmet és a korabeli plakátművészetet tárgyaló tanulmány vezeti be. A több mint 500 alkotáshoz az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet mellett magángyűjteményekből sikerült hozzájutni.
1931 és 1944 között mintegy 360 film készült, ám sajnos nem mindnek maradt fenn a plakátja; többek közt A kék bálványé is elveszett valahol, így, sokak kedvence, a Hyppolit, a lakáj filmplakátja nyitja a sort. Az időrendben bemutatott anyag alapján nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ebben az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy kizárólag a filmben szereplő színészekkel, jobban mondva azok nagyméretű portréival, lehet eladni egy filmet. Ahogy a kiállításhoz készült kötetből is kiderül: „Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.
A plakátok kapcsán szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hisz az 1939-es zsidótörvények komoly törést hoztak az addig virágzó filmiparnak is, sokan – köztük például Kabos Gyula vagy Perczel Zita – ugyanis jó darabig nem állhattak kamera elé. A második világháború törésvonala húz határt a film és filmplakátok történetében is. A méretében és színeiben is lenyűgöző, 577 oldalas kiadvány azonban még a Függelékben is jó néhány szemponttal, részlettel bővíti ismereteinket.
François Truffaut - Hitchcock
A film több, mint az élet.
A mozi száz éves történetének talán legérdekesebb könyvéből kiderül, miért lehet ez így.
A fiatal Francois Truffaut beszélget Hollywoodban az idős Alfred Hitchcockkal. Titkokat hallunk a filmcsinálás technikájáról... hogy mitől válhat maradandóvá egy szórakoztató-ipari termék. Nem egyszerű interjúsorozatot olvasunk, hanem vallomásfüzért életről és filmről. Mester és tanítvány? Mára mindkét rendező klasszikus - amikor beszélgettek, a filmkészítés robotos szakemberei. Műhelytitkok és anekdoták - és a teljes Hitchcock-pályakép áttekintése. Nagy színészek (Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart) és nagy filmek (Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Psycho, Madarak...).
A Hitchcock-életmű a kegyetlenség és irónia, feszültség és rettegés univerzuma - humorban pácolva. Miért rémületes egy üres lépcsőház és miért rémületes egy pohár tej... Filmesztétika izgalmas, humoros, dramatikus tálalásban. Vallomás a rettegés és a mese jogáról, a félelmet elűző ijesztés ősi sámánmesterségéről. Nemcsak Hitchcock és Truffaut munkásságát ismerjük meg a könyvből, de varázsos személyiségüket is. Az olvasó belép a párbeszédbe, sőt ellentmondhat, ha akar. Mert e két mester szereti az ellentmondást, csak a képzelethiányt nem szereti. Szelídek és kérlelhetetlenül szigorúak: a filmmunka megszállottjai, az élet vászonra-tolvajlói. Se nagyképűség, se lila köd, csak a játékos értelem szabad és éles fényei. Kettős portré. Szellemi párbaj a képzelet vágóasztalánál.
Ismeretlen szerző - Saul fia
Az exkluzív filmkönyvben a Saul fia alkotói mesélnek a forgatásról, fény derül arra, hogyan készültek napról napra az embert próbáló felvételekre, a film szakértői olyan háttéranyagokat adnak közre, melyek segítették a szereplőket és az alkotókat, hogy a film autentikus világát minél hitelesebben tudják megformálni. A kötetet olvasva az olvasó hiteles képet kap a Saul fiáról és jobban megismerheti a produkció résztvevőit, hiszen végigkövethetjük a film életét az ötlettől egészen az Oscar-díjig. Az exkluzív fotókat tartalmazó kötet a Saul fia alkotóinak szemüvegén keresztül láttatja velünk a filmet, így első kézből ismerjük meg az alkotói szándékot.
Novák Emil - Az én operatőr iskolám
Az Én Operatőri Iskolám [sic!] bepillantást enged több generáció szemszögéből a Magyar Operatőr Iskola történetébe. A könyvben többek között, eddig még sehol nem publikált képek találhatóak a Színház-, [sic!] és Filmművészeti Főiskola híres "Eiben István műtermében" készült operatőr gyakorlatokról. Novák Emil annak az utlsó [sic!] osztálynak volt hallgatója, akiket Illés György operatőr, és Bojkovszky Béla fénymester, az operatőr oktatás alapítói Vagyóczky Tiborral tanítottak közösen. Minden operatőrnek készülő fiatalnak ajánljuk a könyvet.
Gelencsér Gábor - Váratlan perspektívák
Bizonyára nem véletlen, hogy Jeles András filmjeiről számtalan kitűnő esszé, elemzés és kritika látott napvilágot, olyan szerzőktől, mint Balassa Péter, Fodor Géza, Radnóti Sándor vagy éppen Petri György, ám átfogó, monografikus igényű áttekintés, mint a jelen kötet, még nem született a rendező filmművészetéről. A könyv módszertanában is igyekszik követni a Jeles-recepció hagyományát, illetve Jeles művészetének voltaképpeni tárgyát: a küzdelmet saját anyagának megformálásért. Célja egyszerre bemutatni Jeles filmjeinek formaeszközeit és társadalmi környezetét, ugyanakkor megsejtetni mindennek bölcseleti távlatát. Jelesnél erős az elutasítás, a rombolás - avagy enyhébb kifejezéssel élve - a perspektívaváltás gesztusa, ám ehhez látnunk kell azt is, mit utasít el, mit rombol le, mihez képest módosít a nézőpontján, hogy megnyílhasson a figyelme valami másra. Nehéz őt elhelyezni a magyar filmtörténeti hagyományban, hiszen művészetének lényege épp e hagyomány lebontása, illetve átalakítása.
Walter Murch - Egyetlen szempillantás alatt
Szerzőifilmes Könyvtár 1. kötet
Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.
Ismeretlen szerző - Mozgó film 1.
Az olvasó vastag kötetet tart a kezében. Majd három és félszáz oldalon filmtanulmányok, esszék, versek, cikkek sorakoznak mintegy három év munkájának eredményeként. A Mozgó Film első kötetét, a Balázs Béla Stúdió kiadványát olvasva talán érthetővé válik, miért készült ennyi ideig - túl a technikai nehézségeken. Az ötlettől a kinyomtatásig eltelt hónapok épp elég változásról tanuskodhatnak a világ és a művészet terepén egyaránt; de a filmek - melyek kapcsán az olvasó most új tájékozódási pontokat lel - nem változtak. Sőt jót tett nekik az idő. És mi mással mérhető a BBS mint filmjeivel, s üzenetükkel? A BBS műhely; jellege sokat változott az egymást váltó "generációk" karakterének megfelelően. Ezek a ciklusok jól érzékelhetők s anélkül, hogy bármit fölöslegesen hangsúlyoznánk a "közös vonásokból" vagy a "jelen tendenciájából", megállapítható, az eltelt utóbbi 4 év világosan elkülönül a korábbiaktól
Zalán Vince - Film van, babám!
A közértes Fekete Péter, a szerelmes Szöszi, Miloš, a vasutas gyerekember, a százszorszép Jarmila és Ježinka – sorolhatjuk emlékezetes cseh filmek felejthetetlen filmhőseit. Mindannyian egy nevetős-sírós, filmművészeti (tűzoltó) bál résztvevői voltak az 1960-as években, ahonnan, mint ismeretes, ellopták a tombolanyereményeket – máig nem tudjuk, kik. Mások meg, 1968-ban, véget vetettek a táncnak, a mókának, a kacagásnak. Tudjuk, kik voltak. A bált fiatal cseh és szlovák filmrendezők új szemléletű nemzedéke rendezte, szomorúságos évek után újra mosolyt varázsolva a nézők arcára, nemcsak Csehszlovákiában és Magyarországon, hanem egész Európában.
Az úgynevezett cseh új hullámról van szó, arról a filmművészeti megújulásról, amelyhez olyan kiemelkedő rendezők munkái tartoznak, mint Miloš Forman, Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Karel Kachyňa és Ivan Passer. Olyan filmek, amelyek az ember belső szabadságáról, eltiporhatatlan méltóságáról és esendőségéről szóltak az azóta is oly sokszor emlegetett hatvanas években. E rendezők a régi filmformákat megújítva biztosan igazodtak el a valóság dokumentumai között éppúgy, mint a képzelet kifürkészhetetlen birodalmában. Miközben előszeretettel tették nevetségessé az emberi kicsinyességet és önhittséget, egy pillanatra sem feledkeztek meg ember voltunkról, sem a humánum elpusztíthatatlanságáról.
A Film van, babám! az eddigi legteljesebb magyar nyelvű összefoglaló a cseh új hullámról, mely a korszak zárlatáig, 1970-ig mutatja be e filmművészeti megújulást, kitérve azokra a szellemtörténeti és filmtörténeti hagyományokra is, amelyeket a rendezők folytatásra érdemesnek tartottak. Több mint százhúsz csehszlovák produkció szerepel a kötetben, a kiemelkedő tehetségű filmrendezők filmjeinek részletes elemzésével. Filmtörténeti-filmelemző kalauz, amelyet nemcsak a cseh kultúra, a cseh filmművészet iránt érdeklődők forgathatnak érdeklődéssel, hanem hasznos lehet a filmrajongó olvasók széles tábora számára is.
Szőts István - Röpirat a magyar filmművészet ügyében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Deák-Sárosi László - A szimbolikus-retorikus film
"Szőts István, Mundruczó Kornél, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Tarr Béla filmjein át megérkezünk a magyar film, a magyar filmtörténet, esztétika és etika elméleti és gyakorlati kérdéseihez. Vajon miért olyan bonyolultak a modern filmek, amelyeknek egy részét nagyon szeretjük, más részüket kevésbé? Hogyan lehet őket minél árnyaltabban, mélyebben megérteni? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ sokrétű, tudományos igényű, mégis olvasmányos könyvében. Fő célja a médiatudatosság fejlesztése, és ennek érdekében több új megközelítést alkalmaz. Felvázolja a modernizmusok eszmetörténetét, megalapozza a filmek értelmezésének módszertanát, továbbá részletesen elemez kilenc, 1941 és 2011 között Magyarországon készült, hazai és nemzetközi díjakkal elismert filmet. Az eredmény egy igazán korszerű szemlélet és módszer, amely választ ad egyes divatos kortárs művészetelméletek elhajlásának okaira.
A könyv alapjául szolgáló PhD-értekezés egyik hivatalos bírálója, Dr. Bencze Lóránt szavaival: Nem valószínű, hogy a jövőben komoly filmelemzés születhet magyarul az értekezés elemzési eljárásainak, problémafelvetéseinek, eredményeinek figyelembe vétele nélkül.
Király Jenő - Erőszak és erotika a filmben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Fényképezte Zsigmond Vilmos / Photographed by Vilmos Zsigmond
A kiállítás gerincét eddig még soha be nem mutatott fotók alkotják. Zsigmond Vilmos az ötvenes évek elején, még Magyarországon kezdett el érdeklődni komolyabban a fotóművészet iránt. Nagy hatást tett rá Dulovits Jenő Művészi fényképezés című, több nyelven is kiadott műve. Ennek segítségével autodidakta módon megtanulta a kompozíciós elveket, a fénykezelés jelentőségét, a film nyersanyagok sajátosságait. Az előhívást szintén maga végezte, így lehetősége volt megtanulni a fotózás laborálási eljárásait is. Ezek a tanulságok aztán operatőri munkájában tovább értek, fejlődtek, és alkalmazásukkal jött létre e nagyszerű filmes életmű, melynek indulása egybefonódik az amerikai film meghatározó korszakával, az Új Hollywood-nak nevezett filmtörténeti periódussal.
A mintegy 150 darabot számláló fotóanyag az 1950-es években indul, és napjainkig bezárólag több csoportban mutatja be Zsigmond Vilmos alkotói gondolkodásmódjának fő jellegzetességeit. A kiállítás kiegészül továbbá a filmes életmű darabjaival is, hogy láthatóvá váljanak a fotográfiai alkotások és az operatőri tevékenység szoros összefüggései, segítve egymás értelmezését.
Király Jenő - A kalandfilm formái
A 2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját.
Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.
Forgács Péter - Mozgó film 2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Az édes élet I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Deres Kornélia - Képkalapács
A kötet a kortárs színház intermediális szigeteit kutatja. Technológia, színház és mozgóképek a boncasztalon. A magyar és nemzetközi színház- és médiaelméleti diskurzusok el- és átrendezésével célja (újra)értelmezni izgalmas alkotói módszereket, rendezői törekvéseket, előadástípusokat. Központi kérdése, hogy a mozgókép elterjedése miképpen formálta a színház hagyományait. A könyv fókuszában a képek és a nézés (szokás)rendje áll, valamint olyan színházi alkotók, akik számolnak a valóságot alakító médiumok összefonódásaival, illetve ezek színreviteli lehetőségeivel. Hazaiak és külföldiek egyaránt: Hudi László, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Frank Castorf, a Wooster Group, a Gob Squad, a Hotel Modern. A fejezetek az idő érzékelése, a jelenlét módozatai, a narráció típusai, valamint az erőszak reprezentációi mentén vezetik az olvasót a médiumok színpada felé. Ahol a Képkalapács lecsap: dobozéletekre, ötödik falra, radikális jelenlétre, szörnyeteg struktúrára. A költőként régóta ismert Deres Kornélia első monográfiája.
Deres Kornélia (1987, Miskolc) költő, színháztörténész, szerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa. Tanulmányait az ELTE BTK magyar és angol szakjain végezte, 2011-től ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója. 2015-ben doktori fokozatot szerez (PhD, summa cum laude). 2003 óta publikál. _Szőrapa_ című első verseskötete (JAK-füzetek, 2011) Makói Medáliák-díjban részesült. Írásait eddig német, cseh, szerb, szlovén, horvát, lengyel és bolgár nyelvre fordították le. 2011 óta a JAK felolvasó-színházi sorozatának gazdája. 2014-ben a Visegrád Irodalmi Ösztöndíj program résztvevője Prágában, 2013-ban DAAD fiatal kutatói ösztöndíjban, 2011-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült. Több művészeti szervezet mellett tagja az MTA Köztestületének és az International Federation for Theatre Research-nek.
Bódy Gábor - Egybegyűjtött filmművészeti írások II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Durst György - A Balázs Béla Stúdió története (1961-1986)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
