|
“A kormányzás a legkisebb rossz okozásának művészete”
Sárközy Tamás legújabb könyve nem egyszerűen tudományos monográfia, sokkal inkább “kormányzati személyes történet”. Úgy tárgyalja tizenegy magyar kormány munkáját, hogy megosztja olvasóival számos élményét és magánvéleményét is azokról a “szereplőkről”, akikkel megismerkedett, kívülálló szakértőként együtt dolgozott.
Miközben arra keresi a választ, hogy mi a kormányzás lényege, hogy mennyiben változtak az állam funkciói és a kormányzás feladatai a globalizáció és az információs társadalom kialakulása következtében, vagy hogy mennyiben lehet egy kormányzás populista, és milyen hibalehetőségek vannak a kormányzásban, “személyes arcképcsarnokában” portrét fest az elmúlt több mint harminc év legmeghatározóbb politikusairól Kádár Jánostól Grósz Károlyon és Horn Gyulán át Gyurcsány Ferencig és Orbán Viktorig. Teszi mindezt a tőle megszokott és már-már elvárt cinikus-sztoikus hozzáállással, fekete humorral, mely számára az “önvédelem, az optimista fennmaradás eszköze.”
“…ezt a könyvet a pártonkívüliség és a pártsemlegesség jegyében, >>középről<< szerettem volna megírni. Nekem szinte >>tök mindegy<<, hogy balközépről vagy jobbközépről kormányoznak, csak a kormányzás legyen szakszerű és kulturált. (A radikális hőzöngést – balról vagy jobbról – nem kedvelem.) Kicsit szaktudomány, kicsit jelentörténelem, kicsit visszaemlékezés ez a munka. Ez utóbbiból kifolyólag egy öregembernek – akinek csak múltja van, jövője nincs, és egy ilyen könyvvel a kormányzati munkában való használhatósága is megszűnt – talán megbocsátható, ha némileg jelentőségénél több szót ejt saját >>kormányzati<< munkásságáról. Azt a látszatot azonban szeretném elkerülni, hogy csak én voltam okos. Nagyon sok téves javaslatom volt, túl sokat alkudtam meg, választottam a könnyebb utat. De azt azért, ha lehet, ne vitassák el tőlem, hogy – bár nem viselek kokárdát, és nem üvöltöm szívemre tett kézzel a Himnuszt – Magyarország javáért szerettem volna munkálkodni több-kevesebb sikerrel.”
Sárközy Tamás 1940-ben született Budapesten. Az állam- és jogtudományok doktora. Az ELTE jogtudományi karának elvégzése után az Építésügyi Minisztériumba került. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében tudományos kutató, jelenleg kutató professzor. 1979-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Corvinus Egyetem), 2001-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára.
1987–1988 között a kormány modernizációs irodájának vezetője, 1988–1990 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989–1990 között deregulációs kormánybiztos, 2004–2005 között a kormányzati szervezet modernizációs javaslatát kidolgozó kormánybiztos. Jelenleg a a Magyar Jogászegylet elnöke.
A civiljog, a gazdasági jog, a társasági jog, valamint a kormányzati szervezetrendszer témájában több mint 60 könyvet és 300 tanulmányt írt. 1993 óta a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője.
Kapcsolódó könyvek
Roger Scruton - Anglia, egy eltűnő ideál
Roger Scruton, napjaink talán legbefolyásosabb angol konzervatív filozófusa részben önéletrajzi ihletésű és remek stílusban megírt könyvében érzékletes képet fest az angol civil társadalom klasszikus hagyományairól és jelenlegi működéséről. A mű tipikus esettanulmány, a szerző pedig kivételes erudícióval és filozófiai mélységekben tárgyalja a civil társadalom kialakulása során fölmerülő elméleti és gyakorlati problémákat, mindezt ráadásul személyes tapasztalatokon keresztül átszűrve. A Civil szellem sorozatban Keane és Gellner általánosabb, elvontabb fejtegetéseit Scruton esszéisztikus előadásmódja üdítően gazdag, konkrét kontextusba helyezi. Az Anglia, egy eltűnő ideál a jelenkori brit társadalomtudomány és esszéírás egyik gyöngyszeme.
‘Megható és jelentős... Jóllehet a könyv filozofikus, racionális és a józan észre apellál, ugyanakkor - és ebben rejlik legnagyobb erénye - alapvetően lázító jellegű a pillanatnyilag uralkodó politikai kultúrával szemben... Jól időzített és mesterien megformázott figyelmeztetés.’
Ismeretlen szerző - A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948
A politikai ideológiákat, pártokat és pártviszonyokat leíró, értelmező és kategorizáló fogalmaink közül a két legáltalánosabb és leggyakrabban használt: a jobboldal és a baloldal. E két fogalom felruházása politikai tartalommal a nagy francia forradalom időszakáig nyúlik vissza. Jobboldaliaknak akkor azokat nevezték, akik a király jogait, illetve általában a régi rendet védték, és a nemzetgyűlés elnökétől jobbra foglaltak helyet. A jobboldaliság fogalma azóta többször átértelmeződött, és az idők folyamán igen sokrétűvé vált. A kötet e gazdag hagyomány egyetlen szeletét veszi górcső alá: az 1900 és 1948 közötti magyar jobboldaliságot, amely még ebben a viszonylag rövid időszakban sem volt egységes. A 19. századi liberális örökséghez kötődő konzervativizmus éppúgy beletartozott, mint a vele részben vagy egészben szembeforduló szélsőjobboldaliság. Emellett léteztek olyan áramlatok, amelyek többféle jobboldaliságot magukba fogadtak, sőt nemcsak a jobb-, hanem a baloldalhoz is kötődtek (pl. a népi mozgalom, korlátozottabb mértékben a legitimizmus és időnként a Turul). A magyar jobboldaliság eszme-, művelődés- és intézménytörténeti, valamint kül- és belpolitikai aspektusait bemutató 17 tanulmányt Romsics Ignác áttekintése vezeti be a jobboldaliság 19-20. századi alaptípusairól.
Polányi Károly - A nagy átalakulás
A XIX. századi európai civilizáció összeomlását nem hódító háborúk okozták, s nem is olyan gazdasági törvényszerűségek, mint "a csökkenő hozadék törvénye". Egy olyan termelési rendszer lépett színre, mely veszélybe sodorta az ember szabadságát és a természet épségét.
A kapitalista termelés addig soha nem látott árubőséget hozott, de ezt azon az áron tette, hogy az embert munkaerővé, a természetet pedig nyersanyaggá fokozta le.
Polányi Károly főműve alapjaiban rendítette meg a gazdasággal kapcsolatos fogalmainkat. A tőkés termelés és a piacgazdaság kifejlődését vizsgálva a szerző elsősorban a társadalmat összetartó erők változására összpontosít.
E könyv megjelentetéséve, mely mit sem vesztett időszerűségéből, a hazai könyvkiadás 53 éves adósságát törlesztjük.
Kornai János - Gondolatok a kapitalizmusról
Kornai János a Harvard Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Collegium Budapest emeritusz professzora. Az MTA és több külföldi akadémia rendes vagy tiszteleti tagja. Tizennégy egyetem választotta díszdoktorává. Elnöke volt a Nemzetközi Ökonometriai Társaságnak, az Európai Közgazdasági Társaságnak és a Nemzetközi Közgazdasági Társaságnak. Munkásságát többek között a Széchenyi-díjjal, a Prima Primissima Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével és a francia Becsületrend tiszti fokozatával ismerték el. Tudományos munkásságának fő területe a szocialista és kapitalista rendszerek összehasonlítása, a posztszocialista átmenet és a jóléti állam reformja.
A kötetben olvasható négy tanulmány a kapitalizmus számos fontos és időszerű kérdésével foglalkozik: a piac működési formáival, a túlkereslet és a túlkínálat, a hiány és a többlet jelenségeivel, a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel, a jövedelemelosztással és a társadalmi szolidaritással. Noha a témák sokfelé ágaznak el, a kötet írásait szorosan összekapcsolja a közös megközelítés és a tudományfilozófia, amely Kornai János eddigi munkásságát is jellemezte. A szerző újra és újra visszatér a szocialista és a kapitalista rendszer összehasonlítására, kidomborítja a kapitalizmus kedvező vonásait, ám szembenéz annak visszásságaival is. A szerző azzal a céllal írta meg ezt a művet, hogy a kapitalista rendszer és a közgazdaságtan problémáinak kritikus újragondolására késztesse az olvasót.
Francis Fukuyama - A politikai rend eredete
Francis Fukuyamát nem kell különösebben bemutatni. A kelet-közép-európai rendszerváltások idején közölt esszéje, a később könyv formájában is megjelent A történelem vége hozta meg számára a világhírt. Új műve a politikai intézmények történelmi eredetét és a politikai hanyatlás folyamatát vizsgálja. A kétkötetes könyv jelen első kötete valójában a múltról szól: nem az emberi történelem dokumentált korszakával kezdődik, hanem az emberiség főemlős őseivel. Az első négy rész az emberi őstörténettel, az állam eredetével, a joguralommal és végül a felelős kormányzattal foglalkozik. A második kötet napjainkig kíséri majd a történetet, különös figyelmet szentelve annak a hatásnak, amelyet a nyugati intézmények gyakoroltak a nem nyugati társadalmak intézményeire s azok modernizációs törekvéseire. Ezután szó esik majd arról, hogyan zajlik a politikai fejlődés a mai világban.
Anthony R. Pratkanis - Elliot Aronson - A rábeszélőgép
Hogyan hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan adjunk el jó terméket? Hogyan adjunk el rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? Hogyan adjunk el rossz politikust? Hogyan ne vegyük meg azokat a politikusokat, akiket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan tartsunk hatásos beszédeket értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben? Hogyan ragaszkodjunk álláspontunkhoz az értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben tartott hatásos beszédek ellenére? Hogyan vegyünk rá másokat olyasmire, ami eszük ágában se volna? Hogyan ne vegyük rá önmagunkat olyasmire, ami eszünk ágában se volna? Hogyan válhat a nevelés propagandává? Hogyan válhat a propaganda neveléssé? Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan növelhető egy politikus vagy egy párt hitelessége? Hogyan láthatunk át a politikusok és a pártok hitelességét növelő trükkökön? Hogyan használhatjuk ki az emberek bűntudatát, szorongásait és félelmeit? Hogyan hányhatunk fittyet a bűntudatunkat, szorongásainkat vagy félelmeinket kihasználókra? Hogyan szervezhetünk hatásos kampányt? Hogyan állhatunk ellen a hatásos kampánynak? E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben - egyszóval: társadalomban. Aronson főműve, A társas lény, Magyarországon is nagy siker volt, négy kiadásban fogyott el. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.
Ismeretlen szerző - Világpolitikai lexikon (1945-2005)
A kötet elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak ajánlott. De a mai világ külpolitikája, diplomáciája iránt érdeklődő olvasók is nagy haszonnal forgathatják.
A könyv a második világháború utáni korszak legfontosabb politikai tudnivalóit dolgozza fel mintegy másfél ezer szócikkben. A lexikon tartalmazza a világ valamennyi országának legfőbb adatait. A nemzetközi politika témakörében áttekinti a több mint száz legjelentősebb ország külpolitikájának történetét. Tárgyalja a legfontosabb nemzetközi eseményeket és szervezeteket, különös tekintettel az Európai Unióra. Összefoglalja továbbá a nemzetközi jogi és diplomáciai ismereteket, de érinti a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, a világgazdaság témáit is. Szerepel a könyvben a biztonságpolitika és a katonapolitika, valamint néhány száz politikus pályaképe is.
Kardos József - Legitimizmus
A két világháború közötti magyar politikatörténet jellegzetes szereplői a legitimisták, akik gyorsabb konszolidációt, a szélsőségek elkerülését, demokratikus jogállamiságot, szociális érzékenységet, a diktatórikus törekvések visszaszorítását, a "hitleri gőzhenger" megállítását kívánták és hirdették. Annak ellenére, hogy a legitimista törekvések zátonyra futottak, mégis, puszta létükkel alakították a megvalósult történelmet. Ezért is mulasztás lenne megfeledkezni róluk. A kötet képet ad a nevesebb legitimista politikusok pályájáról is.
Gyurgyák János - A zsidókérdés Magyarországon – Politikai eszmetörténet
„Lehet-e ideológiáról ideológiamentesen írni? Mivel nem hiszek az ún. objektív történetírásban, azt gondolom, hogy semleges kívülállás nem létezik. Bár a különböző ideológusokat – még a számomra legelfogadhatatlanabbakat is – megkíséreltem a maguk belső logikájában, valamint történetiségében szemlélni, interpretálni, aligha tudtam a magam liberális konzervatív szemléletét mintegy zárójelbe tenni. Egyrészt a polgári jogegyenlőség ideáját sérthetetlennek tartom, ezt a Rubicont ugyanis nem lehet büntetlenül átlépni. Másrészt a zsidóság múlt századi tömeges asszimilációjának történeti toposzát sokak által osztott illúziónak vélem...”
Oswald Spengler - A nyugat alkonya I-II.
A Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.
Marschalkó Lajos - Világhódítók
Nincs a magyar politikai irodalomnak még egy könyve, amely akkora világsikert aratott volna, mint a kiváló magyar jobboldali újságíró főműve. Három angol, két török, spanyol, arab stb. és fél tucat magyar emigrációs kiadás után veheti kezébe az olvasó az első hivatalos hazai kiadást. Minden sora elevenbe vág.
Gyurgyák János - Ezzé lett magyar hazátok
A szerző arra tesz kísérletet, hogy a magyar nemzeteszme történetét egységes keretbe foglalja és egységes metodika alapján elemezze. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött. A 19. század húszas-negyvenes éveiben kialakult liberális nemzetkoncepció, valamint a kiegyezés körül megszilárduló ún. magyar politikai nemzeteszme (amely, bár korántsem volt egységes, mégis belső kohézióval rendelkezett) a századforduló Magyarországán darabjaira hullott. A 20. század elején radikálisan eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg (szociáldemokrácia, polgári radikalizmus), amelyek alapjaiban tagadták a liberális magyar nemzetkoncepció egészét. A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme helyreállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Nevezetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszázada megosztó törésvonalaknak (kuruc-labanc, kiegyezéspárti-függetlenségi, népi-urbánus, fideszes-balliberális).
David E. Murphy - Szergej A. Kondrasov - George Bailey - A láthatatlan front
A kötet két titkosszolgálat - a nagy tapasztalatú KGB és az újoncnak számító CIA - történetét dolgozza fel. Szerzői, az egykor halálos ellenségként szemben álló amerikai és szovjet kémfőnökök együtt írták meg tapasztalataikat a hidegháború legvészterhesebb időszakáról. A második világháború utáni évek fő tétje mindkét szuperhatalom számára a legyőzött Németország egészének megszerzése volt. A láthatatlan front Berlinben húzódott. Most először ismerhetjük meg a titkos CIA- és KGB-dokumentumok alapján a sokáig mélyen titkolt eseményeket; a két szerv között a hidegháború idején folyó rivalizálást, a robbanásveszélyes helyzetekben, például a berlini blokád idején tanúsított magatartást, a berlini fal megépítésének előzményeit és körülményeit, s az események mögött rejlő valóságot.
Ismeretlen szerző - Gömbös Gyula hatalomra kerülése és kormányzása 1932-1936
Antal István emlékiratai az 1932-36 közötti éveket, Gömbös Gyula miniszterelnökségének idejét ölelik fel. A Gömbös bizalmát élvező Antal minisztertanácsos volt a kabinet 'PR-főnöke'. Ő fogalmazta meg a kormány közleményeit, öntötte szalonképes formába Gömbös beszédeit és cikkeit. Részese volt azoknak a bizalmas, titkos politikai machinációknak, amelyek megelőzték Gömbös Gyula kormányfővé történő kinevezését. A kortársak által is már 'minden titkok tudójának', rosszindulattal szólva pedig 'Gömbös rossz szellemének' tartott Antal István emlékirataiból számos fontos adatot, tényt tudunk meg magáról Gömbösről a politikusról és magánemberről, szűkebb és tágabb környezetéről.
Ismeretlen szerző - Európai politikai rendszerek
"A történetírásban nagyjából kétfajta publikációt tudnék megkülönböztetni. Az egyik a könyv, tanulmány, többnyire egyéni teljesítmény valamilyen téma vonatkozásában. Ez válik általában a szerző dicsőségére, ettől lesz PhD-doktor vagy akadémiai doktor, ezért irigylik a kollégák. A másik jóval kevésbé egy személyhez kötött, az anyaggyűjtemény, kronológia, archontológia, bibliográfia, forráskiadvány. Talán nem mindig, de az biztos, hogy számos esetben több munkát, több fáradságot, több ismeretet kíván meg az előbbi műfajnál. Ennek még nincs semmi dicsősége, ezért nem szokás elismerést kapni, csak kritikát, netán még hosszú idő elmúltával is. Ennek az utóbbi körülménynek pedig egész egyszerűen az a magyarázata, hogy a szóban forgó munkát nagyon sokáig, nagyon sokan használják, mert adatai jóformán minden további kutatáshoz nélkülözhetetlenek. A gyakori használat során derülnek ki a hibák, pontatlanságok, hiányok. Persze éppen a használat miatt. Az egyéni témák feldolgozása veszélyes mértékben a megírás korához kötött, ezért eleve van benne múlandó. A másik fajta rnég hosszú évtizedeken át forog majd közkézen. A "Szinnyei", az "I. Tóth", a "Kosáry" pl. ebből a fajtából valók, hogy a szakmámnál maradjak. Ez a munka ebből a második fajtából való, annak minden hátrányával. Az előnye az ilyen munkának csak az állandó használat. Nemcsak a történész olvasóközönség, hanem maguk a kutatók is manapság egyre inkább a XX. század történetével foglalkoznak. Pedig tele volt háborúkkal (ez más századokkal is megtörténik), de ezen túlmenően annyi embertelenséggel, aljassággal és rettenettel, hogy csak örülni lehet elmúltának. De mégis itt volt, szinte tegnap, a ma élők életébe valamilyen formába beleszólt, innen az érdeklődés. De éppen ezért, mert közel van, még hiányzik a történeti távlat, sok minden b-zonytalan ebben a rövid században. Könyvünk itt próbál segítséget nyújtani a jövő kutatóknak, de a szélesebb érdeklődőknek is. A század második, hosszabbik feléről ad olyan kézikönyvet, amely még sokáig használható lesz a történészek számára. Csúnya szakmai sovinizmus volna azonban, ha ennek a kötetnek a használatát csak a történészek számára javasolnám. A század második fele az új tudomány, a politológia számára is fontos terep, az ő munkájukat is elősegíti ez, az összeállítás. És nyilván használják majd a publicisták, saját munkájukhoz, és egyszerűen csak érdeklődők, mert az egyik vagy másik adatra kíváncsiak. Mint jeleztem, az olvasók bizonyára hibákat is találnak majd benne. de talán a kötetet rendszeresen használók mégis elismeréssel is adóznak az összeállítóknak. Ez már az ilyesfajta munkák sorsa." a Szerző
Hahner Péter - Az USA elnökei
Hogyan fogadta Washington elnök, amikor az USA fővárosának névadója lett? Melyek a Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi nyilatkozat leghíresebb mondatai? Azt mondta-e ki a Monroe-elv, hogy Amerika az amerikaiaké? Miért gyilkolták meg Lincolnt? Tudott-e Franklin D. Roosevelt arról, hogy támadás készül Pearl Harbour ellen? Ki ölte meg Kennedyt? Tudta-e Nixon, hogy betörést terveznek a Watergate irodaházba? Mit tett Bush, amikor az al-Kaida két repülőgépet vezetett a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba? Hány percig tartott az Obama-kormány által elrendelt rajtaütés, amelynek során megölték Oszama bin Ladent? Ezekre a kérdésekre is választ ad e könyv szerzője, miközben bemutatja azokat az államférfiakat, akik a világ egyik leggazdagabb, gazdaságilag és társadalmilag legfejlettebb országának élén álltak.
Samu Mihály - Hatalomelmélet
Az államelmélet - amint azt új monográfiájának legelején a szerző leszögezi - egyaránt foglalkozik az állam politikai, ideológiai, jogi (stb.) aspektusaival, és így az államelméletek legtöbbjéből kimarad, vagy legalábbis a perifériára kerül benne a hatalom kérdésköre. ez azért is súlyos hiányosság, mivel a társadalomelméletekben csaknem szó szerint azonos a helyzet. Samu Mihály tehát - nemzetközi vonatkozásban is úttörőként - arra vállalkozott, hogy önálló hatalomelméletet dolgozzon ki. Első menetben természetesen általános hatalomelméletet, amelyet azonban a későbbiekben - miután társadalmi alapkategória voltát nemcsak tisztázta, de konkretizálta is - az állam vonatkozásában dolgozza ki részletesen. Az első, mintegy bevezető fejezet épp a hatalomelmélet tudomány-rendszertani helyét keresi, hogy azután rátérhessen az igazi mondandóra: a hatalom meghatározására, társadalom és hatalom viszonyának tisztázására, a demokratikus hatalomgyakorlás mibenlétének elemzésére, a diktatorikus hatalom jellegének kifejtésére stb. Az így körvonalazott hatalomelmélet azután a hatalom intézményesülési folyamatának ábrájával megy át az államelméletbe, az állam sajátosságainak, szervezetének, funkcióinak a hatalomelmélet aspektusából való vizsgálatára. A monográfia egységes gondolati rendszer kifejtése, ám aki esetleg vitathatónak tartja ezt a rendszert, az is sok, önmagában is megálló, újszerű koncepciót találhat a műben (pl. az etatizmus, az állam önépítő funkciója, a modern államok tipologizálása stb. kapcsán). Kiemelkedő tudományos teljesítmény - elsősorban állam- és jogelmélettel, politikai filozófiával, társadalomelmélettel foglalkozó szakemberek olvasmánya, de érdemes művelt laikusok figyelmére is.
Tomori Gábor - Szívcsakra
A Szívcsakra című regény egy fiatalember és egy ifjú hölgy találkozásával indul, akik felmennek a lány lakására, és… nos, a regény nem róluk szól. Hanem Mátéról, Márkról, Lukácsról és Jánosról, akik nem azonosak Mátéval, Márkkal, Lukáccsal és Jánossal.
Továbbá egy 16. századi vámpírról, aki körbeutazza a földgolyót, hogy kielégítse a vérszomját.
És végül, de nem utolsósorban, egy ugyancsak 16. századi nyomozásról, amely Magyarországon folyt egy rejtélyes gyilkosságsorozat ügyében.
A cselekményszálak a regény végén persze összeérnek, a rejtély megoldódik, és kiderül, hogy egy andalúziai falu 1528-ik évi történései, egy budai zsidó gyertyaöntő 1588-ik évi szállóvendégei, egy szintén budai török fürdő 21. századi felújítása, a brit hírszerzés Erzsébet-kori elődszervezete, valamint a Föld vélelmezett szívcsakráját a Pilis hegységbe helyező teória eredete között akár egészen kézzelfogható kapcsolat is lehetséges.
És közben falat rezegtet a Black Sabbath, és földet renget a Motörhead.
Ismeretlen szerző - Nemzeti identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bárándy Gergely - Velence fénykora
"E könyv a politikai hatalom velencei kiépüléséről szól. Arról beszél intézmények sorát elemezve, hogyan teremtődik spontán módon, tervezetlenül, szinte természet adta módon családi, provinciális közösségekből államhatalom. A velenceiek előképe természetesen a köztársasági Róma. De Velencében a jog szült államot, s csak azután az állam jogot. A szokásjog határozta meg, hogy kik s milyen feltételek között választhatnak dózsét, és a patrícius demokrácia szabályrendjére épült az állami rendszer. Ebben az államban viszonylagos és kényes egyensúlyban éltek egymás mellett kereskedő, hajós és bankár nagycsaládok, megosztva és elválasztva a törvényhozói, a kormányzati és az igazságszolgáltatási feladatokat, intézményeket. Az ezredfordulós Velence fokról fokra olyan történeti rangra emelkedik, ahol nem átveszik és követik a história ritmusát, hanem ahonnan ezt az ütemet diktálják. Velence közvetítőből, követőből az 1300-as évek végére minta lesz. Felér a csúcsra." - Lengyel László előszavából Dr. Bárándy Gergely végzettsége jogász. Mint ügyvédjelölt a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodában, mint tanársegéd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőjogi Tanszékén dolgozik. Munkáján kívül a középkori történelem, azon belül is a Velencei Köztársaság áll érdeklődése középpontjában
