|
Magyarok és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez. E képet az évszázados beidegződések – az együttélés tapasztalatai, az előző időszakok erőviszonyainak alakulása, kulturális kapcsolataik intenzitása, társadalmi rétegzettségük különbözősége, a „civilizációs” szintjeik közötti eltérés – mellett a közelmúlt, a néhány generáció távlatában belátható múlt eseményei és tapasztalatai is erőteljesen formálták. Különösen, ha azok olyan drámaian megváltozott időszakhoz köthetők, mint a két világháború közötti évtizedek.
Az olvasó által kézben tartott könyv ennek a korszaknak, azon belül a két világháború közötti évtizedek magyar–jugoszláv kapcsolatainak tanulmányozásához kíván segítséget nyújtani. A kötet újszerűsége és úttörő jelentősége abból adódik, hogy elsőként tár elénk egy szomszédos állam hivatalos dokumentumain keresztül kirajzolódó átfogó Magyarország-képet. A kötet a források lehető legszélesebb köréből merítve, jórészt még publikálatlan belgrádi levéltári dokumentumok segítségével mutatja be a két világháború közötti délszláv állam viszonyulását Magyarországhoz. Magyarország külpolitikáját és belpolitikáját tárgyaló, a gazdasági és közlekedési kapcsolatokra vonatkozó források éppúgy helyet kaptak benne, mint a politikai botrányokkal, a pártpolitikai helyzet alakulásával, a vallási kérdésekkel, a revíziós politika sikereivel és kudarcaival, valamint – korántsem utolsósorban – a jugoszláviai magyar kisebbséggel és a magyarországi délszláv kisebbség helyzetével foglalkozó dokumentumok.
Kapcsolódó könyvek
Sipos Balázs - Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban
A könyv bemutatja, hogy 1919 és 1944 között Magyarországon mit gondoltak a politikusok, az újságírók a közvéleményről és propagandáról - és hogy a Horthy-korszak médiafogyasztóját mennyire befolyásolta a sajtó.
Szabó Miklós - A jó kommunista szilárdan együtt ingadozik a Párttal
Mit is tanultunk tőle? Hogyan kell kiolvasni a Népszabadság protokollhíreiből a magyar, egy szovjet vezető ötmondatos életrajzából a kremlbéli politikai erőviszonyok változásait. Hogyan lehet tetten érni a szélsőjobboldaliság csíráit egy új mozgalom ártatlannak tetsző programpontjában vagy egy liberális politikus kiszólásában? Száz hasonló fontos apróságon túl a legfontosabbat: hogyan lehet törés mentesen ötvözni a teljes elvhűséget a politikai racionalitással, a bátor elszántságot a józan realitásérzékkel, az elkötelezettséget a minőségérzékkel, a fontos dolgok komolyan vételét a humorérzékkel.
Békés Rezső - Truman árnyéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sándor Iván - A kő visszahull
Honnan indult el az ország huszonöt éve? Hová jutott 2014-re? Sándor Iván könyve történelmi-politikai-kulturális-irodalmi látlelet az elmúlt negyedszázadról.
1988 végén úgy éreztem: nagy változások érlelődnek. A nyomukba szegődtem, naplóírásba kezdtem. A regénymunka mellett három éven át követni próbáltam az ország változásait, Európa forrongásait. Havonta tettem közzé írásaimat a Forrás folyóiratban, s évenként megjelent annak a három esztendőnek az eseménytörténete a Vízkereszttől Karácsonyig, a Félelem? Remény? és a Karnevál harmadik napja című köteteimben. A Kiadó némi rövidítéssel most egy kötetbe gyűjtötte az írásokat.
Mályusz Elemér - A vörös emigráció
Mályusz Elemért a hazai történésztársadalom még mindig elsősorban csak a magyar középkorkutatás legjelentősebb alkotói között tartja számon, pedig a későbbi századok tanulmányozása kapcsán is máig maradandót tudott alkotni a barokk, a felvilágosodás vagy a reformkor általa érdekesnek és művelésre érdemesnek tartott témaköreiben.
Szintén ő volt az, aki úgy gondolta, hogy a Trianon utáni megváltozott helyzetben a magyar történettudomány legfontosabb feladata a népi gondolat, a népi nemzetfogalom érvényesítése, amelyben benne foglaltatott a szomszédos utódállamokban rekedt magyarság kulturális-szellemi összetartozás-érzésének felkeltése, megőrzése is, amit Mályusz a magyar "néptalaj" és "kultúrtalaj" változásainak történeti vizsgálatától remélt.
Pánczél Hegedűs János - Nekünk királyság kell!
Pánczél Hegedűs János publicista, történész, a /Miles Christi/ konzervatív folyóirat főszerkesztője, a /Regnum!/ portál alapítója több éve hirdeti Magyarországon a királyságot, mint olyan "össztársadalmi alternatívát", amely a jelenlegi erkölcsi-, kormányzási-, politikai válságból kiutat jelenthet és amelynek helyreállításával a nemzet rátalálhat saját, eredeti életformájára is. A szerző alapállása az, hogy a jelenlegi köztársaság olyan autoritás-, és legitimitásdeficittel küszködik, amelyet nem tudott leküzdeni a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt sem, képtelen volt a konszolidációra a kommunista diktatúra után, így a köztársaság egy bukott államforma jelenleg. A köztársasági államforma, annak ellenére, hogy abszolút népuralmiságra hivatkozik, idehaza sohasem járt együtt a nép megkérdezésével. Csak rá hivatkozva, de igazából nélküle jött létre minden esetben a köztársaság itthon (1918, 1919, 1946, 1949, 1989) bármilyen formában is. Jelenleg sincsen felvállalható politikai hagyománya Magyarországon a republikanizmusnak, ellentétben a királysággal, amely a magyar nemzet saját magának alakított ki és formált közel ezer év alatt, organikus módon. A kötetben tanulmányok, esszék sorakoznak egymás mellett, de emellett egy pontos forráskalauz is segíti az eligazodást az olvasónak, amely gyakran értekezik elfeledett történelmi tények mentén.
Gulyás László - A Horthy-korszak külpolitikája 1.
A kiváló magyar történész nagyszabású vállalkozásának első része: a több kötetes munka a Horthy-korszak külpolitikájának új, korszerű feldolgozása, a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva. Az első könyv a Tanácsköztársaság bukásától kíséri végig az eseményeket a népszövetségi kölcsön megszerzéséig - azaz a Horthy-rendszer stabilizációs időszakát ismerteti. A szöveget bőséges jegyzetapparátus kíséri.
Vécsey Aurél - A radikális jobboldal és a szélsőjobb története Magyarországon
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását nemcsak a rendkívül súlyos katonai és gazdasági következmények, hanem a mindaddig szokatlan vagy legalábbis addig nem túlzottan jellemző társadalmi-politikai jelenségek is kísérték: egyre-másra alakultak ugyanis a különböző társadalmi egyesületek, csoportosulások, bár egyenlőre politikamentes célzattal.
Társadalmi bázisukat zömmel a kispolgári-hivatalnoki, valamint a katonatiszti rétegek jelentették, amelyek jelentős része egyébként az elcsatolt területekről menekült az anyaországba. Élethelyzetüket különösen megnehezítették vagy egyenesen kilátástalanná tették a forradalmakat, majd a trianoni békediktátumot követő átszervezések, melyek következményeként közel 1,5 millió katona egzisztenciája vált bizonytalanná egyik napról a másikra. Megoldhatatlan belső problémák, a sorozatos külpolitikai kudarcok, valamint az utódállamok ellenállásba alig ütköző területi hódításai aláásták a magyar katona iránti bizalmat.
1918. november második felétől megszerveződött a bal- és jobboldali ellenzék, melyek közül a leghangosabb, legmarkánsabb és legagresszívabb radikális forradalmi csoportok, egyesületek és egyletek a gombamód szaporodó szélsőjobboldali érzelmű szervezetek közül kerültek ki.
Bethlen István - Válogatott politikai írások és beszédek
Bethlen István írásainak és beszédeinek első gyűjteménye 1932-ben jelent meg. Ezt követően megnyilatkozásait sem 1945 előtt, sem azóta nem adták ki. Kötetünk a modern kori magyar forráskiadásnak ezt a hiányát pótolja. A válogatás Bethlen István mint politikai gondolkodót mutatja be, s így túlnyomórészt azokat a beszédeit és írásait tartalmazza, amelyek általánosabb gondolati tartalmakat hordoznak. A négy tematikus fejezet közül az első az 1918 előtti erdélyi nemzetiségpolitikust, a második a két világháború közti konzervatív politikai gondolkodót, a harmadik pedig a harmincas-negyvenes évek külpolitikai megfigyelőjét és elemzőjét mutatja be. A negyedik fejezet Bethlen egyetlen írását tartalmazza: az 1944-ben papírra vetett A magyar politika a második világháborúban című, megrázó erejű politikai esszéjét. A kötetet a szöveget értelmező utószó és a névmutató zárja le.
Vszevolod Ovcsinnyikov - Az A-bomba sztorija
"Az A-bomba sztorija" a dokumentális krónika és a politikai detektívregény ötvözete. Megtudhatjuk belőle egyebek között, hogy hol tartottak a második világháború idején az atombomba létrehozására irányuló kutatások Franciaországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és - ami nem annyira közismert - Japánban. Megismerkedhetünk a német urántervvel, a japán N-tervvel, az amerikai Manhattan-tervvel, az angol "Tube Alloys" programmal. A szerző rendkívül színesen, érdekfeszítően írja le, milyen manőverek zajlottak a nehézvíz- és uránkészletek megszerzéséért, hogyan menekítették azokat a szövetségesek a németek elől, milyen álláspontot foglaltak el a maghasadással foglalkozó fizikusok az atombomba előállításával, illetve bevetésével kapcsolatban, mik voltak a mozgatórugói a hirosimai és nagaszaki bomba ledobásának.
Vszevolod Ovcsinnyikov neve nem ismeretlen a magyar olvasók számára: "A cseresznyefa ága" című nagy sikerű könyve a hetvenes évek közepén kétszer is megjelent az Ország-Világ sorozatban.
Arató Endre - Benda Kálmán - Mérei Gyula - Spira György - Varga Zoltán - Magyarország története 1790-1849
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999 I-II.
Az 1999-es év egyik legnagyobb könyvsikere Romsics Ignás Magyarország története a XX. században című munkája volt. A kiadót ez indította arra, hogy a szerzőt egy XX. századi magyar történeti szöveggyűjtemény összeállítására is felkérje. A két kötetes és kötetenként négy-négy fejezetből álló válogatás az 1914 és 2000 közötti időszak politikatörténetének minden fontos alapdokumentumát (törvények, kormányrendeletek, pártprogramok és párthatározatok, magyar vonatkozású nemzetközi szerződések stb.) tartalmazza.
Emellett ízelítőt nyújt e viharos évszázad művelődés- és kultúrtörténetéből is. Az oktatásügy alakulása éppúgy nyomon követhető belőle, mint a század legfontosabb magyar folyóiratainak ideológiai beállítottsága. Mindezek mellett a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos elképzeléseinek és döntéseinek - magyar nyelven részben először olvasható - alapdokumentumai is helyet kaptak a válogatásban. Az összeállítás nemcsak a felvételi vagy érettségi előtt álló állók, illetve a vizsgára készülő egyetemisták és főiskolások számára nélkülözhetetlen, hanem a tanáraik és mindazok számára is, akik az elmúlt évszázad történetét a források szintjén is meg szeretnék ismerni.
Paczolay Péter - Szabó Máté - Az egyetemes politikai gondolkodás története
A válogatás az ókortól a politikatudomány modern társadalomtudományi diszciplínaként való kialakulásáig követi végig a politikaelméletek történetét, a klasszikus gondolkodók egy-egy művéből vett szemelvények bemutatásával.
Novák Emil - Az én operatőr iskolám
Az Én Operatőri Iskolám [sic!] bepillantást enged több generáció szemszögéből a Magyar Operatőr Iskola történetébe. A könyvben többek között, eddig még sehol nem publikált képek találhatóak a Színház-, [sic!] és Filmművészeti Főiskola híres "Eiben István műtermében" készült operatőr gyakorlatokról. Novák Emil annak az utlsó [sic!] osztálynak volt hallgatója, akiket Illés György operatőr, és Bojkovszky Béla fénymester, az operatőr oktatás alapítói Vagyóczky Tiborral tanítottak közösen. Minden operatőrnek készülő fiatalnak ajánljuk a könyvet.
Johancsik János - Magyarország külpolitikája 1918-1999
A forráskiadványokra, ellenőrzött dokumentumokra, szakmai körökben elfogadott feldolgozásokra építő kötet rendszeres áttekintés nyújt a magyar állam XX. századi külpolitikájának alakulásáról az ország önállóvá válásától a legutóbb bekövetkezett fő történelmi fordulatig, a rendszerváltásig, illetve az euroatlanti elkötelezettség felvállalásáig.
Avar János - A Kissinger-korszak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Paczolay Péter - Szabó Máté - Az egyetemes politikai gondolkodás története
A válogatás az ókortól a politikatudomány modern társadalomtudományi diszciplínaként való kialakulásáig követi végig a politikaelméletek történetét, a klasszikus gondolkodók egy-egy művéből vett szemelvények bemutatásával.
Gyuricza Péter - Magyarország holnap I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szerencsés Károly - A kékcédulás hadművelet
Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek.
Az 1947-es választások a gátlástalan kommunista hatalomátvétel legfontosabb tényezőjeként rögzültek a politikai közvéleményben. A Magyar Kommunista Párt (MKP) valóban eredményesen alkalmazta a nyomásgyakorló technikák szinte teljes állományát, ugyanakkor 1947 nyarán még nem volt abban a helyzetben, hogy meggátolja a választók döntő többségének szabad politikai akaratnyilvánítását. A korrekt elemzés érdekében figyelembe vesszük azokat a torzító tényezőket, amelyek a választási eredményeket a tényleges politikai tagoltságtól eltérítették.
Hubai László (vokscentrum)
Debreczeni József - Húsz év
Egy időben lettem politikai szereplő és közíró – MDF-alapító, országgyűlési képviselő és publicista –, minthogy egy cél vezérelt: részt venni a magyar parlamentáris demokrácia megteremtésében. Később a megvédelmezésében. Az előbbi sikeres volt – az utóbbi nem.
Politikai közíróként nem haboztam állást foglalni valami vagy valaki mellett, illetve ellen. Írói függetlenségemet nem a formális középen állásban, hanem az értékrendem szerinti állásfoglalásban kerestem és találtam meg. Nem egyenlő mérési eredményre, hanem egyenlő mérce használatára törekedtem. Aki elolvassa a cikkeimet, láthatja: nem változtam az idők során. A parlamentáris demokrácia – konzervatív liberális – híve voltam és maradtam. Politikusi eszményképem ma is Antall József. Régi barátaimtól jórészt elszakadtam: ők Orbánhoz voltak hűek, én önmagamhoz.
Publicistaként valójában egyidős vagyok a harmadik Magyar Köztársasággal. Az utóbbi története most véget ér – az enyém még nem. Ám történjék bármi: életem tőkesúlyát az a pár esztendő adja, amikor részese lehettem a rendszerváltozásnak. Ami megszülte hazámban a liberális jogállamot és a parlamentáris demokráciát: a Magyar Köztársaságot.
Több mint húsz évig hű voltam mindezekhez – hű maradok hozzájuk a jövőben is.
Debreczeni József
