Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


LuPuS_007
4.0/5

Kispolgári ​- ez sem teljesen igaz – Proust belekóstol, a nagyvilági életbe Guermantes hercegi házaspár által… Álljunk meg egy szóra vagy egy képsorra.
https://www.youtube.com/watch?v=8-Cjsnq8kVU
Helyettesítsük be Deadpool helyére Proustot, vegyük el az ecsetet és adjunk neki egy tollat a végeredmény ez a könyvsorozat.
Itt a harmadik kötetben már egyértelműen látszik, hogy Proust játszik az olvasóval és annak elméjével. Szinte a történetben a karakterek*, a helyszínek**vagy éppen az emberi kapcsolatok finomam, iróniával mégis kecsesen tálalt pillanataival*** s azok kicserélésevel, adja tovább a történéseket. Egyre jobban látszik az idő csak mellékes szereplője a regénynek, az adott pillanat és a hozzá kapcsolódó emberi érzelmek/érzések a fontosak.
Az előzőnél szinte csak említés szintjén volt a politika és a katonaság**** itt beemeli és részletes világnézet mellett adja tudtunkra, ez is az élet része beszélni kell róla. Dreyfus mellett az aktuál politika, a zsidókérdés ami mellékesen a Dreyfus per hozománya vagyis inkább az teszi még szélesebb körben beszédtémává, már látszik és keményen elemzik egy szükséges háború eljövetét,

Ugrás
A merengés és az idő megállíthatatlanul tör előre. A nők, azaz a hölgyek töretleül jönnek és váltják egymást. Egyszer csak valami eltörik, lehull a társadalmi és rangbéli embereket elválasztó láthatatlan fal/függöny és komplett p_ncicsokor***** várja fiatal hősünket.
Rendezvények és estélyek végellátatlan társadalmi események amelyek szintén oldalakon- kettőszáz- keresztül tárja elénk a zárt világ hirtelen kinyílt információt. Proust fürdik önmagában és az által jött emberáradatban. Az idő körül fonja mindezt a múlt, a jelen mint egy adott pillanat részekén ott ül az asztalnál, végig mesélteti magát.******

*Swann- Proust Junior- Proust junior 2.0, az imádat tárgya Gilberte-Albertine- Guermantes hercegné

  • Párizs- Balbec-Fauborg Saint Germain
    Balbec: ez a nem létező helynév a normandiai divatos fürdőhelyek tömörítése, Trouville, Deauville és Cabourg együttesen, Proust és családja és Anatole France is sokszor nyaralt itt
    Fauborg Saint Germain: Párizsnak a mai VII.kerülete, a Saint-Germain-apátság egykori terjedelmes birtoka. A Louvre és a Tuilériák közelsége kezdettől fogva bizonyos arisztokratikus jelleget adott neki, de igazi fénykora a tizennyolcadik századdal kezdődik, úgyhogy legtöbb palotája majdnem egyforma stílusban épült, előudvarral és kerttel, s ily módon Párizs belterületén itt zöldell tavasszal a legtöbb fa. Nem egy palota ma egyes minisztériumok s külföldi követségek otthona lett. Jóllehet a Fauborg palotái, egyes terei és utcái továbbra is megörizték a régmúlt méltóságábó egyet-mást.l

https://moly.hu/idezetek/899293 ; https://moly.hu/idezetek/910113 ; https://moly.hu/idezetek/917452
****https://moly.hu/idezetek/910110

  • előrevetítve Szodoma és Gomorra eljövetelét, Charlus báróval a főszerepben
    • időként túlzottan is, kissé fárasztóan

Dana
3.0/5

Haragszom ​Önre! Rútul elhagyott, eltűnt, vérlázító módon elbújt előlem Párizs legelőkelőbb, de egyben legunalmasabb szalonjaiba. Tudom, hogy ott ült az elbűvölő Guermantes-né, Oriane oldalán, vagy épp Villeparisis-né asztalánál, de csak cudarul, talán épp konokul: hallgatott. Én pedig kénytelen-kelletlen hallgattam a sok ostoba fecsegést történelmi, arisztokratikus hangzású nevekről, melyek már nem jelentenek semmit vagy épp nevetséges, kínos tartalommal telítődtek az idők folyamán. Untatott a Dreyfus-per társadalmat megosztó diskurzusa is, különösen, hogy Ön alig-alig foglalt állást ebben a kérdésben. És ugye érti, hogy engem mindezek, a nagyvilági hívságokról beszélek, egy csöppet sem érdekelnek.

Emlékszik még Combray rózsaszín galagonyabokraira? Vagy a buja balbeci tengerpartra? Rettentően hiányoztak ezek az elomló, léha pillanatok. Ön elkényeztetett!

És tudja meg, Marcel, maga önző is! Elragadta tőlem, talán épp féltékenységből, legérdekesebb barátait, vagy csak oly rövid időre engedte őket hozzám, hogy távollétük annál jobban fájt. Hiányzott Elstir, a zseniális festő, Saint-Loup, ez a kissé feminin és nagyon vonzó fiatalember, akit Ön bolond szerelmessé varázsolt és háborúzni küldött. De legjobban Swann hiányzott, akit aztán csak azért villant föl, hogy halálát bejelentse. Persze Ön majd azzal mentegetőzik, hogy vegyem szemügyre az olyan szeretnivaló szereplőket mint a hóbortos Charlus, aki az Ön életvezetését tűzte ki missziójának, vagy a mulatságos Francoise-t. Igen, értük hálás is vagyok.

Marcel, Ön igenis kíméletlen! Nagymamája halála, mely közös, három hónapos együttlétünk legfelkavaróbb időszaka volt, mély nyomot hagyott bennem, viszont Önt mintha jobban lekötötte volna a Guermantes-társaságba való bekerülés, mint a gyász. Ön bohó és fiatal – megbocsátom. Különösen, hogy Önnek is rá kellett jönnie, ez a csillogó, attraktív, szkeptikus asszony, a csodálatos Oriane is egy tétova, konformista nővé válik, mihelyt a halál szele meglegyinti.

Édes Marcelem! Hosszú volt ez a három hónap, nagyrészt két különböző szalon sznob társaságába zárva, melynek unalmát csak a varázslatos Koreába tett kirándulásaim oldották valamelyest, de a két társasági esemény közt felvillanó pazar gondolatok, a finom irónia és az Ön páratlan érzékenysége miatt mégis, továbbra is bizalommal vagyok Ön iránt.

Idén már nem, de jövőre látjuk egymást Szodomában és Gomorrában!

Maradok híve:

X


zsofi017
3.5/5

Talán ​eddig ez volt a legkevésbé izgalmas kötet. A könyv nagy részében Guermantes-né szalonjában voltunk, vagy csak róla volt szó, ami nem volt baj, elvégre róluk szólt a könyv, csak a fontosságukat nem értem. És mintha a főszereplőnk maga is rájött volna a végére, hogy mennyivel kevésbé jelentősek ők és a velük kapcsolatos emlékek, mint például Combrayben töltött idő. A főszereplő nagymamája meghal, valamiért nem olyan jó már a kapcsolata Bloch-al és Saint-Loup-al sem, mert volt köztük valamilyen félreértés. A könyv vége felé pedig Charlus úrral is összeveszik a főszereplőnk… és ő maga sem tudja, hogy mi volt ennek az oka. Így én is csak értetlenül néztem, hogy ez a – az előző könyvben megismert, és szerintem ott is már bunkó – férfi miért beszél így bárkivel is… Szóval ment a dráma, de inkább az a társasági… érdekes amúgy, hogy ahogy a főszereplőnk felnő, egyre inkább részt is vesz az eseményekben, nem csak megfigyelő, így a párbeszédek száma is megnőtt, a hosszú leíró részek száma csökkent, ezért ez már hangulatilag sem az a gondolatfolyam, mint az első 2 rész. Albertine-nel folytatott viszonya igen rövidke kis részt kapott… ezt bezzeg nem tudta jobban kifejteni. :D Így várom a folytatást…Swannról is kiderül, hogy súlyos beteg és valószínűleg hamarosan meghal.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

80.7
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók