Kosztolányi Dezső így az akkor még álnéven (Végvári) publikáló költőről: „Népszerűsége művészi szempontból is érthető. Mozgalmas és mozgató képzelete van, egészséges megjelenítő-képessége és ízlése, mely megóvja attól, hogy mint költő visszaéljen a helyzetével, arra törekszik, hogy – szerényen és nemesen – csak a maga érzéseivel hasson. Nem kimondottan programversek. De éppen ezért, a művészi jóhiszeműségük folytán válnak alkalmassá, hogy sok millió ember érzését tolmácsolják a hangverseny-dobogón is. Végvári, mint művész, nem dolgozik meglepő eszközökkel, egyaránt fölhasználja a régi-klasszikusokat és az új-moderneket is, a stílje még sincs eredetiség nélkül.”
Kapcsolódó könyvek
Halmai Tamás - Isteni fény, emberi lény
A kritikus sosem kritikus _először_. Olvasóként kezdi. Mert ha kezdetben volt az Ige (amiben nincs okunk kételkedni, tekintettel a kétkedés démoni természetére), másodjára olvasóra lehetett szükség. A beszéd és az írás értőjére. Értőre - s ezt nem minden komolyság nélkül fogalmazom így. Aki pedig nemcsak érteni óhajt, de tolmácsolni is a megértettet, közvetíteni is a fölfogottat: nevezzük őt kritikusnak. A kritikus az olvasó kései funkciója. Kritikus az, aki _írva olvas_.
Halmai Tamás
Küllős Imola - Közköltészet és népköltészet
A kötet a XVII-XVIII.századi közköltészet,és a XIX.-XX.századi szájhagyomány összefüggéseinek feltárására vállalkozik. A szerző célja egyrészt az,hogy fel és elismertesse a populáris hagyomány irodalom,művelődés- és folklórtörténeti jelentőségét. A tanulmányok és az idézett szövegpéldák egytől-egyig azt támasztják alá ugyanis, hogy a régi magyar világi közköltészet szerves része, sajátos,nemzeti vonásokat viselő terméke volt a közös európai szellemiségnek. A monográfia másrészt kísérletet tesz arra, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a kötetben szereplő népszerű, mindennapos és ünnepi használatra készült, változatokban élő, névtelen verstömeget. Ezért a Példatárban illusztratív válogatást ad abból a több száz,világi témájú versből,amely az utóbbi három évtizedben került elő a kézirattárak mélyéről. A könyv ugyan elsősorban az összehasonlító irodalom- és folklórtörténet iránt érdeklődő kutatók számára készült, de haszonnal forgathatja minden verskedvelő és a múlt iránt érdeklődő ember.
Szabó Ede - Rilke világa
Nézd, a virágok hívek e földi világhoz,
bárha a sorsuk sors töredéke marad – ,
ámde ki tudja? Ha mind hervadva leáldoz,,
nem borusak - mi vagyunk borulat.,
,
Minden szállna. S lehúzzuk, mindnek a terhe,
és nehezéke mi, így érzünk örömöt;,
ó, a tanításunk mint őrli a tárgyakat egyre,,
s gyermeki létük boldog, örök.
,
Egyszer aludnék mélyen az ember a tárgyak,
közt, velük együtt –: ó, milyen áldott,,
könnyü lehetne az ébredése, a másnap.
,
Vissza se térne talán; s dícsérve szünetlen,
zengenék őt, aki megtért, s mint a virágok,
– halk hugai – most szunnyad a réti szelekben.
Ismeretlen szerző - Modern sorsok és késő modern poétikák
Sylvia Path és Ted Hughes az angol nyelvű költészet és a személyesség lehetőségeiről szóló önéletrajzi próza kiemelkedően fontos szerzői a XX. század harmadik negyedében. A kötet tanulmányai azokat a poétikai stratégiákat vizsgálják, amelyek újraírják a benső kifejezésnek kereteit, kutatják a vallomás lehetőségét és lehetetlenségét és az írás kapcsolatát az élet, a saját sors megköltöttségével.
Ismeretlen szerző - Radnótitól Radnótiról
Radnóti Miklós legolvasottabb költőink egyike. Közismert sorait úgy lopjuk be köznapi beszédünkbe, hogy olykor már azt is elfeledjük, hogy tőle kölcsönöztük őket. Gyakran idézzük, de költői vonásaiból csak egyet-kettőt ismerünk igazán: a hazához szenvedélyesen ragaszkodó emberét és a barbárságot elítélő, szenvedést vállaló arcát. Holott költészete sokkal gazdagabb, színesebb, elevenebb. Nem csupán a pusztítás bemutatására van szava és eszköze. Sokkal inkább az élet örömeinek és az élni akarás vágyának a kifejezésére. Az induló és a világban helyét kereső költő a fiatalság lendületével akarja számba venni az élet teljességét. Ha lázad, mindezt azért teszi, mert a teljesség elérésében a rajta kívül álló hatalmas erők akadályozzák.
E gazdag költői élet legszembeszökőbb jellemzője a küzdelem. Küzdelem az emberi méltóság megtartásáért. Mégis e kötet azt is szeretné igazolni, hogy az öröm, a boldogság utáni óhajtozás, a szeretet és a szerelem felhőtlen világa utáni vágyakozás szüntelenül ott munkál a költőben.
Pontos és tiszta versbeszéd Radnóti Miklósé. Nem véletlenül emlegeti annyiszor Arany Jánost, nyelvünk legnagyobb mesterét, és Kazinczy Ferencet, a legszívósabban küzdő literátort. Egész élete egy szörnyű kor világában telt. De ő éppen á barbárság közepette mutatott az emberségre példát. Tisztán őrizni eszményeinket, hinni az utolsó pillanatig, az emelkedett erkölcsiségnek olyan példája ez, amely minden korban követendő
Bodnár György - Juhász Ferenc
A Juhász Ferenc költészetét bemutató monográfia alapjául szolgáló tanulmányok egy része szinte egy időben készült a költői életmű alakulásával. A szerző negyven éve figyeli közelről a költő pályáját, könyve tehát "a részt vevő tanú megnyilatkozása". A szöveget a költő munkásságát elemző írások bibliográfiája teszi teljessé.
Ismeretlen szerző - Márciusi kérdések
A Petőfi Füzetek második kötetét ajánljuk az Olvasó figyelmébe.
Petőfiről beszélünk - és magunkról vallunk. A magyar reformkorba, 1848-49 forradalmába és szabadságharcába ágyazott, szóval és tettel cselekvő emberről beszélünk - és a magunk szavait és tetteit tesszük mérlegre. Múltunkról beszélünk - és nemzetünk jelenéről s jövőjéről töprengünk.
Gimnáziumunk Petőfi Emlékbizottságának nevében 1998 februárjában félszáz neves és kevésbé ismert személyiséget kértünk meg arra, hogy válaszoljon 5 "márciusi kérdésre":
I. Milyen élményeket, szemléletet kapott diákként és emberként Petőfi költészetétől?
II. Ön szerint milyen a mai magyar társadalom, ill. a határokon túli magyarság Petőfi-képe?
III. Korszerűnek tartja e Petőfi költészetét, szellemi örökségét?
IV. Van e kedvenc Petőfi verse? Ha igen, melyik az?
V. Petőfi szavával mit üzenne a mai nemzedékeknek?
Összeállításunkban közreadjuk azok válaszát, akik figyelmükkel tisztelték meg iskolánkat.
Hatvany Lajos - Szalontától Pestig
Hatvany Lajos Arany-tanulmányainak és cikkeinek gyűjteménye a költő születésének 160. évfordulójára jelenik meg. A különböző időkben, a felszabadulás előtt és után, itthon és emigrációban készült írásokból egységes és a maguk korában merőben új Arany-kép bontakozik ki.
Hatvany hadakozik a kortárs irodalomtörténet "epikus lett, mert szükségszerűen azzá kellett lennie"-féle sommás, Aranyt szoborrá merevítő elképzelései ellen. "Igaz-e, hogy Arany változatlanul 12 vaskos kötetbe gyűjtött műveiből csak változhatatlan, állandó igazságokat lehet leszűrni?" -- kérdezi, és elemző életrajzzal, a családi hagyományok felkutatásával, Szalonta társadalmi rétegződésének vizsgálatával utat nyit az Arany-oeuvre titkainak megfejtéséhez.
A műveknek, az apró élettényeknek és a leveleknek összevetéséből a rejtőzködő, ellentmondásokkal terhelt polgár-költő portréját rajzolja elénk, akinek a közhiedelemmel szemben nem előnyére, hanem éppen kárára volt a magyar félfeudális falu idegőrlő bezártsága, kisszerű, eseménytelen, távlatok nélküli élete.
A rendkívül művelt Hatvany remek kritika- és tanulmányíró. Munkái többnyire valamilyen aktualitás kapcsán (főleg könyvbírálatként) születnek, tele lendülettel, szenvedéllyel, vitázókedvvel, olykor maró gúnnyal és elfogultsággal is a bírálat tárgya iránt, de fő jellemzőjük mégis az okosság s -- Arannyal kapcsolatban -- a végiggondolt, elemző értékelés.
Hatvany Lajos századunk egyik legsokoldalúbb magyar írója és személyisége. Báró és radikális polgár, Ady, József Attila barátja és támogatója, kritikus, regényíró, lapszerkesztő.
Fried István - A (poszt)modern Petőfi
A szerző írja új kötetéről:
"Petőfiről írt elemzéseim kötetbe gyűjtése azért tetszik hasznosnak, mert enyhén divatjamúlt szerzőt igyekszem visszahozni velük az olvasói tudatba. Méghozzá azáltal, hogy nem tagadva a nezeti narratíva tételezésének jogosultságát, a 19. századi dekonstrukció poétájaként mutatják be Petőfit, aki parodisztikus, intertextuális, destrukciós lírájával részben az előd költők tudatos félreolvasásával, részben máig hatóan friss -- bár elfeledett, elhallgatott -- előadásmódjával valódi fordulatot hozott a magyar irodalomba. Petőfi Sándor vitapozíciója kiépítésén fáradozott, s ezt az előd költőkkel, mindenekelőtt Kisfaludy Sándorral és Vörösmarty Mihállyal szemben tette, olyanná formálván a lírát, amelyben néprajzi szokás, bibliai jelkép, irodalmi hagyomány egyként más színben tűnik föl, mint ahogy a kortársak látták vagy nem akarták meglátni. Ennek megfelelően külföldi "sikere" részben félreértés, részben legenda, a mennyiségi szempont nem engedte érvényesülni azt, hogy volt két esztendő, 1847-1849 között, amikor Európa legjobb költője, legnagyobb újítója, leginvenciózusabb nyelvművésze Petőfi Sándor volt. Nem a "magyarok istene" szolgálatában, hanem egy olyan költészetvalláséban, amelynek a megsemmisítő humor éppen úgy szerves része, mint a költői személyiség létesülésének állandó átíródása."
Kabdebó Lóránt - Mesék a költőről
"Szinte párhuzamos életet élek. A magamét és a költő Szabó Lőrincét. Sokszor már biztosabbnak érzem magamat a költő sorsának megidézésében, mint saját életem eseményeinek számontartásában. Ezért gondolkozom memoár helyett monográfiában. Az utóbbi öt év alatt keletkezett tanulmányaimat a mostani őszre egy könyvbe menekítem, Mesék a költőről címmel, két nagy fejezetbe: filológiai mesék és poétikai mesék kettős címszó alatt. Ezzel a kötettel arra a kérdésre válaszolok meg magamnak is: mi dolgunk a világon? Szabó Lőrinc ebbe a kérdésbe 27-28 évesen bonyolódott, belezavart ez akkori versről alkotott elképzelései-be. Jegelte egy életen át, majd létezése földi utolsó évtizedeiben poétikájának lényegévé avatta. Kötetcímbe is emelte: Harc az ünnepért. Ennek a küzdelemnek életrajzi és poétikai állomásait jelzem a kötet tanulmányaiban. És közben jár az agyam, tíz éve tervezett újabb monográfiám módszertani alapjainak kirajzolódását vélem megjelenni kötetemben."
Kabdebó Lóránt professzor emeritusz, a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelye létrehozója 75. születésnapját köszöntjük az utóbbi években Szabó Lőrincről készített tanulmányainak megjelentetésével.
Nagyezsda Mandelstam - Emlékeim
˝Életem akkor kezdődött, amikor Mandelstammal találkoztam˝ - vallja Nagyezsda Mandelstam, a tragikusan elpusztult kitűnő költő özvegye, akire a sors száműzetést, bujkálást, örökös rettegést mért, mégis túlélő lehetett, mert tudta, hogy küldetése van, meg kell őriznie egy nagyszerű költői életművet, tanúskodnia kell a hazug történelem- és irodalomkönyvek ellenében. Az 1969-ben született Emlékeim világsikert aratott. Nagyezsda Mandelstam ˝elfogult˝ krónikája egyike a leghitelesebb tudósításoknak arról a korról, mely minden eszközzel azon volt, hogy legfőbb ellenségét, a független értelmiséget elpusztítsa, melynek tehetségei vagy behódoltak a hatalomnak, vagy homokba dugták a fejüket, vagy nyomorogtak, de nem törtek meg. Gorkij, Alekszej Tolsztoj, Paszternak, Anna Ahmatova és Mandelstam sorsa és életműve ebből a szempontból is rendkívül tanulságos.˝
Keresztury Dezső - "S mi vagyok én..."
Arany talán legnépszerűbb klasszikusunk. Műve a közfelfogás szerint olyan világos, tiszta, mint a forrás. ez a hasonlat akkor igaz, ha tudjuk: a forrás tisztasága nem üresség, hanem leszűrtség; az ég fényes magasságait, a föld mélyének sötét tárnáit bejárt víz minden emléke benne van. Arany költészetének látszatra nyugodt, sugárzó felszíne alatt mély örvények kavarognak: egy válságokkal teli korszak, közösség és egyéniség örvényei. Innen az Arany-magyarázatoknak azok az ellentmondásai, amelyek jellemrajzaiban elénk tűnnek. "A magyar nép józan bölcsességének megtestesülése" s "az első nagy dekadens költő irodalmunkban"; "a személytelen epikai ábrázolás mestere" s "legszubjektívebb magyar lírikus": az effajta idézeteket hosszan lehetne folytatni.
Keresztury Dezső az ellentmondások életbeli egységét kutatja s mutatja meg, amikor megrajzolja a költőpályaképnek első felét. Könyve évtizedes elmélyült kutatás eredménye. Arany életművének s az erről szóló gazdag irodalomnak teljes ismeretében a modern irodalomtudomány és esszéirodalom eszközeivel idézi fel a költő alakját, korát, jellemzi alkotó művészetét, keresi s jelöli ki pályájának fő korszakait. Tisztelete soha nem csap rajongásba: hiteles és eleven képet rajzol Aranyról. Könyve méltó tisztelgés a költő emléke előtt Arany születésének 150-ik évfordulóján.
Ferencz Győző - Radnóti Miklós élete és költészete
A monográfia szerzője, Ferencz Győző a Radnóti-filológia kiváló ismerője, az Osiris Klasszikusok sorozat Radnóti-köteteinek gondozója. A kötetben megrajzolja az életmű életrajzi hátterét, ugyanakkor korszerű irodalomtudományi módszerekkel elemzi Radnóti egész alkotói pályáját, annak minden műfaját, így elsősorban költészetét, de részletesen kitér műfordítói, prózaírói (benne naplóírói) és kritikusi tevékenységére is. Az elemzés nyomon követi a költő szellemi fejlődését, behatóan foglalkozik viszonyával a baloldali (kommunista) mozgalomhoz, a katolicizmushoz és a zsidósághoz. Költészetében végigköveti a haláltudat és életöröm kettősségének motívumait. A szöveget gazdag képanyag kíséri (fotók, dokumentumok, kéziratok), melynek egyes darabjai itt láthatók először.
Károlyi Amy - Születésem története
Számomra egyáltalán nem mindegy, hogy mivel és kivel foglalkozom. A nekem "kiosztott" feladatot általában csak akkor vállalom, ha megfelel legbensőbb indítékaimnak. Ezzel azt is megmondtam, hogy a költők divatjamúlt (vagy újra divatba jövő?) fajtájához, az alanyi, másképpen szubjektív költők közé tartozom. Ami nem zárja ki, hogy választott "tárgyaimat" ne tárgyilagosan mutassam be, tehát pontosan, kevés szóval, nem fellengzősen, ha szenvedéllyel is.
___Választott "tárgyaim" általában az elkésettek vagy korán jövők, a pályáról leszorultak, a posztumusz sikerűek.
___Könyvemmel nem elszomorítani, de megrendíteni kívánom olvasóit. Üdvözlet az olvasónak.
_Károlyi Amy_
Makay Gusztáv - "Édes hazám, fogadj szívedbe!…"
Középiskolás diáknemzedék hosszú sora vált Makay Gusztáv írói és tanári működése révén a magyar költészet szerelmesévé, a szép versek értő olvasójává. Az ELTE gyakorló gimnáziumának neves vezetőtanára 75 közkedvelt és széles körben ismeret magyar vers részletes elemzését gyűjtöte össze e kötetben, közölve természetesen a versek szövegét is. Az elemzett költők sora Bornemissza Pétertől és Balassi Bálinttól a XVIII., a XIX. és a XX. század klasszikusain keresztül Szabó Lőrincig terjed. Szerzőnk sokoldalúan közelíti meg a költeményeket: tartalmi értelmezésük mellett közli keletkezéstörténetüket, helyüket és szerepüket alkotójuk életművében, majd esztétikai, stilisztikai és verstani szempontból vizsgálja meg azokat. Mivel a középiskolai magyar irodalmi tananyag színe-java szerepel a feldolgozások között, a kötet nélkülözhetetlen segédeszköz a magyartanárok számára is.
Carol Jacobs - Uncontainable Romanticism
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lawrence Durrell - A Key to Modern British Poetry
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szózat - egy kézirat története
E kötetben először jelenik meg Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye első két kéziratának hasonmása. Kiadását az indokolja, hogy Vörösmarty 1836-ban, 180 esztendővel ezelőtt vetette papírra második nemzeti himnuszunkat. A jeles évforduló alkalmából a kéziratot bemutató kiállítás nyílik őrzőhelyén, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A hasonmáson kívül kötetünk tartalmazza a vers Aurora. Hazai Almanachbeli első megjelenésének (1837) reprintjét, a szövegváltozatokat, valamint két tanulmányt, melyek egyike a kézirat sorsát beszéli el, a másik pedig a vers eszmei előzményeit elemzi és hatását állapítja meg.
Eisemann György - A későromantikus magyar líra
Eisemann György új kötetében azokat az összetett változásfolyamatokat vizsgálja, amelyek maghatározták a 19. század második felének magyar költészetét, Arany, Vajda, Tompa és kortársaik líráját. Az összefoglaló monográfia korszerű, új eredményekkel gazdagítja a magyar irodalomtudományt.
"Hogy bizonyos hangokat Ágnes asszony visszás szavakként, az olvasó pedig a bírák összefüggő beszédeként ért, csak úgy lehetséges, ha az előbbi esetben megszakad, az utóbbi esetben pedig helyreáll a fantázia és a nyelv, a médium és az információ működésének harmonikusnak minősülő kölcsönössége. Arany János egész művészete és kritikai munkássága e kölcsönösség megteremtésében volt érdekelt, mint ahogy a későromantikus magyar líra teljesítménye Vörösmartytól Vajda Jánosig szintén értelmezhető a kettő romantikus diszharmóniája avagy későromantikus harmóniája közötti átmenetek különböző formái szerint. Mindez persze csak dióhéjban jelölheti az e könyvben kifejtendő problémákat, a magyar líratörténet azon szakaszának tárgyalását, melynek legkiemelkedőbb mestere Arany János, s amely körülbelül a 19. század második felét foglalja magában, közvetlenül a romantika utáni korszak évtizedeire összpontosítva. Beleértve Arany lírája mellett Vörösmarty kortársi költészetét, Vajda Jánosnak a század utolsó évtizedében záruló pályáját, s Tompa Mihály egy-egy sikerültebb felvillanását, de elhagyva a hetvenes-nyolcvanas évektől induló ťúj nemzedékŤ munkásságának más keretek között megfelelőbben kifejthető sajátosságait."
Eisemann György (1952, Budapest) a magyar és európai romantika és modernség kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Jelen könyvében a 19. század utolsó harmadának magyar költészetéről tár az olvasók elé új szempontú megközelítéséket
Imre László - Arany János balladái
Imre László (1944) - a Debreceni Egyetem Szent-Györgyi Albert-díjas professzora - bár könyvekben és tanulmányok sorában foglalkozott XX. századi témákkal is (Reményik Sándor, Németh László, Rákos Sándor, Jókai Anna, Esterházy Péter és mások), elsősorban a XIX. századi magyar irodalom kutatója. Korábban magyar-orosz összehasonlító kutatásai utóbb a finn irodalomra is kiterjedek, miután négy évig a Helsinki Egyetem vendégprofesszora volt. Műfajtörténeti monográfiái sorába (Brjuszov és az orosz szimbolista regény, Akadémiai, 1990; A magyar verses regény, Akadémiai, 1990; Epikus műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996) tartozik a Tankönyvkiadónál 1988-ban megjelent Arany János balladái. Újrakiadását nemcsak az indokolja, hogy a kritika annak idején tudományos újdonsága mellett közérthetőségét is kiemelte, hanem az is, hogy valóban gyakran fordul meg középiskolai tanárok, sőt diákok kezében, s beszerzésére már régen nincs lehetőség.