Vörösmarty ​Mihály összes költeményei

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály összes költeményei I-II.
Vörösmarty ​hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi. Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható. A húszas évek elejének klasszicizmus és romantika között elhelyezhető dús lírai tenyészete (A régi idők emlékezete; A koszorú; Helvilához, A bátortalan szerelem stb.) újabban került csak az érdeklődés előterébe. A kritika megállapítása szerint már ezekben a versekben is kora legjobbjai közé emelkedik Vörösmarty, olyan poétikai sajátosságokat mutat fel (érzékenység, szatirikus véna, a nyugat-európai klasszicizmusok hozadékának egyéni átalakítása stb.), amelyeknek nem csupán fejlődéstörténeti értékük van. A húszas évek végén a harmincasok elején Vörösmarty elsősorban hatalmas epikus kompozíciókon dolgozik (Zalán futása, Cserhalom, Rom, Tündérvölgy, Délsziget stb.); e műveinek a korban hatalmas nemzeti jelentősége volt, ma inkább filozofikus és lírai értékük miatt tartjuk őket jelentőseknek. Az epikus korszakban jelentek meg a költő műveiben először a romantika sajátosságai, teljes kiérlelődésre, kibontakozásra a harmincas-negyvenes évek lírájában jutottak. E korszakban lett Vörösmarty nagy nemzeti költővé, a reformkor költői előharcosává és képviselőjévé (a nagy ódák, az epigrammák, a buzdító-felvilágosító tanköltemények, a sokértelmű, jelképes értékű szerelmi költemények stb.). Az utolsó korszak mindössze néhány verset eredményezett (Előszó; A vén cigány stb.) ezek azonban szinte kivétel nélkül remekművek. A szabadságharc bukása utáni, elkeseredett, reménytelen, "leari fájdalmú" Vörösmarty egészen egyéni; félelmetes intenzitású, rendkívül modern poétikájú alkotásai e művek, a világirodalomban is kiemelkedő jelentőségű alkotások.

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor válogatott versei
Weöres ​Sándor költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatja; leginkább természetes, naiv őszintesége egyéníti. Maradandó Babits Mihály és Füst Milán befolyása. Korán megmutatkozott a primitív és az ősi megnyilatkozási formákhoz való vonzódása (A kő és az ember, Maláji ábrándok, Első emberpár); mitikus asszír és ógörög költői művek átírására is több ízben vállalkozott (Istar pokoljárása, Gilgames, Theomachia). Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon. Felfogására Hamvas Béla is hatott, akár a keresztény és a platóni szemlélet. A társadalmi változások ritkán késztették - ekkor is többnyire áttételesen - megnyilatkozásra. Mítoszaiban és más nagy verseiben a világgal való ősegység helyreállításának, a férfi-nő viszonylatoknak, az anyag és a szellem ellentéteinek, és a művészlétnek a kérdéseit dolgozta fel.

Nemes Nagy Ágnes - Nemes ​Nagy Ágnes összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany János - Arany ​János költői művei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Ferenc - Juhász ​Ferenc válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós összes versei és műfordításai
Tragikus ​halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő - ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot - ez volt az első kötet első versének a címe. "Ha csak verscímein zongorázunk végig - mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján -, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié... Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm." Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének "érdemét - figyelmeztet tanulmányában a fiatalkori hű barát, Ortutay Gyula - nemcsak a néhány tragikus nagyságú, világirodalmi jelentőségű verse adja; ezek a versek egyetlen ívű, következetes költői pálya fejlődésének részei, s éppen az a csodálatos benne, hogy még a külső költői eszközök is annyira organikusan nőnek előzményeikből. Radnóti költői erkölcsét az is jellemzi, hogy könyörtelenül elhagyott minden fölös sallangot, az izmusok minden borzas szecesszióját, de féltő gonddal őrizte minden bátorító, költői, ábrázoló, kifejező többletet adó újdonságát." Radnóti-kötetünk a költő verseinek és műfordításainak eddigi legteljesebb kiadása; gyűjteményünk az utolsó, az 1969-es kötethez képest újonnan megtalált versekkel bővült.

József Attila - József ​Attila összes versei
A ​jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.

Petőfi Sándor - Petőfi ​Sándor összes költeményei
Ennek ​az isteni gyermekembernek forradalom volt az érzése, az érzéke, a látása, a hallása, az öröme, a bánata, a szeretete, a gyűlölete, a szenvedélye, a lelkesedése, a csüggedése, az önbizalma, a magasztalása, az ócsárlása - s még a magyarán jól odasózott káromkodása is. Forradalom volt - a ríme, a mértéke, a kötött vagy kötetlen, minden egyes sora, s forradalom, a magyar társadalmat megváltó forradalom, még a szavainak szilaj egymásutánja is, amelyet az ő költészetének minden eddigi törvényt megdöntő, új törvényei tartanak féken s hajtanak a sorvégeken túl, hol a kecsesen, hol méltóságosan, hol fenyegetően, hol hízelgően, de mindig a meleg és eleven idomok hajlékonyságával az egyik verssorból a másikba át. - Hatvany Lajos

Petőfi Sándor - Petőfi ​Sándor összes versei
Aki ​magyarul azt mondja: költő - mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példaképp és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindig is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom - akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. (mek.iif.hu nyomán)

Petőfi Sándor - Petőfi Sándor összes költeményei I-II.
Petőfi Sándor összes költeménye két kötetben. A kiadvány első kötete az 1838-tól 1946 decemberéig írott költeményeket tartalmazza, míg a második kötet az 1847 januárjától 1849. július 6-17-ig írottakat.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes költeményei
Juhász ​Gyula verseinek és műfordításainak e kötete az Akadémiai Kiadó 1963-ban megjelent szövegkritikai kiadásán alapszik. Az érdeklődő a versek időrendjére, keletkezéstörténetére, forrásaira és változataira vonatkozó adatokat ott találja. A költői alkotásokat - az életmű jellegének megfelelően - öt nagy csoportban közöljük. Az első a költő eredeti és jelentős költeményeit tartalmazza 1899-től 1934-ig. A második csoportba soroltuk az alkalmi ihletésű, személyes jellegű, aktuális és tréfás verseket, utánzatokat, dedikációkat, rögtönzéseket,töredékeket. A harmadik, az előbbieknél jóval kisebb csoportot a költő énekkari szövegei alkotják. Ezeket főként zeneszerző sógorának, König (1934-től Király) Péternek (1870-1940), a szegedi zeneiskola igazgatójának kérésére írta. Sógorának e szerepéről így vallott: "Egyszer a Tisza-kantáta szövegét húzza ki belőlem, máskor halottas éneket vagy irredenta nótát írat velem, azonkívül Liszt Ferenc, Beethoven és Koessler dicséretére készteti pallagi lantomat." (Hétfői Rendkívüli Újság, 1923. április 3.) E tekintetben kuriózum, hogy 1918-ban előbb IV Károly szegedi látogatását várva Királyhimnuszt, az őszirózsás forradalom után hamarosan Köztársasági himnuszt írt. Amikor 1925-ben Dobay Gyula (1870-1937) ügyvéd, ellenforradalmi kormánybiztos-főispán a költőt bíróság elé citálta, és ezt is szemére hányta, Juhász Gyula szellemesen így válaszolt: "Ez nem annyira Királyhimnusz, mint inkább Könighimnusz volt." A negyedik csoportot a viszonylag ugyancsak csekély számú műfordítások, az ötödiket pedig a zsengék (1898) adják.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály költeményei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda János - Vajda ​János válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy László - Adjon ​az Isten
A ​kiváló ízléssel, dekoratív optima betűtípusból készült, Nagy László szakrális verseiből, és képzőművészeti hagyatékából összeállított kis kötet mindenekelőtt ajándékozásra és reprezentatív célra alkalmas. Különösen szépen sikerültek az eredetileg vászonra festett Betlehem, a Fűrészelők, valamint a Kút, holddal című akvarell reprodukciói. A képek s a margókon is alkalmazott ifjúkori rajzvázlatok közt összesen hét költemény olvasható. A szép kiadvány tipográfiai kivitelezését a költő fia, Nagy András végezte.

Ismeretlen szerző - Madárúton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sík Sándor - Sík ​Sándor költeményei
Ezzel ​a könyvvel az volt a kiadók szándéka, hogy a kötete anyaga eddigi költői munkásságomnak teljes képét nyújtsa. Mivel ezt a kívánságot két előbbi verskötetemnek (Szembe a nappal és A belülvalók mécse) viszonylag csekély példányszámban való megjelenése is indokolttá tette, szükségesnek tartottam az újabb költemények mellé a régebbiekből is fölvenni mindazt, amit a jelzett cél elérésére kívánatosnak láttam.

Csoóri Sándor - Várakozás ​a tavaszban
Egy ​hang él bennünk, egy különös tónus állandóan visszacsengő emléke Csoóri verseiből. Valami fojtott lobogás hangja, amely folytonosan újjáéled: hol panaszban, hol örömben, hol odaadó önkívületben és önmagát leszerszámozó elhagyatottságban. Költészetében a látvány és élmény, a kép és jelentés közötti rés egyre tágabb, egyre nehezebben követhető lett. Mintha különböző szférák keverése révén Csoóri mind tudatosabban távolodna a konkrét, a közvetlenül azonosítható mondatoktól az elvontabb, az általánosító jelentések irányába.

Illyés Gyula - Különös ​testamentum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Ver(s)ziók
"Elképzelésünk ​nagyjából az volt – írják a bevezetőben a kötet szerkesztői –, hogy a 'kísérletező költészetnek' Európában lényegében már az utóbbi két évtizedben polgárjogot nyert alakzataihoz viszonyítva legalább annyit próbáljunk szemléltetni, miben és hogyan halad együtt a legújabb költők lírai gondolkodása a jellegadó áramlatokkal." De az itt felsorakozó, legfiatalabb költők versei a szó "hagyományos" értelmében tulajdonképpen nem tartoznak az avantgarde költészet körébe. "Ha szabad így mondanunk – mutatnak rá a szerkesztők –, inkább valami visszafogott ironizáltság, önkisebbítés, csöndes understatement uralkodik itt, mintsem az avantgarde lázadóbb, radikálisabb, mindent újraértelmezni akaró lendülete." (Ami azt is jelenti, hogy a "költői" és a "prózaírói" szemlélet és magatartás közötti hagyományos távolság csökkenőben van.) De formai vonatkozásban is mértéktartóbb ez a legfiatalabb lírikus nemzedék európai kortársainál, közvetlen elődeinél. Ott a bonyolult (nemcsak szóbeli) előadhatóság, az akusztikus versek, gépversek, kibernetikai alkotások jelzik azokat a határokat, amelyek között újra kell gondolnunk a költészet mibenlétét. Antológiánk költői ritkán követik ezeket a szélsőséges formákat, de a vers határainak radikális újraértelmezését ők is elodázhatatlannak érzik. Valószínű, hogy e versek horgán fennakad majd a mai európai költészet színképét kevésbé ismerő vagy az efféle kísérletezéseket az "értelem" nevében eleve visszautasító olvasó. De érdemes meggondolnia, hogy az "értelem" a költészetben nem az egyedüli iránytű, s még az sem biztos, hogy a verset mindig (racionálisan) meg lehet, meg kell érteni, vagy csak megérteni kell. A kötet egyik költője pl. mintegy használati utasításként ezt írta versei alá: "A következő két vers az értelemszerűen olvasó szem számára üres szöveg, az érzékien olvasó szem számára partitúra, de csak a mormoló, felpattanó, ritmikusan tagoló száj és zenei fül számára költemény." (Ezzel nyilvánvalóan a zenéhez közeledik a költő, a költemény.) Az antológia "verseinek" egy részét pedig nemcsak olvasni, hanem – mint a képzőművészeti alkotásokat – nézni kell. Közülük a fotó–szöveg montázsok egyike-másika vélhetően felborzolja majd némely olvasóinak erkölcsi érzékét, ízlését. Akiknek azonban azt is figyelembe kell venniök, hogy ezek a fiatal költők nem a kor- és sorstársaikról táplált illúziókat, hanem életük, külső és belső világuk valóságos képét próbálják felmutatni maguknak és olvasóiknak. És persze játék ez is, játék a – nem mindig szívderítő – valósággal. A költők, minden komolyságuk mellett, játszanak, szavakkal, formákkal, szétszedve, majd új és új alakzatba összerakva a vers alkotórészeit. De úgy gondolják, ez a játék nem öncélú: komolyan veszik.