A ​Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege Diszkrimináció ​és társadalompolitika Magyarországon 1919-1944

Benedek István Gábor - Ez ​lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte...
A ​kémek története mindenkit érdekel. Izgalom, titok, bátorság, kaland, gyilkosság, zsarolás, hősiesség - ezek azok a szavak amelyek hirtelen eszünkbe jutnak. Könyvtárnyi olvasnivaló gyűlt össze Canarisról, Schellenbergről, Gehlenről, Philbyről, Allen Dullesről s persze a nagy szovjet háborús kémekről, kémfőnökökről, miközben a 40-es évek egyik nemzetközi értelmeben is kiemelkedő alakjáról, Újszászy Istvánról, a VKF-2, majd az Államvédelmi Központ zseniális vezetőjéről legfeljebb elvétve, a sorok között - és akkor is többnyire Karády Katalint, a híres szeretőjét emlegetve- találunk gyér adatokat. Mi az oka e különös feledésnek? Hogy a magyar elhárítás és hírszerzés vezetője, élvezve Horthy, Bethlen István, Kállay Miklós bizalmát, hátat fordított a náci szövetségesnek, és a briteknek dolgozott? Hogy a háború után - persze fogolyként, de azért luxusfogolyként - előbb Moszkvában a szovjeteknek segített, majd idehaza Péter Gábornak az ÁVO megteremtésében? Milyen ember volt a magyar kémfőnök? Valóban az úri világ árulója? Gyáva katona? A történelem játékszere? Vagy egyszerűen csak esendő ember, érző lélek, kiszolgáltatva a sors vak erőinek?

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Praznovszky Iván - A ​Monarchiától Trianonig egy magyar diplomata szemével
Zeidler ​Miklós nevét a trianoni békeszerződéssel és különösen a két világháború közötti revíziós mozgalmakkal foglalkozó könyvei és tanulmányai alapján ismerték meg a 20. századi magyar történelem iránt érdeklődő olvasók. Ez a műve, melyben egy mára szinte teljesen elfeledett magyar diplomata, Praznovszky Iván - 1920-ban a párizsi magyar békedelegáció titkárságának vezetője - életútját dokumentálja és értelmezi, szervesen kapcsolódik eddigi kutatásaihoz. Biztosra vehető, hogy eddigi írásaihoz hasonlóan ezt a munkáját sem csak a szakemberek veszik kézbe, hanem a modern magyar történelem iránt érdeklődő olvasók is szeretni fogják. E pompásan összeállított kötet lapjairól bontakozik ki egy átlagos magyar diplomata képe, aki egyforma önérzettel tárgyal az akkori világ hatalmasaival, parádés nyelvtudással képviseli hazáját Párizsban és tagadhatatlan mesterségbeli tudással intézkedik, szervez és figyel.

Vécsey Aurél - A ​radikális jobboldal és a szélsőjobb története Magyarországon
Az ​Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását nemcsak a rendkívül súlyos katonai és gazdasági következmények, hanem a mindaddig szokatlan vagy legalábbis addig nem túlzottan jellemző társadalmi-politikai jelenségek is kísérték: egyre-másra alakultak ugyanis a különböző társadalmi egyesületek, csoportosulások, bár egyenlőre politikamentes célzattal. Társadalmi bázisukat zömmel a kispolgári-hivatalnoki, valamint a katonatiszti rétegek jelentették, amelyek jelentős része egyébként az elcsatolt területekről menekült az anyaországba. Élethelyzetüket különösen megnehezítették vagy egyenesen kilátástalanná tették a forradalmakat, majd a trianoni békediktátumot követő átszervezések, melyek következményeként közel 1,5 millió katona egzisztenciája vált bizonytalanná egyik napról a másikra. Megoldhatatlan belső problémák, a sorozatos külpolitikai kudarcok, valamint az utódállamok ellenállásba alig ütköző területi hódításai aláásták a magyar katona iránti bizalmat. 1918. november második felétől megszerveződött a bal- és jobboldali ellenzék, melyek közül a leghangosabb, legmarkánsabb és legagresszívabb radikális forradalmi csoportok, egyesületek és egyletek a gombamód szaporodó szélsőjobboldali érzelmű szervezetek közül kerültek ki.

Fekete Ferenc - A ​vitézi rend története
"Vitézi ​Rend. Ki ne hallott volna róla? Vitéz nagybányai Horthy Miklós ünnepélyes külsőségek között egy díszes karddal vitézzé avatta az első világháborús hősöket, akiknek egy része emellett még földet is kapott... E könyv a Horthy-korszak különleges intézményéről, a Vitézi Rendről, illetve annak történetéről szól, melyet a magyar kormány hozott létre, a kormányzó kezdeményezésére.

Nemes János - Pintér István - Szabó László - Horváth József - Régi ​jó világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pölöskei Ferenc - Horthy ​és hatalmi rendszere
Az ​ellenforradalmi rendszer hatalomra kerüléséről, belső viszonyairól, politikai irányzatairól számos forráskiadvány, monográfia és tanulmány látott már napvilágot. A szerző ezért nem a már ismert kutatási eredmények összefoglalását, a kronológiai, történeti események egymásutánjának bemutatását kívánta munkájával elérni, hanem új oldaláról nyúlt az izgalmas kérdéshez. Az ellenforradalmi rendszer kormányzati berendezkedését, a gazdasági, politikai hatalom kiépítését, és megszilárdítását tárja az olvasó elé, bemutatja a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egész mechanizmusát, amelynek egyik legfőbb feladata a politikai jogok korlátozása és szabályozása volt. Ezen keresztül képet kapunk a rendszer társadalmi bázisáról, a politikai pártok és irányzatok állásfoglalásairól, elképzeléseiről, az uralkodó osztályok politikai magatartásáról. Izgalmas és újszerű a munka azon része, amely az ellenforradalmi rendszer politikai konszolidációját, Horthy és Bethlen szövetségének kialakulását és elmélyülését, a törvényhozó hatalom ideiglenes jellegének megszűnését tárgyalja. Az Egységes Párt megalakítása, az 1922. évi nemzetgyűlési választások, illetve az első nemzetgyűlés összehívása lezárta az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának első szakaszát, utat nyitott a további gazdasági és politikai célok megvalósításához.

Kovács M. Mária - Törvénytől ​sújtva
A ​könyv az 1920-as numerus clausus törvény történetének részletesen dokumentált feldolgozása. Igyekszik megválaszolni azt a kérdést, hogy a törvény történetének számos elemével a történetírás eddig miért nem foglalkozott, illetve bemutatni, hogy a közgondolkodásban és a publicisztikában a numerus clausus történetét milyen legendák és tévhitek övezik. A könyv a numerus clausus részletes történetét kiterjedt szakirodalmi és levéltári kutatások alapján mutatja be. A forráskutatás során vált elérhetővé az országgyűlési jegyzőkönyvek és az MTI híranyagának internetes adatbázisa, amelyre támaszkodva teljesen új tényeket tart fel a szerző. Kovács M. Mária professzor nélkülözhetetlen alapművet ad mindazok kezébe, akik a Horthy-korszak története és a magyar zsidóság sorsa iránt érdeklődnek.

C. A. Macartney - Október ​tizenötödike I-II.
A ​jelen mű, amely történelmünk legvitatottabb korszakát ismerteti, I világhírű edinburghi egyetem gondozásában jelent meg először 1957-ben. A brit szerző nagy rokonszenvvel viseltetett a magyar nép és hazánk történelme iránt. Munkásságának nagy részét a magyar történelem tanulmányozásának szentelte. Számtalan alkalommal volt Magyarországon hosszabb-rövidebb ideig. Ismerte a korszak legtöbb magyar közéleti személyiségét és kitűnően megtanult magyarul. Számos könyvet írt történelmünk különböző korszakairól. Főműve az Október tizenötödike. A nagyrabecsülést és tiszteletet a történészek és olvasói körében a tények pontos ismertetésére való törekvésével és a történelmi tényekből levont ítéletei pártatlanságával vívta ki. Ő akkor is pártatlan, amikor hazájával és saját politikai felfogásával szemben állt csoportokról vagy személyekről mond ítéletet: az általa megismert tények alapján elismerte érdemeiket. Sok esetben kiváló, tisztességes hazafiakként mutatja, illetve jellemzi őket. Mint minden igazi történész, így számára is csak a tények és az igazságosság a meghatározó az események és személyek megítélésében. Ezt a történetírói szemléletet és jellemet főműve tanúsítja leginkább. Ezért monumentális műve első kiadása alkalmával 1957-ben, illetve 1958-ban saját politikai (demokrata) felfogásával azonos, valamint kommunista részről nemtelen támadások érték. A magyar modern történetírásban ismeretlen pártatlansága miatt ma politikailag inkorrektnek minősül e körökben páratlan könyve. A támadásokat a magyar jobboldallal, különösen a „szélsőjobboldallal", és ezen belül is leginkább Szálasi Ferenccel kapcsolatos jellemzése és ítéletei váltották ki. Ezért nem jelenhetett meg e nagyszerű mű mindmáig, sem a kommunista, sem a jelen „politikailag korrekt" liberális rendszerben, annak ellenére, hogy pártatlanabb könyvet máig sem írtak a Horthy-korszak történetéről, amely helyettesíthetné könyvét.

Püski Levente - A ​Horthy-korszak parlamentje
1918 ​novemberében, az őszirózsás forradalom győzelmét követően hatalomra került új vezető réteg semmilyen formában nem tartott igényt az addigi törvényhozás szolgálataira. A magyar országgyűlés képviselőháza 1918. november 16-án önmagát feloszlottnak nyilvánította, a főrendiház pedig ugyanezen a napon berekesztette az üléseit. A tanácsköztársaság diktatúrája és az idegen katonai megszállás miatt az új törvényhozó szerv létrehozására csak 1920-ban kerülhetett sor. 1920 és 1926 között a parlamentet egyetlen testület, a nemzetgyűlés alkotta, amely 1927 elején kétkamarássá alakult át. A korabeli törvényhozásnak a politikai rendszeren belül elfoglalt helyét számos korabeli közjogi szakmunka elemezte, s a téma iránt a második világháború utáni hazai történetírás részéről is lehetett bizonyos érdeklődést tapasztalni. A történeti kutatások azonban mindig valamilyen meghatározott politikai célnak alárendelve foglalkoztak az intézménnyel, s csak az utóbbi időben jelentek meg olyan munkák, melyek kifejezetten a parlament tevékenységére koncentráltak. Jelen kötet éppen ezért ennek a hiánynak a pótlására kíván vállalkozni, a Horthy-kori parlament működését jog-, politika és intézménytörténeti oldalról középpontba állítva. Az Országgyűlés Hivatala A magyar országgyűlések története című sorozatát Püski Levente kötetével nyitja meg. A gazdag képanyagot tartalmazó kötet a kutatók és a kor iránt érdeklődők számára egyaránt értékes olvasmány.

Eörsi László - A ​"Baross Köztársaság" 1956
E ​tanulmánykötet az 1956-os fegyveres felkelés VII. kerületi (erzsébetvárosi) eseményeit tárgyalja. E túlnyomórészt nehéz, hányatott sorsú fiatalokból és többszörös elítéltekből rekrutálódott csoportok a fegyveres összecsapások első hulláma után alakultak, hogy részt vegyenek a sztálini rendszer lebontásában. A novemberi harcokból viszont alaposan kivették a részüket, a belvárosi körzetben ők folytatták legtovább az ellenállást az óriási szovjet túlerővel szemben. A legnagyobb VII. kerületi és a harmadik legnépesebb budapesti csoport a Baross téri volt, amelyet Nickelsburg László űszerész kemény kézzel irányított. Az első napokban „Baross Köztársaságként” tartották a függetlenségüket, majd betagozódtak az egységes Nemzetőrségbe.A legnagyobb számban ez a csoport vette ostrom alá a Köztársaság téri pártházat, és részük volt az azt követő leszámolásokban is. November 4-én este, miután a szovjetek szétlőtték bázisukat, szétszóródva folytatták még öt napig a harcot. Közülük sokan a Péterfy Sándor utcai Kórházban a még hetekig tartó politikai ellenállást választották. Számos erzsébetvárosi felkelő hagyta el az országot. E kerület fegyveres forradalmáraira sújtott le leginkább a retorzió, a vérbírák 37 halálos ítéletet hoztak. A halálra ítéltek közül senki sem kapott kegyelmet.

Tomka Ferenc - Halálra ​szántak, mégis élünk!
Hiánypótló, ​izgalmas írást tart kezében az olvasó, amely egyetlen kötetben, szakszerűen és olvasmányosan mutatja be a kommunista kor egyházának életét 1945-1990-ig. A könyv képet ad az egyházüldözés 1945-60 közötti időszakáról. Megrázó fejezeteket olvashatunk a kor vértanúiról, hitvallóiról, egyházának életéről. Új szempontokat nyújt az 1960-90-ig tartó rész. Ezekről az évtizedekről az egyetemi szintű történelemkönyvek is úgy írnak, mintha a növekvő vallásszabadság időszaka lett volna. A szerző ezzel szemben bemutatja e kor híveinek, papjainak, főpapjainak szorongatott helyzetét; miközben szól az élő egyházról is. A kötet második részében kiemelt helyet kap a papi-ügynök téma, annak háttere és fogalomzavarai. Sok, ma felvetett kérdésre kapunk választ. Korabeli fényképek, állambiztonsági okiratok és titkosrendőrségi fotók teszik érdekessé a művet. A szerző, dr. Tomka Ferenc egyetemi tanár, plébános. Végigélte a kort mint teológiai tanár, és egyidejűleg mint kisközösségi vezető: hiteles tanúként mutatja be a "földfeletti" és a "föld-alatti" egyház életét. Miközben a múltat szemléli, meghívja az Olvasót, hogy éljen ma tiszta emberként; és legyen ily módon egy testvéri, párbeszédre épülő jövő alakítója.

Csalog Zsolt - Doku ​56
Nem ​történelmi ˝tényeket˝ kívánok dokumentálni ezekkel az írásokkal - hanem emberi arcokat. Olyan emberekét, akik megélői, valamennyire szereplói is voltak a történelemnek. Közelebbről: 56-nak, a magyar forradalomnak. Olyan életeket válogattam csokorba, amelyek fókuszában a forradalom élménye csillog. Tisztaarcú, hites tanúkat kerestem, akik kedvem szerint beszélnek azokról az időkről. És a többiek? Akik tán eltérő, vagy éppen fordított előjelekkel raktározták el maguknak a történelem ugyanezen fejezeteit? Fontos törvény: hallgattassék meg a másik fél is. A magam részéről kész vagyok meghallgatni őket is - ahogy tettem is már. De tartsunk arányt!Hátrom évtizeden át ők beszéltek, csakis ők adhatták elő verziójukat. Ezért is: ez a könyv legyen most mindenestül az enyémeké.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​és a második világháború
A ​titkos diplomáciai iratok tanulmányozása mindig izgalmas, de különösen az, ha a mi országunk gyászos napjairól szólnak. A Történettudományi Intézet munkatársai: Ádám Magda, Juhász Gyula és Kerekes Lajos állították össze ezt az értékes okmány-gyűjteményt. A kötetben titkos diplomáciai iratokat tettek közzé, továbbá a háborús bűnösök nürnbergi peréből egy-egy vallomásrészletet s a magyar kormány tevékenységére vonatkozó egyes jegyzőkönyveket. A kötet kilenc fejezetre tagolódik, s mindegyik előtt tanulmányok elemzik az adott időszakot. A történészek célja e könyv összeállításával az volt, hogy - pótolva a sokéves hiányt - feltárják azokat az okokat, amelyek Magyarországnak a második világháborúban betöltött szégyenletes szerepéhez vezettek. Az olvasó arra a kérdésre kap választ, hogy miért Magyarország reakciós, népellenes politikai körei ismerték el elsőnek a hatalomra került Hitlert, és miért tartottak ki a végsőkig a náci Németország, a halálra ítélt fasiszta rendszer mellett?

Ismeretlen szerző - Széljegyzetek ​Magyarország történetéhez
Sokféle ​kérdés kap helyet a kötetben: hogyan küzdenek az Árpád-házi királyok Halicsért? Milyen diplomaták voltak Bornemisza Ferenc és János? Hogyan „vegetált” egy háború sújtotta 17. századi uradalom? Mi történt a Monarchia flottájával 1918-ban és hogyan határozta ez meg Horthy Miklós pályáját? Mit kell tudni a fiumei torpedógyártásról? Milyen problémákat vet fel József Ágost főherceg naplója? Milyen tevékenységet folytatott Teleki Pál a Moszul Bizottságban? Milyen hasonlóságokat mutat Szécsy János és Bibó István múltszemlélete, és végül hogyan tudta meg- és túlélni a szocialista Magyarország mindennapjait egy Horthy-korszakbéli katonatiszt?

Árkus József - Lenin-fiúk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Csicsay Alajos - Királyok, ​fejedelmek, kormányzók
Ami ​a történelemkönyvből kimaradt – ez az üzenete s egyben tartalma a kötetnek, melyben a magyar királyok, fejedelmek és kormányzók arcképein keresztül nyomon követhető szerteágazó családfájuk a honfoglalástól a királyság megszűnéséig, miközben a magyar történelem folytonosságára, annak egyetemességére, európaiságára és keresztény, nyugati gyökereire is rámutat a szerző. Az olvasmányos portrékat gazdag képanyag (470 kép, térkép, ábra), történelmi eseménynaptár, valamint leszármazási táblák egészítik ki. (166 oldal)

Ismeretlen szerző - Törvényes ​megszállás
EZ ​A KÖTET A HAZAI LEVÉLTÁROS SZAKMA széleskörű összefogásának az eredménye. Az MNL Országos Levéltára és a 20 megyei levéltár munkatársai példás együttműködés keretében, szakmai tudásuk legjavát nyújtva tárták fel és válogatták ki a korábban nem publikált, nehezen hozzáférhető levéltári dokumentumokat. A Magyarországot megszálló szovjet csapatok 1944-1947 közötti tevékenysége hosszú évtizedekig tabunak számító témakör volt a történettudomány számára. Forrásadottságaink is rendkívül szűkösek ebből az időszakból, hiszen a front átvonulása idején a háborús állapotok miatt írásbeliség alig volt, a közigazgatás újraindítását követően pedig sokan talán már nem tudtak vagy nem is akartak panaszt tenni az őket ért atrocitások ügyében. A tények ismeretéhez a szórványos források közlésének azonban alapvető a jelentőségük, és a magyar történettudomány szempontjából is lényeges feladat. Ezúttal a feltárt dokumentumok és néhány szempont alapján felvázoljuk, hogy milyen összkép rajzolódik ki a szovjet csapatok 1944-1947 közötti magyarországi tevékenységéről. A 20. századi történelmünkben az 1944-1947 közötti sorsfordító évek új korszak - a szovjet érdekszférában töltött közel fél évszázados periódus - kezdetét jelentették. Az ország fokozatosan megszabadult ugyan a nyilas rémuralomtól és a német megszállástól, de egy pillanatra sem nyerte vissza a függetlenségét: a szovjet hadsereg előrenyomulása következtében 1944 őszétől hadműveleti területté s ezzel együtt - nemzetközi jogi értelemben is - újból megszállt térséggé vált. Márai Sándor szavaival élve: „az orosz katonák sokak számára egyféle felszabadulást is hoztak, menekülést a náci terror elől. De szabadságot nem hozhattak, mert az nekik sem volt.” * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: ELŐSZÓ - FOREWORD • A Vörös Hadsereg és a Szovjetunió második világháborús győzelme; • Magyarország és a térség szovjetizálásának kérdései; • Historiográfiai áttekintés; • Törvényes megszállás; • Atrocitások, deportálások, gazdasági károkozás a levéltári dokumentumok tükrében; FELHASZNÁLT IRODALOM INTRODUCTION (SUMMARY) IRATOK: I. A szovjet csapatok bejövetele, első intézkedéseik; II. További tevékenységük, kapcsolattartásuk a magyar hatóságokkal; III. A lakossággal való érintkezés, atrocitások; IV. Gazdasági károkozás, rekvirálások; V. Mindennapi életünk; Iratjegyzék - List of documents - Személynévmutató - Helységnévmutató - Tárgymutató FÜGGELÉK * A „Törvényes Megszállás” című ezen kiadványt a kötet alábbi szavaival ajánljuk: „Remélhetőleg minél több olvasóhoz eljut majd ez a könyv, hiszen az itt publikált igen izgalmas iratok egy olyan történelmi korszakot elevenítenek fel, amely sokak számára ismerős, akár a saját tapasztalataik nyomán, akár szüleik, nagyszüleik elbeszélései révén.”

Vitéz Miklós - Könyves ​Kálmán és II. István
A ​sorozat ötödik kötete Könyves Kálmán és fia II. István uralkodásának történetét foglalja össze, az eddigi kötetkehez hasonló formában és stílusban. Szent László halálát követően testvére, Géza idősebbik fia követte a trónon. A szerző hosszan és élvezettel ecseteli a krónikák emlékezete szerint okos és művelt, ám számos testi hibával megvert, eredetileg papnak szánt Kálmán és testvére, a délceg, daliás harcos képében ábrázolt, Szent László kedvenceként számon tartott Álmos több évtizedes küzdelmét a hatalomért, amelyre Álmos és fia Béla - a későbbi II. (Vak) Béla király " megvakíttatása tett pontot egy időre. A kiadvány nagyobbik része foglalkozik Kálmán uralkodásával és a családi-hatalmi viszálykodások mellett azért szót ejt az uralkodó törvényhozói, hadvezéri teljesítményéről, illetve hódításairól is. Halála után a trónon fia követte, akinek szinte egész életét a hadakozások töltötték ki, nemcsak rokonaival, hanem szinte országa össze szomszédjával a velenceiekkel, oroszokkal, csehekkel és bizánciakkal is csatázott. A szerző színes és eleven, bár esetenként túlzottan leegyszerűsítő, fantáziájának is bő teret engedő elbeszélése a közép- és kora újkori krónikák, kisebb részben pedig a történeti feldolgozások alapján foglalja össze a tizenkettedik század első harmadának eseményekben gazdag történéseit.