A ​kaméliás hölgy / A Clémenceau ügy

François Mauriac - Az ​éjszaka vége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ninon de Lenclos - Ninon ​de Lenclos vallomásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anatole France - A ​Lúdláb Királynő / Nyársforgató Jakab meséi
Anatole ​France 1892-ben írta ezt a könyvet. A tizennyolcadik századot keltette életre benne, az ő kedves századát, amelyről, azt tartotta, hogy a "legmerészebb, a legszeretetreméltóbb, a legnagyobb" valamennyi század közül. A Lúdláb Királynő egy régi-régi párizsi fogadó cégére. Ott nevelkedett Nyársforgató Jakab, ennek a vérbő történetnek az elbeszélője. Ez a regényes mű a világirodalomban kivételes módon egyesíti a játékos könnyedséget a magvas modanivalóval, s népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint a századelő Lúdláb Királynő divatja, a számtalan Lúdláb Királynő vendéglő Párizstól Budáig.

George Sand - Antónia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Octave Mirbeau - Egy ​szobalány naplója
Célestine, ​a szobalány mesél tucatnyi tisztes polgárcsaládnál töltött szolgálatának éveiről, a nevetséges és elviselhetetlen emberi alávalóságról.

Pierre Loti - Egy ​Spahi története
„Alig ​egy órai alvás után Jean elsőnek ébredt föl. Amint kinyitotta a szemét, látta, hogy a napvilág fehérsége egy nagy deszkaépületben derül rá és egy csapat fél­meztelen fiatalemberre, aki a földön heverve alszik és fejüket vörös mellényükre billentve nyugtatják: csupa északi, breton, elzászi, meg pikárdiai szőke fej. És Jeannak e pillanatban - végignézve ezen a szomo­rú és titokzatos együttesen - mintegy megvil­lant az eszében e száműzöttek, ostobán föláldozottak sorsa, akikre minden lépésüknél a halál leselkedik. És mellette egy formás női test nyújtózkodik, melynek két ezüstkarikás karja felé hajol, őt akarja hatalmába ejteni…”

Boris Vian - Köpök ​a sírotokra
A ​második világháború után feltűnt művésznemzedék jelentős írója a 39 éves korában elhunyt Boris Vian. Mérnök, matematikus, zenész, író. Sokat alkotott, de legnagyobb sikerét a "Köpök a sírotokra" című botrányokat kiváltó regényével aratta. A regényt - tréfás fogadásból - két hét alatt írta meg, s amerikai álnév alatt - Sullivanként - adta közre. A könyv elsősorban nem tematikájának köszönheti sikerét, hanem a maga idejében (1946) Franciaországban is szokatlan nyers szókimondásának és ragyogó nyelvi stílusának. Az egész művet átlengő heves szexualitás mellett az író különleges művészi eszköze, a stílus filmszerűséget, az amerikai "thriller"-irók szűkszavúságának utánzása. Izzó gyűlölet sugárzik a műből az amerikai Dél akkor még nagyon élő (s máig is alig csökkenő) faji megkülönböztetése ellen. Lee Anderson rövid, de szenvedélyes életútja zajlik le előttünk: bosszúja öccse haláláért eszelős tettekre sarkallja. Boris Vian és életműve nem ismeretlen a magyar közönség számára. Regényei színdarabjai méltó sikert arattak nálunk is. Az író és kora jobb megértéséhez járul hozzá az, hogy most már ez a regény is a magyar olvasók kezébe kerül, a regény, amelyet senki sem ismert, de amelynek létezéséről mindenki tudott.

Joris-Karl Huysmans - Ott ​lenn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Louis Guilloux - Fekete ​vér
Louis ​Guilloux az idősebb francia írónemzedékhez tartozik, kortársa Aragonnak, Éluardnak, és ha neve ismeretlenül is cseng a magyar olvasó fülében, a francia irodalomtörténet és kritika nemzedékének legtehetségesebbjei s legnagyobbjai közé sorolja. A két háború közti francia irodalomban, a hatalmas és maradandó regényciklusok mellett előkelő és jelentős helyet foglal el Guilloux nagylélegzetű erkölcs- és társadalomrajza. Idő: 1917 novembere. Színhely: egy francia kisváros. A főhős: Cripure, egy öreg vidéki tanár, szerelmében csalódott, magányos és mogorva, gyanakvó és kiábrándult, tehetséges és éleselméjű filozófus. Nem hisz senkiben és semmiben, még önmagában sem, egyet akar csak: befejezni nagy művét, összefoglalni keserű élete minden tapasztalatát, reménytelenségét és bölcsességét. Huszonnégy órába sűríti mondanivalóját az író, és ez az egyetlen nap története elegendő az éles szemű megfigyelőnek, hogy leleplezze, szinte pőrére vetkőztesse a kisváros társadalmát. Törtetők és álszentek, különcök és szereleméhes nők, lelkes diákok és kiábrándult fiatalok, gyilkosok és álmodozó tehetetlenek kelnek életre a regény lapjain. Cripure gyűlöli, és megveti ezt a világot. Gyűlöli az ő fojtogató rendjüket, "boldog" családi életüket, képmutató erkölcseiket, gyilkos "hazaszeretetüket", és gyűlöli háborújukat. Ezért válik üldözött vaddá a karrierista úriemberek, a betokosodott nyárspolgárok és a kísérteties "pincebogarak" városában. Megrázó, elgondolkodtató mű. Süllyedő, kísérteties látomásokkal teli világ tárul elénk. De Guilloux, az író - ellentétben főhősével - hisz az emberben, és ez a hite ott izzik regénye minden sorában, és a mű nyomasztó-borongós hangulatát, keserű hevét elnyomja az író mélységes humanizmusa, egy jobb, nemesebb társadalomba vetett őszinte hite.

Sorj Chalandon - Visszatérés ​Killybegsbe
Komor ​hangulatú, de rendkívül őszinte, szépen megírt történet hazaszeretetről, lelkiismeretről, árulásról. Az Írországgal rokonszenvezők számára kötelező olvasmány. Tyrone Meehan, az IRA vezérkarának tagja, ünnepelt hős beismeri, hogy 25 éven át együttműködött a britekkel, majd visszavonul az öreg szülői házba, hogy ott várja be az árulót megillető elkerülhetetlen sorsot. És miközben a halálra készül, papírra veti élete történetét. Nélkülözésekkel teli gyerekkorának, a háborús Belfastba való megérkezésének, az IRA-hoz való csatlakozásának, embertelen börtönéveinek felidézése azonban mind csak háttérül szolgál az alapkérdés megválaszolásához: hogyan lesz egy elkötelezett ember önhibáján kívül bűnös, mi kényszeríti az árulásra, számíthat-e valaha is megbocsátásra? Sorj Chalandon francia író, újságíró hosszú éveken át tudósított Belfastból. Regényével, amely 2011-ben elnyerte a Francia Akadémia regény nagydíját, egykori ír barátjának állít emléket.

Alfred de Musset - Tizian ​fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Férfikor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pierre Loti - Izlandi ​halászok
Az ​izlandi halászok az egész nyár folyamán a jéghideg északi tengereken szerzik zsákmányukat, ahol a halvány fényű nap örökösen a látóhatár szélén dereng, s nem tudni: nappal van-e, vagy éjszaka. Télire visszatérnek a nem kevésbé rideg és zord Bretagne partjaihoz, ahol a folyvást fújó nyugati szél kergeti a sziklákhoz a hullámokat. S ott élik egyszerű napjaikat egészen a következő idényig, tavaszig, míg újra vízre szállnak. Családjuk, feleségük, menyasszonyuk várja őket. S van, akit hiába… Pierre Loti, a tengerész-író jól ismeri ezeknek a fáradhatatlanul küszködő munkásoknak a sorsát, akik fél életüket az „úszó klastromban” töltik, s alig várják a békés, meleg otthonba való hazatérést, de nem bírnak nyugton maradni, ha megint eljön az indulás órája. Azokét az emberekét, akik Szűz Máriához, a tengeren járók csillagához fohászkodnak, miközben ősi, babonás hittel regélnek a kísértethajóról és a halászról, aki házasságot ígért az óceánnak, és mikor lakodalmát egy hús-vér leányzóval ülte meg, az a másik érte jött, és örökre magával vitte.

Victor Cherbuliez - Feketék ​és vörösek - Holdenis Meta
"...Cherbuliez-t, ​mint ,kritikust, képzeletének ereje tette kiválóvá; és Cherbuliez-nek, a regényírónak, képzeletét ismeretei nem gyöngítették meg, csak gazdagabbá tették. ...Cberbuliez később se czáfolt rá erre az elismerésre. Bolski, Brohl; Holdenis Meta, Noirel, Miss Rovel s végül a Vörösek és feketék azok a regényei, a melyekben regényírói egyénisége, mely csupa szeretetreméltóság, a leginkább megragadja az olvasót, mert sok kedvessége mellett ezekben találiuk meg elevenítő és jellemző erejét teljes frisseségében; életfelfogása itt hatol el a legmélyebhre; fantáziája itt nyilatkozik meg a legszerencsésebben; elöadásában itt van a legtöbb fény és szín; ezek a legtökéletesebb munkái. De sok regénye közül bármelyiket olvassuk: itt-ott, egy-egy megjegyzésben talán ráismerünk a tudósra, mert olyan részleteket említ, a melyek elárulják nagy műveltségét, hanem ezt a tudóst soha se kapjuk rajta azon, hogy akkor szólal meg, a mikor az olvasó a költő szavát várja. Vagy a tudós nehézkessége nyilvánul-e meg -előadásában? A legkönnyedebb hangú, a legfinomabb és legelmésebb causeur, a kit képzelni lehet; mindig eleven, fáradhatatlan, s iróniája, a mily találó, olyan derűs, olyan gyönyörködtető. Vagy ráismerhetünk-e a pedánsul részletező tudósra abban, a ki ezeket a bájos meséket mondja el, a primitivek elevenségével és a túlfinomultak ötletességével? Felnőttek számára nem lehet meséket kitalálni, a melyek jobban szórakoztassanak és több gondolatot keltsenek. A tudós rövidlátását vesszük-e észre mindig kedves és mindig igaz alakjainak jellemzésén? Emberismerete komorrá tenné elbeszélését, ha mindent megértése nem oly elnéző. A szobatudós eleveníti-e meg azt a sok külön világot, a melyben meséi játszanak, vagy inkább a peregrinus költő? És ez a meghatározhatatlan valami, a mi mind e munkáknak úgyszólván a lelke, a tudós kicsinyességekben gyönyörködő elégedettségét tükrözi-e, vagy inkább a költő rezignáczióját, a költőét, a ki a kellemesben, a bájosban, a szépben keres, ha nem is feledést, legalább vigasztalást. Két legbecsesebb munkája következik itt. Holdenís Metá-ból megismerhetiük elméjének sziporkázását, s a Vörösek és feketék-ből elméjének és szívének nemességét."

Jean Allary - Minden ​fény kihal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Yvette Morand - Több ​mint szerető
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Claude Farrère - A ​csata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henry Dupuy-Mazuel - Kresztosz
A ​názáreti Jézus emberi élete annyira izgalmas emberiségi dráma, hogy tizenkilenc évszázad óta mindig újra meg újra akadt ember, aki vagy csupán egyszerű szavakkal újra elmondta azt, vagy pedig külön tudományos kutatás tárgyává tette. Az előttünk fekvő könyv újszerűsége azonban ott keresendő, hogy nem is annyira magának Jézusnak, sem a közvetlen környezetébe tartozó egyéniségeknek a figuráját kivánja felvázolni (a könyv írójának becsvágya nem tűz maga elé ilyen magasröptű célt, mint inkább azt a kisugárzást, amelyet a Megváltó emberi alakja korára és arra a földdarabra, ahol élt, gyakorolt. Vajjon mit is mondhatott és gondolhatott Róla például egy zsidó kereskedő, egy római beamter, egy írástudó, egy tudatlan ember, egy plebejus, egy rabszolga, persze mindegyik a saját társadalmi helyzete és jelleme szerint? A Történelem természetesen minderről egyetlen szót sem mesél, ellenben a Történelem sorai közül sok mindent ki lehet olvasnunk. A feltétel csak az, hogy komoly forráskutatással és sűrű ellenőrzéssel éljen az író. Legnagyobb fájdalmunkra a munka kellős közepén ragadta el a halál kedves jó barátunkat, Camille Vergniolt, aki rendkívül alapos történész s a koradatok hihetetlenül gondos felgyüjtője volt, s mint ilyen, első sorban érezhette magában az elhivatottságot arra, hogy a régmúlt idők életét felelevenítse. Feladatát legjobb tudásunk szerint iparkodtunk folytatni. S remélni szeretnők, hogy ebben a könyvben nem bukkan majd az olvasó olyasfajta anakronizmusokra, amelyek manapság már nem érdemelnek semmiféle elnézést, mert hiszen régen túl vagyunk már azokon az időkön, amikor a nagyközönség hozzánemértése és naivitása még megbocsáthatóvá tette az ilyen baklövéseket. Azonban mégse felejtsük el, hogy ez a könyv végső értelmében mégis csak regény s a történelmi eseményeket meglehetősen tágan értelmezi.

Ohnet György - A ​faviéresi lelkész I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Malot Hector - A ​szépség vonzereje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.