Helga ​/ Marianna

Selma Lagerlöf - A ​generális gyűrűje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ngo Tat To - Amint ​a lámpa ellobban
Még ​nem Vietnam ennek a kisregénynek a színtere: még francia Indokína. Cselekményének ideje szintén Francia Indokína-i. Szükségszerűen ugyanolyan (embertelenségig adekvát) a cselekmény. Adót kell fizetnie a parasztnak, bár egyetlen rézpénze sincs. Az adót csendőr, pandúr, elöljáró, nagyúr, mandarin hajtja be. Ha nincs mit behajtania a nyomorult paraszton, ha veréssel, gúzzsal, kalodával sem lehet kisanyargatni belőle egyetlen piasztert sem, akkor el kell vele adatni a kisgyerekét kiscselédnek, a kutyáját és a kutyakölykeit selyemköntösös úrinék és kölykeik számára mulatságul - egy fiatal parasztasszonyt pedig szintén adható-vehető, emberként semmibe vehető tárgynak lehet tekinteni. A nyomorúság és elnyomatás legmélyéről fölhozott vádbizonyítékok ez a kisregény, 1939-ből.

Marga Minco - Az ​üveghíd
"Hálás ​feladat... bujkálásról írni kisregényt, hiszen letehetetlen, akár egy kalandregény, s ráadásul katartikus élményben is részesíti olvasóját. Minco túlélésről szóló kisregényének fiatal hősnője lakásról lakásra menekül, és vált mindannyiszor identitást. Üresjáratban, akárha kínzó saját emlékünk volna, forog egy képzeletbeli lemezjátszón, a Pilinszky hangját belénk sulykoló lemez, amely szerint, ami megtörtént nem tud véget érni. Pedig milyen jó volna... elmondani azt is, hogy az igazi író - világszerte és az idők kezdetétől - ezerszer inkább kivetett, mint befogadott." _Takács Zsuzsa_

Colette - Kóborélet ​és más kisregények
Gyergyai ​Albert így ír Colette-ről: "...Ez az új válogatás, amely csupa vonzó és jelentékeny Colette-művet tartalmaz, biztosabb alapot nyújthat Colette magyarországi újjáértékeléséhez... Mint a legtöbb nőíró, ő is sokkal mélyebben és kizárólagosabban, mint elődei, elsősorban önmagát s legfeljebb beszédes barátnői vallomásait regényíti, és még az olyan önálló, kívülről látott és kerek művekben is, mint ebben a gyűjteményben _A macska_ vagy a _Zsendülő vetés_, ugyanaz az érzéki, sóvár és telhetetlen Colette bujkál, nem csupán a bretagne-i tengerpart, vagy a párizsi villanegyed ózonos tájképeiben, nem csupán a sorok közt, a tömör, éles, kiszámított és mégis oly forrásízű nyelvezetben, hanem még a történet és a szereplők bonyodalmas mélyeiben is." Colette a köznapi valóság mesterkéletlen költője. "Jól tudja, hogy örömeink mulandók, boldogság nincs, csak boldog pillanatok, és ezért kell élvezni módjával, túlzás, szavalás, szenvelgés nélkül, a természet és az emberélet minden mégoly mulandó kedvességét, a jó kenyeret, a tiszta forrásvizet, a se zöld, se túlérett gyümölcsöt, egy arc, egy test oly törékeny hamvát és harmóniáját, egy madár villanó röptét, egy nyíló virág bársonyát, egy kedvünkhöz illő tájat, egy testi vagy szellemi találkozást - mindent frissen, közvetlenül, tudatosan, világos szemmel, mert hisz sose fürödhetünk kétszer ugyanabban a folyóvízben. Kortársai közt kissé olyan, mint a maga századában s hazájában a titokzatos Vermeer, akinek tájai, csendéletei, mindennapos modelljei alig-alig különböznek, főképp első tekintetre, annyi más holland >>kismester<< témáitól és felfogásától - viszont ha sokáig nézzük kékjeit és sárgáit és az arcokra s a tárgyakra mindenünnen beáradó és szinte mindent elöntő és mindent felderítő világosságát, Colette legszebb lapjaira, prózájának kék és sárga villanásaira kell gondolnunk, azokra a pontos és zenei jelzőkre, amelyek minden témabeli zártság és egyhangúság ellenére olykor egy tájon, egy arcon, egy egyéni sorson túl az emberi szív leghomálylóbb rejtelmeire vetnek világot..."

Selma Lagerlöf - A ​halál kocsisa
Szilveszter ​este, éjfél felé. Egy David Holm nevű korhely tüdővérzéssel fekszik a komor, fagyos templomkertben. Még nem tudja, nem is sejti, micsoda borzalmas feladat vár rá az új esztendőben: neki kell felváltania a Halál kocsisát, aki az óévben ezt a hálátlan tisztet betöltötte... Elfojtott romantikus szenvedély, misztika, erkölcsi példázat, bolygó kísértetek, a jó és a rossz küzdelme - minden megvan a Nobel-díjas Selma Lagerlöf 1912-ben megjelent könyvében, ami egy vérbeli svéd regényhez szükséges...és még több is, de erről beszéljen maga az írás.

Ljudmila Ulickaja - Szonyecska
Ljudmila ​Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában (egy 2006-os felmérés szerint ma ő a legnépszerűbb kortárs szerző Oroszországban), és ez a könyv volt az, amelynek külföldi megjelenésével először Franciaországban, majd szerte a világon a legnevesebb kortárs orosz íróvá vált. A Szonyecska Chilétől Japánig több mint húsz nyelven jelent meg, s ez nem véletlen, hiszen a kritikusok szerint nem kisebb elődök, mint Csehov és Turgenyev szerelmes történeteit idézi meg a nálunk is népszerű írónő nagyszerű regénye. A Szonyecska egy női sors szívet melengető és szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell...

August Strindberg - Egyedül
Végül ​ez hát a magány: belefonjuk magunkat saját lelkünknek a selymébe, begubózkodunk és várjuk az átalakulást, mert ez nem maradhat el. Időközben egyrészt saját élményeinkből élünk, másrészt telepatikus úton mások életét éljük. Meghalunk és feltámadunk; új nevelésben van részünk valami ismeretlen új életre. Egyedül uralkodik végül az ember a saját személyiségén. Senkinek a gondolatai nem ellenőrzik a magam gondolatait, senkinek a hajlamai, senkinek a szeszélyei nem nehezednek rám. Fejlődésnek indul a lélek újonnan szerzett szabadságában, soha nem tapasztalt belső békességgel és csendes örömmel telik meg, érzi, hogy biztonságban van és csak saját magának felelős.

Galgóczi Erzsébet - Ez ​a hét még nehéz lesz...
Galgóczi ​Erzsébet 6 kisregénye található a kötetben: Félúton, Pókháló, Kinek a törvénye?, Közel a kés, Szent Kristóf kápolnája, Törvényen belül.

Borisz Vasziljev - A ​hajnalok itt csendesek
A ​tehetséges prózaíró kisregényének szereplői egyszerű, hétköznapi emberek. A hajnalok itt csendesek című írása egy kis csapat katonalány történetét eleveníti meg. A kisregény színpadi feldolgozása is világsikert aratott, hazánkban a Mikroszkóp Színpad hódította meg vele közönséget. "Vasziljev valódi élettel tudta megtölteni a több mint húsz éve lezajlott eseményeket, s e néhány katonalány hősiességében és emberségében egy nép sorsát sikerült érzékeltetnie" - írta e műről egyik kritikusa

Ivar Lo-Johansson - Csak ​egy anya
A ​Csak egy anya egy svéd zsellérasszony életútjának története - az egyéni, megismételhetetlen sors rajza. Olyan monumentális nagyregény, amely Zola, Gorkij, Andersen Nexő műveinek méltó rokona; szociográfiai hitele viszont a Puszták népé-t idézi magyar olvasójának emlékezetébe. Rya-Rya - a főhősnő - élete olyan, akár a többi század eleji svéd zsellérasszonyé az uradalmak cselédlakásaiban: szül és temet, dolgozik a gazdaságban, feji a teheneket, takarítja az intéző lakását, életében egyszer-kétszer bejut a városba - érzéketlen, durva és primitív férje mellett örömtelenül telnek az évek. Rya-Rya talán csak abban különbözik sorstársaitól - és ez teszi regényhőssé -, hogy lelkében lefojthatatlanul él valami alaktalan és megfoghatatlan szabadságvágy, ami életében kétszer "bűnbe" sodorja. Lány korában meztelenül megfürdik egy tóban, asszony korában pedig egyszer hűtlenséget követ el - környezete szemében főbenjáró bűnöket. Terhüket holtáig kell hordoznia. A regény - melyben ott nyüzsög a svéd falusi társadalom megannyi jellegzetes figurája - a századelőtől Rya-Rya korai haláláig, a harmincas évekig követi a svéd falu sorsát. Tanúi vagyunk a mezőgazdaság lassú modernizálódásának, az első világháború hatásának, s persze a hétköznapi élet szinte minden megnyilvánulásának - hiszen Ivar Lo-Johansson, aki maga is zsellérivadékból, hányatott sorsú autodidaktából lett mára a svéd irodalom egyik nagy öregje - mindent tud erről a világról, s felsorolhatatlan bőségben és teljességgel ontja a részleteket az egészségügyi viszonyoktól a kezdődő agrármozgalmakig és a tehénfejéstől a világot átszabó motorizációig mindenről, ami valaha az életet tette. A Csak egy anya ebben az értelemben enciklopédikus mű - épp ez a vonása, egy ismeretlen és elsüllyedt világ feltárása teszi regénnyé, a szó legeredetibb értelmében.

Déry Tibor - Két ​asszony / Szerelem / Niki
A ​klasszikus magyar írót a ma felnövekvő generáció alig (esetleg régi filmjeinek felújítása révén) ismeri. E kötetben a híres kutyaregény mellett még két olyan kisregény kap helyet, amely emberségre, jóságra, az egymásrautaltság nemes eszményére, annak gyakorlására mutat példát a remek irodalom olvasása közben.

Borisz Vasziljev - Volt ​egyszer egy lány
"Klava ​tizenkét éves korában gyönyörű szépnek látta magát, tizenhat évesen nagyon csinosnak, húszévesen nagyon rokonszenvesnek. Azután rájött, hogy mindenki szívesen megszorongatja, de a lánykérés senkinek sem sürgős. Tizennyolc éves korában volt egy vőlegénye, de úgy döntöttek, hogy majd csak akkor házasodnak össze, ha a fiú letöltötte a katonaidejét. A búcsúzáskor Klava engedett neki, a vőlegény pedig úgy eltűnt, mint a kámfor..." Egy lány napjai a nyolcvanas évek elejének Moszkvájában.

John Galsworthy - Meghalni ​a szerelemért
John ​Galsworthy a Forsyte Saga című családregénnyel írta be nevét a világirodalomba. Írásaiban a 20. század eleji angol társadalomról adott látleletet, bírálva a módos középosztály romlott erkölcseit. Kivételes érzékenységgel ragadta meg a férfiúi önzés és birtoklásvágy terhe alatt végzetessé váló női sorsokat. Erre kínál példát most megjelenő két kisregénye is. A meghalni a szerelemért Megan, a naiv vidéki lány tragikus története, aki hiszékenységének esik áldozatul, amikor szerelembe esik a véletlenül hozzájuk vetődő nagyvárosi ifjúval. Franket sokkal inkább a harsogó tavaszi természet és Megan ősi ártatlansága varázsolja el, mintsem egy érett szerelem, s fellángolásában tett leányszöktetési és házassági ígérete másnap szalmalángként lobban el. A hiszékeny lány sorsa azonban ekkorra már megpecsételődött… Az Egy devoni férfi árnyaltabb, ellentmondásosabb jellemeket vonultat fel. A tanyasi nagygazda a szigorú nevelő képében tűnik föl, elfedve unokája iránti rajongását, az öntörvényű, konvenciókra fittyet hányó ifjú Pasiance pedig éppoly hagyományos álmokat dédelget a szívében szerelemről és házasságról, mint bármelyik kortársa. Törtető szerencsevadász képében megjelenik a gaz csábító is, és a szereplők álarcai a sors kegyetlensége folytán a lány halálos ágyánál hullanak le. A két históriát az egymásra rímelő női sorstragédiákon túl a történetek keretét adó visszaemlékezés kapcsolja össze és teszi oly ringatóan merengővé - igazi érzelmi csemegét kínálva a melankolikus szerelmi történetek rajongóinak.

Mo Jing-feng - Túl ​szép a menyasszony
Nyomozás ​egy családi bűntény körül, s közben terítékre kerülnek a becsület, a ragaszkodás, a szerelem és a szeretet, a gyermekvállalás kérdései. Az 1938-ban született Mo Jing-feng 1972 óta publikál elbeszéléseket. Túl szép a menyasszony című kisregénye az utóbbi évek terméséből való, s bepillantást enged a megújuló hatalmas ország mindennapi életébe.

Carson McCullers - A ​Szomorú Kávéház balladája / The Ballad of the Sad Café
A ​város maga nagyon sivár, alig is álla másból, mint a pamutszövödéből, a munkások lakta kétszobás házakból, néhány őszibarackfából, a két színes ablakkal hivalkodó templomból és az alig száz méter hosszú nyomorúságos főutcából. Szombatonként a közeli farmok bérlői bejárnak piacozni és pletykálkodni egy kicsit. Máskor a város elhagyatott, szomorú, olyan, mint egy távoli, a világ többi részétől elszakadt hely. A legközelebbi vasútállomás Society Cityben van, és a Greyhound és White autóbuszjáratok a három mérföldre fekvő Forks Falls Roadon járnak. A telek rövidek, és kemények, a nyarak fehéren izzanak a vad hőségtől.

Oriana Fallaci - Levél ​egy meg nem született gyermekhez
„Ma ​éjjel tudtam meg, hogy vagy: egy csöppnyi élet a semmiből” – kezdi születendő gyermekéhez intézett monológját Fallaci önéletrajzi ihletésű könyvének hősnője. A felfedezés nyomán ezernyi kérdés fogalmazódik meg benne: Mi a szeretet? Mit ér a család? Mely pillanatban kezdődik az emberi élet? Férfinak jobb-e születni vagy nőnek? Hogyan egyeztethető össze egy nő életében a hivatás és a gyermekvállalás? S mind közül a legfontosabb: vajon van-e joga rákényszeríteni akaratát az éppen csak megfogant lényre? Kegyetlen őszinteséggel faggatja önmagát, gyengeségeit sem szégyelli, kétségbeesését sem titkolja, de minden sorát az élet szeretete hatja át. A női és általában az emberi lét nagy kérdéseit feszegető, mégis rendkívül olvasmányos mű évtizedek óta őrzi népszerűségét. Első megjelenése, az 1970-es évek óta mit sem veszített aktualitásából, frissességéből. A szöveget a legújabb olasz kiadáshoz igazított fordításban adjuk közre. Oriana Fallaci Firenzében született 1929-ben. Újságíróként rengeteg híres személyiséggel, politikussal, művésszel készített interjút. Regényeit, riportkönyveit számos nyelvre lefordították. A magyar olvasók többek között a Ha meghal a Nap, a Pénelopé a háborúban és az Insallah című könyvek révén ismerhették meg. Szenvedélyes állásfoglalásai többször is nagy vitát váltottak ki. Élete utolsó éveit az Egyesült Államokban töltötte. 2006-ban hunyt el szülővárosában.

Per Olov Enquist - Blanche ​és Marie könyve
A ​könyv a századforduló Párizsában játszódik. Főhőse Blanche Wittman a világhírű pszichiáter, a Sâlpetriere kórház főorvosa, Jean Marti Charcot kedvenc betege, a hisztéria tüneteinek és kezelésének szentelt nyilvános bemutatók főszereplője. Charcot halála után Blanche "meggyógyul", és a későbbi Nobel-díjas Marie Curie asszisztense lesz. A laboratóriumi sugárfertőzés miatt életét tehetetlen nyomorékként fejezi be. Szinte haláláig naplót ír, s naplóinak három kötete, a sárga, a fekete és a vörös könyv, a "kérdések" könyvei, képezik a regényé alapszövetét. A csapongó, meditatív, személyes emlékekkel tagolt szöveg markánsan jeleníti meg a kort, a jellemeket, a helyszíneket, az ismert és kevésbé ismert személyiségeket (Freud, Jane Avril, Pierre Curie, Paul Langevin, Einstein...) és lassan beletorkollik a fő téma, a mindent legyőző szerelem megszólaltatásába. Blanche és Charcot, illetve Marie és Paul megindítóan szép és tragikus szerelmének történetét meséli el, melybe mesteri könnyedséggel szövi bele saját anyjának és saját (fél)árvaságának életrajzi motívumait, a század eszmetörténetének és tudománytörténetének kezdeti alakulását, a torz politikai gondolatok és az elvaduló, bigott tömegek indulatainak vészjósló jeleit. A zenei alapegységekből építkező regény Enquist egyik legszemélyesebb műve, Blanche és Marie pedig legemlékezetesebb, legnagyobb empátiával megírt két regényhőse.

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451 (angol)
The ​hauntingly prophetic classic novel set in a not-too-distant future where books are burned by a special task force of firemen. Guy Montag is a fireman. His job is to burn books, which are forbidden, being the source of all discord and unhappiness. Even so, Montag is unhappy; there is discord in his marriage. Are books hidden in his house? The Mechanical Hound of the Fire Department, armed with a lethal hypodermic, escorted by helicopters, is ready to track down those dissidents who defy society to preserve and read books. The classic novel of a post-literate future, Fahrenheit 451 stands alongside Orwells 1984 and Huxleys Brave New World as a prophetic account of Western civilizations enslavement by the media, drugs and conformity. Bradburys powerful and poetic prose combines with uncanny insight into the potential of technology to create a novel which over fifty years from first publication, still has the power to dazzle and shock.

Corinne Hofmann - Afrikai ​szeretők
A ​huszonhét éves, jómódú svájci üzletasszony kenyai nyaralása alkalmával első pillantásra halálosan beleszeret egy gyönyörű testű, megbabonázó szépségű, félig pucér maszáj vadászba. Környezete és a józan ész ellenére mindent felszámol, ami a nyugati kultúrához köti: lakást, kocsit, üzletet, kapcsolatokat, és elindul vissza, Kenyába, hogy új életet kezdjen.Hozzámegy álmai fekete harcosához, és belemerül egy hihetetlen kalandba, mely ekkor már nem is kaland, hanem számára maga az élet. Megtanulja, mit jelent a szex egy maszáj harcosnak, megtapasztalja, milyenek a mindennapok egy középkori körülmények között tengődő afrikai faluban. Megismeri a szerelem, a küzdés, a szenvedély és a szenvedés legmélyebb bugyrait. Gyermeket szül férjének, maláriát kap, üzletet nyit a faluban, harcol, hogy elfogadtassa magát férje, családja és az egész közösség által.Az Afrikai szeretők története a szappanoperák romantikus meséihez hasonlóan indul, de egy rendkívül erős asszony letehetetlenül izgalmas történetévé válik, aki a szenvedély és az emlékek erejével mesél szerelméről, csalódásairól és harcáról egyetlen gyermekéért.Corinne Hofmann ma ismét Svájcban él, önéletrajzi regénye a német nyelvű könyvpiac történetének egyik legnagyobb sikerévé vált. Svájci mindennapjainak sodrásában néha már ő is alig hiszi el mindazt, amit átélt a kenyai bozótok árnyékában, afrikai szeretője karjai között.

Arthur Golden - Egy ​gésa emlékiratai
Elbűvölő, ​lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.