2666

Roberto Bolaño - Távoli ​csillag
Az ​ötvenévesen elhunyt, kultikus chilei író első magyarul megjelent kötete, az "Éjszaka Chilében" után a "Távoli csillag" ismét a Pinochet-rezsim sötét világát idézi fel. A regény névtelen narrátora egy költő, Alberto Ruiz-Tagle életét rekonstruálja, akit még egyetemista korukból ismer: az együtt látogatott szemináriumon komoly, udvarias, világos gondolkodású fiatalembernek mutatkozott, de a versei valahogy hamisnak tűntek, mintha még nem akarná feltárni igazi tehetségét. És csakugyan, Ruiz-Tagle az Allende-kormány bukása után, a katonai diktatúrában bontakozik ki és válik híressé, immár Carlos Wieder néven, mint a légierő pilótája, aki gépével szövegeket ír az égre (melyeket egy ízben az akkor gyűjtőtáborban raboskodó narrátor is olvashat). A Ruiz-Tagle/Wieder-féle "új chilei költészet" nagyszabású multimédiás projekt, amelyben az égboltra rótt füstversek mellett a kínzásnak és a róla készült fényképek bemutatásának is fontos szerep jut... Bolano kimért távolságtartással, hűvös precizitással ír a Pinochet-diktatúra véres hétköznapjairól, a terrorról, gyilkosságokról, de legkomorabb vízióiban is felvillan valami hátborzongató humor.

Roberto Bolaño - Éjszaka ​Chilében
Az ​Éjszaka Chilében egyetlen hosszú, lenyűgöző, hol véresen komoly, hol fergetegesen mulatságos monológ, egy haldokló önigazolása önmaga és Isten előtt. Sebastián Urrutia Lacroix mondja el, aki szegény sorból származott és költőnek készült, aztán jezsuita pap és konzervatív kritikus lett, a gazdag és kiváltságos kulturális elit tányérnyalója; majd az Opus Dei megbízásából az európai templomok állagmegóvását tanulmányozta; később, Pinochet hatalomátvétele után a legnagyobb titokban a diktátort oktatta a marxizmus alapjaira; életének groteszk elemekben bővelkedő, olykor szürreális története példázat a sodródó társutas értelmiségiről, aki nem vesz tudomást a körülötte zajló véres valóságról, a társadalmi problémákról és az emberi szenvedésről, s az irodalom oltárán feláldozza az életet. Roberto Bolañót (1953–2003) a legfontosabb latin-amerikai írók között tartják számon, aki a mágikus realizmust és az európai posztmodernizmust egyaránt kerülve teljesen egyéni hangon szólalt meg. Számos irodalmi díjat elnyert, korai halála után – nem kis részben műveinek angol fordítása révén – hírneve és elismertsége nőttön-nő. Ez az első magyarul megjelenő könyve.

Roberto Bolaño - Vad ​nyomozók
1975 ​szilveszterén Arturo Belano és Ulises Lima, a zsigeri realista költészeti mozgalom két alapítója elindul Mexikóvárosból, hogy felkutassa a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltűnt költőnőt, a nagy szellemi elődöt, Cesárea Tinajerót. Húsz éven át követik a nő nyomát. Az őrült utazás során, amelyről ötvenkét szereplő számol be töredékesen és csapongva, eljutnak Mexikóból Izraelbe, Párizsba, Barcelonába, Los Angelesbe, San Franciscóba, Bécsbe és végül a polgárháború sújtotta Libériába is. Képtelen és hátborzongató kalandokat élnek át. A beszámolókat a tizenhét éves, nagyratörő költő, García Madero elbeszélése foglalja keretbe, aki a regény nyitányaként leírja a "zsigeri realisták" állandóan kavargó poétikai és társadalmi környezetét, majd a könyv végén elmeséli, hogyan menekülnek Mexikóvárosból Sonora államba, ám mégis Cesárea Tinajero nyomában maradva. Roberto Bolano a Vad nyomozókat a nemzedékéhez írt szerelmes levélnek nevezte.

Benkő László - A ​Zrínyiek - A lángelme
A ​nagy sikert aratott első ZRÍNYI-kötet, - A gránitlelkű - után a kultusztrilógia II. részében - most - a legendás család következő tagját, a "lángelméjű" Zrínyi Miklóst, a szigetvári hős dédunokáját, aki egyszerre volt költő és hadvezér, politikus és hadtudós, a nemzeteken átívelő arisztokrácia vezető egyéniségét mutatja be! Az európai történelem kereke a XVII. századba fordult. Az Oszmán Birodalom mélyen behatolt Magyarország testébe, és a Habsburgok által megkötött és egyre-másra hosszabbított rossz békekötések évtizedekre konzerválták az áldatlan állapotokat... Dúl a Harmincéves háború, katolikusok esnek protestánsoknak, Erdély pedig I. Rákóczi György fejedelemmel a helyét keresi a katolikus Habsburgok és a török között, politikailag és katonailag kiszolgáltatva az utóbbinak. A végeken békeidőben is háború dúl, a török portyázók fosztogatnak, újabb területet remélnek elhódítani... Zrínyi Györgynek, a szigetvári hős unokájának 1620-ban fia születik, Miklós László, s rá egy évre a második, Péter. Az apa rettenthetetlen és vakmerő harcos, a Zrínyi birtok kőkemény védelmezője, a török babonásan féli őt. S hogy miként alakul a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter gyermekkora, hogyan jutnak korán árvaságra? Ki támogatja, neveli, iskoláztatja őket, s mily bonyodalmak mellett lépnek tizenévesen apjuk, nagyapjuk és legendás dédapjuk nyomdokaiba? Miből tartják fenn a hatalmas Zrínyi birtokot? Miért harcolnak, s mi okból tekinti őket az udvar békeszegőknek? Ez a monumentális kalandregény mindenre választ ad... Nyomon követi a viharos esztendőket, a testvérek török elleni harcait, a politika ármánykodásait. Miklós magas méltóságot tölt be bánként, s az egész élete merő harc és küzdelem, ha nem a törökkel, akkor a bécsi udvar vele packázó politikusaival. Költő és katona, hadvezér és a hadtudományok avatott tudósa. Megtudhatja, miként érett politikussá, megismerheti katonai erényeit! Legyen ott Zrínyi Miklós legendás portyáin, véres csatáiban, a legendás téli hadjáratában. Szinte a saját szemével láthatja az eszéki török híd felgyújtását, a Mura mentén Zrínyi-Újvár építését, ostromát... És láthatja a tragikus véget, az erdőben a sebzett vadkant, amely Zrínyi Miklósra támad, kioltva egy zseniális elme életét... Előfordulhat, hogy másként történt, mint ahogy azt századokon át tudtuk?

Isabel Allende - Kísértetház
Kik ​ezek a szellemek, akik végigkísértik ezt a vaskos történelmi, család- és kalandregényt? A Trueba család több nemzedékének különc nő és férfi tagjai? Vagy a chilei társadalom és történelem nemes és kárhozatos alakjai? És mi ez a kísértetház? A maga erejéből meggazdagodott Esteben Trueba földbirtokos-szenátor vidéki kúriája vagy fővárosi palotája? Vagy maga Chile, az "Elnök" és a "Költő", meg a szélhámos politikusok és arisztokraták, vérszomjas katonák és csendőrök, dévaj parasztlegények, prostituáltak, izgága diákok országa, ahol szüntetlenül torzsalkodnak a maradiság áporodott vagy elszánt erői a megújulás álmodozó vagy tettre kész híveivel?: Az 1942-ben született chilei Isabel Allende szándékosan többértelmű választ ad rá ebben az egész évszázadot átfogó és világszerte nagy sikert arató regényfreskóban, amelyben venezuelai száműzetéséből idézi vissza családja és hazája múltját és közelmúltját, személyes viszontagságait és közösségi megpróbáltatásait. És közben mégis átdereng ezen a színességében is nyomasztó képen a mesélés ősi öröme.

Roberto Bolaño - A ​Harmadik Birodalom
Udo ​Bergman, a Harmadik Birodalom nevű, bonyolult szabályrendszerű, táblás stratégiai játék német bajnoka a Costa Braván nyaral a barátnőjével, Ingeborggal. Hosszú órákat tölt egymagában a szállodai szobájában, ugyanis épp egy nagy versenyre készül, előadást is ír a témáról, és rendszeresen naplót vezet. Feltűnik egy másik német pár, Charly és Hanna, két fura helyi alak, a Farkas és a Bárány, egy titokzatos, égési foltokkal borított latin-amerikai vízibicikli-kölcsönző, az Égettarcú, és ott van még a szállót vezető, szépséges Frau Else meg egy csinos szobalány, Clarita is. Az idillnek hirtelen vége szakad, amikor egy napon Charly szörfözés közben eltűnik a tengerben. A barátnője hamar összepakol és elutazik, majd Ingeborg is hazaindul, így aztán az egész rendőrségi ügy Udo nyakába szakad. Ő igyekszik helytállni, de közben egyre bonyolultabbak és rejtélyesebbek lesznek a szereplők közti viszonyok... Roberto Bolano (1953-2003) ebben a korai, posztumusz megjelent regényében leginkább hangulatokat teremt, elsősorban is várakozást és szorongást; a feszültség egyre nő, de végül egyetlen felvetett kérdésre - náci lelkület, játékőrület, tengeri baleset, férfi és nő kapcsolata, az Égettarcú kiléte - sem kapunk egyértelmű választ.

Isabel Allende - Maya ​naplója
Maya ​Vidal tizenkilenc éves lány, nem válogatós, de alkalom híján nincs szerelme. Egyesült Államok-beli útlevele van, de jelenleg menekült a világ déli csücskében lévő szigeten, valahol Chile közelében. Azért kapta a Maya nevet, mert Nini, a nagyanyja rajong Indiáért, és a szüleinek nem jutott eszükbe más név, pedig kilenc hónapjuk volt arra, hogy kitaláljanak valamit. Hindiül a maya szó varázslatot, álmot jelent, de semmi köze a lány egyéniségéhez, mert ahová ő lép, ott fű nem nő. Nem örökölte chilei nagymamája egzotikus vonásait, kreol bőrét, se apja kevély, torreádori délcegségét. A mamájára hasonlít, a dán légikísérőre, akibe pilóta apja beleszeretett a felhők fölött. És most egy eldugott szigeten kénytelen megbirkózni lehetetlen múltjával, a jövő pedig maga a bizonytalanság. Csak imádott Ninije van segítségére meg a napló, amelybe az egész élet belefér. Isabel Allende chilei író, a kortárs világirodalom egyik legismertebb, spanyol nyelven alkotó szerzője, a mágikus realizmus lebilincselő stílusú képviselője. Művei több mint 30 nyelven, csaknem 60 millió példányban jelennek meg világszerte. Számos rangos chilei és amerikai irodalmi díj kitüntetettje, 2010-ben neki ítélték a Chilei Nemzeti Irodalmi-díjat. Közéleti személyiségként kiáll a női egyenjogúság, a rászorulók védelme mellett, amiért 2014-ben ő kapta meg az amerikai elnöki Szabadság-díjat

Papp Olivér - Verőcei ​emlékeim
„Mindenkinek ​hallani kellene egyszer az életben, amint a csendes, füstszagú, ragyogó téli reggelen vonat fütyül a verőcei állomásnál. Hallani kellene a templom mélabús, átfagyott első harang-pendüléseit, amint elúsznak az ébredező falu felett. Hallani kellene, amint a kora reggel tavaszi virágillatában Szabó bácsi a bolt redőnyét húzza fel. A lovak patáinak szikrázóan friss hangját, a vékony ostorpattanást... A Duna hűvös, kortalan szaladását, hullámainak csengő partra futását. Kora őszi estelőket, mikor az egykori „Imre”- parkban összegyűltek az öregasszonyok, átbeszélni a gondterhes jelent, rövidke jövőt és parttalan múltat. Látni, amint Pallman Imre bácsi Boross bácsival kártyázik ugyanott – hallom a lecsapott kártyalapok hangját még most is, harminc év távolából…”

Luis Sepúlveda - Az ​öreg, aki szerelmes regényeket olvasott
Az ​öreg Antonio José Bolívar Proano évi két ünnepnapot tart nyilván: amikor a félévenkénti hajójárattal megérkezik fogorvos barátja, s meghozza neki egy finom lelkű nagyvárosi örömlánytól a kiolvasott szerelmes regényeket. Az öreg ugyanis az Amazonas-síkságon, egy El Idilio nevű ki településen él az őserdő mélyén. Fiatal korában költözött oda, s telepedett meg a shuar indiánok között. Az évtizedek során megtanult tőlük minden megtanulhatót az erdőről és lakóiról: állatokról, bennszülöttekről és betolakodókról. A shuarok egy napon egy szőke férfi holttestét találják a folyóparton. Egy felbőszült nagymacska tépte szét, hogy értelmetlenül elpusztított kölykeiért bosszút álljon. S bosszúszomja a vértől nemhogy csillapodna, újabb és újabb áldozatokat kíván. Az öreg vadász az állat keresésére indul... Sepúlveda ezt a szép és izgalmas, élőlénypárti regényt az ismert ökológusnak, Chico Mendesnek ajánlja, akit nem sokkal a könyv megjelenése után gyilkoltak meg.

Fran Willforth - Krétaszívek
A ​80-as évek szürke panelrengetegében két kisgyerek nő fel egymás közvetlen szomszédságában. Réka és Feri pici koruktól fogva barátok, pedig a családjuk között óriási a különbség: a lány szülei diplomások, a fiúé egyszerű dolgozók. Ahogy telnek-múlnak az évek, a barátságot valami mélyebb érzés váltja fel, majd a zánkai úttörővárosban töltött nyár után rájönnek, hogy egymásba szerettek. Ferit több sorscsapás is éri, végül azt is kénytelen végignézi, ahogy a lány elköltözik a közeléből. Èveken keresztül próbálja viszontlátni Rékát, de hiába. Már befejezik a gimnáziumot, amikor újra találkoznak, és rájönnek arra, hogy semmi sem változott. Még mindig szeretik egymást. Két fiatal küzd a szerelméért, a szülői tiltás, a távolság ellenére is. Tíz éven át találkoznak titokban, mert él bennük a remény, hogy valaha együtt lehetnek. Vajon elveszítik egymást szem elől, vagy kitartanak a közös jövőért? A könyv bemutatja a szerelmi történet hátterében a 80-as évek hétköznapjait, zenéjét, miközben bekövetkezik a csernobili katasztrófa, a leomlik a berlini fal, kivonulnak az orosz csapatok, és az országban kitör a taxissztrájk. Szeretettel ajánlom azoknak, akik megélték mindezt, valamint a mai fiataloknak, akik csak a szüleik elmeséléséből ismerhetik ezt a korszakot.

Cserna-Szabó András - Fél ​négy
Van, ​aki nem szeret írni, mégis ír. Nehezen, nagy szenvedések árán, de ír, mert kényszeresen el akar mondani valamit. Van, aki szeret írni, mert kényszeresen el akar mondani valamit ő is, de ez jó neki. Gyönyörködik a történetekben, a szavak engedelmességében, a képzelet valóságosságában és az emberek csodálatosságában. Cserna-Szabó András történetei erről a boldogságáról szólnak: hogy jó élni és jó írni. Egyszerű dolog ez, gondoljuk és lazán hátradőlünk olvasás közben. Lapozunk, lapozunk, aztán rájövünk, hogy mégis inkább bonyolult és összetett dolog: az élet és az írás. Cserna-Szabó András a fantáziát vegyíti a valósággal, a szomorút a vidámmal, az egyszerűt a bonyolulttal, úgy, hogy közben örömére szolgál mindez. És ha neki jó, akkor jó az olvasónak is.

Ljudmila Ulickaja - Életművésznők
Zsenya ​olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk.

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Szálinger Balázs - 360°
Szálinger ​Balázs új kötete részletekben gazdag nagytotál, lírai körpanoráma. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A 360° lapjain egy teljes világ bontakozik ki fokról-fokra: tájjal és idővel, újabb és újabb rétegekkel. Természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. Szálinger ebben a kötetben - éppen a térkép metaforáján keresztül is - új poétikai úton indul el: szabad verseiben messzebb kerül a zárt, szabályos formáktól, az alanyiságtól és a tárgyszerűség, egyfajta visszavont személyesség lesz a hangsúlyosabb a szabálytalan szépségű nyitott szerkezetekben.

Heller Ágnes - New ​York nosztalgia
"Nem ​voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia" - vallja Heller Ágnes a könyv előszavában. Mindezek a hiányzó pillanatok kerülnek bemutatásra, az olykor naplók szövegéből kinövő műben. Heller egyszerre válaszol a "mi történt ma?" és a "milyen New York?" kérdésére. Hol nőcisen, praktikusan: turkálókról, a ruhatár és büfé nélküli színházakról, hol a szellemi oldalát leírva: képzőművészeti, színházi, zenei élményeket sorjáz. Csapongón vezet körbe, mintha csak egy lakást mutatna be, a benne megforduló emberekkel, a benne megélt történetekkel együtt.

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Bodor Ádám - Sinistra ​körzet
Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.

Geert Kimpen - A ​kabbalista
Chajim ​Vitalnak, az ifjú kabbalistának nagyratörő álmai vannak. Az egész emberiséggel szeretné megismertetni a misztikus vallási hagyományt, a Kabbalát. Jichák Luriában találja meg azt a mestert, aki minden kérdésére tudja a választ, és segít egyengetni útját Isten végső megismerése felé. Elszántan tanul és úgy érzi, bármit megtenne, hogy megírhassa a Kabbala esszenciáját. Egyetlen leküzdhetetlen érzés állhatja csak útját. Beleszeret tanítómestere tüzes lányába, akit apja azonban másnak szán. Mi a fontosabb, átélni az igazi szerelmet, vagy megtalálni a választ az örök kérdésekre? Geert Kimpen sikeres színházi és televíziós rendezői pályafutását hagyta el gyerekkori vágya miatt: író lett belőle. Első könyve, A kabbalista a megjelenés után rögtön bestseller lett, számos nyelvre lefordították.

Szabó Magda - Tündér ​Lala
Irisz ​tündérkirálynő örök birodalma fölött beborult az ég: haragszik a varázsló, a hatalmas erejű szereket kotyvasztó vén Aterpater. Hiába öltötte fel a legszebb alakját - fövenyszőke hajú daliaként toppant a szép Irisz elé -, hiába festette ábrándos pillantású kékre eredetileg gonosz-piros szemét: a kétszázezer éves kérő kosarat kapott. S hogy miért? Az igazat kiáltó egyszarvú kis Gigi jóvoltából az országhatárokon belül ez már nem titok: a testőrök nagyszerű kapitánya, a délceg Amalfi áll az ügy hátterében. De kockázatos dolog egy varázslót kikosarazni. Aterpater - akinek már a körme is ősz az öregségtől - nagy ellenfél. És látszólag könnyű a dolga, mert rejtélyes módon eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Irisz szemefénye. Lala, aki nem szeret rubintáncot járni, aki soha nem akar szappanbuborékba utazni, aki Simon sassal barátkozik, és akinek - deríti ki diadalmasan a varázslói röntgenkészülék - emberszíve van. Ez pedig, a törvények értelmében igen nagy baj. És Irisz úgy érzi minden elveszett... A varázslatosan szép meseregény gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élmény.

Kamarás István - Csigamese
Balatonfenyvesen, ​a szociológus nagyapa és unokái kertjében él: csiga, vakondok, méhecske, imádkozó sáska, Sikló, Varangyos Béka, Keresztes Pók, Bodobács, rengeteg hangya és lepke. Eszter, az egyik kisunoka véletlenül rálép Csigára, és összetörik a háza, ott áll (ül) meztelenül a Jóisten sámlija alatt - aki épp szájharmonikázik -, és nagyon bús, mert épp házasodni készül. A Jóisten elküldi a négy égtáj felé a több ezer szeráfot, meghirdetve a csigaház-építés pályázatát. A beérkező pályaműveket háromtagú zsűri bírálja el: Leonardo da Vinci, Le Corbusier és Makovecz Imre. A végleges döntés értelmében csiga tervei alapján készül el a nyálból épülő, tornyos, kis titokkamrás, piros szivekkel díszes házikó. Így már nincs akadálya, hogy a csiga férjhez menjen. Nyolcvan tojást rak le, ennyi gyereket szeretne felnevelni. A nagy kérdés: hol rejtheti el biztonságosan a tojásokat? Vakond felajánlja föld alatti labirintusát, de az sajnos olyan tekervényes, hogy eltévednek benne. Így inkább egy jól betemetett gödörbe kerülnek a tojások, és a kert kedves állatai felváltva állnak mellette őrséget. A fenyvesi üdülőben eközben sok minden történik: a gyerekek is, a kisállatok is Ki mit tud?-ot és triatlon bajnokságot rendeznek (bodobács pl. vicceket mesélt, hangya pedig elmondta A hangya című József Attila verset). A humorban és nyelvi leleményekben is igen gazdag "földközeli" történet fordulatos, fantasztikus, csillogóan áttetsző nyelven megírt, bölcsnek is nevezhető könyv végére "megszületik" a nyolcvan csiga, akiknek Keresztes Pók elmagyarázza: - ez pedig, látjátok, a világ. Ebbe van beleszőve a hazátok, Magyarország. Ez pedig a mi rétünk.