|
Mircea Eliade a vallást, ezt a szimbolikus létgyakorlatot tekinti a különböző kultúrák közötti közvetítő elemnek. Kutatásai mindenekelőtt azokra a nyelvi fordulatokra, illetve magatartásmintákra irányulnak, melyek egy valahai, illetve jövőbeni kulturális egyneműséget idéznek-ígérnek. Számára a vallásban az emberi lényeg mutatkozik meg, amely antropológiai sajátja minden halandónak, s úgy véli, az istenhit elegyítő vonzereje képes megszüntetni a kultúrfokok egyenetlenségeit. Eliade szerint a kultúra az egyén lelki jelenléte a mindenségben; az „örök visszatérés" hitéből az egzisztenciális egység visszaszerzésének reményét merítheti az individuum. Vallástörténeti kutatásaiban a lét egyneműségének mitikus hagyományát akarja újjáteremteni. Mircea Eliade 1907-ben született. A bukaresti, majd a kalkuttai egyetemen tanult filozófiát, történelmet és néprajzot. Rövid időre egyetemi oktatóként visszatért Romániába, majd az Antonescu-rezsim képviseletében diplomáciai szolgálatot teljesített Londonban és Lisszabonban. A második világháborút követően a Sorbonne-on tanított, és a párizsi Román Kulturális Központ elnöki posztját töltötte be. 1956-tól az óceánon túl, Chicagóban volt egyetemi tanár. Eliade 1986-ban, az Egyesült Államokban hunyt el.
Kapcsolódó könyvek
Mircea Eliade - A samanizmus
Sámánok - különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.
Mircea Eliade - Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok
A jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.
Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”
Mircea Eliade - Mohamedtől a reformációig
Mircea Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.
Ismeretlen szerző - Tibeti misztériumok
A tibeti buddhizmus lamaizmus néven ismert. Hit- és dogmarendszerét, legfontosabb szentjeit, szervezeti felépítését, szertartásait nagyobbrészt a buddhizmustól örökölte, de sok minden őrződött meg benne az ősi hiedelmekből, varázslatokból, a bon misztériumaiból is. Tanításait nem egyetlen szentkönyvben összegezték, a legtekintélyesebb mesterek tanításait gyűjtötték és másolták a lámaista kolostorokban. Ezekből válogatott a kötet fordító szerkesztője, Hamvas Béla. (A fordítás eredeti szövegek alapján készült, de szükség szerint rövidítve került közlésre.) Így e könyvből megismerhetjük a tibeti vallás alapvető tanításait, a tanításokhoz kapcsolódó imákat, szertartásokat, misztikus eljárásokat, aszketikus gyakorlatokat. Áttekintést kapunk leglényegesebb fogalmairól, bepillanthatunk titkos módszereibe.
Hamvas nem a vallás látványos-misztikus elemeit ragadta ki - mint azt az angol és olasz utazók tették, akiknek útleírásai a két világháború között jelentek meg -, az ő célja s teljes hit- és dogmarendszer bemutatása volt. Ezt segíti bevezető tanulmánya, melyben kitér a lámaizmus történetére is.
Aimee Bender - A citromtorta különös szomorúsága
Kilencedik születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit.
Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli.
Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal.
Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni.
A citromtorta különös szomorúsága sziporkázó mese arról, hogy milyen mérhetetlenül nehéz tiszta szívből szeretni valakit, akiről túlságosan sokat tudunk. A szívszorítóan mulatságos, bölcs és szomorú történet azt bizonyítja, hogy Aimee Bender olyan író, akinek káprázatos prózája a mindennapi élet furcsaságait veszi górcső alá.
Aimee Bender két ízben kapott Pushcart-díjat, 2005-ben Tiptreedíjra jelölték. Számtalan antológiában jelentek meg írásai, műveit eddig tíz nyelvre fordították le. Los Angelesben él.
Ismeretlen szerző - Az ókeresztény kor egyházfegyelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Viktor E. Frankl - A tudattalan Isten
A Frankl által alapított logoterápiát és egzisztenciaanalízist a szakirodalom gyakran a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzatként emlegeti. Ez a történeti szempontból kétségtelenül helytálló megállapítás árnyékot vet a logoterápia és az egzisztenciaanalízis igazi, fordulatot jelentő aspektusára, amely a logoterápia filozófiai eljárásában és törekvésében érhető tetten. Frankl logoterápiája ugyanis az előzőleg említett két pszichoterápiás irányzat megfontolásaitól eltérően elsősorban Edmund Husserl, Max Scheler és Martin Heidegger fenomenológiai filozófiája alapján nyeri el egyedi jellegét. Jelen írás éppen ebbe a filozófiai háttérbe enged betekintést.
Nemes Ödön - Perczel Forintos Dóra - A lelkivezetés művészete
Napjainkban egyre nyilvánvalóbban látszanak a spirituális éhség jelei, egyre többen keresnek lehetőséget lelki beszélgetésre, lelkivezetésre. E könyv szerzői – Nemes Ödön SJ lelkivezetőként, Perczel Forintos Dóra pedig pszichológusként – sokszor megtapasztalták, milyen gyakran elmosódnak a lelkivezetés és a pszichoterápia határai. Szinte minden pszichológiai probléma mögött spirituális kérdés húzódik meg, ugyanakkor számos spirituális kérdés mélyén fellelhető valamilyen pszichológiai elakadás.
Elisabeth Lukas - Spirituális lélektan
Hogyan szól -- még a nem hívő ember számára is elfogadható módon -- a tízparancsolat a logoterápia nyelvén? Mi volt a bibliai ősszülők vétke? Mi történik, ha a lélektan segítségével nem a múltunk sérelmeit, sebeit analizáljuk, hanem sérüléseinket, kudarcainkat, válságainkat a jövő, egy értelmes élet útjainak felismerésére használjuk? Hogyan gyógyíthatnak az emberiség ősi és újabb történetei? Merre vezetnek a félelemből és a szenvedélybetegségekből kivezető utak? Mit jelent az ima hatalma a mindennapokban? A neves szerző többek között ezekre a kérdésekre keres választ könyvében.
A pszichoterápiának az a célja, hogy segítsen az embernek őt kiteljesítő módon felvázolni élete értelmét, és bátorságot adjon neki, hogy ezen elképzelés szerint éljen: erre irányulnak a Viktor E. Frankl nevéhez fűződő logoterápia módszerei is. Az élet azonban csak úgy nyerhet mélyebb értelmet, ha megnyitjuk a mélység dimenziója előtt...
Elisabeth Lukas könyvében új impulzusokat igyekszik adni az olvasó számára egy valóban spirituális lélektan alapján, hogy az értelmes élet forrásait újból hozzáférhetővé tegyük önmagunk és mások számára, és ha kell, egy darabon megtisztítsuk a hozzájuk vezető utat.
Ismeretlen szerző - A protestántizmus Magyarországon I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Friedemann Bedürftig - A nagy világvallások
Ez a könyv a világ öt nagy vallását mutatja be - tisztelettel, előítéletek nélkül, tárgyszerűen.
A buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám, a zsidó vallás és a kereszténység különböző hitbéli irányzatainak sajátosságait, különbségeit és hasonlóságait eredetük, történetük és a modernitásig tartó fejlődésük alapján vizsgálja és magyarázza.
A kötetet színes illusztrációk, térképek és ábrák gazdagítják, így kínálva informatív bepillantást a nagy világvallások sokoldalú történetébe.
Szabó Magda - Az ajtó
Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött?
Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást?
Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.
Badiny Jós Ferenc - A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus vallása
BADINY JÓS FERENC káld-pártus kereszténynek vallotta magát, és ebbe a könyvbe foglalta mindazt, amit a „PÁRTUS JÉZUS URUNK”- ról tanult és hirdetett.
Ezt két okkal indokolta. Egyik abból a sok levélből áradt, amit a keresztényektől és keresztyénektől kapott, amelyekben kijelentették, hogy nem „zsidó-keresztények, az egyházuk tanait nem fogadják el és a maguk módján imádkoznak”.
A másik szintén a sok levél, amelyben követelik a Boldogasszonyos és nem zsidó Jézusos Magyar Egyházak létrehozását.
Lényeges ismérv, hogy világosságra került „Jézus Urunk és drága jó Édesanyja, Napbaöltözött Boldogasszonyunk hun - magyar - pártus vérrel öltöttek emberi testet, és Jézus Urunknak csak annyi köze van a korabeli zsidósághoz, amennyiben azok kiáltották rá a „feszítsd meg” - et és szögeztették a keresztfára”.
A szerző a sok levélválasz helyett ebben a kötetben leírja azt a HIT -et, amit ő követ, annak figyelembe vételével, hogy „Jézus Urunkról szóló minden bizonyosságot a káldeusok írásaiban kell keresni, és nem az Isten szavaként kanonizált júdai - héber hagyományban”.
Badiny Jós Ferenc Előszavából a Káldeától Ister-gamig II. című könyv 2. kiadásához:
Így az ősi szittya voltunk, Nimrud népe, a 7000 éves Napbaöltözött Boldogasszonyunk, a hunok évezredei, történelmünk eddig eltitkolt szakaszai, a Pártus birodalom története, a kazár rejtély, történelmünk hézagjai Álmos és Árpád ismeretében, mind-mind olyan témakörök, melyek szükségesek a sumír-magyar lelkiség és mitológia megértéséhez, a magyar önbecsülés tudatosításában. A Káldeus Biblia, vagyis MAGYAR BIBLIA kiadása koronázza meg a nemzeti öntudatunk feltámadását!
A kötet témakörei:
- Én KÁLD-PÁRTUS keresztény vagyok!
- Korszakváltás vagy ISTENEK harca;
- Igazság és misztérium az egyházi művészetben (Leonardo da Vinci a kozmikus úton, Fra Filippo Lippi képéről, a Lorettoi Szűz);
- A káld-pártusokról (Ábrahám és Sara, vissza a káldeusokhoz, miért pártus, Mani imája);
- A káld mágusok és hagyományaik Magyarországon (beavatott királyaink, a szegények királykisasszonya, gudea párduc szimbóluma a széki vőfélyek kalapdíszén);
- A mágus hitvilág kozmikus útja és törvénye (Mese Tündér Ilonáról és Árgyélus királyfiról, elveszett mitológiánk nyomában, a kozmikus úton, hogyan nevezték őseink Jézust, milyen iparral rendelkezett a honfoglaló magyarság, Árpád hajóhada, magyar népviselet, táltos - mágus Istentisztelet;
- A magyarok Istene (A magyarok Istenének alakja népi forrásaink nyomán, a háromlényű kettős Szentháromság, az ősi hit ma is él, a magyar ősvallás éve, a magyarok istene, a Boldogasszony);
- Új Bibliát (Kivonat XXIII. János pápa beszédéből a II. Vatikáni Zsinatról, a magyar hit állásfoglalása.
*
A HIT-TAN fejezetei:
I. A magyar feltámadás „Szent Sólyoma”;
II. A magyar vallásról;
III. Kis tükör a magyar nemzeti vallásról;
IV. A „magyarok Jézusvallásának követői”;
V. A magyar hit etikája;
VI. Hitvallás, avagy a hármas hit fundamentuma;
VII. Atilla szent koronája;
VIII. A Magyar Egyház;
IX. Péter Apostol tanai;
X. Az Ister-Gami oroszlánok 19 fokának misztériuma.
„A KÁLD-PÁRTUS HAGYOMÁNY ÉS A MAGYAROK JÉZUS VALLÁSA” című ezen kiadványt a Badiny Jós Ferenc műveit kedvelő, az őstörténet iránt érdeklődő, a tankönyvkiadás anomáliáival a szerzővel együtt gondolkodó és azt jelentősen továbbgondoló, az általa követett nem katolikus hit megismerését mélyebb kontextusban is igényló olvasóink figyelmébe ajánljuk.
Erdélyi Gabriella - Szökött szerzetesek
Miért tartja a köztudat erőszakosnak a középkort? Milyen lehetőségei voltak akkoriban egy fiatalnak a felemelkedésre? Hogyan büntettek egy papot, ha erőszakos tettet követett el? Miért tabusították az 1514-es Dózsa-felkelést az első emlékezők?
Erdélyi Gabriella történész könyvének főszereplői olyan késő középkori diákok, szegény papok és a barátcsuhát letevő szerzetesek, akik mindennapjaik során erőszakos konfliktusokba keveredtek, és ezért a pápai udvarhoz fordultak, hogy bűnük alól feloldozást nyerjenek. Történeteik révén bepillantást nyerhetünk az iskolai csetepaték világába, az éjszakai életbe és a nagy falusi ünnepekbe, akárcsak a törökök és az urak elleni harcokba. Sorsukban közös, hogy fiatalok voltak, akik megélhetésüket és boldogulásukat keresték egy olyan korszakban, amely Európa nagy szellemi és társadalmi átalakulását készítette elő.
Erdélyi Gabriella az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Második önálló monográfiája közel másfél évtizedes vatikáni kutatásaira épül, melyek felölelik a reneszánsz és a reformáció társadalom- és kultúratörténetét.
Artner Edgár - Ókeresztény egyház- és dogmatörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hamvas Béla - Szarepta
"A szentendrei kert életrendjének fel kellett bomlania, mert túl keveset akartam. Aki képességén alul választ, válságba kerül. A világtörténeti bömbölés és a rendszerek brekegése, mint Kierkegaard mondaná, erkölcstelen neuraszténiának bizonyult. Meg kellett ismernem az életet abban az alakjában, ahogy az a megváltatlanok támolygása, tudva, hogy ugyanakkor és ugyanaz az élet a történet minden pillanatában megismételhetetlenül szakrális.
Később - szólt mesterem több mint tizenhat évvel ezelőtt – egyszer majd reá is sor kerül. Álmommal kapcsolatban Dürer metszetéről, a Ritter, Tod und Teufelről beszélgettünk, az élet arca halál, a halálé élet, mint Hérakleitosz mondja – athanatoi thnétoi, thnétoi athanatoi. Az ördög belső lénye angyal, az angyalé ördög. A lovag kivonul, de csak akkor győz, ha felismeri, hogy a halál és az ördög élet és angyal. De csak akkor győz, ha életet és halált, ördögöt és angyalt látomásában felszámolva önmagát is felszámolja. A lovagra is sor kerül. Mi marad meg?, kérdem. Semmi se vész el, volt a válasz."
Ismeretlen szerző - Szókratész egyháztörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Vértanúakták és szenvedéstörténetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Euszebiosz egyháztörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
