Az ​ostromlott Budapest két titka

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Retkes Tamás - Budapest ​hősei
„A ​főhadnagy tagja volt az egyik utolsó ludovikás évfolyamnak, és mint ilyen, nem volt hozzászokva az efféle hangnemhez. Meglepettségében úgy felhúzta mindkét szemöldökét, hogy az arisztokratikus külsőt biztosító monoklija leesett. Még hogy vele egy ilyen alantas félkatona így beszéljen! Az első meglepetést követően legott elöntötte a pulykaméreg. – Mégis ki az öhdög maga? Hendfokozata? Csapatteste? Laci elfojtott egy mosolyt, mivel nem hallott még raccsoló beszédet, és illedelmesen felelt: – Zalaváry László pártszolgálatos vagyok a Fegyveres Nemzetszolgálattól. Ezekhez a derék honvédekhez a véletlenek hosszú során csapódtam a testvéreimmel, és együtt vettük fel a harcot az ellenséggel szemben. Kommandós akcióra is vállalkoztunk, minek következtében sikerült ezt az orosz foglyot ejtenünk. A társai elestek a tűzharcban, bár egyikük sebesülten került a kezünkbe, és út közben hunyt el. Ezek a bűnözők pedig régóta halásznak a zavarosban, rontván ezzel Pártunk és Mozgalmunk jó hírét, továbbá gyengítik a városi védelem erőit."

Ungváry Krisztián - Magyar ​megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944
A ​második világháború folyamán, a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. Nemcsak a magyar csapatok viszonylag nagy részaránya, hanem bevetésük területi eloszlása is indokolja, hogy a megszállás történetével külön monográfia foglalkozzon. A Szovjetunióban a magyar megszállók két évig ugyanis a leginkább partizánveszélyes területen, a brjanszki erdőkben tevékenykedtek: emiatt a magyar megszállás és a szovjet partizánháború története egymástól elválaszthatatlan. Ugyanez érvényes a holokauszt ukrajnai történetére is. Katonai szempontból a magyar háborús részvételben a megszálló tevékenységnek legalább akkora jelentősége volt, mint a 2. hadsereg doni hadműveleteinek. Könyvünk egyrészt eseménytörténeti feltárás, másrészt túl a hadműveleti szempontokon, egyben társadalomtörténeti elemzés is. A német és magyar megszállók tevékenysége az erőszak brutális elszabadulásával járt. Ennek részletei Magyarországon ma még nem kellően ismertek. Kötetünk ezen a helyzeten szeretne változtatni.

Szabó Péter - Számvéber Norbert - A ​keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945
A ​második világháború keleti hadszínterének hadieseményei egyebek mellett hosszú évtizedekre meghatározták nem csupán az 1945 utáni Európa arculatát, de Magyarország sorsát is. A sorozat második kötetében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szerzőpárosa az 1943 nyarán megvívott kurszki csatától 1945 májusáig, az európai háború végéig tekinti át a keleti front jelentősebb hadműveleteit, külön fejezeteket szentelve a Magyarország területén lezajlott harcoknak. Az Olvasó a hadműveletek történetén kívül képet alkothat a hadviselő felek terveiről, a bevetett csapatok (közöttük a Magyar Királyi Honvédség) szervezetéről, haditechnikájáról, az alkalmazott harceljárásokról, az összecsapások veszteségeiről, valamint az arcvonal mögött történt egyéb fontosabb eseményekről is. A könnyen áttekinthető, de hiteles adatokban és idézetekben bővelkedő szöveget az első kötethez hasonlóan számos egykori fénykép egészíti ki, amelyeknek jelentős részét a második világháború hadtörténete iránt érdeklődők még nem láthatták.

Szombat Tamás - Prantner Zoltán - Magyarország ​a II. világháborúban
Az ​1939 és 1945 közötti időszak kiemelt jelentőséggel bírt Magyarország történelmében; amellett, hogy meghatározta nemzetünk jövőjét, múltját is híven tükrözte. A történészek közreműködésével készült könyv eme kritikus időszakról ad hiteles, egyszersmind részletekben gazdag képet: elmeséli Magyarország második világháborús szerepvállalását, a hazai vonatkozású katonai és diplomáciai eseményeket, miként a fegyveres konfliktus okaira és előzményeire, illetve következményeire is kitér. Mindemellett az olvasó megismerheti a korszak meghatározó politikusainak, illetve katonai vezetőinek portréit, és haditechnikai tárgyú írások is helyet kaptak

Tóth Sándor - Budapest ​felszabadítása 1944-1945
Tóth ​Sándor könyve a második világháború egyik legnagyobb ostromának, Budapest bevételének 30. évfordulójára jelent meg. A szerző mind szovjet, mind német levéltárakban végzett kutatásokat, roppant nagy anyagot dolgozott fel, de nem volt módja minden aktába betekinteni. Mégis fontos munka született, amelyet azóta is haszonnal forgatnak az olvasók.

Vécsey Olivér - A ​Horthy-család története
Vitéz ​nagybányai Horthy Miklós a XX. századi magyar történelem legfontosabb alakja, személyének megítélése mégis szélsőséges nevének említése gyakorta szül indulatokat. A tengerésztisztből lett államférfi élettörténete a görög drámákkal vetekszik: világraszóló győzelmek és megrendítő erejű tragédiák, pompás sikerek és szörnyű kudarcok tagolják. Az első világháborúban ádáz tengeri ütközeteket vezetett, melyekből mindig győztesként került ki, mégis kapitulálni kényszerült az ellenség előtt. A két háború közötti időszakban megkísérelte kivívni a trianoni diktátum békés revízióját, de a történelem pusztító viharaitól nem tudta megkímélni az országot. sokáig dacolt a náci Németországgal, de kormányzói tisztségéből erőszakkal eltávolították, becsületét megtépázták. Miként a nemzetet, családját sem tudta megoltalmazni a tragikus veszteségektől: idősebbik fia a keleti frontos halt hősi halált, ifjabbik fiát pedig elrabolták, és haláltáborba deportálták a nácik. Egyaránt megszenvedte a német és az amerikai hadifogságot, majd hozzátartozóival együtt emigrálni kényszerült; s bár idős korára már nem maradt más vágya, mint hazatérni szeretett szülőhazájába, de soha többé nem léphetet magyar földre, és a világ átellenes szegletében hunyta le szemét.

Sarlós Endre - Elfeledett ​hősök
A ​második világháborúba sodródó Magyarországtól a náci Németország egyre nagyobb katonai részvételt követelt. A német fenyegetettség árnyékában - Horthy kormányzó parancsára - szerveződött meg a 2. magyar hadsereg, amelyet Jány Gusztáv vezérezredes irányítása alatt - 1942 nyarán - a Don-kanyarba vezényeltek. A tiltás és az elhallgatás évtizedei után végre emlékiratok sokasága, a harcokban résztvevők beszámolói és hiteles dokumentumok kerülhettek a nyilvánosság elé. E kötet - a képregények sajátos formájában - a fiatalabb korosztály érdeklődését is ráirányítja hadtörténelmünk legtragikusabb, olykor hősies eseményére. A Tarandus Kiadó második könyve Sarlós Endre grafikus életművének kiemelkedő alkotása.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Ívás István - Az ​utolsó székely határőrök
A ​második világégéskor elszenvedett tragikus eseményeket főleg a népi emlékezet alapján rögízette e kötetben a szerző. Emléket állít a székelyeknek, akik '44 nyarán/őszén az Ojtozi szorostól Bélborig ugyan nagy véráldozat árán, de még a határzónában megállítoták a támadó szovjet csapatokat.

Dubayné Bozsó Éva - Lepecsételt ​otthonok - megpecsételt sorsok
Dubayné ​Bozsó Eva ezen önéletrajzi ihletésű könyve nagy korszakot ível át a harmincas évek közepétől 1963-ig, de visszatekint az 1848-49-es Szabadságharc vagy a legendás betyár, Rúzsa Sándor idejére is. Kiderül, hogy a családot rokoni szálak kötik Kossuth Lajoshoz vagy a híres, az 1849-ben hősi halált halt szabadságharcos kapitányhoz, Dobó Istvánhoz. Hiányt is pótló mű, mert tudósít az 1944-ben a Vörös Hadsereg elől való Ausztriába meneküléséről, éhezéséről, vagyonvesztéséről, háborúról. A magyar történelem egy olyan szegmensét is feldolgozza, amely az ötvenes években a középosztály megsemmisítését célzó zárt kényszermunkatáborba hurcolásokról - amit a létező szocializmus idején ismert okokból agyonhallgattak és még manapság is igencsak hallgatnak róla, tisztelet a kivételnek. Férje 1956-os Forradalom utáni kirakat peréről, akit úgynevezett „bűncselekményekért" ítéltek 15 évre, - (abból 2065 napot töltött le az amnesztiának köszönhetően) - a vádirat szerint nem követte el ezeket, de „tanultságánál, intelligenciájánál fogva elkövethette volna". A könyv autentikus, megtörtént eseményeket dolgoz fel a szemtanú hitelességével, ugyanakkor szépirodalmi igényű, szuggesztív jellemrajzokkal, megkomponált párbeszédekkel sűrítve. Kiváló, olvasmányos stílusban íródott, így nem csak a történelemkedvelő olvasó lel benne örömet, hanem az is, aki szépirodalmi élményre vágyik.

Bihari Péter - 1914 ​- A nagy háború száz éve
"Princip ​jól célzott. Pontosan az életünk közepébe" - írta Márai Sándor 1914 végzetes nyaráról. A Nagy Háború több mint ötven hónapja a XX. század "őskatasztrófája lett, amely gyökeresen alakította át Európát és az európaiak életét. Ez a könyv a résztvevők szemével, személyes sorsok sokaságán keresztül mutatja be a háború teljes történetét. Felsorakoznak a névtelen frontharcosok és az ismeretlen háziasszonyok, a kor katonai és politikai vezetői, sőt az olyan későbbi hírességek is, mint De Gaulle és Hitler, Rommel és Zsukov, Montgomery és Truman. Nem kevésbé fontos, hogy megismerjük: miként látta a sorsfordító négy évet Keynes és Karinthy, Ady és Babits, Max Weber és Thomas Mann, Schnitzler és Hasek, Otto Dix és Ferenczi Sándor. A kötet alapvető tematikus felépítése lehetővé teszi, hogy a magyar események beágyazódjanak a háború egyetemes történetébe, és hogy a megszokottnál nagyobb teret kapjanak a hátország gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális folyamatai.

B. Szabó János - A ​tatárjárás
A ​Corvina kiadásában megjelent A mohácsi csata című nagysikerű könyv szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. A szerző újszerű válaszokat ad azokra a sokszor tárgyalt régi felvetésekre, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, és hogy IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.

Nádasi Alfonz - Hadinapló
Nádasi ​Alfonz bencés szerzetes Naplóinak most, születésének 100. évfordulója alkalmából megjelenő első része tábori lelkészi szolgálatának állít emléket. Eddig nem jelent meg olyan diárium, amelyik ebből a szemszögből tanúskodik a II. világháború eseményeiről. A nagyszerű tudós és paptanár, Kodály Zoltán bizalmasa és lelki vezetője példamutató szorgalommal jegyezte le az utókor számára tapasztalatait. Néha nem is értjük, mikor volt ideje az egyes napok hosszú krónikáját papírra vetni, amikor kora reggeltől késő estig dolgozott. Bár többször volt lehetősége leszerelni, erkölcsi érzéke nem engedte, hogy cserbenhagyja társait, elkísérte őket a hadifogság pokoli bugyraiba is. Nem véletlen, hogy már a fronton legendák keringtek önzetlenségéről, helytállásáról, bátor kiállásáról. Sokszor rúgta fel a formulákat és szabályokat, előtérbe helyezve a kollegialitást, a józanságot és az erkölcsöt. Többször fenyegették hadbírósággal, amikor megsértve a függelmet bátran képviselte az igazságot és a katonák érdekeit. Alfonz atya megrázó képet fest a magyar egységek siralmas állapotáról, ugyanakkor az orosz nép szenvedéseiről, az ostromlott Varsóról, a németek gőgös viselkedéséről, a zsidók kiszolgáltatottságáról is. Legmeghatóbb talán mégis az, ahogyan megpróbált ember maradni az embertelenségben. Belefeledkezve írja le a távoli vidéken a természet szépségeit, szorgalmasan tanulja az „ellenség” nyelvét, gyűjti népdalait és meséit. Kodály megbízásából tudományos könyveket keres az ostromlott városokban. Naplóját áthatja magyar és bencés öntudata. Sziklaszilárd értékrendje három pilléren nyugszik: otthoni neveltetésén, cserkészmúltján, valamint bencés rendi életén. Ezek sosem engedték, hogy éleslátása elhomályosuljon. Paptól szokatlan hangon ítélte el mind a nyilas, mind a kommunista hangadókat, mindenféle kegyetlenkedést és embertelenséget. Példaértékű, ahogyan mindenkin segít nyelvi, faji és vallási megkülönböztetés nélkül. A kórházban ugyanúgy ellátja az oroszokat, mint a magyarokat, vigasztalja a protestánsokat és a hitetleneket egyaránt. A zsidó munkaszolgálatosok is benne látják legfőbb támaszukat és képviselőjüket. Naplója a szellem és az erkölcs diadalának dokumentuma a világtörténelem egyik legsötétebb korszakából.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Závada Pál - Természetes ​fény
A _Természetes ​fény_ döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek - és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.

Számvéber Norbert - Nagy ​csaták 11.
A ​megjelenő új kötetek a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a korabeli fegyverekről, egyenruhákról, kitüntetésekről és megannyi egyéb kép, festmény és metszet teszi könnyebbé, szinte filmszerűvé. A tordai csata 1944. szeptember 15. és október 8. között zajlott le, ahol a magyar 2. hadsereg német segítséggel és óriási veszteségek árán csaknem egy hónapon keresztül feltartóztatta a többszörös túlerőben lévő román és szovjet csapatokat. Nemcsak Észak-Erdély teljes elfoglalását akadályozták meg, hanem a Kárpátokban harcoló magyar 1. hadsereg bekerítését is. A magyar 2. hadsereg tordai állásainak védelme kelet-közép-európai térségben azon kevés hadművelet közé tartozott, amely hosszabb időre megállította a szovjet hadsereget. A Tiszántúlon Szolnok–Nyíregyháza–Nagyvárad térségében 1944. október 6–31. között zajlott le a Közép-Európa második világháborús történetének legnagyobb páncélos hadművelete az alföldi, vagy más néven „deberecen–nagyváradi” páncélos csata. A szovjet hadvezetés a Dél Hadseregcsoport és a magyar 2. hadsereg zömének bekerítését és szétzúzását tervezte, a német páncélos erők és a magyar alakulatok támadásai nyomán törekvésük meghiúsult. Az Erdélyben és a Kárpátokban harcoló magyar 1. és 2. hadsereget és a német alakulatok visszavonulását sikerült biztosítani, majd a Tisza vonalán új védelmi állásokat kiépíteni. A Dél Hadseregcsoport és a magyar haderő visszavonulása után a szovjet hadvezetés úgy vélte, „menetből” elfoglalhatja Magyarország fővárosát, Budapestet. Horthy Miklós kormányzó „kiugrási kísérletének” kudarca (1944. október 15.), majd a nyilas hatalomátvételt követően Szálasi Ferenc hozzájárult Budapest erőddé nyilvánításához. Bár a „Festung Budapest”-en rekedt mintegy 90 000 katonának alig fele vett részt a harcokban, a német és magyar alakulatok 52 napig (1944. december 24–1945. február 13.) kitartottak. Budapest szovjet bekerítése után a német hadvezetés „Konrad” fedőnéven három hadműveletet indított (1945. január 1. és február 15. között) a magyar főváros felmentésére. Több páncélos és gyalogos hadosztályt csoportosítottak át Varsó körzetéből és Kelet-Poroszországból. Előbb északról Tata, majd délről Székesfehérvár irányából indítottak támadást. A szovjet erőknek hatalmas veszteségek árán sikerült megállítaniuk az akciókat, így a főváros sorsa megpecsételődött. 1956. október 24-én hajnalban a szovjet 2. és 17. gárda-gépesített hadosztály alakulatai bevonultak Budapestre, ezzel megkezdődnek a harcok a felkelők és a szovjet megszálló csapatok között. A fegyveres felkelés ekkor már javában tartott, s a következő napokban több összecsapás zajlott a Magyar Néphadsereg, az ÁVH és a szovjet alakulatok között. Október végére győzött a forradalom. A szovjet erők jelentős része elhagyta Budapestet, ám az országba légi és szárazföldi úton újabb alakulatok érkeztek. November 4-én hajnalban a „Mennydörgés–444” („Grom–444”) jelszó elhangzását követően 60 000 szovjet katona részvételével megindult a „Forgószél” fedőnevű hadművelet.

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Flamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek a szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául. A második világháború után és azóta is százerek és milliók futottak szét a világban, családok szakadtak szét, óceánok és kontinensek választják el a szülőtől a gyereket, testvértől a testvért. És ebben az új életet, új hazát, más sorsot keresésben az emberek elkezdik a múltjukat kutatni. A gyökereket. Kunta Kinte mandinka harcos és Mr. Conrad Hilton szállodalánc-tulajdonos, a Buenos Aires-i hentesdinasztia feje és de Gaulle tábornok emlékiratokat ír, családtörténeti monográfiákat ír. Levéltárakban régi papírokat keresnek. Mintha fontos volna, hogy ki honnan jön... Hófehér jacht úszik a Rio Negro fekete vizén, a szélesen hömpölygő folyó két oldalán áthatolhatatlan bozótjával, félelmes üvöltözéseivel és rikoltásaival, a víz fölé lógó liánjaival a dzsungel. A luxusjacht utasai színes nyugágyakon pihennek a fedélzeten, mangót, banánt, ananászt harapdálnak, élvezik a trópus szikrázó napsütését. Martin, a milliomos építész odainti az indián matrózt: José, vedd át a kormányt. Ő maga megragadja a kezemet, és behív a szalonba. Whiskyt tölt és leül mellém a pamlagra. "Kérlek, mondd el, mire emlékszel, mit tudsz a nagyapánkról?" Itt, ahol az égen nem ragyog a Göncölszekér, hanem a Dél Keresztje, ahol nincsenek szúrós egresbokrok savanyú gyümölcsükkel, hanem a trópus mézédes csodái teremnek, innen olyan mérhetetlenül távoli a múlt, a dédapa obsitlevele, a vándor könyvkötő, a fiatal zászlós, aki szuronyrohamra megy a Doberdón, a menekülés, a rémület, az iszonyat, a Kennedy repülőtérre hóviharban érkező, didergő család, a varroda és az el alameini csatatér... Hűség, szerelem, hősiesség, hála és hálátlanság, egy szobor a kotói Ezer Buddha templomában... Úristen, mi minden van egy család történetében... mesélj a családról, mondja, követeli Martin, az unokafivérem, akit nem láttam negyven éve. És mindent el kell mondani... Ez a regény - regény. Alakjait kitaláltam. Ha valakire hasonlítanának: véletlen, nem ő az. Ez a regény -regény. Története is kitalált. De a félelmes benne az, hogy akár szó szerint is megtörténhetett volna.

Veresegyházi Béla - Magyar ​csatahelyek kisenciklopédiája
Előszó: Ez ​a kisenciklopédia történeti–földrajzi munkáim sorába illeszkedik. Mint a többieket is – ezt is elsősorban a diákoknak, tanáraiknak, de természetesen az érdeklődő közönségnek is szánom. Munkám alatt, tanárként sokszor tapasztaltam efféle összefoglalás hiányát, amelyet csak fáradtságos többletmunkával tudtam pótolni. Ez a kötet segíteni szeretne a hozzám hasonló helyzetben lévőkön. A kötet első részében a magyar csaták alfabetikus sorrendje helyezkedik el a kezdetektől 1849. augusztus 13-ig. Ezek az ütközetek, csaták többnyire benne vannak történelemkönyveinkben, csak néhány unikum. A második részben az 1849–1918 közötti korszak ütközeteit már összefoglalóan és alfabetikus rendben is leírtam. Itt már nehezebbé vált a feladatom, hiszen a magyar hadsereg szinte mindig az osztrákkal karöltve harcolt, s vett részt például az első világháborúban. Külön kis fejezet szól a tanácshatalom harcairól, csakúgy, mint a II. világháború magyar részvételéről. Ezeket a részeket szintén olvasmányosan, enciklopédikusan írtam le. Az utolsó részben – híven pedagógus mivoltomhoz – az általam kiválasztott néhány csata leírása következik, amely talán azért lesz használható, mert szöveggyűjteményeinkben eléggé elhanyagolt ez a terület. A kötetet a szereplők alfabetikus sorrendje zárja. Remélem, hogy a korábbi könyveimhez hasonlóan segíteni fogok a történelem tanítását színesebbé, pontosabbá és megbízhatóbbá tenni.

Balla Tibor - Nagy ​csaták 14.
A ​k.u.k. hadseregtől a Vörös Hadseregig - Magyar katonák a Nagy Háború román és olasz frontján, és a Tanácsköztársaság honvédő hadjáratban. A kötetben szereplő csaták: Erdély visszafoglalása és a Románia elleni hadjárat 1916-1917. Isonzói csaták (1.-11.) 1915-1917. Otrantó 1917. máj. 14-15. Caporettó 1917. okt. 24-25. Piave 1918. jún.-júl. Miskolc visszafoglalása és az északi hadjárat, 1919 május-július. A vörös honvédő háború.