Vasút ​a Vadnyugaton

Miloslav Stingl - Indiánok ​hadiösvényen
Indián ​lovasok száguldanak a prérin, fejük fölött tomahawkot forgatnak, arcukat harci színekre festették. Ez a hadiösvényt járó indiánok jellegzetes képe. A legdicsőbb indián harcosok, Pontiac, Ülő Bika, Vakmerő Ló, Vörös Felhő, a nagy Geronimo és sok más híres törzsfőnök sorsával, a legjelentősebb indián háborúk történetével ismertet meg bennünket ez a könyv, dr. Miroslav Stingl, a neves amerikanista tudós műve. Történelmi források alapján számol be mindenről, ami a hadiösvényre lépett indiánok életével, szokásaival, lelkivilágával összefügg. Együtt járjuk hőseinkkel a szakadatlan és nemegyszer könyörtelen harcok tövises útját, elkísérjük őket messzi északra, az áthatolhatatlan erdőrengetegekbe, a végtelen prérikre és a csatatérré vált távol-nyugati aranymezőkre. Megtudjuk, milyen emberek voltak a nyomkeresők, hogyan avatkoztak az indiánok sorsába a hírhedt prémvadászok, a „tüzes vizet” árusító lelketlen kufárok és az aranyláz megszállottjai. Az sem marad titok előttünk, hogy miért skalpoltak az indiánok, és miért gyötörték halálra hadifoglyaikat. Harminc fejezetre tagozódik a könyv – egy jobb sorsot érdemelt, nagyszívű nép történetének tragikus mozaikja –, s izgalmas meseszövés dolgában a winnetoui drámával vetekedik. Dr. Miroslav Stingl több etnográfiai tanulmányúton vett részt Amerikában és a világ egyéb tájain. Legutóbbi nagy „világkörüli útja” alkalmával hónapokat töltött az Egyesült Államok és Kanada indiánlakta körzeteiben, s gyűjtötte könyve anyagát. Így született meg ez a mű, amely méltán megérdemli, hogy igaz ügyért harcoló, bátor és töretlen hitű hőseit őszinte szeretetünkbe fogadjuk.

Bíró Szabolcs - Kelet ​oroszlánja
Miután ​1291-ben, Akkon ostromával a kereszteseket végleg kiszorítják a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra – otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A megkeseredett, kiábrándult férfi védencében, Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét: tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle. Ám az apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedő fiút hiába igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni, Attila túlságosan is vágyik a szabad, zabolátlan életre. Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándorénekes, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét: rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomosnak még csak gondolnia sem szabad – a szerelmet. A _Sub Rosa_ című nagy sikerű regény fiatal írójának fordulatos új könyve – egy történelmi sorozat első kötete – a magyar história mozgalmas, vérzivataros korszakába vezeti az olvasót. Ott lehet az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.

Bernard Cornwell - Az ​erőd
1779 ​nyarán járunk a függetlenségét éppen csak kiharcolt Egyesült Államokban, ahol lángoló hazafiság és hideg, önző számítás furcsa elegyéből születik egy új nemzet. Ám ennek a nemzetnek még számos próbát kell kiállnia, míg valóban független és önálló lehet. A Brit Királyi Haditengerészet három kis hajója és hétszázötven brit katonája azt a parancsot kapja, hogy építsenek erődöt New England partvidékének ellenőrzésére és az angolok becsületén ejtett csorba kiköszörülésére. A másik oldalon viszont negyvenegy amerikai hajó és kilencszáznál is több katona kapja ezt az egyértelmű parancsot: "Elfogni, megölni és elpusztítani az ellenség teljes haderejét, és kiűzni a briteket." Az ezután kibontakozó csata története jól példázza, hogyan hozza ki a háború az emberekből a legjobbat és a legrosszabbat, és hogyan húzzák át az egyéni érdekek és a politika a leggondosabb számításokat is. Hősiesség és gyávaság, hiúság és hazafiság, önzés és önfeláldozás teljes és tökéletes példatára - egy újabb időtlen mese a hadviselés művészetéről korunk egyik legnagyobb mesemondójának tolmácsolásában.

Harriet Beecher Stowe - Tamás ​bátya kunyhója
"ViIágtörténeti ​cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot... Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!" - írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

Dee Brown - A ​nagy lovaskaland
La ​Grange, Tennessee állam, 1863. április 17. Ezernyi tábortűz villog-füstölög ezen a tavaszi reggelen; a levegőben kávé és sült szalonna illata úszik, sajátos keveréket alkotva lovak és emberek verejtékbűzével. A nagy polgárháború felezőpontján vagyunk Amerikában; majdnem két esztendeje dördült el az első ágyúlövés 1861. április 12-én, és szinte majdnem két esztendő múltán, 1865. április 9-én írja alá a lázadók fegyverletételét Robert Lee tábornok. Most három északi lovasezred készül a nagy portyára: 1700 harcos. Ezüst hangon megszólal egy trombita, majd egy másik és egy harmadik. Senki sem tudja, mi lesz a nagy lovaskaland célpontja, csupán a dandár szakállas parancsnoka, Benjamin Grierson ezredes. Nem hivatásos katona: polgári foglalkozása zenetanár. És ami még különösebb: gyűlöli a lovakat, egy gyermekkori sérülés miatt. Most mégis ő készül rá, hogy véres sávot vágjon a lázadó Mississippi állam szívén keresztül, végrehajtva Lincoln seregeinek első sikeres lovastámadását. Epizód csupán a nagy polgárháborúból, de mint elterelő hadművelet, nagyon is jelentős.

Hahner Péter - Újabb ​100 történelmi tévhit
Ebben ​a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.

Douglas Adams - Galaxis ​útikalauz stopposoknak
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Friedrich Gerstäcker - Az ​indián bosszúja
A ​szerzőnek ebben a könyvében is a farmerek kemény, sok kalanddal, viszontagsággal teli életéről tudósít. Az arkansasi telepesek titokzatos ellenséggel találták magukat szemben. Egy idő óta elszaporodtak a lótolvajlások, s néhány bestiális gyilkosság is történt. Itt az ideje, hogy a tehetetlen városi hatóságok helyett maguk csináljanak rendet. A nyomozásban Asszovaum, a magányos indián is a "rendcsinálók" segítségére sietett... Az izgalmas fordulatokban bővelkedő regény érdekes és hiteles képet rajzol a száz évvel ezelőtti "vadnyugat"-ról.

Ismeretlen szerző - Vadnyugat
A ​"vadnyugat" a filléres regények és a filmipar jóvoltából a minden ármányon győzedelmeskedő, daliás, talpig becsületes cowboyok, aranyhajú leányok, pórul járt banditák és postarablók, valamint a szilaj paripák világaként él az olvasók képzeletében. Csak kevesen tudják, hogy ez a világ csupán a képzelet világa: Amerika egy nehéz történelmi korszakának, ridegpásztorok, tehenészek, gulyásbojtárok, aranyásók, telepesek küzdelmes életének romantikus visszfénye. Kötetünkben az igazi "vadnyugatot" kíséreltük meg bemutatni az olvasónak, úgy, ahogyan az az irodalomban tükröződik, kezdve a korabeli, szociográfiai hitelességű feljegyzésekből a "western", a vadnyugati történet kiemelkedő íróinak - mert például Andy Adamst, Bret Harte-ot, Zane Greyt, Owen Wistert, O. Henryt ugyanúgy írónak kell tekintetünk, mint a kötetünket záró remek elbeszélés íróját, John Steinbecket - legjobb elbeszéléséig. Az itt közölt írások alapján a vadnyugatról kialakult kép talán nem egészen olyan lesz, mint amilyen eddig élt benne: nem annyira meseszerű, nem lelkük mélyéig aljas gonosztevők és gáncs nélküli lovagok világa - és mégsem fog csalódni. A vadnyugat valósága van olyan izgalmas, mint a költött vadnyugaté: a természet erőivel küzdő és azok fölött diadalmaskodó ember legalább olyan rokonszenves, mint a Stetson-kalapos, lasszóval felszerelt gáncs nélküli lovagé, aki tüzes musztángja hátán, gyöngyházzal kirakott, arannyal kivert "negyvenötös" colttal az oldalán, minden gazság fölött győzedelmeskedik. Néhány elbeszélésünkben persze ez a figura is megjelenik, de mögötte, háttérként, ott van a múlt század Amerikájának komor, kemény valósága: az olvasó figyelemmel kísérheti, hogyan lett a hétköznapok dolgos kisemberéből romantikus mesehős.

Bret Harte - Aranyásók
A ​cím önmagáért beszél! A vadnyugatot idézi: nehéz sorsú, kalandos életű emberek világát, sziklás hegyormok alatt vágtató postakocsik és elfelejtett, beomlott aranybányák képét. Aki ezeket az izgalmas szép elbeszéléseket írta, maga is ott töltötte ifjúságát, a múlt század végi Kalifornia aranyat ígérő, vad vidékein: s talán éppen ennek köszönhető hogy hőseiben a fiatalos kalandvágy annyi romantikus bájjal keveredik. Francis Bret Harte nemhiába volt a maga korában Amerika legnépszerűbb novellaírója. Népszerűsége több mint fél évszázaddal halála után, ma sem csökken.

Karl May - A ​Medveölő fia
Baumann, ​a vadnyugati vadász a medvék esküdt ellensége; egy medve ölte meg a feleségét, és csaknem elpusztította a fiát is. Azóta ha meghallja, hogy valahol egy medve kószál, nem nyugszik addig, amíg meg nem öli. Innen kapta nevét is: Medveölő. A sziú indiánok egy csoportja, az ogallalla harcosok elfogják Medveölőt és barátait. Biztos halál vár rájuk, hiszen fel akarják áldozni őket a Pusztító Tűz sírján. A hír hallatára Martin elindul néhány barátjával, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Útjuk során fölbukkannak a May-regényekből már jól ismert, klasszikus figurák: Old Shatterhand és Winnetou.

Karl May - Az ​olajkirály
A ​May-regények megszokott színhelyén vagyunk, rövidesen az is kiderül, hogy sorra megérkeznek a korábbi regényekből jól ismert szereplők: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank, Sam Hawkins és mások. A történet magva szélhámosság: egy bankárra rá akarnak sózni egy állítólagos olajlelőhelyet. A csalás majdnem sikerül, de csak majdnem, hiszen közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő. Két indián törzs és egy kivándorló társaság is érdekes szerepet játszik a történetben. Az izgalmas regényt Szinnai Tivadar átdolgozásában olvashatjuk.

Karl May - Az ​Ezüst-tó kincse
Egyetlen ​olvasó sem tudja letenni Karl May könyvét, ha egyszer belekezdett. Kalandregényei és fiktív útirajzai kora - és korunk - egyik legnépszerűbb ifjúsági regényírójává tették. -- Az Ezüst-tó kincse az indiánok földjén játszódik, ahol ismét találkozunk a vadnyugat legendás hőseivel. Sok-sok izgalomban, kalandban lesz részünk, míg kiderül, milyen titkokat rejt a Sziklás-hegység déli nyúlványai között megbúvó, szinte megközelíthetetlen tó, amelynek nevét oly sokan hallották már, de színét alig-alig látta valaki...

Thomas Mayne Reid - A ​fej nélküli lovas
Rémítő ​hír terjed a prérin: fej nélküli kísértetlovas tűnt fel a pusztaságban, s amerre vágtat, nyomában a halál jár. A Vadnyugat babonás népe látja ezt így, valójában egy a régmúltban lejátszódott dráma utolsó fejezeteként jelenik meg a titokzatos lovas, hogy azután - a vadregényesség szabályai szerint - a bűnösök bűnhődjenek, az igazak meg elnyerjék jutalmukat. A ma annyira népszerű western-regények egyik elődje, A fej nélküli lovas a hányatott életű Thomas Mayne Reid könyve. A regény népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy a némafilm idején film készült belőle, folytatásokban vetítették, s emberek százezrei várták izgalommal a történet újabb mozzanatait. A könyv egyike azoknak a kalandregényeknek, melyeket újból és újból elővesznek a kiadók ifjú és idősebb olvasók szórakoztatására. Thomas Mayne Reid regényét, ezt a feszültséggel, izgalommal teli olvasmányt minden bizonnyal ma is érdeklődéssel fogadja az érdekfeszítő történeteket kedvelő olvasók népes tábora.

Zane Grey - Vadnyugaton
A ​századvégi Vadnyugat alig feltárt vidékei, Arizona, Kalifornia tárulnak az olvasó elé, telve természeti szépségekkel s egy kezdetleges társadalom veszedelmeivel. Ifjúkori botlásaiért meghurcolt fiatal legény, Nevada, küzd becsületéért, nevének tisztaságáért. Nevada, életét kockáztatva beáll egy marhatolvaj-banda tagjai közé, hogy leleplezze és ártalmatlanná tegye a bűnszövetkezet hátterében meghúzódó főkolompost. E halálos küzdelem közepette kisarjad a szerelem is Nevada és a baráti telepescsalád leánya között. Romantikus hangulatokkal, bonyodalmakkal teli regény ez, amely a vestern-irodalom kedvelőinek népes táborában nagy érdeklődésre tarthat majd számot.

Françoise Giroud - Jenny ​Marx avagy az ördög felesége
Jenny ​von Westphalen baronesz 1814-ben született, előkelő porosz nemesi családban. Édesapja kormánytanácsos, toleráns, nagystílü, liberális úr. Karl Marx (1818-1883) protestáns hitre áttért zsidó édesapja ugyanannak a Kaszinónak a tagja, mint von Westphalen báró. A két művelt, felvilágosult férfi kölcsönösen tiszteli egymást. Gyermekeik összebarátkoznak, a trieri szalonok ünnepelt szépsége, Jenny pedig végzetesen beleszeret a nála négy évvel fiatalabb, már ifjan is feltűnően értelmes és zsarnoki hajlamú Karl Marxba. Egy életre. "Jenny és Karl Marx harmincnyolc éven át voltak házasok. Hosszú idő - és a közös út aligha volt rózsákkal felszórva. De szerelemmel van dolgunk, méghozzá a legborzalmasabb fajtából: azzal, amely a nőt egy lángészhez bilincseli"

Dee Brown - Wounded ​Knee-nél temessétek el a szívem
A _Wounded ​Knee-nél temessétek el a szívem_ fél évszázada látott először napvilágot, de hatása ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven évvel ezelőtt, amikor nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak szembenézzenek őseik korábban egyértelműen dicsőségesnek tekintett "honfoglalásának" kegyetlenségével. A Vadnyugat története az indiánok szemszögéből az egyre telhetetlenebb telepesekről, a fehérek által sorozatosan megszegett szerződésekről, véres csatákról és egész indián törzsek elpusztításáról szól. Az őslakosok gyermeki hiszékenységét kihasználó amerikai kormány - habár látszólag az ő érdekeiket is védte - képmutató, hazug módon fosztotta ki a bennszülöttek természetes élőhelyeit. A fehér faj "feltartóztathatatlan haladásának" útja az indiánok otthonukból való kiűzetésén és gyakran lemészárlásán keresztül vezetett. A hivatalos dokumentumokat felhasználó könyv lapjain a különféle indián törzsek főnökei és harcosai saját szavaikkal számolnak be mindazokról a tettekről, amelyek egyértelművé teszik: a magát akkor felsőbbrendűnek tekintő fehér ember erkölcsileg semmilyen módon nem indokolható népirtást hajtott végre. "MEGDÖBBENTŐ, LENYŰGÖZŐ... EZEKET A SZÍVET TÉPŐ SOROKAT OLVASVA AZ EMBER ELTŰNŐDIK, VALÓJÁBAN KIK IS VOLTAK A VADEMBEREK." _The Washington Post_

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Kati Marton - Titkos ​hatalom - avagy amikor az elnök felesége beleszól a történelembe
Ez ​a könyv nem az elnökfeleségek életének krónikája. Sokkal inkább a hatalom, a szerelem és a házasság vészterhes keresztútjánál álló férjekről és feleségekről szóló tanulmány. Tizenkét 20. századi elnöki pár nyilvános és magánéletének összefonódását vizsgálja.

Horthy Miklós - Emlékirataim
Kenderes ​(Szolnok megye, Magyarország), 1868. június 18. az induló és Estoril (Portugália), 1957. február 9. a befejező pontja annak a hosszú, csaknem kilenc évtizedes életpályának, amelynek nyolc évtizedéről maga az számol be, aki megfutotta: vitéz nagybányai Horthy Miklós, volt tengerésztiszt, I. Ferenc József király és császár udvari szárnysegéde, flottaparancsnok altengernagy, a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére, Magyarországnak 1920. március 1-jétől 1944. október 16-ig kormányzója és "legfelsőbb hadura", a németek, majd az amerikaiak foglya, végül pedig - haláláig - portugáliai magyar emigráns. Életében - s halála után is sokáig, talán mind a mai napig - jó és rossz szándékú legendák övezték személyét: párthíveinek s ellenfeleinek gyakran indulat táplálta, célzatos ferdítései: túlzások és elhallgatások egy- és másfelől. Számvetéséből - emlékiratából -, amelyet öregen, életének utolsó évtizedében készített, talán tisztábban rajzolódik ki alakja, s mi a hosszú évtizedek biztosabb távolából ma már nem minden együttérzés nélkül tekintjük személyes sorsának bizonyos értelemben nemzetével is rokon tragikumát.