Kalifornia Útikönyv több mint 300 fotóval

P. A. Kropotkin - Egy ​forradalmár feljegyzései
Az ​Egy forradalmár feljegyzései ma már a memoárirodalom klasszikus alkotásai közé tartozik. Szerzője, Pjotr Kropotkin herceg, előkelő ősnemesi család sarja volt, ugyanakkor az anarchizmus egyik fő ideológusa és vezére, emellett kiváló geológus, jó megfigyelő, avatott tollú publicista és író. Kropotkin könyve alighanem a leghitelesebb útikalauz azok számára, akik meg akarnak ismerkedni a XIX. század Oroszországával. Bemutatja az orosz földbirtokosok és jobbágyok életét, elvezeti az olvasót a cári udvarba - szellőztetve annak féltve őrzött titkait -, a korabeli orosz bürokrácia útvesztőibe, a telepesek és száműzöttek Szibériájába és az orosz Bastille-ba: a Péter-Pál-erődbe. A Feljegyzések második részében Kropotkin a hatvanas-hetvenes évek orosz forradalmárait vonultatja fel, és megismertet a kor nemzetközi munkásmozgalmának számos csoportjával, áramlatával; a megörökített jelenetekkel, apróbb és nagyobb - gyakran humoros - mozzanatokkal, jellemző epizódokkal kitűnően érzékelteti a kor levegőjét. Kropotkin visszaemlékezéseit különösen érdekessé teszi a kortársak személye. Az író egyaránt jól ismerte II. Sándor cárt és az ellene elkövetett merényletek résztvevőit, a cári udvar bennfenteseit és a francia kommünárokat, Turgenyevet, valamint a kultúra és a tudomány más nagyságait. A gazdag élményanyagot felölelő memoárkötet - amelynek az olvasó első teljes magyar kiadását kapja most kézhez - ritka élvezetes, sőt izgalmas olvasmány.

Alekszandr Zinovjev - Homo ​sovieticus
Egy ​kapitális tévedés izgalmas emlékműve ez az eredetileg 1982-ben megjelent könyv, Alekszandr Zinovjev emigráns orosz szociológus második magyar nyelven olvasható munkája. A szerző számtalan interjújában és könyvében - melyek nagy része a "szociológiai regény" műfajában íródott - nem győzi hangsúlyozni saját egészen unikális gondolkodói teljesítményét: úgymond, ő az egyetlen olyan szociológus, aki képes volt megragadni a kommunizmus lényegét és világtörténelmi jelentőségét (a nyugati szociológusok mindannyian tévelygő hülyék), s aki elfogulatlanul, minden erényével és hibájával együtt ábrázolja a kommunista társadalmakban kialakult új embertípust, a homo sovieticust, avagy röviden homosost. A Homo sovieticus, melyet Zinovjev nem sokkal 1978-as emigrálása után írt, a kommunista társadalom valaha írt legkegyetlenebb, legcinikusabb bírálatának tűnik, tele ragyogó sziporkákkal, telitalálatokkal, s ugyanakkor arra az alapgondolatra épül, hogy a szovjet kommunizmus minden idiotizmusával együtt is sziklaszilárd rendszer, amely lazán szétszívatja a Nyugatot, úgy játszik vele, mint macska az egérrel, és végül majd könnyedén bekebelezi...

Ö. Kovács József - A ​paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában
Ö. ​Kovács József monográfiája széles körű alapkutatásra épülő, a külföldi jelenkorkutatás elméleti-módszertani kérdéseit is tárgyaló, megkerülhetetlen munka. A szerző a kollektivizálás fo­lyamatát a paraszti életvilágok szemszögéből mutatja be. A mikroperspektívát előtérbe helyező társadalomtörténeti elemzés a kollektivizálásra olyan hadjáratként tekint, amelynek célja az volt, hogy felszámolja a kommunista diktatúra útjában álló utolsó, önálló gazdasági alappal, értékrend­del, ezáltal autonómiával rendelkező társadalmi nagycsoportot, a parasztságot. Ez a programadó ideológusok munkáiból és a végrehajtás módozataival egyértelműen igazolható megközelítés segít az események és következmények súlyának, tétjének megértésében. A szerző forrásként elsősorban az MDP–MSZMP-iratokat használta, a fővárosban őrzött állagok mellett feltárta valamennyi megyei levéltár vonatkozó dokumentumait. A hivatalos normákat ütközteti a pártfondokban fennmaradt, megannyi jogsértésről, megaláztatásról, sőt terrorról tanúskodó beszámolóval. E forrásbázis kiaknázá­sával egyszerre képes megjeleníteni a diktatúra logikáját és a paraszti életvilágok reakcióit.

Füzes Miklós - Embervásár ​Európában
A ​két részből álló munka első feléből megismerhetjük a második világháborús hadifogság legjellemzőbb mozzanatait: a rabtartás gyakorlatát, a különböző területeken fogságban tartottakkal szembeni eltérő hozzáállást külföldön is és itthon is, a hazahozatalt követően. A második részben azok vallanak, akik átélték a fogságot, egyesek a szövetségesek, mások a szovjetek felügyelete alatt.

Füzes Miklós - Sági Károly - A ​balatoni gőzhajózás 125 éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szente Zoltán - Kormányzás ​a dualizmus korában
Nyugati ​mintájú parlamentáris monarchia volt-e az 1867. évi kiegyezés utáni magyar kormányzati rendszer? Mindazt, ami nem illeszkedett a parlamentáris kormányzás logikájába, sokan a magyar sajátosságoknak igyekeztek tulajdonítani. Ma sincs közmegegyezés arról, hogy modern kori történelmének egyik meghatározó korszakában milyen rendszerben kormányozták az országot. A könyv, a dualizmus kori Magyarország és a korabeli Európa kormányformáiról írt eddigi legátfogóbb elemzés. A szerzőről: Szente Zoltán (1966) a győri Széchenyi István Egyetem tanára, az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

Ismeretlen szerző - Menedékjog ​a magyar gyakorlatban
A ​Kézikönyv azoknak a gyakorlati tapasztalataira épül, akik az elmúlt három évben jogi segítséget nyújtottak a Magyarországra érkezett több mint húszezer menedékkérőnek. A gyakorlat szempontjából ismerteti a menedékjog nemzetközi jogi hátterét, a hatályos anyagi jogi és eljárási szabályokat, jelezve egyúttal a vitatot5t értelmezési kérdéseket. Munkájuk során haszonnal forgathatják a könyvet a menedékjogi eljárás résztvevői: a kérelmek ügyében döntést hozó tisztviselők, a bírók, a kérelmezők mellett eljáró ügyvédek és a menekülteket segítő társadalmi szervezetek munkatársai. A jogi - főként a jogklinikai jellegű - egyetemi oktatásban pedig tankönyvként használható.

Elsa Morante - A ​történelem
E ​lírai történelmi tabló egy kegyetlen, de nyugalmas pillanataiban megindítóan szép, ember formálta, sokszor mégis embertelen század hézagos krónikája, közelebbről egy család története. Ida Ramundo egy anarchista eszméket dédelgető calabriai tanító és egy padovai zsidó asszony korán elárvult és korán megözvegyült lánya. Maga is tanítónő egy római iskolában. Kamasz fiával, a származásáról mit sem sejtő, lelkes fasiszta Ninóval éppen akkor marad magára, amikor a legnagyobb szüksége volna védelemre: az Olaszországban is életbe lépő faji törvények szövevényében, a háború okozta gondok szorításában egyre fogy az ereje, egyre jobban elhatalmasodik rajta régi, beteges félelme a többi embertől, a külvilágtól. S minthogy a baj nem jár egyedül, a szerencsétlen Idát teherbe ejti egy Rómán átutazó részeg német katona... Elsa Morante regénye megrendítő történet arról, hogy mi vár egy félzsidó zabigyerekre a II. világháború hányattatásai közt, hogy mivé lehet és mivé tehet embereket egy eszme, s hogy az esztelen hajszában, küszködésben, gyilkolásban, félelemben hogy rongyolódik el az értelem, s mivé kophat egy élet.

Hárs József - Az ​oroszlán elfordítja a fejét...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Mi ​a hungarizmus?
A ​második világháború óta nagyon sok negatív jelzővel látták el a hungarizmus fogalmát. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi az igazság, el kell olvasni az 1951-ben íródott tanulmányt. Egy biztos: ebből kiderül, hogy mi a hungarizmus.

Ismeretlen szerző - Bűnbak ​minden időben
A ​bűnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idővel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább időtlenségében ragadható meg: a bűnbakkereső (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követő időszakaiban is. A földi modernizáció idő- és térbeli különbözősége a bűnbakképzés elburjánzó sokféleségével „gazdagította a történelmet”, s lassan ide sorolható a – posztmodern? – közéleti „karaktergyilkosság” is. A bűnbak a civilizáció hajnalától kezdődően tetten érhető előítéletes gondolkodás (egyik) korai idoljaként született, hogy azután mindent túlélve az egyre inkább racionális öntudatú modern közértelmesség közepette is töretlenül – időnként tobzódva – virágozzék. Kötetünk negyven tanulmánya a bűnbakképzés eseteinek sorát eleveníti fel a középkortól a rendszerváltásig; Magyarország és a nagyvilág történetéből – Ukrajnától Németországon, Franciaországon és Spanyolországon át az Amerikai Egyesült Államokig. Az olvasó épp úgy találkozhat bűnbakként személyekkel, társadalmi csoportokkal, mint a nagybirtokkal és szobrokkal. S a konkrét esetek értelmezéséhez történeti és pszichológiai útmutatót is kaphat.

Vécsey Aurél - Magyarok ​a hadak útján - fájdalmas vereségeink
Jóllehet ​előző kötetünkben eleink, felmenőink győzedelmes, diadalmas csatáit vettük számba, ám nem feledkezhetünk meg az olyan sorsfordító, ám vesztes csatáinkról sem, mint Augsburg, Muhi, Mohács vagy Segesvár. Ezerszáz éves történelmünk során sajnos sokszor kellett letennünk a magyar zászlót idegen, túlerőben lévő hatalmak előtt, ám nemcsak az erőfölény miatt szenvedtünk súlyos vereségeket. Közrejátszott az árulás, a közöny vagy a széthúzás, de meglepően sokszor hagyott bennünket cserben a „művelt" nyugat is... Érdemes számot vetnünk ezen eseményekkel, mivel sokat okulhatunk az eseményekből, és ráadásul nem egynek máig érezhető következménye, illetve tanulsága van. Még elvesztett csatáink hőseitől is követendő példát vehetünk összefogásból, hazaszeretetből, tisztességből és vitézségből.

Gervai András - A ​tanúk
Almási ​Tamás, Bacsó Péter, Ember Judit, Gaál István. Gazdag Gyula, Gyarmathy Lívia, Herskó János. Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta és Kertész Ákos gyökereikről, gyermek- és ifjúkoruk meghatározó szellemi hatásairól, eseményeiről, eszmei vonzalmaikról, kötődéseikről, csalódásaikról vallanak. Arról, hogy művészként s magánemberként hogyan élték meg a Rákosi-, majd a Kádár-rendszert, hittek-e a szocializmus eszméjében, a létező szocializmus megreformálhatóságában, hogy pályájukba hogyan szólt bele a politika, filmjeik elkészítése, bemutatása érdekében milyen stratégiát alkalmaztak, milyen küzdelmet vívtak a filmgyár, a minisztérium és a Párt különböző rendű és rangú képviselőivel, milyen trükkökre, megalkuvásokra kényszerültek. A filmrendezők, az író és az egykori filmfőigazgatók - dr. Papp Sándor. Szabó B. István. Kőhalmi Ferenc - arról beszélnek, milyen mechanizmusok segítségével érvényesült közvetlenül vagy közvetve a cenzúra, milyen politikai, kultúrpolitikai, társadalmi erők, hatások, megfontolások, döntések formálták-deformálták a filmszakma helyzetét, lehetőségeit, a filmek létrejöttét. tartalmát, a filmesek belső cenzúráját. Az interjúkat a szerző levéltári kutatásai során talált dokumentumok, pártfunkcionáriusok és minisztériumi vezetők levelei, utasításai, állásfoglalásai, feljegyzései, határozatok és filmátvételi jegyzőkönyvek egészítik ki. Az interjúkból és a dokumentumokból megismerhetjük azt a társadalmi, politikai, szakmai közeget, erőteret, azt a gyakran változó politikai klímát, amelyben a filmesek éltek, dolgoztak. Nemcsak a filmszakma működéséről, hátteréről, társadalmi meghatározottságairól, a filmesek és a hatalom viszonyáról, a magyar film elmúlt fél évszázadának történetéről alkothatunk magunknak képet. de a manipuláció természetrajzáról is. Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html

Várkonyi Péter - Magyar-amerikai ​kapcsolatok 1945-1948
A ​második világháború befejezésétől a Magyarországon 1948-ban bekövetkezett gyökeres társadalmi fordulatig terjedő időszakban a magyar-amerikai államközi kapcsolatok története azt tanúsítja, hogy amilyen mértékben a haladás erői hazánkban közelebb kerültek a politikai hatalom teljes birtokbavételéhez, s minél inkább kiszorultak onnan a reakciós erők, olyan mértékben romlottak a magyar-amerikai államközi kapcsolatok - nem Magyarország, hanem az Egyesült Államok magatartása következtében. A magyar-amerikai államközi kapcsolatok tárgyalt időszakát az Egyesült Államok világuralomra törő, kommunistaellenes, hidegháborús politikájának kibontakoztatása jellemzi.

Ember Judit - Pócspetri
1948-ban, ​mikor még állítólag virult a többpártrendszeres magyar demokrácia, az összes párt egybehangzó Feszítsd meg! - kurjongatásától kísérve feláldoztak egy elmaradt kis katolikus falut az iskolák államosítása oltárán. Egy provokatív rendőrakció során az egyik intézkedő rendőrnek sikerült véletlenül agyonlőnie magát, mire ellepte a falut az ÁVÓ, végigverve felnőtt lakosságot, olyannyira, hogy többen később bele is haltak a sérülésükbe, többen pedig testileg-lelkileg belerokkantak ebbe a politikai nevelőmunkába, aztán az ország tomboló helyeslése közben gyilkosságért statáriális eljárással, tehát 72 óra alatt kivégeztek egy embert, aki ott se volt, amikor eldördült a fegyver...

Helméczy Mátyás - Újraírt ​történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radics Géza - Olvasmányok ​múltunkról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Serédi ​Jusztinián hercegprímás feljegyzései 1941-1944
"A ​kormányzó szerint Magyarország csak királyság lehet. Királya pedig lehet akár Ottó, akár a Horthy-unoka, ha megnő, akár más, de gyermek nem lehet. Erre megjegyeztem, hogy ha ez a felfogása, akkor kár engedni, hogy a gyermekkirály gondolatával hónapokon keresztül izgalomban tartsák a nemzetet! A kormányzó ismét utalt arra, hogy a szimpátia-megnyilatkozásokat nem kívánja megakadályozni." Serédi Jusztinián hercegprímás Könyvünkben olyan dokumentumokat tárunk az olvasó elé, amelyeket részben már megszületésüknek szinte másnapján is láthattak a közelmúlt történetének kutatói. Az utóbbi időkig azonban jobbára csak egyes részleteit idézték ezeknek a feljegyzéseknek. Mindez egyáltalán nem volt véletlen, hiszen ezek az írások egy olyan magas közjogi méltósággal rendelkező, hercegprímási rangú tudós főpap tollából születtek, aki nemcsak szemlélője, hanem -- legalábbis országunkat illetően -- cselekvője, sőt befolyásolója is volt a II. világháború eseményeinek. A felszabadulás utáni politikai klerikalizmus ezeknek a dokumentumoknak mindenekelőtt azon részeit idézte vagy bocsátotta közre, amelyek a hercegprímás, az egyház háborúellenessége és az emberi jogokért való kiállása mellett szóltak. Az 50-es évek harcos antiklerikalizmusa pedig más részletekkel minduntalan a főpapság háborús felelősségét, a régi rendszer átmentésére, sőt a Habsburgok restaurálására irányuló törekvéseit kívánta bizonyítani. Mindezekhez képest megnyugtató szintézist persze az utóbbi évtizedekben történt teljesebb közlések sem nyújtottak. Könyvünkben sem ígérhetünk ilyet, mert szándékaink szerint sem erre, hanem másra vállalkoztunk. Mindenekelőtt arra, hogy magukat a teljes dokumentumokat bemutassuk, és a bennük foglalt történéseket érzékeltessük. Kommentálásunk sem kíván több lenni e vállalt cél szolgálatánál. Orbán Sándor - Vida István

Ómolnár Miklós - Csak ​a zene van
"Ha ​Charlie-nak nem adja meg a sors végre a lehetőséget, éppen olyan nagy veszteség lett, volna, mint Orszáczky, Baksa, Soós vagy Flamm Ferenc. Nagyon jó, hogy legalább eggyel kevesebb, nem Radics Béla története lett a dologból, aki szegény elakadt a fogaskerekek közöt" Somló Tamás "Akit egyszerre jellemez a gyermeki naivitás, tisztaság és jobb híján "jég dupla whiskyvel jellemezhető vagányság. A Fejlövésben pontosan visszatükrözött egy életérzést. Amikor kamaszok naívan és elszántan a vesztükbe rohannak." Bacsó Péter

tiboru - Konteó ​3.
A ​sikerlistákra felkerült első két könyv után, íme további harminc érdekes, izgalmas, máig megfejtetlen rejtély. Titokzatos halálesetek, különös eltűnések, megmagyarázatlan katasztrófák csupa olyan történet, amelyeknél az ellentmondások és az elhallgatott részletek összeesküvés-elméletek kialakulását eredményezték. A szerző természetesen nem adja kezünkbe a megoldásokat, de összegyűjt és megoszt velünk mindent, ami tudható, ezzel késztetve gondolkodásra, önálló értékelésre az olvasót, aki így a nyomozás aktív szereplőjévé válik. Egy trilógia utolsó darabjaként ez a könyv kicsit más, mint az elődei. A kötet vége egyfajta összegzés, az itt található írások azok számára lesznek különösen érdekesek, akik megpróbálják napjaink valóságát értelmezni, elemezni. Veszélyes terület, ugyanis a konteók keletkezését általában kiváltó információhiány okait és okozóit keresve bizony néhány kellemetlen összefüggésre is rá kell jönnünk.