Ajax-loader

“Ember ​és ember között a távolság aligha lehet nagyobb annál, mint amikor két világ polgárai találkoznak. A Heidegger és Tezuka találkozása nyomán született dialógus ezért a közeledés drámája is. A szöveg meglehetős stilizáltsága ellenére is őrzi e találkozás fázisait és fordulatait…
A japán művészet körül forgó beszélgetés egy ponton – úgy a szöveg utolsó harmadának kezdetén – a nyelvet megnevező japán szó kérdését érinti, és ettől kezdve megváltozik a dialógus jellege és dinamikája is. Az addig kimért udvariassággal és távolságtartó hűvösségben zajló beszélgetés légköre felforrósodik, a beszélgetőpartnerek egymás szájából veszik ki a szót, egyikőjük megkezdett mondatát nemritkán a másik fejezi be… Ezzel a két világ közt az érintkezés egyedülálló fesztávolságú és teherbírású hídja épült ki…
A mindent elborítással fenyegető nyelvi hordalékáradat, az elhallgattatás és elhallgatás veszélyei közepette Heidegger és beszélgetőtársa a nyelv eredendő hívásának és hivatásának a feltárására törekszik. A nyelvről eredendő hívásának és hivatásának a feltárására törekszik. A nyelvről alkotott funkcionalista elméleteket elvetve Heidegger – Hölderlin nyomán – a nyelv alapvonását abban látja, hogy benne a létezés legtágasabb horizontja tud megnyilatkozni: a nyelvben létezés jut szóhoz.
A dialógus különös feszültsége abban rejlik, hogy a múltból kiinduló és a két világ hangjaként is hallható beszélgetés végkifejletében az időtlenhez jut el. A párbeszéd végén a szöveg intenzitása, költőisége az eksztázis határán féken tartott fegyelem állapotában mutatkozik” – írja Heidegger költői szépségű dialógusáról a kötet fordítója, Tillmann J. A.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

5.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók