Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Örülök, ​hogy olvashattam a könyvet, hála a barátosnőmnek (@A_Shara), aki kölcsönadta.
Ez nem egy horror, hiába a címke, inkább valahol a sci-fi és a fantasy között van. Vannak egész tudományos dolgok is benne, de persze többnyire egy jól megírt mese. Lehet izgulni, drukkolni a hőseinknek, de nagyon is jókat aludtam olvasás után. :)
Az író már ott megvett magának, hogy egy különleges, szimpatikus szereplőgárdát válogatott össze. A szereplőink mind másfélék – kocka, díszletes, különc festőnő, hacker, nyugdíjas kiadótulajdonos, mégis elég hamar összebarátkoznak. Pont a ház hozza őket össze.
{{A Scooby-Doo utalásokat kimondottan szerettem:)}}
A háznak pedig annyi titka van, hogy minden fejezetre jut bőven. Amúgy teljesen másra számítottam {{emberevő zombik, darabolós sorozatgyilkos, gonosz kísértet}}, de meglepett az író. Olvassátok nyugodtan!


Most ​rögtön azonnal be szeretnék költözni én is egy régi házba, ahol titkos ajtók, és felderítésre váró földalatti alagutak vannak. :)
A ház titkainak felgöngyölítése rendkívül izgalmas, és okos módon volt megírva, a végén, amikor Tesla is szóba került, már alig tudtam nyugton ülni a fenekemen.

A történet végkifejletekor egy kicsit leült a lelkesedésem, arra a részre mondhatnám azt is, hogy az nem az én stílusom volt, de nem tudom… ez így lehet nem teljesen igaz, lehet, hogy csak olyan felfokozott állapotba kerültem addigra, hogy nem éreztem ezt a végkifejletet elég monumentálisnak a korábban történtekhez képest.

A történet lezárása az aranyos volt, tetszett nagyon. :)
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/peter-clines-14.html


gesztenye63
3.5/5

Tudom ​én, hogy kasszasiker, meg bestseller, meg közönségkedvenc, meg minden. De sajnos ez a könyv nem nekem íródott. Annak ellenére, hogy Clines jó stílusban ír, igazi ötletparádét tart és a regénye valóban cselekményes, ez a száguldó kamion az én olvasatomban több helyen is keresztbe fordult a sztrádán.
Először is a szerkezettel volt problémám. Nyilván meg kell ismernem a főhőst és közvetlen környezetét ahhoz, hogy vele izgulhassam végig az eseményeket. De az nálam már unalomba fullad, ha egy 460 oldalas könyv 200. lapja körül (immár kb. 426-odszor!) olvasok – még mindig csak – arról, hogy hősünk bemegy a munkahelyére és mocskosul utálja azt, amit csinál. És emellett – ezzel egy időben – a regény igazi főszereplőjeként funkcionáló misztikus házban még épphogy csak ismerkedünk egymással és a rejtélyes körülményekkel.
Majd a szerző egyszer csak gondol egy nagyot, visszakapcsol és nyom egy padlógázt, amitől az események meglódulnak egy kifejezetten ígéretes irányba, lendületet kap a történet és ez kisebb-nagyobb zökkenőkkel majdnem kitart a végkifejletig. De…!
És itt jön a másik problémám: bár én szívesen kalandozom különböző műfajok, zsánerek irányába, de azt azért nehezen viselem, ha egy történet a már említett nyomott légkörű, dögunalmas amerikai nagyvárosi, „napról-napra lét” hosszú ecseteléséből, horror elemekkel tarkított thrillerré (eddig még hagyján!), majd fantasy regényekben otthonos lényeket megvillantó, apokaliptikus fenyegetést lebegtető scifivé alakul, és a végére az egész mű valami – számomra sem stílusában, sem zsánerében meg nem határozható – egyveleggé gyúródik.
A regény egyébként rendkívül érdekes ötleteket vonultat fel, még a rémtörténetek irodalmának, valamint a tudomány és technika ikonikus alakjának {{H. P. Lovecraft, Nikola Tesla}} közvetett, vagy közvetlen megjelenítése és a sztorihoz kapcsolása is frappánsnak mondható. De összességében mégis úgy éreztem, hogy leginkább a könyvben sokat emlegetett Scooby-Doo rajzfilmek egyik hosszú epizódját nézem, nagyjából azzal az izgalmi faktorral.
Mögöttes tartalomként leginkább az emberi kíváncsiság mibenlétének és határtalanságának boncolgatása érdekelt a legjobban, ez szórakoztatott a leginkább.

Senkit nem kívánok eltántorítani, vagy lebeszélni róla, de sajnos számomra eddig nem ez az „Év könyve”.


Ardena
4.5/5

Egye ​kukac, nem kezdem szőrös szívűen az évet, legyen 4,5 csillag :) Azt biztosra mondhatom, hogy régen volt már olyan, hogy egy könyvtől rémálmaim legyenek, hogy egész éjjel azon filozofáljak alvás közben is, hogy vajon ez mi lehet, és hogy szabályosan féljek, amikor ki kell mennem a szobából. Peter Clines elérte ezt, amit ezúton is köszönök :) Akármilyen rémesen hangzik is mindaz, amit a fentiekben leírtam, én ezért szeretek/szeretnék olvasni. Imádom, ha valami hatással van rám, legyen az akár félelem, vidámság vagy szomorúság. A könyv háromnegyedéig elképzelésem sem volt, hogy mi lesz ebből az egészből, csak kapkodtam a fejem, gyártottam az ötleteket, de egy másodperce sem vált unalmassá, lapossá, rettenetesen élveztem leltárba venni a furcsaságokat, nyomokat, amiket a lakók felleltek a saját kuckójukban, együtt nyomoztam, izgultam, kíváncsiskodtam velük. Egytől egyig (na jó, majdnem) megkedveltem őket, legalábbis az aktív résztvevőket, legszívesebben én is odaköltöztem volna hozzájuk :)) Voltak érzéseik, volt humoruk, elég színes egyéniség volt mindenki (pláne Xela a kék hajával :D). A furcsa jelenségek és az erős karakterek mellett volt még egy hatalmas pozitívuma a könyvnek: irtó humoros és poénosan morbid részek voltak benne, néha a legnagyobb izgulás közepébe bevágott 1-1 ilyet az író, és azt sem tudtam, hogy most akkor körmöt rágjak, vagy sírva nevessek.
Szép, kerek történetet kaptunk, szerintem nem sok kérdés, elvarratlan szál maradt a végére, és külön tetszett, hogy {{bevont olyan neveket, mint Lovecraft és Tesla.}}
{{Amiért le kell vonnom egy fél pontot, az az odaát volt, nekem ez a bálip-dolog kicsit túlzó volt, és emiatt már nem is éreztem annyira félelmetesnek, mint szerettem volna. Meg hát egyébként is: milyen szó már ez?}}
Mindent összevetve: jó szívvel ajánlom, de ha szabad még megjegyeznem annyit, hogy akkor a legélvezetesebb, ha fogalmatok sincs róla, mi ez az egész, tehát ne olvassatok se fülszöveget, se értékeléseket, se semmit, úgy sokkal nagyobbat üt! A könyv egyébként is arról szól, hogy hogy járnak, akik kíváncsiskodnak! :P
Köszönöm, hogy “rávettél” a beszerzésére, @buzavirág! :)


deen
5.0/5

Peter ​Clines te egy akkora elme vagy! Semmi sem úgy történt, ahogy vártam, pedig aztán tényleg mindenre gondoltam, hogy mi lehet a háttérben, de úgy pofára estem, hogy csak na. Aki egy végig körömrágós történetre számít, az lehet picit csalódni fog, mert a könyv fele tulajdonképpen egy nyomozás, amiben a lakókból összeverődött kis csapat megpróbálja kibogozni a Kavach épület furcsaságait (és higgyétek el, ezekből van bőven). Amikor azt hinnénk, hogy megvan a magyarázat, na, akkor jön csak az áldás. Hihetetlen feszült ez a könyv, mert bár folyton kapunk darabokat a kirakóshoz, minél közelebb kerülünk a vélt vagy valós megoldáshoz, annál inkább elragad a rettegés. Az embernek egy idő után annyira mi a fene folyik itt érzése van, hogy már le sem bírja tenni a könyvet. És valóban a nagy csavar és a körömrágás csak a könyv utolsó harmadában érkezik, de onnantól aztán nincs megállás! Nagyon tetszettek a szereplők, mert bár közülük egyértelműen Nate a főszereplő, de a többiek is legalább annyit tettek hozzá a cselekményhez. Minden karakter egyedi volt, máshonnan jöttek, más a múltjuk, de mindannyiuknak van veszteni valója. Mégis a kíváncsiság legyőzi bennük a félelmet. Nate, Veek, Tim, Roger, Debbie, Clive, és persze Xela, az egész Scooby-Doo csapat a végsőkig kitartva lebbenti fel a fátylat az épületről. A feszült cselekményszál mellett pedig még humorra és egy kis szerelmi szálra is futotta. Kedves új albérletet keresők, ha a házban egy ajtót rengeteg lakat zár le, ki ne nyissátok!


csartak
3.5/5

Mikor ​hallottam róla, hogy lovecrafti utalások vannak benne, egyből nagyot ugrott a képzeletbeli listámon, oly annyira, hogy első lett a nyári kikapcsolódásos olvasmányaim sorában.

Jól zajlanak a történések, az író fokozatosan bemutatja a különböző háttérrel rendelkező szereplőket, akik egyre több furcsa dolgot vesznek észre otthonaikban. A rejtélyek összehozzák őket, így megindul a ház felfedezése. Ezek a részek nagyon tetszettek, ott egész kellemes volt a feszkó, mindvégig kíváncsi voltam, mit találnak a lelakatolt ajtók mögött, mit rejtenek a a titokzatos feliratok, ki építette a házat.. ezek jól voltak adagolva.
Viszont sajnos bizonyos részeiben a ki nem használt lehetőségek és a mellébeszélések története lett.
Főhősünk munkahelyi nyűglődéseit én úgy ahogy volt kivágtam volna belőle, főleg hogy {{semmi jelentősége, csak felmond a végén}}
Helyette olvastam volna, arról, hogyan alkották meg, hogy hozták létre, ama bizonyos 14-es ajtó mögötti dolgokat, illetve honnan jöttek az ellentábor tagjai, kik azok a félig-meddig {{keveréklény szekta tagjai, hogy lettek ilyenek}}
Mert így kb semmi jelentősége nem lett a 14-es ajtónak, hiszen a fő dolgok nem is az mögött zajlódnak.
És igen a vége felé átkapcsolunk némi sci-fibe {{dimenzióváltásba}} érdekes ez a világ, kicsit borzongós, van is benne fantázia, no de tudjuk, hogy ebben Lovecraft a király. (A rettenetes {{pándimenzós}} lények túlburjánzó jelzőkkel tarkított leírásában tényleg Lovecraft az igazi badass, őt nem is állt volna jól utánozni.)

A végén kellemes B kategóriás fantasy-horrorfilm feelingem volt, főleg a zárójelenetnél, szinte vártam a megdöbbentő csattanót, és úgy maradjunk vele, és jöhet a vége főcím. ;)


NewL
5.0/5

Már ​nagyon régen nem olvastam ennyire jó _thriller_t, bár nem igazán fér bele ebbe a kategóriába. A történet lassan épül fel, és a lakókkal együtt szépen követhetjük a rejtély kibontakozását. Végig kellemesen borzongtam, és nagyon izgultam a történtek alatt. A szereplők a regény folyamán a nem érdekel személyiségekből egyre érdekesebbé váltak, akik kezdtek felnőni a feladathoz. Persze vannak a regénynek hibái, de ezeket én el tudtam nézni neki, mert egy másik világot tárt fel előttem.


Navi
5.0/5

Ez ​most így megvett engem kilóra :) Alapjáraton nagyon megnézem, mit veszek a kezembe, itt molyon is lecsekkolom, mit írtok róla, milyen címkéi vannak, ez mennyire vág az én érdeklődési körömmel egybe.
Jelen esetben az a nagy helyzet, hogy dunsztom sem volt arról, miről fog szólni a könyv. A címkéket úgy, ahogy vannak, elfelejtettem megnézni, az értékeléseket nagyjából inkább csak csillagozás tekintetében néztem meg. A borító és a Thriller címke miatt én egy jó kis krimire számítottam, sorozatgyilkosokkal, nyomozókkal.
Ehhez képest ennek úgy nagyjából egészéből semmi köze a krimihez. Igaz, hogy a könyv végére elkönyvelhetünk néhány hullát, van, aki kifejezetten sajnáltam.
Ha mélyen belegondolok, akkor azt tudnám mondani, a könyves utalások után, hogy ez a mű egy {{H. P. Lovecraft}}-remake? Ez a helyes kifejezés? Az említett úriember munkásságával soha nem kerültem kapcsolatba, de az egyik műve pont múlt héten került a kezembe a könyvtárban. Jel? Nem tudom. Minden esetre imádtam.
Szeretem a Schooby Doo-meséket, jók voltak a párbeszédek, nekem a felvezetés is pont elég volt, szépen adagolta a szerző az izgalmakat, mindig hagyott egy megválaszolatlan kérdést, ami miatt nem akartam letenni.
Nagyon tetszett :)


ggizi
4.5/5

Nekem ​ez a könyv nagyon tetszett. Eleve egy számomra szimpatikus bagázs összekovácsolódását követhettük végig, ami nyilván sokat nyomott a latba, de persze a lényeg nem ez volt. Mert a lényeg a rejtélyes Kavach-ház volt. Bevallom (szerencsére) nem tudtam mire számítsak, és az agyam egy kicsit felturbózta a kezdeti sejtelmes hangulatot {{(nem tudom honnan szedtem, de azt hittem szellemekkel lesz teli a ház)}} és egy kicsit ráparáztam az elején, de aztán hamar átkapcsoltam egy másik vonalra.
Nagyon lekötöttek a történések. Izgalmas volt és feszültséggel teli, ahogy lépésről lépésre szembesülhettünk egy-egy rejtéllyel, és el nem tudtam képzelni mire fog kifutni az egész. Arra meg pláne nem számítottam, amire aztán kifutott. Nagyon meglepődtem, de nekem ez a meghökkentő irány is bejött. {{És bár az a biciklitúra kimondottan érdekes volt a távlati pontok bizarr torzulásaival, de abszolút értelmetlennek tartottam azt a kirándulást és csak az időt vette el a lényeges dolgoktól.}}
Jó volt, jó volt, még ilyet!!


Itt ​van ez a Peter Clines nevű muki, aki eddig sikertelenül próbált betörni a könyvpiacra, de úgy gondolta, hogy ha már maine-i gyerek ő is, nehogy már ne tudjon ő is írni egy jó könyvet, mint híres földije, S. K. mester! Ezért azt csinálta, hogy megnézte egymás után hatszor a {{Lost-ot}} nyolcszor a {{Twilight Zone-t}} , aztán elolvasta tizenkétszer a {{Rémkoppantókat}}, aztán harmincnyolcszor a {{Maple Street-i ház című novellát}}. Közben ejtőzött egyet {{elolvasta az összes Lovecraftot huszonegyszer}}, és kizárólag kikapcsolódásképpen {{bemagolta Nicola Tesla életét oda-vissza}}. Na, most már úgy érezte, kellőképpen felkészült arra, hogy megírja a 14-et. És tényleg! Sikerül! Őrült jó volt, na! #Egyébként meg nyugodtan megnyitogathatjátok a spoilereket, mert például én úgysem bírtam ki, hogy ráguglizzak Clines-ra, és hát vannak ott olyan spoileres képek, rá is jöttem, mi az ábra.#
Tehát horror-, sci-fi- és fantasydrukkereknek is ajánlom, mindenki talál majd benne fincsiségeket.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

61.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók