Csak ​azért sem gyűlöllek titeket

Émilie Beaumont - Colette David - Karácsonyi ​hagyományok a nagyvilágban
A ​karácsony az egyik legszebb ünnepünk, az öröm, a szeretet, a várakozás ünnepe, amikor az egész család együtt van. Ennek a gyönyörűen illusztrált könyvnek a segítségével a kisgyermek felfedezheti az ünnep eredetét, és megtudhatja, hogy milyen szokások alakultak ki megünneplésére a különböző országokban megismerheti a kis Jézus születésének bibliai történetét és a legendás alakokat: Szent Miklóst, Szent Lucát. A gyermek apró karácsonyfadíszek elkészítését is megtanulhatja, hogy ő maga is részt vehessen a fa és az ünnepi asztal díszítésében. Végül egy szép karácsonyi mesét és több szép karácsonyi dalt is megtalálhat a könyvben.

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Robert Merle - Madrapur
„Elkésett ​utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér - éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen... Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás... Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.”

Robert Masello - A ​Romanov-kereszt
Az ​Einstein-prófécia után itt az újabb misztikus történelmi thriller a 15 nyelvre lefordított amerikai bestseller szerzőtől, Robert Masello-tól. Frank Slater katonai járványügyi szakértőnek hadbíróság elé kell állnia, de a büntetése végrehajtása alól rejtélyes okokból felmentik. Nem sokkal később, olyan állásajánlatot kap, amelyet senki nem akart elfogadni. El kell utaznia egy kis szigetre Alaszka közelében, és fel kell derítenie egy életveszélyes jelenséget: az örök jég olvadásnak indult, és kivetette magából egy egész kolónia földi maradványait. A településnyi emberrel a rettegett spanyolnátha végzett 1918-ban és Franknek meg kell állapítania, hogy a maradványok hordozzák-e még a halálos vírust. A Romanov-kereszt egyszerre újabb teória a történelem egyik legnagyobb rejtélyéről, különös körülmények közt játszódó szerelmi történet, és lélegzetelállító thriller a természetfelettiről. „Ebben a lenyűgöző, humoros és hátborzongatóan természetfeletti thrillerben Robert Masello ügyes kézzel fonja egymásba az orosz uralkodócsalád halálának történetét egy új, világméretű influenzajárvány lehetőségével. Adjunk a keverékhez még egy falka vérszomjas farkast, néhány élőhalottat, egy vérfagyasztó befejezést, és egy magával ragadó, letehetetlen olvasmányt kapunk. A kifinomult próza és történetszövés folyamatosan biztosítja Masello helyét ennek a népszerű műfajnak a csúcsán.” - Publishers Weekly

Boris Vian - Tajtékos ​napok
Íme ​egy könyv az élet kegyetlen varázslatáról, melyet már több évtizede olvasunk újra és újra, titkon azt remélve, hogy e történetben minden baj csak átmeneti. A szemérmesen félszeg, szerelemre éhes Colin és a kedvesen egyszerű Chloé gátak nélkül beteljesülő kapcsolatának története Boris Vian tollából meghökkentő stílusban, üde frissességgel, pergő ritmusban születik meg. A világot önfeledten habzsoló pár szerelmi történetében az abszurditás humorával, kiapadhatatlanul változatos őrültségeivel támadja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit, úgy, hogy a meglepő szófordulatok, szinesztéziák és szürrealista helyzetek mögött azért mégiscsak az alapvető emberi érzések görgetik a szerelmi történet cselekményét. Az olvasó csodálkozó mosolya hamar lesz harsány nevetéssé, ami hirtelen az arcra fagy, mert a szerelmesek szertelen boldogságára váratlanul iszonyú csapást mér az ostoba végzet: a kivédhetetlen tragédia...

Albert Camus - A ​pestis
A ​mű a pestissel jelképezi -szimbolikus formában és meggyőzően- a fasizmus iszonyatát. Egy csendes kisvárosban pestisjárvány tör ki, s egyre inkább elhatalmasodva, egyre több embert legyilkolva hatalmába keríti a várost. A főhős, Rieux doktor, Camus leghíresebb korai esszéjének -Sziszüphosz mítosza- irodalmi megtestesülése, aki nem hajlandó tudomásul venni a vereséget, újra és újra lázad a könyörtelen sorssal szemben, s az emberi lét értelmét a küzdelemben keresi, mely bármennyire reménytelen is, az ember győzelmét képviselheti a vak végzettel szemben. A regény egyike a legnépszerűbb műveinek, a járvány teremtette sajátos világ kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb magatartásformák bemutatására.

Antoine de Saint-Exupéry - A ​kis herceg
A ​varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.

Albert Camus - Közöny ​/ A bukás
"Hinni ​akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennünk, mert csak így segíthetünk az embereken a bajban. Aki csak vonszolja az életét, és összeroppan a súlya alatt: senkin sem segíthet." (Albert Camus)

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
A ​monumentális balzaci életműnek, az Emberi színjátéknak a Goriot apó az egyik csúcspontja és fontos elágazási pontja. A több rétegű mű emlékezetes figurák sorsát tárja elénk. A francia forradalom utáni időszakban spekulációval meggazdagodott tésztagyáros, Goriot apó polgári körülmények között éli újra Lear király tragédiáját: a leányai szeretetéért küzdő, ezért mindent feláldozó, becsapott, kifosztott apa megrendítő pusztulását. A regény tulajdonképpeni hőse az életműven többször is felbukkanó Eugene Rastignac, aki becsületes, jószándékú fiatalemberként jön Dél-Franciaországból Párizsba, de karriervágya elszánt törtetővé formálja. A Bourbon-restauráció kora ez, amikor a főúri rend és a király visszahelyeztetett ugyan jogaiba, de ténylegesen már a pénzarisztokrácia van hatalmon. A pénz a legfőbb társadalmi mozgatóerő, ettől függ minden, még az érzelmek vonzása is. A regény nemcsak megrázó, felejthetetlen olvasmány, a "realizmus egyik legnagyobb diadala", hanem a marxizmus klasszikusai szerint, tudományos értékű mű is, melyet felhasználtak elméleti munkásságukban.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Anatole France - A ​vörös liliom
A ​vörös liliom France életművében szinte egyedülálló helyet foglal el. Talán épp ezért váltott ki már több mint egy fél évszázada oly sokoldalú és szenvedélyes vitákat. Vajon az író csupán egy túlfinomult szellemi életet élő szobrász és egy gyönyörű, boldogságot kereső asszony balvégzetű szenvedélyeinek történetét írja meg? Vagy több ennél: a múlt század végi társadalom, politika és művészeti áramlatok mesteri tükörképét? Ma már bizonyos: Kevés író eleveníti meg számunkra ilyen fölényes könnyedséggel a párizsi szalonokban hivalkodó "előkelő" társaságot. A nagy író, az emberek barátja és a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad. A Firenze kék ege alatt és a francia főváros nagyvilági környezetében szövődő szerelem csak még plasztikusabbá teszi Anatole France immár klasszikusá vált írását.

Martin Page - Elhülyülésem ​története
Antoine ​- aki már tizenegy éves korában olyan bölcs és cinikus volt, mint egy csapat öreg halász - huszonöt évesen elhatározza, hogy amortizálja nyomasztóan magas intelligencia szintjét. Az ígéretes bölcsész ennek érdekében precízen megtervezi az elhülyülés folyamatát. Először az alkoholizmussal próbálkozik, csakhogy az elmélet tökéletes elsajátítása után egy fél pohár sörtől toxikus állapotba kerül. Túlzottan érzékeny szervezetének ellenállása kórházba juttatja, ahol megismerkedik a szuicidok lelkivilágával. Be is iratkozik egy öngyilkossági tanfolyamra, elkerülendő az újabb kudarcokat, majd miután ez a projekt is befullad, felkeresi egykori gyermekorvosát, aki gyógyszeres kezeléssel asszisztál a butító kúrához. A kicsi piros antidepresszánsok olyan enerválttá teszik Antoine-t, hogy agya önállósodik, és minden külön értesítés nélkül leépíti magát. Barátai aggódva figyelik a történéseket, de hősünk meg sem áll az üresfejű pénzvilág poklainak kapujáig. Ám van visszaút, mert Párizsban és Martin Page "abszurd gyárában" ez is megtörténhet.

Albert Camus - A ​száműzetés és az ország
Kevés ​életmű volt nagyobb hatással a XX. század francia irodalmára - és ezen keresztül az európai közgondolkodásra -, mint az, amelyet rövid élete során Albert Camus (1913-1960) alkotott meg. Camus-nek nem kellenek "trükkök", külsőségek: szembeszökően szerves és természetes minden eleme, nyelvi dísze a dísztelenség, a belső súly adta erő; torkot szorongatóan sűrű atmoszféráit a végső egyszerűségig tisztult szenvedély teremti, azok az erős kötelékek, amelyek az embert tájhoz és emberhez köthetik: a hazaszeretet furcsa, megindítóan letisztult, magasrendű képletei, bizonyságául annak, hogy a haza a születés és a gyerekkor színhelye. Mert Camus az afrikaiak nagy írója: belőle a modern ember életérzése, a kor, a belső magány, számkivetettség és a boldog Ország utáni vágy franciául is, magyarul is "afrikai nyelven" szól. Hat novella van ebben a kötetben: változatos módon, de valamennyi az emberi magány termékeny feloldásáért való szűntelen küzdelmet ábrázolja, az Ország keresését, ahol a magány úgy oldódik fel, hogy összeolvad a többi magánnyal.

Louis-Ferdinand Céline - Utazás ​az éjszaka mélyére
Ez ​a könyv egy nagyon elhagyatott, minden viharnak kitett ember kalandozása szerte a világban és egy város homályos sikátoraiban. A szegény hős útközben sokat átkozódik. Ne kárhoztassuk ezért. Minden kifakadása jobban fáj neki, mint azoknak, akikre vonatkozik. Furcsa sündisznó, akinek a tüskéi az eleven szívét marcangolják. Mélyen francia könyv ez, egy elkallódott, félrecsúszott franciáról szóló könyv, amilyen százezerszám szaladgál Párizs aszfaltján. (Hevesi András)

Boris Vian - Blues ​egy fekete macskáért
A ​Boris Vian-életműsorozat e negyedik kötetébe olyan Vian-novellákat gyűjtöttek össze: melyek most jelennek meg először, eddig csak "több sebből vérző" fordításban jelentek meg, s ezért újra le kellett fordítani őket; korábban csak - ma már nehezen fellelhető - folyóiratokban vagy antológiákban jelentek meg.

Gaston Leroux - Az ​operaház fantomja
"Az ​operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és a ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye. Bizony hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak." Így kezdi világhírű regényért Gaston Leroux, a francia krimi század eleji nagy klasszikusa, aki az "igazi" irodalom olyan nagyságait mondhatta rajongó barátainak, mint Apollinaire vagy Éluard, és akinek hatvan (!) kötetét ma már a _posztmodern_ előképeit is újra felfedező rácsodálkozással szokás emlegetni.

Marguerite Duras - A ​szerető
Néhány ​éve az egyik francia könyvkiadó azzal bízta meg a Naphosszat a fákon, az Oroszlánszáj és több más sikeres könyv íróját, hogy írjon magyarázó szöveget fiatalkori fényképeihez. Végül mégsem igazi képaláírásokból született meg a könyv: az írónő emlékezete "hívta elő" azt a sosem volt fényképet, amely albumbeli fotóknál is élesebben örökít meg egy pillanatot. Az emlékképbe az vésődött bele, hogy Marguerite Duras tizenöt és fél éves korában a saigoni kompon megismerkedett egy nála tíz évvel idősebb, dúsgazdag kínai férfival... Az első szeretővel való szeretetlen-szenvedélyes viszonyáról, a családi tűzfészekről, a 20-as, 30-as évek Indokínájáról szól a regény, amely az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere volt Franciaországban: több mint másfél millió példányban kelt el, és 1984-ben elnyerte a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t.

Boris Vian - Szívtépő
A ​filozófusok már évezredek óta töprengenek az emberi lét alapkérdésein. Kik vagyunk? Mi dolgunk a világban? Vajon volt-e Ádámnak köldöke? E regény - a Cartaphilus Kiadó Vian-életműsorozatának egyik első kötete (a two in one Vian-Sullivanhez méltó ötletnek gondoltuk ugyanis, hogy rögtön két 'első kötettel' indítsuk útjára a sorozatot) - másféle kérdéseket vet fel, melyek talán nem ennyire filozófikusak, de ezekre legalább választ kapunk. Miért jobb a kék színű meztelen csiga, mint a sárga? Hogyan kerül egy ágyba a karácsony, egy ószövetségi próféta és egy Citroen? Rendjén való-e, hogy egy pszichiáternek rossz a lelkiismerete? Miért nem kedvelik a cselédlányok a misszionáriuspózt? Hol húzódik a szeretet az önzéstől, a szülői gondoskodást a foglárkodástól elválasztó határ? És van-e határa az emberi kegyetlenségnek? Boris Vian e szívszorítóan komor, ám a rá jellemző fekete humorral és nyelvi játékokkal színezett regénye azoknak sem fog csalódást okozni, akik arra kíváncsiak, hogy hova vezet a teljes körű pszichoanalízis, és hogy mivel tölti szabad idejét egy patkolókovács. Azt, hogy 'a templom nem locsológép', már eddig is sejtettük, és a magunk részéről azon sem csodálkozunk különösebben, hogy Isten magasról lesajnálja a baltacímet. De azt, hogy hagyta lemészárolni a fákat, keresztre feszíteni a lovat (előzőleg pedig meghalni Chloét), sosem fogjuk megbocsátani neki.

Robert Merle - Csikóéveink
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő regényfolyam második kötetében a főhős, a jóvágású, eszes, bátor, szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac és balkézről való szépséges öccse, akinek látása ugyancsak megdobogtatja a női szíveket, Montpellier híres egyetemére mennek tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. A délfrancia város színes forgatagában, ahol sok-sok veszélyes kaland és még több „veszedelmes", ám gyönyörteljes viszony vár hőseinkre, világhírű tudósok és orgyilkosok jönnek-mennek, vad tivornyák és poétikus vagy éppen kísérteties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben titkon anatómiát tanulnak, miközben folyik tovább a Franciaországot megosztó áldatlan testvérharc, buzgó pápisták és derék kálvinisták gyilkolják egymást. Pierre-nek és Samsonnak, valamint az olvasónak bőven kijut hát az izgalmakból, váratlan fordulatokból, hátborzongató élményekből és szenvedélyes érzésekből e kalandregénynek is beillő, ám sokrétű és pontos történelmi ismeretek birtokában és biztos mesterségbeli tudással megírt, sodró lendületü műben.

Stendhal - A ​pármai kolostor
Stendhalnak, ​aki a Vörös és feketével kezdte regényírói pályáját, A pármai kolostor öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de e kevesek közt nagy vetélytársa, Balzac, így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, amelynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" "A pármai kolostor mindenekelőtt a tizenkilencedik század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a szent Szövetség, Európa akkori Atlanti Paktuma korában" - írta róla legutóbb Aragon. A Pármai kolostorban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leleplező kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról. Stendhalnak ezt a regényét is Illés Endre fordítói művészete hozza közel a magyar olvasóhoz.