Zrínyi ​Ilona

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Breszt Borisz - Divényi ​történet
Hatvan ​városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Bárány Tamás - Rákóczi ​zászlai
Az ​író új kiadásban megjelenő, népszerű történelmi regénye abban különbözik a Rákóczi-szabadságharc sok más szépirodalmi feldolgozásától, hogy szerencsés kézzel megválasztott két főhőse sorsán keresztül az egész Rákóczi-korról kitűnő áttekintés nyújt. Almássy Pál földbirtokos nemes két nevelt fia, Majos János és Majos Kristóf más-más utat futnak meg, de mindkettejük sorsa igen jellemző a korra, és sokak életútjával párhuzamos. János a nép igaz ügye és a fejedelem személye iránti következetes hűség jegyében harcolja végig ezt a szabadságharcot, még a számüzetésbe is követi Rákóczi Ferencet. Kristóf élete pedig annak tükre, mikor hogyan áll a nemzeti felkelés ügye: lelkesedése, vakmerősége, csüggedései s végül árulása mögött is mindig személyes érdekek bújnak meg, "áldozatait" is a várható "eredményhez" szabja. A történet nagyobbik felében János életét követi nyomon az író, Esze Tamás zászlóbontásától kezdve látjuk a kor nagy csatáit, megismerkedünk a vezérekkel, tisztekkel, közkatonákkal, és megtanuljuk tisztelni a szabadságért fegyvert ragadó népet.

Bárány Tamás - A ​világ közepe
Az ​apródruhába öltözött Mátyás, az ifjú király egyszerűen kereket old csókakői vadászkastélyából, amikor hírét veszi, hogy immár a második hercegkisasszony tart arrafelé, nyilvánvalóan házassági szándékkal. Gábor nevű kancellárja kíséretében Mátyás elvetődik Gyevibe, és haragra gerjed, amikor a helyi bírót éktelen talpnyaló rigmusokkal köszönti a falu népe. Mátyás meg is mondja a magáét, mire a bíró tömlőcbe csukatja, ahol Kinizsi Pállal találkozik, aki hasonló okból senyved ott. Hogy s mint végződik a "legénynézőbe" jött hercekisasszonyok csókakői találkozása, s hogyan szolgáltat igazságot az ifjú király? Erről szól ez a kedves, szórakoztató történet.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író, hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Dékány András - Kossuth ​Lajos tengerésze
Megint ​a tengeren és megint a vitorlák világában - ezúttal azonban jó száz évvel ezelőtti történet kerekedik Dékány András regényének lapjain. A magyar szabadságharc seregének - kevesen tudják - volt ugyanis egy valóságos tengeri hajója is . A tervbe vett, de soha meg nem valósult magyar tengeri flotta első egysége lett volna ez a hajó. Parancsnoka pedig - a regény főhőse - Monostory Balázs főhadnagy, aki a szabadságharc baljós fordulatai idején megszökteti vitorlását, hogy külön parancs, felsőbb jóváhagyás nélkül nekivágjon a tengereknek . A Kossuth Lajos tengerésze mindvégig izgalmas, fordulatos regény, amely méltóképpen sorakozik a szerző kalandos-hajós regényeihez.

Kemény István - Kedves ​Ismeretlen
A ​Kedves Ismeretlen nevelődési regény: Krizsán Tamás története, azaz bukdácsolása a gyerekkorból az ifjúságig. Az élet díszlete ugyan kisszerű, egy Budapest környéki település se város se falu világa, de a célja annál nagyobb: Tamás családjának minden tagja az élet végső értelmét keresi, így jó fiúként ő sem tehet mást, mint hogy követi a családi hagyományt, és a maga egyszerű módján nekivág az Ismeretlennek. Kemény István új könyve kalandregény is. Tamás próbálja megismerni a világot és az embereket, de akármilyen naiv, hamar rá kell jönnie, hogy az emberek minden lehetséges alkalmat kihasználnak, hogy félreértsék egymást. A Kedves Ismeretlen olvasható történelmi regényként is: Magyarország elmúlt négy-öt évtizedéről is szól egy olyan nemzedék szemszögéből, amelyik felnőtt fejjel élte át az úgynevezett szocializmus összeomlását, miközben sírt, nevetett, szeretett, vagyis megtalálta élete értelmét.

Rónaszegi Miklós - Hínáros ​tenger
E ​név: Kolumbusz Kristóf - már évszázadok óta fogalom. E dátum: 1492 - újkori történelmünk fordulópontja. A hajó: A Santa Maria - a felfedezések történtének legbüszkébb vitorlása. A genovai hajós azzal a céllal vágott az ismeretlen nyugati óceánnak, hogy - történelemben először - megkerülje a Földet, és Indiába jusson. Lankadatlan érdeklődéssel figyeljük néhány figuráinak életét, akiket számtalan kalandon átvergődve, megmerülve a gyilkos indulatok, szerelemes szenvedélyek, nagyratörő álmok és rettentő csalódások "hínáros tengerébe" végül is a Santa Marián hoz össze sorsuk, s legyűrve félelmüket, leszámolva már-már életükkel is, nekivágnak a hajós mendemondák hínáros tengerének, a szörnyekkel teli ismeretlen óceánnak. A középkori Spanyolország káprázatos forgatagos képét vetíti elénk a szerző, s miközben végigvezet bennünket az egyetemek termein, a pestises falvakon, a bikaviadalok arénáin, a spanyol falvak és kikötők kocsmáin - észre sem vesszük, hogy a hajó emlékezetünkbe vésődött igazán: a Santa Maria, a nagy dátum, 1492 és a merész admirális Kolumbusz Kristóf alakja.

Kertész Erzsébet - Szendrey ​Júlia
Kertész ​Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Száva István - Az ​istennő kegyeltje
Pallasz ​Athéne, a tudományok és művészetek istennője senkit sem tüntetett ki annyira kegyeivel, mint Periklészt, aki sem művész, sem tudós nem volt, mégis többet tett a művészetekért és tudományokért bárkinél. Az istennő szent városának, Athénnak Periklész a legnagyobb államférfija. Az ő korszaka nemcsak Athénnak, nemcsak az egész emberiségnek egyik kimagasló virágkora, hanem máig is az egész embeiség kimagasló időszaka. Befelé az ókor legtökéletesebb demokráciáját, kifelé egy óriási birodalom hatalmát építi ki Periklész Athénból, mindezen felül mintaképet állít az egész hellén világ elé, hogy megtanítsa az élet szépségeire és a szépségek élvezetére. Periklész csak annyit kér az istennőtől, hogy városa Athén, a maga korában Hellász tanítómestere legyen. Hogyan lett azzá, milyen volt az élet ebben az ókori világvárosban és az ókori világbirodalomban - erről szól Száva István új könyve.

Szántó György - Az ​Alapiak kincse
Szántó ​György legnépszerűbb ifjúsági regénye a török hódítás elleni harcok egyik leghősibb mozzanatát: Szigetvár védelmét örökli meg. A regényben szereplő családnak két ága van: a gazdag Alapyak és a zsellérsorba süllyedt, szegény Alapiak. Mindkét család féltve őrzi címeres kutyabőrét, pedig hosszú ideig nem is sejtik, hogy az egyik pergamenre rá van rajzolva a családi kincsek rejtekhelye. Hosszú és izgalmas versenyfutás folyik a titokzatos tervrajzért, az ország helyzete ezalatt egyre rosszabbodik, a török már Szigetvárt fenyegeti. A kincs egyre fontosabb nemcsak a gazdag Alapy családnak de még Zrínyi Miklósnak, Szigetvár kapitányának is: kitelne belőle az erődítés teljes költsége. A kincskeresés kalandjai közben megismerjük a kor sok fontos alakját, nemcsak magyarokat és horvátokat, hanem törököket és császáriakat is. Maguk az események pedig egyre inkább az ország sorsa körül forognak. A legfontosabb feladat most: Szigetvár védelme és a várral együtt a haza oltalmazása. A regény második fele Szigetvár védelmének történelmi hűségű, izgalmas rajza.

Fekete István - A ​koppányi aga testamentuma
„Az ​öt török vitéz megállt a magyar csapat előtt. A magyarok meglobogtatták süvegüket, és helyet adtak a törököknek, akik gyönyörködve nézték a magyar vitézek lovait. Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.” Különös párviadallal kezdődik Fekete István népszerű történelmi regénye: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy lányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondjaiba. Fekete István romantikus, kalandos történetéből megismerhetjük a török hódoltság korát, a végvári harcok veszélyekkel teli, izgalmas hétköznapjait. Fekete István első regényét - amely 1937-ben megnyerte az Országos Gárdonyi Társaság regénypályázatát - most a Móra Kiadó felújított formában adja közre.

Benkő László - A ​megszerzett föld
A ​regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéről nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyővé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletről szorongatott besenyők a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ő már mindkét nép szemében.

Gáspár Ferenc - A ​strucc halála
A ​STRUCC VÉRE és A STRUCC TERJESZKEDIK kötetek folytatásában a bravúros írói technika még fokozódik, sodró lendületbe hozza az eseményeket. Johnny a jelenben, középkori énje a múltban szerelmes egy Klára nevű leányzóba. mindeközben, szinte hihetetlen, de történelmi ismeretekre teszünk szert.

Révay József - Aranygyűrű
Az ​ókor tudós népszerűsítője ezúttal a 12-16 éves leányok számára varázsolja elővé az antik világot. Egy előkelő családból származó kislány, Platorinus római kormányzó Polla nevű leányának életét, férjhezadásának történetét ismerjük meg ebből az eleven sodrú, érdekes alakokat szerepeltető és színes környezetben játszódó regényből. A felvilágosult, határozott akaratú Polla szembe kerül apjával, aki egy hozományvadász piperkőccel jegyzi el tizennegyedik életévébe lépő - tehát eladósorba jutott - leányát. A leányka állhatatosságával és okosságával végül győzedelmeskedik: Pudens, a költő felesége lesz, akikhez az első szerelem rózsás kötelékei fűzik.

Gáspár Ferenc - A ​strucc vére
A ​Johnny Fortunate kalandjai sorozat bravúros időutazásokkal a magyar középkor fantasztikus és egyben kegyetlen eseményeit láttatja Johnny személyén keresztül. Johnny New Yorkban lakik egy soknemzetiségű környezetben, és különleges szálak fűzik a magyar nagypapájához: az ő segítségével jut el álmában, fantáziájában, néha a misztikum által a középkorba. A strucc vére kötetben Johnny időutazásai során Nagy Lajos királlyal ismerkedik meg, találkozik Toldi Miklóssal és a gonosz Artus Bernáttal, szemlélője lesz a csatáknak, a pestisjárvány terjedésének, aktív résztvevője az eseményeknek, még az élete is veszélybe kerül... Mindeközben Johnny a szürke és átlagos kisdiákból az iskola egyik legnépszerűbb alakjává válik...

Kertész Erzsébet - Csipkebolt ​Brüsszelben
Podmaniczky ​Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.