A Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá.
A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem “úrfi” küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét…
Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.
Értékelések 5.0/5 - 1 értékelés alapján
Kapcsolódó könyvek
Buket Uzuner - Hosszú Fehér Felhő
1915 februárja és 1916 januárja között zajlott a Gallipoli-félsziget ostroma, mely során a török sereg sikeresen megvédte a Dardanellák-szorost a francia-brit hadsereggel szemben. A regény cselekményideje 2000-ben indul, ekkor érkezik egy új-zélandi nő Gallipoliba, hogy a csatában elhunyt dédnagyapja sírját megkeresse. A kötet emléket állít a 100 éve Gallipolinál elesett katonáknak.
Nasira Güzelik - Erotika és intrika
Hürrem, aki a leánya, Mihrimah esküvőjén idézi föl két évtized könnyekkel, szenvedéssel, anyai boldogsággal és szenvedélyes szerelemmel kísért történetét, új célt tűz maga elé: kivívja a hárem tiszteletét, és eléri, hogy a palota, sőt az egész világ megbecsülje, és fölnézzen rá. Kemény páncéllal kell fölvérteznie lelkét, hiszen immár nem csupán önmagát kell megvédenie a belső intrikáktól, hanem a gyermekeit is, és őriznie kell Szulejmán szerelmét, akit az asszony rosszakarói újra meg újra kísértésbe hoznak.
Hatice nőül megy a nagyvezérré kineveztetett tehetséges, ámde számító Ibrahimhoz, aki Hürrem ádáz ellensége, ezért rá aligha számíthat többé. Új szövetségest kell hát keresnie. A janicsárlázadás idején Sebold von Pibrach menti meg az álruhás asszony életét a piacon. A Magyarországról elhurcolt férfi egyre fontosabb szerepet tölt be tolmácsként és történetíróként a császári udvarban, s a magyar férfihoz fűződő barátsága révén Hürremnek eszébe jut a Borbálának tett ígérete, hogy megkeresi a kisfiát…
Mindeközben Szulejmán arra készül, hogy az Oszmán Birodalom a területeihez csatoljon és uralma alá hajtson minden olyan földet, amelyet a Habsburgok és a pápa birtokol. Ehhez először Budának kell behódolnia.
Elif Shafak - Az építészinas
A modern Seherezádé, a legnépszerűbb török írónő legújabb története - egy kisfiúról, aki tizenkét évesen elefánthajcsárnak kerül a híres és hírhedt Hürrem szultána udvarába.
"- Mondd meg nekem, mi lenne a megfelelő ajándék egy olyan embernek, akinek mindene megvan?
- Egy elefánt, nagyságos uram. A Föld legnagyobb állata."
A helyszín Isztambul, az időpont a tizenhatodik század. Tizenéves potyautas érkezik hajón a városba, különleges ajándékot hoz Szulejmán szultánnak. A kisfiúnak nincs senkije és semmije, csak Csota, a ritka és értékes fehér elefánt, amelyet a szeráj, vagyis a palota állatkertjébe szántak. Így kezdődik a kis Dzsihán eposzi léptékű története, amelynek során egyszerű szolgából a szultáni udvar előkelőségei közé emelkedik. Megismerkedik ármánykodó udvaroncokkal és hamis barátokkal, vándorcigányokkal, állatszelídítőkkel és a gyönyörű, pajkos Mihrimah hercegnővel. Csota hátán eljut az Oszmán Birodalom legtávolabbi sarkaiba, és ott lesz Szigetvár ostrománál.
Egy napon felfigyel rá a szultán főépítésze, Szinán mester, és ez a véletlen találkozás nagyot fordít Dzsihán sorsán.
Az építészinas színpompás kaleidoszkóp, benne vannak az Oszmán Birodalom illatai, hangjai, csodái és mindenféle lakói abból az időből, amikor a nyüzsgő Isztambul volt a világ közepe. Elif Shafak lebilincselő, egzotikus meséje rabul ejti az Olvasót, és nem ereszti el a legutolsó oldalig.
Demet Altınyeleklioğlu - Ibrahim és Hatidzse
Egy sorscsapások után újjászülető hercegnő és egy nagyravágyástól elvakult szadrazam. A végzet egymás karjaiba sodorja őket.
Egyikőjük az egyetlen leánya Javuz Szelim szultánnak, kinek haragja élesebb a kardnál s dühe felér ezer halállal; és Hafsza szultánának, kinek bölcs tanácsai segítik a túlélést a veszélyekkel teli palotában. Ő a leendő szultán, Szulejmán húga. Hatidzse szultána. Álmaiban azonban ő az ókori Iránt uraló Tomirisz királynő.
Másikuk egy nagyra törő ábrándokat dédelgető rabszolga, akit gyermekkorában kalózok szakítottak el a családjától. Képességeinek és szerencséjének köszönhetően egy özvegy szeretőjéből és borászatának igazgatójából csakhamar Szulejmán legbizalmasabb barátjává válik. S egyúttal a szultán ágyasaként a trónra áhítozó Hürrem legádázabb riválisává lesz. Pargali Ibrahim. Képzeletében pedig ő a makedón hódító, Nagy Sándor.
Az élet szörnyű megpróbáltatási csak az ellenszenv tüzét hagyják lángra lobbanni szívükben. Hatidzse a lelkében tátongó űrt igyekszik kitölteni, melyet egy sose volt boldog fiatalság és egy elveszett románc fájdalma okoz. Ibrahim egy rettenetes titkot hordozva egy csodáért fohászkodik, hogy beteljesíthesse bosszúját.
S egy napon találkozott az ösvényük. Ám a szikra, melyről úgy hitték, hamar kialszik, hatalmas lángokkal égett, s bár szívüket hamuvá porlasztotta, megváltoztatták a birodalom történelmének menetét.
Nasira Güzelik - Hárem és szerelem
1519. Rokszolána egy kis lengyel település szülötte, apjából, a helyi paptól szigorú nevelésben részesül. Egy nap a portyázó török seregek kegyetlenül lemészárolják a szeretteit, őt pedig magukkal hurcolják az ismeretlenbe. A vörös hajú, hófehér bőrű, feltűnően szép szűzlányt Isztambulba viszik, egyenesen a szulátn szerájába, hogy kitanulja mindazt, amit egy háremhölgynek tudnia kell.
Az Oszmán Birodalom teljes harci készültségben áll, a fiatal és karizmatikus Szulejmán új haditervet eszel ki a magyarok ellen, miközben az egzotikus szépség saját szabadulása reményében elcsavarja az uralkodó fejét. Amire sem a szultán, sem pedig a rabnő nem számít, az a kettőjük között fellobbanó olthatatlan szerelem, ami felperzseli mindazt, ami az útjában áll, és áthág minden törvényt. Udvari intrika, csalás és bosszú, szenvedély és politika - Nasira Güzelik első regénye filmvászonra kívánkozik.
Akif Pirinçci - Francis
A város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója ő. Aki számít, az mind ismeri. Csak az emberek nincsenek tisztában a ténnyel, hogy egy ilyen csúcsszuperintelligens bűnüldöző él közöttük. Francis ugyanis egy macska.
A bársonyos tappancsú, de felettébb nagypofájú és a filozofálástól sem visszariadó nyomozó fölött váratlanul összacsapnak az élet hullámai, ezért úgy dönt, hogy sürgősen vidékre költözik. Nem számít arra, hogy ott is egy iszonyatos bűnténysorozat nyomaira bukkan. Mert a macskák népe jogosan retteg. Gyilkos bestiák tombolnak közöttük.
Pedig Francis milyen sokat álmodozott arról, hogy a természet lágy ölén, a csodálatos vidéki környezetben meghitt, álomittas órák várhatnak rá. A valóság azonban mintha csak zöldre mázolt hullámvasúttá változott volna. A sűrű erdők homályából könyörtelen gyilkosok lesik. Nagyobbak, erősebbek, vérszomjasabbak nála. Ráadásul senkiben sem bízhat meg. Mindenütt holttestek hevernek, és még az erdő tündéri szépségű, csábító úrnői is igencsak gyanúsan viselkednek. És persze az őrült tudós és a Fekete Lovag sem teszi egyszerűbbé a nyomozó dolgát.
Miért van műholdvevő antenna a boszorkány háza mellett? Mi okból figyeli a Bárka-projekt műholdja az erdőt? Ki bérelt fel egy távcsöves puskás merénylőt Francis likvidálására? Kegyetlen versenyfutás kezdődik, melynek tétje az élet.
De mi van akkor, ha a halál bírja tovább szusszal?
A török származású német szerzőt az ismeretlenségből repítette a világhírig Felidák című sorozata, melyet eddig 17 nyelvre fordítottak le, sőt animációs film is készült belőle.
,,Az év talán legizgalmasabb bűnügyi regénye."
- Stern
BÁRSONYTALPON OSON A VILÁG LEGJOBB NYOMOZÓJA
Orhan Pamuk - Furcsaság a fejemben
A Furcsaság a fejemben szerelmi történet, ugyanakkor modern eposz is. Orhan Pamuk hat évig dolgozott a regényen, amelyben a bozaárus Mevlutnak és három éven keresztül szerelmes levelekkel ostromolt kedvesének isztambuli életét meséli el.
Mevlut 1969 és 2012 között több mint negyven éven át árult joghurtot, bozát és piláfot Isztambul utcáin, volt parkolóőr és sok minden más. Figyelte, hogyan telnek meg az utcák a különféle emberekkel, hogyan rombolják le és építik újjá a város nagy részét. Látja az Anatóliából érkezőket és a meggazdagodókat; ugyanakkor tanúja az ország átalakulásának, a politikai csatározásoknak és puccsoknak. Az különbözteti meg másoktól, hogy érdekli, milyen furcsaság van a fejében. Soha nem tesz le arról, hogy téli estéken bozát árusítson, és a kedvesének kilétén gondolkozzon.
Az ember szándéka vagy a sors a fontosabb a szerelemben? Tőlünk függ, hogy boldogok avagy boldogtalanok leszünk, vagy tőlünk függetlenek a velünk megtörténő események? Miközben a Furcsaság a fejemben ezekre a kérdésekre keresi a választ, a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, a nők otthoni kiszolgáltatottságáról és haragvásairól is képet ad.
Nigar Güzelik - Hárem és szerelem
Egy férfi és egy nő.
A férfi huszonhat éves, szelíd szívű költő, ám amikor a sors egy birodalom élére állítja, erős kézzel, ellenségeit kegyetlenül eltiporva világuralomra tör. Egyetlen gyönge pontja: a nő.
A nő tizenhét esztendős, akár egy betöretlen, pompás csikó. Testileg és lelkileg a férfi rabszolgája. Két gyöngéje van: a férfi és a hatalom.
Szenvedélyes, parázsló szerelmük minden próbát kiáll.
Nâzım Hikmet - Romantika
Tiszta szívvel, egész hittel, lendülettel élni és lelkesedni - ez a romantika. Tavaszi lángolással megismerni az első szerelem édességét és keserűségét - ez a romantika. Búcsút mondani a szeretőnek, a szerelemnek, és elindulni, ha szólít a haza, a kötelesség, várnak a társak - ez a romantika. Vállalni a nehéz munkát, kockázatot, betegséget és üldöztetést - ez a romantika. És mindig készen állni a halálra, és tudni, hogy miért - ez a romantika.
Nâzım Hikmet regényének cselekménye a huszas évek derekán indul; a történet köré az emlékezések fonala gomolyodik. Élő történelem és mély emberi hitvallás ez, amely nagy írói műveltséggel és mértéktartással párosul.
Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, Szulejmán asszonya
A lebilincselő első kötet, Hürrem, Szulejmán ágyasa után végre itt van az izgalmas folytatás, melyben rendkívül felgyorsulnak az események. Ezúttal a visszaemlékezések helyett a cselekményekre helyeződik a hangsúly, s ahogyan az alcím is sugallja, valóban veszedelmes évek következnek.
Hürrem, aki teljesen elcsavarta Szulejmán szultán fejét, továbbra sem nyugodhat meg, hiszen valaki mindig veszélyezteti a saját vagy családja életét, s még egy gyermekkori románc is a feje tetejére állítja a helyzetet. Családja pedig napról napra gyarapszik, több fiúnak és egy lánynak is életet ad időközben. Ezáltal is igyekszik megtartani és lehetőleg megerősíteni a befolyását a palotában. Ennek érdekében mindenre képes, a sejhüliszlám manipulálását is beleértve, amivel eléri, hogy muszlimmá válhasson. Így Szulejmánnak sem hagy más választást, minthogy feleségül vegye őt.
Több korábbi szereplővel is újra találkozhatunk. Ibrahim, aki szadrazamként és a szultán húgának, Hatidzsének férjeként Szulejmán után a birodalom leghatalmasabb férfijává válik, nem adja fel a harcot egykönnyen. Hürrem eszén azonban még ő sem képes túljárni... Hürrem Iszkender pasával szövetkezik Ibrahim ellen, akit cselszövéseik révén sikeresen távol tudnak tartani a palotától.
Gülbaharról sem szabad megfeledkezni, aki Hürremhez hasonlóan fiát igyekszik a trónra ültetni. Hürrem visszahívatja őt Isztambulba, hogy Szulejmán összes fiát körülmetéltesse, ez azonban váratlan gondokat zúdíthat még a fejére...
Természetesen segítségből sincsen hiány. Tacsam Nojan ismét visszatér Hürrem mellé, ezúttal kémként. Dzsáfer, aki felnőve a rejtélyes Tacsam erejével is vetekszik már, Hürremért még az életét is feláldozná.
Mindezek mellett tanúi lehetünk a következő generáció örökösödési harcainak, több külföldi hadjáratnak, számtalan tragédiának és örömteli eseménynek egyaránt. Hogyan végződik majd Hürrem sorsa, amit többen is megjósolni véltek? Eléri-e azt, amire mindennél, még az életénél is jobban vágyik? Ezekre választ kapva nem csupán a népszerű TV sorozat rajongóit, hanem minden olvasót biztosan elámít majd Hürrem küzdelme a hatalomért és a családja túléléséért.
Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, Szulejmán ágyasa
Szulejmán, és a szépségéről, intrikáiról hírhedt Hürrem szultána szenvedélyes kapcsolatán keresztül megismerhetjük az Oszmán Birodalom fénykorát és a szultáni hárem birodalomformáló szerepét. Kettejük szerelme mellett bepillantást nyerünk a háremhölgyek, az agák és a nagyvezír hatalmi harcába, és a szultáni család szenvedéllyel, gyűlölettel és cselszövéssel átitatott mindennapjaiba.
Elif Shafak - A bolhapalota
A szeretet nem jön mindig erőfeszítés nélkül, néha csak később érik meg, fokozatosan nő cseppenként, ahogy az idő múlik.
Isztambulban, a Cabal utcában áll a valaha jobb időket látott Bonbonpalota. Történetünk idején az utcát ellepi a szemét, a környékről ugyanis mindenki a Bonbonpalota melletti kert falához hordja a hulladékát. A lakásokban elviselhetetlen bűz terjeng, és mindent elárasztanak a bogarak, csótányok, tetvek, bolhák. Különös emberek lakják a bolhapalotát: az alkoholista egyetemi tanár, aki válása után harsány barátnője vállán lel vigaszt; a meleg ikerpár, Celal és Cemal, akiket gyermekkorukban elválasztottak egymástól, de felnőttként közös fodrászszalont nyitottak. Szintén a ház lakója Keménydió Metin és FeleségeNágya, akit a szinkronszínész Metin folyamatosan megaláz; az Égszínkék Szerető, aki nem tud mit kezdeni az élet nehézségeivel. Itt él még az idős gyűjtögető, Madame Néni, Higiénia Tijen, akinek kislánya tetves lesz, a kábítószerfüggő Sidar és kutyája, Gaba, az iskolás Muhammet és szülei, a cseppet sem mindennapi Lobbanékonytermészetűfi család, és persze Hadzsi Hadzsi, aki dzsinnekkel teli különös mesékkel traktálja az unokáit, őrületbe kergetve ezzel a menyét.
E közösség életét bolygatja fel egy különös felirat, amely egyik reggel a kertfalon jelenik meg...
Levent Mete - Rika agyában
A Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra; az egyéni és társadalmi erőszak hatásait; a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtalanságára.
Hakan Günday - Kevés
Két kiskamasz, egy lány és egy fiú sorsát kísérhetjük végig a fiatal török szerző regényében. Mindketten tizenegy évesek a történet elején, és súlyos kínok árán próbálnak szabadulni kiszolgáltatott élethelyzetükből. A lányt férjhez adják egy gazdag és befolyásos ember fiához, aki magával viszi Londonba. Huszonnyolc éves férje sorozatosan megveri és megerőszakolja, majd hamarosan alámerül a BDSM és a kábítószer világába. A vele egykorú fiút eközben az isztambuli alvilág szippantja magába. Ám Hakan Günday megrázó könyvének a hősei nem adják föl a reményt, hogy egyszer majd a saját kezükbe vehetik a sorsuk irányítását.
Hakan Günday török író, 1976-ban született Rodoszon, tanulmányait Törökországban és Brüsszelben végezte. Regényeket és színdarabokat ír. 2000 óta hét regénye jelent meg, ezek sorában a Kevés 2011-ben látott napvilágot.
Elif Shafak - Becsület
Elif Shafak legújabb keletinyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen. Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni - a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát.
Az isztambuli fattyú, a Szerelem és A város tükrei szerzője a legolvasottabb női író Törökországban. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Isztambulban és Londonban él, férjével két gyermeket nevelnek.
Tuna Kiremitçi - Minden ima az égbe száll
Két nő. Két generáció. Csak a nyelvük közös.
A titokzatos múltú Madame Rosella, az idős német asszony újsághirdetés útján találkozik a fiatal török egyetemistával, Pelinnel, aki a társalkodónője lesz. Kettőjük egyre mélyülő, a régi sebeket is feltépő, intrikákról, szerelemekről, politikáról és történelemről szóló beszélgetéseiből áll össze ez a különleges, párbeszédes formában megírt regény, mely a szereplők formálódó barátságán keresztül Isztambul múltját és jelenét egyaránt feltárja.
Tuna Kiremitçi 1973-ban született a törökországi Eskisehirben. Első regénye 2002-ben jelent meg, és rögtön komoly kritikai visszhangot váltott ki. Humorral átitatott melankolikus írásai hétköznapi emberek tragédiáit, modern török nők és férfiak kapcsolati buktatóit, valamint az idős korral járó nehézségeket mutatják be férfias érzékenységgel.
Yaşar Kemal - Az Ararát legendája
Az egyik legnépszerűbb, Nobel-díjra is többször jelölt török író, Yasar Kemal tündéri szépségű könyve az örök szerelemnek állít emléket. A mitikus Araráton egy elkóborolt paripa a múlt ködébe vesző hagyományt éleszt újjá, mely miatt a dacos és büszke hegyi kurdok szembekerülnek az oszmán birodalmat képviselő pasával. A pásztor főhős balladisztikus románca a pasa lányával, és a sok szálon bonyolódó történet sajátságos varázst hordoz magában, betekintést nyújtva a kaukázusi népek világába is.
Oya Baydar - Macskakaparás
Ki ne szeretné tudni, mi jár a macskák fejében? Hogyan szeretnek, veszekednek vagy beszélgetnek egymással, és főleg mit gondolnak rólunk, emberekről? Oya Baydar varázslatos regénye az ő világukba nyújt bepillantást egy maroknyi macska történetén keresztül, akik a gazdáik ruháiba rejtett szagleveleken keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Megbeszélnivaló pedig bőven akad, hiszen gazdáik az 1980-as katonai puccs után Nyugat-Európába menekült baloldali török értelmiségiek, akik a 90-es évek elején tehetetlenül nézik a szocializmus bukását, átértékelve mindazt, amiben fiatalon annyira hittek. Sokan az új Törökországba való hazatérésen töprengenek, és persze azon, hogy új életükbe magukkal vigyék-e a macskáikat... - Oya Baydar 1940-ben született Isztambulban. Fiatal korától kezdve résztvevője a törökországi munkásmozgalomnak,egyetemfoglalásoknak és tüntetéseknek. Az 1980-as katonai puccs idején Németországba szökik, ahol tizenkét éves kinttartózkodása során közeli tanúja lesz a szocialista rendszerek összeomlásának. 1992-ben tér vissza Törökországba, ahol továbbra is aktív politikai szerepet vállal. Öt regény, egy elbeszéléskötet és számos újságcikk szerzője, Törökország egyik legnépszerűbb és legelismertebb írója.
Mario Levi - Isztambul tündérmese volt
A regény három generáció történetét mondja el: az Isztambulba érkezőkét, az Európa és Ázsia határán élőkét és a tovább vándorlókét, akik Budapesttől Párizson át a Harvard Egyetemig a világ minden táján megfordulnak. A szabó dédapától a ma élőkig Levi összegyűjti az egykori Isztambul diaszpórájának valamennyi elveszett életét, a kispolgárokat, a kézműveseket, a kereskedőket és tudósokat, hogy egy örökké ragyogó világváros burjánzó gazdagságát tárja az olvasók elé.
Reşat Nuri Güntekin - Madárka
Egy árva kislány, Madárka, a francia apácáknál szerez tanári oklevelet Isztambulban. Férjhez menés előtt áll, és úgy gondolja, diplomájára soha nem lesz szüksége. Ám egy titokzatos idegen felbukkanása után élete teljesen más irányt vesz. Sebzett lélekkel ugyan, de hittel és szilárd elhatározással munkát keres. Tanítani, nevelni akar.
Az élet egyik helyről a másikra sodorja, sehol nincs maradása. Újra és újra talpra áll, de a megpróbáltatások, csalódások, a meg nem értések úgy tűnik, utolsó erejét is felőrlik.
Madárka sorsán keresztül színes képet kapunk a korabeli török társadalomról, a falu, a város életéről, az utolsó éveit élő Oszmán Birodalom hétköznapjairól.
A mű, Törökországban, egyike a legtöbb kiadást megért regénynek.