Hárompercesek ​a nyelvről

Nádasdy Ádám - Prédikál ​és szónokol
"A ​nyelvész csak biológus lehet, nem orvos, hiszen a nyelv nem lehet beteg. Természetesen vannak nyelvi zavarok, melyeknek gyógyításában a nyelvész nélkülözhetetlen (afázia, dadogás, siketség stb.), ám ezek az egyén zavarai, nem a nyelvé. Talán a nyelvhasználat is lehet beteg (például készséggel nevezném betegnek a 'csendőrpertu' használatát a cigányokkal szemben), de ez meg a társadalom betegsége... Ezek gyógyításában közreműködni mindnyájunk kötelessége."

Krasznahorkai László - Sátántangó
".... ​a regény tere újra egy világ, és... ez a világ - alakjai által - dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig. ... A Sátántangó korszakalkotó mű." Radnóti Sándor "Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek... A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta... Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika." Balassa Péter

Komoróczy Géza - Sumer ​és magyar?
"A ​puli sumer eredetét, s ezzel persze a sumer-magyar rokonságot, Pálfalvy Sándor a mezopotámiai ásatások leleteivel akarta bizonyítani. Az assuri ásatások adatait Sir H. J. Mc. Donald: Ruin City of Assur. London 1895.; a lagasi ásatások adatait Dr. Mc. Kenzie: Lagash Cuneiform. London 1912.; az eridui ásatások adatait M. Tellmann: Archaische Texte aus Eridu. Dresden 1894. című könyvéből... merítette. Az illető régészek természetesen puli-feliratokat találtak. A száraz valóság: ilyen nevű mezopotámiai régész vagy ékíráskutató szerzők és ilyen című könyvek sohasem léteztek. Minden adatot a "sumer-magyarológus" szerző ötlött ki."

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV.
Az ​első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.

Umberto Eco - A ​tökéletes nyelv keresése
Az ​Istent kihívó gőgöt büntető babiloni őskatasztrófa óta sokan álmodtak az elveszett közös, tökéletes nyelv megtalálásáról. E könyv a kultúra-történet egy alig ismert erdejének sűrűjébe vezeti az olvasót, aki elképesztően gazdag rengetegben barangolhat: az Édenkert nyelvétől, a titkos bölcsességet kereső kabbalisták eksztázisán, a középkori teológusok, vagy éppen Dante tökéletes nyelvet kutató gondolatain, a felvilágosodás korának az ész egyetemességét hirdető filozófiáin és versengő nemzetein át a számítógépes nyelvekig, a mesterséges intelligenciáig. Misztikus mélységek s a fantázia szárnysuhogása között Eco mester fanyar humora egyensúlyoz.

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő kézikönyv II.
A Nyelvművelő kézikönyvek, ennek a tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, minden lényeges gyakorlati nyelvhelyességi kérdésre feleletet adó munkának az első kötete 1980-ban , majd - változatlan formában - 1983-ban jelent meg. Ezzel a most megjelenő második kötettel, amely az L-Zs-ig terjedő címszavakat, cikkeket tartalmazza, befejeződik, teljessé válik a mű. A kézikönyv rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatásos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (íróknak, közéleti embereknek, stb), akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. Bár a felsoroltakból következőleg igen sok emberhez szól e mű, bizonyos előzetes ismereteket is feltételez: az anyanyelvi ismereteknek legalább középiskolás fokát. A szerkesztés alapelve - csakúgy, mint az első kötet munkálatai során - mindvégig a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi hivatkozásokkal segíti.

Ismeretlen szerző - Anyanyelvi ​őrjárat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Pannon ​enciklopédia - Magyar nyelv és irodalom
A ​kiadvány tartalmából: - A nyelv alapjai - A magyar nyelv története - A mai magyar nyelv rendszere - A nyelvhasználat kérdései - A nyelvi műalkotás - Irodalmunk kezdetei - Három évszázad irodalma - Felvilágosodás, romantika, realizmus - Századvég és megújulás - A két világháború között - Irodalmunk a második világháború után - Az ezredvég irodalma - Nyelv, irodalom, kommunikáció

Ismeretlen szerző - Magyar ​grammatika
A ​Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.

Pusztay János - Az ​"ugor-török háború" után
"Aeneas ​Sylvius Piccolomini a XV. században egy veronai szerzetes észrevételével örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az osztjáknak." Az uráli összehasonlító nyelvtudomány történetével, "játékszabályaival" és újabb eredményeivel, nyelvünk finnugor származásának perdöntő bizonyítékaival ismerteti meg az olvasót közérthető, világos előadásban a szerző.

Audrey Niffenegger - Az ​időutazó felesége
Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen. „Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.” Scott Turow

Szepesy Gyula - Nyelvi ​babonák
A ​szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható. Honnan származnak a babonák? - erre a kérdésre ad feleletet 23 hosszabb, rövidebb fejezetben a szerző. A könyv tulajdonképpen vitairat. Keményebb hangja nem szokatlan a nyelvművelő irodalomban. Szepesy Gyula így vall könyvéről: "Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni és leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy-egy tévhitet iparkodtak eloszlatni. Így jöttek létre ezek az egymástól független, különálló »nyelvi novellák«, amelyeket tetszés szerinti sorrendben lehet olvasni, és bárhol félbe lehet szakítani. A Nyelvi babonák-kal kapcsolatos dolgozatok közül néhány már megjelent más formában a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv folyóiratban, valamint a Gondolat Kiadó népszerű nyelvészeti könyveiben."

Erdély Judit - Fatikus ​beszéd
A ​könyv főcímének fatikus szavát többé-kevésbé értelmezi az alcím. A nyelv vagy a kommunikáció jelzőjeként arra a szerepre utal, amelyet a nyelvi közlés az emberi kapcsolatok létrehozásában, fenntartásában betölt, azokra a nyelvi formákra, amelyek jellemzően ilyen szerepűek: a megszólításokra, a köszönésekre, az elbúcsúzás kifejezéseire, de a tiszteletadás rejtettebb formáira is: például a tegeződésre, magázódásra, önözésre stb. Erős kulturális kötöttségük miatt szokták ezeket a nyelvi formákat, az őket kísérő gesztusokat, mimikát a néprajz, újabban az antropológia témájaként tárgyalni. És mivel használatuk szoros tartozéka, jellemzője az emberi viselkedésnek, jórészt velük foglalkozik, az ő használatukat szabályozza a nyelvi illemtan. Aki pedig a mai globalizálódó vagy éppen már globális világban mozog, annak első dolga a kultúránként eltérő viselkedési szokásokban, fatikus nyelvi elemekben tájékozódni, még ha nem ismeri is az illető nyelvet. Többnyire illik köszönni, még inkább viszonozni mások köszönését. Ennek elmaradása az elutasításnak, az ellenszenvnek lehet a jele. Ebben a könyvben rólunk van szó. Közelebbről arról, milyen változást és változatosságot mutatnak ezek a nyelvi formák a székelyföldi magyar nyelvhasználatban.

Szilágyi Ferenc - A ​magyar szó regénye
Sokat ​írtak már a magyar nyelvről, a magyar szavakról. Sőt, ezelőtt jó pár évvel ugyanezzel a címmel jelent meg egy érdekes kis könyve Gombos Lászlónak. A különbség az, hogy könyvünk elsősorban a magyar szavak életével, szókincsünk kialakulásával foglalkozik: amint a cím is jelzi, könnyed, olvasható, érdekes, "regényes" formában. "Olyasféle csoda a nyelv, mint a televízió: a világnak a szavakká bontott képe pillanatok alatt áll össze agyunkban általa: élethűen, színesen. Aki több nyelvet tud: több csatornás készüléken fogadhatja magába a világot. Legtisztább és legélesebb mégis akkor a kép, ha anyanyelvünk hullámhosszán vesszük az adást" - írja a szerző az előszavában. A nyelv képbontó és összerakó rendszerének elemei a szavak. A szavak szinte egyidősek az emberrel, egyidősek a nemzetekkel. Szókincsünk, nyelvünk eredetéről romantikus, regényes elképzelések éltek századokon át. Régebben magánosnak, testvértelennek vélték anyanyelvünket, majd a Biblia nyelvével, a zsidóval rokonították. Később más nagy múltú ázsiai nyelvekkel. Pedig nincs szükség regényes elképzelésekre: szókincsünk több évezredes története a tudomány világánál önmagában is kész regény. Hol izgalmas, hol lelkesítő, helyenként mulatságos, s mindenképpen tanulságos, érdekfeszítő regény. Általa önmagunkat: nyelvünk, nemzetünk múltját, művelődésünk történetét ismerhetjük meg, szinte játékosan, szórakozva.

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Ismeretlen szerző - 1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy ​remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.

Ismeretlen szerző - Mai ​magyar nyelvünk
(1976) Tartalom Bevezetés 7 Szókincsünk ​újabb elemeinek vizsgálata és értékelése / Grétsy László - Ladó János 9 Ismertebb szóalkotásmódjaink és értékelésük 9 Az idegen szavak és értékelésük 16 A társadalmi, gazdasági változások tükröződése a köznyelvi szókincsben 21 Nyelvünk új hangtani fejleményeinek vázolása és értékelése / Elekfi László - Nyíri Antal 33 Hangképzés, kiejtés 33 Hangsúly, hanglejtés 38 Anyanyelvünk új szófűzési, mondatszerkezeti jelenségeinek bemutatása, értékelése / Rácz Endre 45 Alaktani kérdések 45 Igeragozásunk néhány problémája 45 Névszóragozásunk néhány problémája 47 Mondattani kérdések 48 A mondat fő részeivel kapcsolatos nyelvhelyességi problémák 48 A bővítményekkel kapcsolatos nyelvhelyességi kérdések 52 A névelők 62 Az összetett mondatok 65 A szórend néhány kérdése 71 A köznyelvi stílus jelenségeinek áttekintése és értékelése / Éder Zoltán - Grétsy László - Kovalovszky Miklós 75 A helyes és szép stílus ellen elkövetett hibák 75 Okok és teendők 82 Nyelvünk rétegeinek és a napjainkban végbemenő nyelvi átrétegződésnek áttekintése és értékelése / Kovalovszky Miklós 87 A sajtó, a rádió és a televízió nyelve 87 Hivatali és közéleti nyelv 88 Előadói, szónoki nyelv 90 Szaknyelvek és tudományos nyelv 91 Az ifjúsági nyelv 92 A szépirodalom nyelve 93 Egyéb nyelvrétegek 94 Tanulságok, javaslatok / Grétsy László 97 Irodalom 103

Milan Kundera - Nemtudás
Feltűnő, ​hogy a harmadik évezred küszöbén nem a jövő, hanem a múlt van napirenden, és hogy a múlt, amelyet már megéltünk, a maga módján éppoly kiismerhetetlen, mint a jövő. A kerek évszám, a kerek évforduló a számvetés ideje. Milan Kundera legfrissebb regényében a számvetés nemcsak visszanézés a távoli és a közvetlen múltba, hanem szó szerint matematika. Számsorok: Odüsszeusz, a legnagyobb nosztalgiázó átbolyongott húsz éve, a huszadik századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi, húsz év dániai emigráció, a német zene százéves hegemóniája, amelyet Schönberg tizenkét hangú esztétikájától remélt, a francia forradalom és a kommunizmus bukása között eltelt pontosan kétszáz év, Jan Skácel cseh költő háromszáz év szomorúsága... De a logika itt sem tudomány, hanem dermesztően szenvedélyes kísérlet az idő tagolására, az érzelmek léptékének bemérésére az Emigráns (a Nagy Áruló vagy a Nagy Szenvedő, ahogy tetszik) alakján keresztül.

Darvasi László - A ​könnymutatványosok legendája
Öt ​könnymutatványos járja ponyvás szekéren a törökök dúlta Kelet-Európa tájait. Sírásművészeknek is nevezhetjük őket. Az egyikük égő mézet sír, a másik tükördarabkákat, a harmadik vért, a negyedik apró fekete köveket... Megjelenésük és eltűnésük kapcsolja össze a tucatnyi főszereplő sorsát, akiket a Buda bevételétől annak visszafoglalásáig eltelő bő egy évszázadon át követhetünk nyomon.