Csokonai ​Vitéz Mihály Alkotásai ​és vallomásai tükrében

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Szabó József - Lengyel ​József alkotásai és vallomásai tükrében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ferencz Győző - Radnóti ​Miklós élete és költészete
A ​monográfia szerzője, Ferencz Győző a Radnóti-filológia kiváló ismerője, az Osiris Klasszikusok sorozat Radnóti-köteteinek gondozója. A kötetben megrajzolja az életmű életrajzi hátterét, ugyanakkor korszerű irodalomtudományi módszerekkel elemzi Radnóti egész alkotói pályáját, annak minden műfaját, így elsősorban költészetét, de részletesen kitér műfordítói, prózaírói (benne naplóírói) és kritikusi tevékenységére is. Az elemzés nyomon követi a költő szellemi fejlődését, behatóan foglalkozik viszonyával a baloldali (kommunista) mozgalomhoz, a katolicizmushoz és a zsidósághoz. Költészetében végigköveti a haláltudat és életöröm kettősségének motívumait. A szöveget gazdag képanyag kíséri (fotók, dokumentumok, kéziratok), melynek egyes darabjai itt láthatók először.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Lajosné - Az ​ismeretlen Ady
Már ​kislány koromban hallottam az Ady-fiúkról, Endréről és Lajosról. Ők Érmindszenten laktak, mi tőlük négy kilométernyire, Érszentkirályon. Az ő apjuk is gazdálkodott, az enyém is. Apámat Kaizler Lászlónak hívták, s ez ugyan hangzásra német név. De apám ősei már a XVI. században telepedtek le Magyarországon, s a magyar földdel való viaskodás, a magyar bor, búza ereje, maga az élet itt, az Érmelléken réges-régen ízig-vérig szilágyságiakká, idegyökerezett birtokos-nemesekké gyúrta a Kaizlereket. Anyám, Jakó Ilona, pedig éppenséggel ősi magyar család leszármazottja, amit hármas előneve is bizonyít: szalárdi, félegyházi és farnazsi Jakó-lány volt, ki a szomszédos Szatmárból ő is birtokról, gazdálkodásból került apámhoz Szentkirályra. Ezt azért mondtam el, értessem: a mi portánkon ugyanazon a magvas tisztaságú szilágysági nyelven beszélnek, s ami a mi vidékünkön ezzel együtt jár, ugyanazt a károligáspáros Kálvin-hitet vallják, mint valamikor az Adyékén. Ez pedig azt is jelenti, hogy életfelfogásban, gondolkodásban, régi eszményekhez való ragaszkodásban nagyjából az ő portájuk, s a mienk igen kevéssé különbözött. Csak éppen múlt tekintetében tettek túl rajtunk, hiszen tudott dolog, hogy ők a XIII. századig vezették vissza családfájukat. Sőt, lelkes, ifjú Ady-sarjak valamikor, túlzó romantikával, egyenesen Ond vezértől próbálták származtatni magukat... Az emlékiratíró Kaizler Anna 1910-ben ment feleségül Ady Endre öccséhez, Ady Lajoshoz. Ekkor már ismerte Ady Endrét is, a Párizsból hazatérő költővel 1909 pünkösdjén találkozott, abban az időben, amikor igen felkapott volt a Nemzeti Színház épületében lévő Szikszay vendéglő... A szerző rajongva figyelte Ady Endre életét, költészetét, feljegyzéseit kiegészítette az Ady-portán fellelt Ady-levelekkel, a családi események krónikáival, Léda jellemzésével, a Csinszka-történettel és a Dénes Zsófia-szállal meg sok minden mással, s végül 1942-re összeállt az Érszentkirályon elkezdett emlékirat. Benne végigkövethetjük a költő utazásait, nyugat-európai kalandozásait, de vívódásait, hazameneküléseit is a szülői házba. A párhuzamos életrajz, tágabb értelemben az Ady-fiúk története páratlan kortörténeti panorámakép is a korszak íróiról, művészeiről, a szerkesztőségek kulisszatitkairól, szerelemről, házasságról, alkotásról és válságról, hétköznapokról és társadalmi eseményekről, arról a miliőről, amelyben élt és alkotott Ady Endre. Is. A miliőről, amely nemcsak Párizs, Nizza, Firenze, Budapest és Nagyvárad, hanem Érmindszent, Kalotaszeg, Csucsa, Kolozsvár. És a Szilágyság.

Somlyó György - Füst ​Milán alkotásai és vallomásai tükrében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Lázár István - Örkény ​István
"A ​tizenkilencedik század - írja Örkény István - egy tájkép, középen házzal, a házon kéménnyel, melyből füst száll. Ezt érzelmileg alászínezhette a néző, de magyarázni csak egyféleképpen lehet. Ha azonban csak a füstcsóva marad a vásznon, akkor már neked kell hozzáépítened a többit. Hogy milyen lesz, nem tudom; csak egy bizonyos: nem lehet egyforma két ház, még az sem biztos, hogy ház lesz." Hogyan jutott el ehhez az ars poeticához Örkény István, hogyan a művekhez, amelyek ebben a szellemben fogantak? - ezt kutatja az első Örkény-monográfia. Lázár István az író vallomásaira, interjúkra, kritikákra építve - és persze elsősorban magukra művekre - nyomon követi azt az utat, amely a Tengertánc novelláitól az Egypercesek-ig vezet, a Voronyezs-től a Pisti a vérzivatarban-ig, a Házastársaktól a "Rózsakiállítás"-ig - és olyan állomásai vannak, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Jeruzsálem hercegnője nagy novellái. Lázár István egyszerre elegáns és alapos monográfiájának külön érdeme, hogy munka közben még sűrűn beszélt Örkény Istvánnal, szövegébe beleszőtte magnetofonfelvételeit, amelyek sok újat mondanak az író életéről, gondolkodásmódjáról, műveiről.

Fábri Anna - Mikszáth ​Kálmán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Balázs Mihály - Vati Papp Ferenc - Írók, ​képek II.
Huszonhárom ​író gyermek- és ifjúkorának rajzát nyújtjuk át ebben a könyvben az olvasónak. Második kötetünk ez, szándékáról és tartalmáról nem mondhatunk mást, mint amit az első kötet bevezetőjében egyszer már elmondtunk: nem irodalomtörténetet, nem is írói pályaképet vagy életmű-értékelést kívánunk adni, csupán egy érdekes - ha nem is teljes - gyűjteményt azokból a vallomásokból, amelyeket költők és írók fogalmaztak a szülőföldről, a kiröppentő családi fészekről, az iskoláról, a gyermekévek örömeiről és szenvedéseiről, az ifjúkor alapvető emberi tapasztalatairól és tanulságairól. Áprily Lajos, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Eötvös József, Fekete István, Füst Milán, Garai Gábor, Heltai Jenő, Jókai Mór, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Katona József, Madách Imre, Nagy Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Radnóti Miklós, Sarkadi Imre, Sütő András, Tamási Áron, Török Sándor, Vajda János, Zelk Zoltán

Dávid Gyula - Mikó Imre - Petőfi ​Erdélyben
Huszonhat ​évet élt, s abból közel egy esztendőt töltött Erdélyben - a Bánságot és a Partiumot is beleértve. Nem sok idő, de ehhez fűződik életének két döntő eseménye: a házasság és a szabadságharc. Ő úgy mondaná: szabadság, szerelem. Amikor Szendrey Júliát eljegyezte, így nyilatkozott: "Ez időtől számítom életemet." Az "Ott essem el én a harc mezején" is Segesvár mellett következett be. Erdély volt tehát újjászületésének és halálának színtere. Ez indokolja, hogy születésének 150. évfordulóján, amikor világszerte megemlékeznek róla, a itt töltött rövid esztendő emlékét is felidézzük. Útjának mérföldkövei a versek, úti levelek s közben minduntalan a kortársak visszaemlékezései. Ezeket vallattuk, de nemcsak a könyvtárakban időztünk, hanem magunk is bejártuk a költő útjait. Erdődön elmerengtünk a vár romjainál, Koltón egy ágacskát törtünk le az öreg somfáról, amely alatt pihent, Vízaknán megálltunk a néma csatatéren, Székelykeresztúrról pedig magunkkal hoztuk a mindig újrasarjadó vén körtefa képét. Barangolásaink során új színt kaptak a régi emlékek. S a könyv, amely így összeállott, nemcsak a múltat tükrözi, hanem azt is, hogyan emlékezik a szabadság és szerelem költőjére az emléktáblák előtt munkahelyére siető, szabad idejében Petőfi-verset olvasó mai ember.

Ismeretlen szerző - Illyéstől ​Illyésről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Győri János - Áprily ​Lajos
A ​XX. századi magyar líra egyik legnépszerűbb és legvonzóbb egyénisége Áprily Lajos, kinek életútját alkotásai és vallomásai tükrében ez a kötet bemutatja, "annak a csodálatosan termékeny lustrumnak szülötte - írta róla néhány évvel ezelőtt a magyar kritika great old man-je, Benedek Marcell - , amely oly lírikusok születési évét foglalja magában, mint Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán... Különösképpen csupa poéta doctus, a távoli Erdélyből ideszakadt Áprilyval együtt... Nemcsak tehetségük, doctus voltuk is segítette őket: az intellektus, a mélyen magukba szívott és tudatosan feldolgozott kultúra". S ez tette lehetővé Áprily számára is, hogy lírájában szintézist teremtsen magyarság és európaiság között. A költészet égtájainak ismeretével együtt jár, hogy Áprilyt csakúgy megérintette Csokonai zeneisége, Vajda János "tömör mélabúja", Reviczky "édes mérge" vagy Ady szimbolizmusa és Kosztolányi formaművészete, mint Lenau és Turgenyev természetlátása, Stefan George tömörítő módszere, s élete utolsó évtizedeinek szeretett versformájához, a négysoroshoz Francis Jammes olvasása közben kapott kedvet. Tanult az impresszionizmus és szimbolizmus nyugati és magyar képviselőitől, tanult a görögöktől, de sem formai, sem a tartalmi hatások nem némították el, nem változtatták meg, hanem felszabadították azt a belső zenét, mely összetéveszthetetlenül az övé.

Karliczky Margit - Janus ​Pannonius
Ferrara... ​Guarino mester humanista iskolája; Budavára... Mátyás király udvara; Pécs... püspöki székhely. Ez a három állomás jelzi a magyar humanizmus képviselőjének, a magyar világi költészet első európai képviselőjének, Janus Pannoniusnak az életútját. Az Itáliában szerzett tudás, élettapasztalat örök vágyat hagyott lelkében, hogy szülőhazájában, Magyarországon is megvalósítsa, művelje és terjessze azokat az eszméket, melyeket második hazájából hozott magával. Mátyás kemény keze, a keleti-nyugati harcokkal és belső háborúskodásokkal teli kor nem kedvezett a kiváló ember törekvéseinek. Gyönyörű ifjúság után tragikus sors lett az övé... Janus Pannonius érdekes, színes, de nehéz életútját ismerhetik meg most e könyv olvasói.

Ismeretlen szerző - Fiatal ​magyar költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh G. Béla - 7 ​kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Badics Ferenc - Petőfi ​levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Költőnk ​és kora
A ​korszerű irodalomtudomány évtizedek óta messze eltávolodott a művek pusztán életrajzi és történelmi-társadalmi vonatkozású magyarázatától, s elemző figyelmét a szöveg struktúrájára, nyelvi megalkotottságára és a befogadás szempontjaira fordította. E nagyon is szükséges tapasztalatok birtokában viszont manapság belátja, hogy a műalkotás megértésének és értelmezésének teljessége felé törekedve nem nélkülözheti a történelmi és életrajzi körülmények számbavételét, az író sorsának emberi dokumentumait sem. József Attila erre - erre is - kiváló példa. Életműve: élete és műve. Egységben, elválaszthatatlanul. Fotóalbumunk, műfaji jellege szerint, láttatni természetesen csak az élete tényeit és társait képes. De mind a képaláírásokban, mind a költő önképének alakulását bemutató, a képek között olvasható önálló pályarajz-esszében igyekeztünk felvillantani az élet és a mű szoros kapcsolatát. Minden erőszakoltság nélkül tehettük ezt, hiszen köztudott, hogy a költő munkásságában mindvégig, kivált az utolsó évek legnagyobb verseiben mindig és újra felbukkannak egész élete megőrzött vagy újrateremtett emlékei: a mama, a testvérek, a keserves gyermekkor, az ifjúság, szerelmek, társak, barátok, örömök és sérelmek motívumai. „Költőnk és Kora": e sokat idézett verscímet írtuk mi is a kötetünkre. A költő arcait sosem látott teljességben mutatjuk be - néhány eddig publikálatlan képen is - a mamába kapaszkodó kisgyermektől és az öcsödi lelenc-iskolástól utolsó napjaiig. Az első világháború utáni, megcsonkított, gazdasági válságtól és szociális igazságtalanságoktól sújtott ország eszméket vesztett és ordas téveszmékkel fertőzött, baljósan a diktatúrák veszélyövezetei felé sodródó korszakának képi bemutatását nem tartottuk feladatunknak. A költő korát kortársai képével tesszük érzékletessé; nagy számban e nehéz idők nagyszerű irodalmának és kultúrájának ragyogó szellemeivel. Ilyen széleskörű és szinte teljesnek mondható tabló - például a költő valamennyi szerelmét bemutató arcképcsarnok - most jelenik meg először. Az itt látható fényképek túlnyomó többsége amatőr felvétel. Sok a megsárgult, kifakult, gyűrött kép, de e hátránynál nagyobb az előny: a háttér, az életmód, „a valóság" a figyelmes szemlélő előtt hitelesebben mutatkozik meg így, mint a műtermi kompozíciókon. Úgy gondoljuk, hogy ez a képekben elmondott élettörténet nagy élményt és örömet szerez azoknak, akik szeretik József Attila verseit. S múlhatatlanul szükséges kézikönyve lesz tanulóknak és tanároknak, akik érteni és megértetni szándékoznak költészetét, amely jelentőségében a költő halála óta eltelt majd hét évtized alatt semennyit nem csökkent, sőt, korszerűbb és aktuálisabb, mint valaha. Tehát halhatatlanságában: a „mi-költőnk". Szabó B. István