Sofies ​verden (dán) roman ​om filosofiens historie

Umberto Eco - De ​naam van de roos
Het ​is de laatste week van november 1327 in een welvarende abdij in het noorden van Italië. Broeder William Baskerville, een geleerde franciscaner monnik uit Engeland, komt als speciaal gezant van de kezier met een delicate diplomatieke opdracht naar Italië. Hij moet een ontmoeting organiseren tussen de van ketterij verdachte franciscanen en afgevaardingen van de paus. Al spoeding ontwikkelt zijn verblijf in de abdij zich echter tot een tijd vol apocalyptische verschrikkingen: zeven dagen en nachten zijn William en zijn metzegel Adson getuige van de wonderbaarlijkste en voor een abdij hoogst zonderlinge gebeurtenissen. Er woorden zeven gezeimzinnige misdaden gepleegd, die muren van de ontoegankelijke, labyrintvormige bibliotheek met bloed besmeuren. Anstige geruchten gaan door de abdij; niet alleen de abt heeft iets te verbergen, overal worden sporen uitgewist. William, een voormalig inquisiteur, wordt door de onderzoekskoorts bevangen. De ontmaskering van de moordenaar gaat hem veel meer in beslag nemen dan de strijd tussen de kezier en de paus. Hij verzamelt aanwijzingen en ontcijfert manuscripten in geheimtaal. Steeds dieper dringt hij door tot de geheimen van de abdij. Het valt niet mee deze roman te benoemen. Is het een middeleeuwse kroniek, een detective, een ideologische sleutelroman of een allegorie? Wie één oog dichtknijpt en in het boek kijkt als in een ver verwijderde spiegel, zal in ieder geval gemakkelijk de monnikskappen en kardinaalsmijters uit de dagen van William verwarren met de moderne tekens van macht. Umberto Eco werd in 1932 in Alessandria (Piemonte) geboren. Hij is hoogleraar semiotiek aan de universiteit van Bologna en een van de grootste schrijvers van onze tijd. Eco is beroemd geworden door zijn grote romans De naam van de roos, De slinger van Foucault, Het eiland van de vorige dag, Baudolino en De mysterieuze vlam van koningin Loana.

Herbjørg Wassmo - Dinas ​bog
Beskrivelse: ​Naturkraften Dina, den magtfulde købmandsdatter fra 1800-tallets Nordnorge, er lige så vild og barsk som det bjergrige land, hun bor i. Hæmningsløs, uregerlig og ofte hårdhændet kræver Dina det ypperste af de mennesker der står hende nær. De efterfølgende titler i trilogien om Dina er Lykkens søn og Karnas arv. Jeg er Dina, Ole Bornedal filmatisering af Dinas bog, havde verdenspremiere 2002.

Ismeretlen szerző - Kínai-magyar ​irodalmi gyűjtemény
A ​kínai irodalom legfontosabb műveiből összeválogatott kilenc füzetet, amelyek az eredeti kínai szövegeket és magyar fordításukat tartalmazzák, vászonkötéses kínai stílusú tok fogja össze. Ezekben a füzetekben találkozhat az olvasó egyebek közt a Dalok Könyve (Si king) fontos verseivel, a Tavasz és Ősz krónika leghíresebb kommentárja, a Co-csuan élvezetes prózájának szemelvényeivel, A történetíró feljegyzései (Si ki) című könyv hadvezéreket bemutató életrajzaival, a hsziungnuk ("ázsiai hunok") fogságába került költőnő egyetlen hiteles művével, Na-lan Hszing-tö mandzsu herceg nagyszerű verseivel és más klasszikus művekkel.

辜鸿铭 - 中国人的精神
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jostein Gaarder - Das ​Leben ist kurz
Was ​ist das für ein Brief, den Jostein Gaarder in einem Antiquariat in Buenos Aires entdeckt? Eine Fälschung? Oder eine Enthüllung? Wahr ist, daß der berühmte Kirchenvater Augustinus, an den der Brief gerichtet ist, viele Jahre lang eine Frau namens Floria liebte, einen Sohn mit ihr hatte und ihr dann plötzlich für seine Liebe zu Gott den Laufpaß gab. Wie mußte sich Floria da fühlen? Das erzählt der aufgefundene Brief, der ihren Namen als Absender trägt. Floria fragt Augustinus: Warum ist alles, was zwischen uns war, plötzlich Sünde in deinen Augen? Warum ist die Frau diejenige, die verführt, und der Mann der Verführte? Warum schließt deine Liebe zu Gott jede Leidenschaft für eine Frau aus? In ihrer provokanten Argumentation rüttelt Floria an einer Moral, mit der sich die Männer bis heute – nicht nur in der Kirche – über die Frauen erheben.

Tsai Chih Chung - Dice ​lo Zen
Un ​maestro orientale del disegno a fumetti, alle prese con i maestri della parola Zen, presenta i principi fondamentali della meditazione buddhista. Più di duemila anni fa un famoso saggio taoista, di nome Chuang Tsu, scrisse un libro. Tsu Chih Chung, un giorno, lo ha illustrato. E' nato così un libro a fumetti che espone con serietà, rigore e chiarezza un'antica profonda sapienza tuttora vivissima. La difficile lingua del cinese classico, usata nei testi buddhisti risalenti al settimo secolo, è stata tradotta in una lingua moderna e agile; la filosofia Zen, a partire da quella più arcaica fino all'epoca moderna, di Cina, Corea e Giappone, è stata trasposta in immagini. Immagini bellissime, di qualità, che sanno reinventare e raccontare, lasciando il giusto spazio alla meditazione.

Gennádiosz Szkholáriosz - Petrus ​Hispanus mester logikájából
Gennádiosz ​(Géorgiosz) Szkholáriosz (1405 körül – 1472 után) műve, amelyet kétnyelvű kiadásban bocsátunk közre, eredetileg maga is fordítás: Petrus Hispanus, a későbbi XXI. János pápa (1205 előtt – 1277. május 20.) latinul írott logikai kézikönyvéből készült. Gennádiosz Szkholáriosz fordítása a logika, de általában a filozófia történetének is egyedülállóan érdekes műve. Az, hogy a 15. századi Bizánc latinellenes pártjának szellemi vezetőjeként ismert teológus és filozófus görögre fordította a latin egyetemek talán legelterjedtebb logikai kézikönyvét, önmagában is mutatja, hogy a középkor végére a skolasztika milyen szellemi tekintélyt vívott ki. Másfelől Gennádiosz fordítása a Nyugat filozófiatörténeti önértelmezésének alakulásában is igen fontos, habár akaratlan szerepet játszott azáltal, hogy egy hibás attribúció következtében hosszú ideig Mikhaél Pszellosz (1018-1096) munkájának tartották, s ezért egészen a 19. század végéig Petrus Hispanus művét vélték Pszellosz műve latin fordításának. Ez az alaptalan legenda hosszú ideig szolgált a skolasztika vélt szellemi önállótlanságának bizonyítására. Magyarországon először jelenik meg a nagyskolasztika filozófiájának megértése szempontjából alapvetően fontos logikai kézikönyv. (Geréby György)

Parmenidész - Töredékek
A ​preszokratikus filozófia egyik legjelentősebb alakjának fennmaradt töredékei - görög eredeti és magyar fordítás, mely utóbbinak különlegessége, hogy az eredeti, hexameteres versmértékben készült. A kötetet részletes tanulmány és szövegkommentár teszi teljessé.

Jostein Gaarder - A ​kártya titka
Jostein ​Gaarder nevét a Sofie világa című, gyerekeknek írt filozófiatörténete tette világszerte ismertté. A kártya titka is filozófiai kérdéseket boncolgat, s elsősorban arra keresi a választ, hogy kik vagyunk valójában, és honnan jöttünk. A regény kamasz hőse, Hans Thomas Görögország felé utazik édesapjával, hogy megkeressék a fiú édesanyját, aki elhagyta őket. Az utazás egyik állomásán a városka öreg pékmestere négy zsömlét ad Hans Thomasnak, aki az egyik zsömlében titokzatos könyvet talál. A zsömlekönyv rejtélyes családregény, s Hans Thomas lassan rájön, hogy a saját családtörténetét olvassa. Megtudja, hogy kik voltak a nagyszülei, hogyan találtak egymásra szülei, s miért hagyta el őket az édesanyja. Különös kártyajáték folyik: 52 kártyalap elevenedik meg, hogy Hans Thomas megérthesse, ki is ő valójában, s ki az a titokzatos Joker, aki "túl sokat gondolkodik, s túl sokat tud". Miközben a fiú maga is résztvevője, szereplője lesz a családregénynek, útjuk is a végéhez ér: de vajon sikerül-e hazavinni a gyönyörű mamát? Ő vajon tudja-e, hogy kicsoda is tulajdonképpen, s tudja-e már Apa, Hans Thomas, s tudjuk-e mi is, mindannyian?

Konfuciusz - Konfuciusz ​bölcseletei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Epiktétos - Epiktétos ​kézikönyvecskéje
A ​stoicizmus a végzet megértését hirdeti, nem a forradalmat, de még kevésbé a megalázkodást. A stoikus nem jajgat, nem könyörög kegyelemért a hatalmasokhoz, s nem kér tőlük pártfogást. Felelősnek csak azért érzi magát, amit saját erejéből változtatni tud. A halott dogmák ellen is harcol s ezáltal utat nyit a léttel való új, teremtő szembenézésre. Így idejétmúlt dogmák fátyolát széttépve, segít megtalálni az élet új meg új formáit. „Ha olyan szerepet vállalsz, amely az erő-det túlhaladja, akkor egyrészt ebben is kudarcot vallasz, másrészt pedig azt is elszalasztod, amelyet képes lettél volna betölteni."

Marcus Aurelius - Elmélkedések
Marcus ​Aurelius, a császár és filozófus, az ókori Róma egyik legelőkelőbb családjában született. Hadrianus császár udvarában nevelkedett, s időszámításunk után 161-ben került a világbirodalom élére. Uralkodása a germán törzsek elleni szakadatlan háborúskodásban telt el. De a csaták közti rövid éjszakai pihenőkön a sztoikus bölcselet meggondolkodtató, szép sorait vetette papírra. Olvassunk csak bele: "Abban senki sem akadályozhat meg, hogy természeted törvénye szerint élj, s a közös természet törvénye ellenére semmi sem érhet." Császár volt, vagy filozófus? Mindenekelőtt ember, aki mindnyájunkhoz tud szólni a múltból.

Jostein Gaarder - Sofie ​világa
A ​filozófia történetének regénye ma már klasszikus mű, amelyre hivatkozni illik. 45 nyelvre fordították le, 30 millió példányt adtak el belőle Európában; a könyv alapján film, valamint számítógépes társasjáték is készült. Sofie Amundsen, miközben várja haza külföldön dolgozó édesapját, naponta talál levelet a postaládájában, amelyekben valaki a "nagybetűs életben" igyekszik őt eligazítani. Sofie komolyan veszi ezeket az üzeneteket, fejteni kezdi azok tartalmát, segítségükkel elmélyed az élet rejtelmeiben. A lét nagy kérdéseire keresi a választ, éppen úgy, mint bárki más, aki vár valamit az élettől. Napi izgalmakra, gyermeki történetekre egyszerűsödik a filozófiatörténet, amelyekben nekünk, fiatalabb vagy felnőtt olvasóknak is részt kell vennünk.

Haich Erzsébet - A ​jóga királyi útja
A ​hét különböző napjain más és más teremtő energia, vagyis tattva érvényesül, az indiaiak egész életüket ezen erők alapján rendezik el. E könyvecskéből megtudhatjuk, hogyan használhatjuk a tattvákat akár a jógagyakorlatok, akár a mindennapi élet során.

Anthony A. Long - Hellenisztikus ​filozófia
A ​könyv a görög filozófiának a Nagy Sándor halálától (i. e. 323) a római köztársaság végéig (i. e. 31) tartó korszakában végbement fejlődését vázolja. A hellenizmus korának nevezett három évszázadra a görög kultúrának kelet felé, Nagy Sándor hódításainak irányába tartó óriási terjeszkedése a jellemző. Később a görög kultúra mélyen behatolt a nyugati mediterrán világba(ebben a görögöket leigázó rómaiak működtek közre. A korszak filozófiai tevékenységében azonban mindvégig a görögök játszottak meghatározó szerepet. A hellenisztikus világ legnagyobb hatású gondolkodói a sztoikusok, az epikureusok és a szkeptikusok voltak. Long az ő gondolataiknak, gondolkodói módszereiknek rövid, kritikai elemzésére vállalkozik.

Polányi Mihály - Személyes ​tudás I-II. - Úton egy posztkritikai filozófiához
Újra ​el kell ismernünk a hitről, hogy minden tudás forrása. Intellektuális szenvedélyek, egy nyelv, egy kulturális örökség birtoklása, vonzódás a hasonlóan gondolkodók közösségéhez - a személyes tudás szenvedélyesen és megértésünkön jóval túlmenően elkötelez bennünket a valóság egy látomása mellett. Ez az elkötelezettség, mint a szerelem, amellyen rokon, szenvedéllyel égető "Nesszosz-ing"... E könyv Polányi főműve.

Daniel C. Dennett - Az ​intencionalitás filozófiája
A ​válogatás Daniel C. Dennett leghíresebb szakfilozófiai koncepcióját mutatja be. Ez a felfogás az intencionalitást, a mentális életre oly jellemző valamire vonatkozást és a szándék alapú szerveződést nem valamilyen definíciós, kategoriális jegyként elemzi csupán, mint teszik mind a fenomenológusok, mind az analitikus filozófusok, hanem úgy, mint az élővilág fejlődésében kialakult sajátos hozzáállást. Dennett a számítógépes modellálás lehetőségeitől a főemlősök közlésrendszerein át az írói szándék és a műelemzés közötti kapcsolatokig bezárólag mutatja meg, milyen heurisztikus értéke van ennek a tudományközpontú, ugyanakkor mégsem redukcionista gondolkodásmódnak korunk szellemi életében.

Friedrich Nietzsche - A ​vándor és árnyéka
"Minden ​megtagadható élet megérdemli, hogy megtagadják" - _ilyen szigorú erkölcsiséggel tekint ránk Nietzsche, magyarul eddig nehezen hozzáférhető, ifjúkori írásaiból._ - " ... az a megmagyarázhatatlan tény, hogy éppen ma élünk, és bár végtelen időnk lett volna máskor is megszületni, nekünk mégis pontosan ez az arasznyi jelen jutott, ennek kell hát megmutatnunk, mi okból és mi végre jöttünk erre a világra éppen most. Tulajdonképpen életünkért felelősséggel tartozunk önmagunknak; következésképpen mi magunk akarjuk ezt az életet kormányozni, és nem engedjük meg, hogy életünk amolyan oktalan véletlenszerűség képét öltse. Az élettel valami kockázatot, veszélyt kell vállalnunk: éspedig azt, hogy elveszítjük, mind a legjobb, mind pedig a legrosszabb esetben. Akkor meg miért vagyunk ilyen szolgaiak, ennyire földhözragadtak, miért hallgatunk a szomszéd szavára?"

Friedrich Nietzsche - Az ​értékek átértékelése
Friedrich ​Nietzsche születésének 150. évfordulóját ünnepli 1994. október 15-én a világ. Ebből az alkalomból adjuk közre posztumusz töredékeinek filológiailag hiteles válogatását, amelynek még egyetlen sora sem látott magyarul napvilágot. A válogató-fordító - Romhányi Török Gábor - két Nietzsche-kiadást vett alapul: az először 1906-ban Wille zur Macht címen kiadott, és azóta is rengeteget vitatott aforizmagyűjteményt, amelyet a filozófus húga rendezett - meglehetősen önkényesen - sajtó alá. Kötetünk másik forrása két világszerte ünnepelt olasz Nietzsche-kutató - Giorgio Colli és Mazzino Montinari - műve: Kritische Studienausgabe (1980), amely több ezer oldalon dolgozza fel a beláthatatlanul hatalmas Nietzsche-hagyatékot, mindenre kiterjedő figyelemmel és abszolút kritikai hitelességgel. Kötetünk olyan jellegzetes nietzschei fogalmakra világít rá, mint az a "nihilizmus", "Isten halála", a "hatalom akarása", az "örök visszatérés"; olyan témaköröket fogva át, mint vallás, erkölcs, hatalom és igazság, társadalom-állam-egyén, művész és művészet, a filozófia.

Arthur Schopenhauer - A ​világ mint akarat és képzet
Arthur ​Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra újraértelmezi az első - alapvető - filozófiai építményt. A négy könyv szisztematikusan, mindazonáltal izgalmas olvasmányként dolgozza fel a megismerés, az ontológia, az esztétika és az etika területeit.