A ​klasszicizmus

Ismeretlen szerző - A ​naturalizmus
Tartalom A ​naturalizmus Fogalmak Bábele Naturalisztikus jelenségek a naturalizmus előtt. A prenaturalizmus A naturalista irány érlelődése Tudományos előzmények Zola és a naturalizmus megfogalmazása A kísérleti regény. A naturalista regény-elmélet Naturalizmus és erotika A társadalomkritikai igényű naturalizmus A naturalizmus Németországban. A naturalista dráma Naturalizmus a színpadon Verizmus. A naturalizmus Olaszországban Naturalizmus és képzőművészet A naturalizmus Kelet-Európában A századforduló magyar naturalizmusa A naturalizmus utóélete A naturalizmus dokumentumai Jean Francois Millet: Levél Alfred Sensie-hez Gustave Courbet: Előszó kiállítási katalógusához Jules és Edmond de Goncourt: Előszó a Germinie Lacerteux első kiadásához Vittorio Betteloni: G. L. Patuzzinak 1868. nov. 1. Émile Zola: Előszó a Rougon-Macquart ciklushoz Edmond de Goncourt: Előszó a Zemganno-fivérekhez Émile Zola: Naturalizmus. Az 1880. évi Salon Émile Zola: A kísérleti regény Giovanni Verga: Gramigna szeretője Émile Zola: A naturalista regényírók Bródy Sándor: Előszó a Nyomor első kiadásához Kabos Ede: Ajánlás az Elzüllöttekhez Guy de Maupassant: A regény. Előszó a Péter és Jánoshoz Émile Zola részére. Az Ötök Manifesztuma Wilhelm Bölsche: A költészet természettudományos alapjai August Strindberg: Előszó a Júlia kisasszonyhoz Conrad Alberti: A realizmus tizenkét jellemzője Otto Brahm: Beköszöntő Arno Holz: A művészet lényege és törvényei Julius Hart: Új regények Hamlin Garland: A veritizmusról Thury Zoltán: Alázatos kérés Vittoroi Betteloni: Előszó a Crisantemi című verseközethez Theodore Dreiser: Az igazi művészet egyszerű Max Liebermann: Fantázia a festészetben Hevesi Sándor: A szavalás és színjátszás harca P. D. Boborikin: A világ fővárosai André Antoine: Emlékeim a Théátre Libreről Gerhart Hauptmann: Ifjúságom kalandja Réti István: A nagybányai művésztelep Nagy Lajos: A lázadó ember Írások a naturalizmusról Brandes: Émile Zola Szomaházy István: Magyar naturalisták Jules Huret: Ankét az irodalmi fejlődésről Franz Mehring: A mai naturalizmus Franz Mehring: A naturalizmus és a modern munkásmozgalom Ady Endre: Strófák Georgij Valentyinovics Plehanov: Művészet és társadalmi élet Ambrus Zoltán: Zola Roger Sherman Loomis: A naturalizmus védelme Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij: A XIX. és XX. század realizmusa Rabinovszky Máriusz: Naturalizmus a képzőművészetekben Erwin Piscator: A politikai színház történetéhez Lukács György: Elbeszélés vagy leírás? A naturalizmusról és formalizmusról szóló vitához Bertolt Brecht: A naturalizmus Lukács György: Harc a naturalizmus túlhaladásáért Malcolm Cowley: Az amerikai naturalizus természetrajza A. I. Burdov: A naturalizmus antirealista jellege a művészetben Thomas Mann: Gerhart Hauptmann Henryk Markiewicz: A realizmus kérdései. A naturalizmus értelmezése Wolfgang Kayser: A naturalista dráma dramaturgiájához Mácza János: A valóság másolása és a naturalizmus Függelék A szemelvények forrásai Irodalom Eligazító a szövegekhez

Ismeretlen szerző - A ​barokk
Válogatta, ​szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.

Ismeretlen szerző - A ​szecesszió
Nem ​is olyan régen még csak a tudatlanság vagy a rossz ízlés vádját vallva lehetett beszélni a szecesszióról, de manapság izgató tudományos téma, a hatvanas évek elejétől pedig magának a szecessziós formavilágnak a divatját is éljük. Európa és Amerika nagyvárosaiban lépten-nyomon szembetűnnek az emberek öltözködésén éppúgy, mint a plakátokon vagy a hippiközösségek ábrándvilágában, irodalmi és képzőművészeti alkotásokon a századforduló szecessziós éveinek motívumai. Természetesen nem a szecesszió rehabilitálására van szükség, akár az anakronisztikus divat, akár apologenetikus szakkönyvek segítségével, hanem a kétségtelen eredmények és a szemléleti-formai zsákutcák megvilágítására. Erre a feladatra vállalkozott Pók Lajos könyve. A bevezető esszé a szecesszió történeti szerepét és esztétikáját tárgyalja, minden művészetet magával ragadó mozgalomnak tekintve a szecessziót. A kötetben közölt antológia, nemzetközi vonatkozásban is először, igyekszik átfogó képet adni ennek az annyit vitatott mozgalomnak a szándékairól és valamennyi ágra szétáradó eredményeiről.

Ismeretlen szerző - A ​romantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​rokokó
Mi ​a rokokó? Nevének hallatán kecses, finom formák, hajlékony és rafináltan könnyed vonalvezetés, míves gonddal alkotott miniatűr remekek ötlenek föl bennünk. Légies, pikáns báj, nimfák és pásztorlánykák, pasztellszín tájak, a tündérmese világa. De valóban csupán ez a rokokó? Baróti Dezső a neves irodalomtörténész, A XVIII. századi francia és magyar művelődés kutatója e művében arra vállalkozik, hogy fölfedje a dekoratív felszín alatt rejlő mélyebb tartalmakat. Nagyigényű bevezető tanulmányában foglalkozik az udvari-arisztokratikus művészet végső hajtásaként jelentkező rokokóval, de bemutatja az új polgári életérzések friss hajtásaként jellemezhető törekvéseket is. Az antológiában szereplő dokumentumok - a rokokó esztétikáját , ars poeticáját kifejtő és a rokokót mérlegre tevő írások-, valamint a páratlanul gazdag irodalmi szemelvényanyag meggyőzően támogatják a szerző abbeli törekvését , hogy régit és újat vegyítő , sokszínű, vibráló egészként mutassa be ezt a XVIII. századi Európa valamennyi régiójában elterjedt, érzéki és szellemi élvezetet egyaránt bőven kínáló művészeti irányzatot.

Ismeretlen szerző - A ​szimbolizmus
Egy ​irodalmi alkotás teljes megismerését, megértését, tehát maradéktalan élvezését gyakran megnehezíti a kérdéses mű sajátos jegyeire: stílusára, "iskolájára", keletkezésének történeti és esztétikai körülményeire vonatkozó ismeretek hiánya. Számos olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel és az ezt folyamatosan követő kb. 10-12 kötettel, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, kritikai realizmus, futurizmus, szocialista realizmus stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is. A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapjait, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai.

Ismeretlen szerző - A ​szürrealizmus
Valamennyi ​izmus közül alighanem a szürrealizmus az, amely - aránylag kurta fénykora ellenére a húszas-harmincas években - a legmélyrehatóbban bekerült az irodalom és a művészet vérkeringésébe. A hajdani kirobbanó botrányok, az ifjú titánok kezdeti bősz nekilendülése után ma már ezt a hevesen újító irányzatot és mozgalmat is elérte a klasszikussá válás tartósító és nemesítő folyamata. Tudós professzorok kutatják történetét, szakavatott műbírálók függesztik a szürrealista képeket a világ nagy múzeumainak falára. Szinte korunk minden kiváló költője és általában alkotója többé-kevésbé hatása alá került. Ennek a jelentős és máig ható irányzatnak a történetét, a különféle műfajokban észlelt jelentkezéseit írta meg a szerző, röviden kitérve a mozgalom Franciaországon kívüli tevékenységére is. A második kiadás elé írt bevezetőjében az 1968 óra eltelt évtized idevonatkozó irodalmi, művészeti és társadalmi eseményeit méri fel.

Ismeretlen szerző - Az ​egzisztencializmus
A ​modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval. A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait. Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.

Ismeretlen szerző - A ​manierizmus
A ​manierizmus is azok közé a művészeti mozgalmak és stílusirányzatok közé tartozik, amelyek - akárcsak századunkban a szecesszió - hosszú időn át viselték az igaztalan és méltatlan elítélés bélyegét. Manierizmus! - maga a szó is megbélyegző, hiszen jelentése: mesterkéltség, modorosság. Legalábbis ezt értették rajta a XVII. század klasszicista kritikusai, minden rendhagyó, bizarr, fantasztikus, ádáz ellenfelei. Csak a XX. század ismerte fel, hogy korábban mesterkéltnek hitt művészi megoldások sok esetben korukat megelőző zseniális felismerések, olyan művészi vívmányok, melyeket igazában csak korunk szemlélete és ízlése tud értékelni és hasznosítani. A reneszánsz utolsó szakaszában, annak kései áramlataként kibontakozó manierizmusban már a reneszánsz válsága jut kifejezésre, e válság ideológiai, pszichológiai, művészeti-irodalmi szimptómái sűrűsödnek egybe. Képviselői "szomorú emberek", tragikus életútjuk, életművük azt példázza, hogy a reneszánsz humanizmusának bealkonyult. Eszményeik elbuktak vagy eltorzultak, de üzenetüket ma embere újra meghallotta - immár a maga valóságos jelentésében, tisztán. Ennek tanúsága ez a könyv.

Ismeretlen szerző - A ​szentimentalizmus
Az ​olvasó a szentimentalizmusról hallva általában érzelmes, szomorú történetekre gondol; kesergésekre, könnyekre, a hős vagy hősnő halálára titkos bú miatt. A szentimentalizmus rangos irodalmi irányzat; kiváló művelői Richardson, Sterne, Rousseau, az ifjú Goethe, Kármán és mások az emberi érzelemvilág addig rejtett mélységeit tárták fel. A szentimentalizmus nem tartozik az alapvető korstílusok közé, mint a barokk, a klasszicizmus vagy a romantika, hanem úgynevezett stílusirány, amely a kettő között helyezkedik el; áthatja az egész európai irodalmat; alkotásai érzelmi lázadást tükröznek a feudalizmus megmerevedett erkölcsei ellen. Wéber Antal e téma kiváló ismerője a hazai szakirodalomban először vállalkozott a szentimentalizmus teljes összefoglalására. Bevezető tanulmányában és a jól válogatott angol, francia, német, orosz, magyar irodalmi szemelvényekben mutatja be, mi újat hozott e sokat vitatott irányzat az irodalomba: az egyéniség fölfedezését és az érzelmi mozzanatok finomult rajza segítségével a teljesebb emberábrázolást.

Ismeretlen szerző - A ​szocialista realizmus I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​expresszionizmus
Az ​expresszionizmus a XX. század irodalmának és képzőművészetének egyik legösszetettebb művészeti irányzata. A század első évtizedeiben az imperializmus korában az emberi jogokért, a teljes emberért emelte fel a szavát, s az emberi érzés, gondolkodás kifejezési formáinak kölcsönösségét hirdette, de humánus eszméinek megvalósítását a stílus forradalmára korlátozta. Koczogh Ákos művében a mozgalom egészét és lényegét ismerteti, s a dogmatikus tagadás vagy éppen ellenkezőleg: a polgári túlértékelés után igyekszik valóságos helyét megállapítani a művészetek történetében, figyelembe véve, hogy korunk haladó művészei közül hányan indultak vele. A sorozat többi köteteihez hasonlóan a mű második része az expresszionizmus megértéséhez elengedhetetlen elméleti és szépirodalmi szemelvényeket tartalmaz.

Vasy Géza - Korok, ​stílusok, irányzatok az európai irodalomban
Ismeretterjesztő ​kötetünk a forgalomban lévő középiskolai irodalomtankönyvek anyagát kiegészítve történeti sorrendben tekinti át az európai irodalomban és a művészetekben meghatározó korstílusokat, irányzatokat.

Tüskés Tibor - Testvérmúzsák
Ahogy ​a görög mitológiában a művészetek kilenc istennője együtt táncolt és dalolt az Olümposzon vagy a tiszta vízű források közelében, úgy minden időben sűrűn találkozik, kapcsolódik a költészet, színjátszás, zene, tánc egymással és a képzőművészetekkel, sőt a tudománnyal is, akár a reneszánsz korabeli "egyetemes ember" alkotóműhelyében, akár nagy tehetségű művészcsaládokban, akár kávéházi művészasztaloknál, nagy művészbarátságokban. A kötet célja, hogy a különböző művészetek esztétikai kérdéseivel megismertesse az olvasót, s beszéljen új művészeti ágakról is a testvérmúzsák ürügyén.

Lu Hszün - Irodalom, ​forradalom, társadalom
A ​kínai irodalmár 1881-ben született Csou Su-zsen (Zhou Shuren) néven, Lu Hszün az egyik leggyakrabban használt írói álneve volt. 1902-ben utazott Japánba tanulni, itt irányult figyelme a kelet-európai irodalom felé. Eredetileg orvosnak készült, végül mégis az irodalom mellett kötelezte el magát. 1909-ben tért vissza Kínába, előbb tanított, majd az oktatási minisztériumban dolgozott. 1918-ban jelent meg első elbeszélése, ezt olyan művek követték, mint az Egy őrült naplója, az Orvosság, a Kung Jicsi vagy az A Q hiteles története. A kínai irodalomtörténet máig az egyik legnagyobb alkotójaként, a modern novellairodalom megújítójaként tartja számon az 56 évesen elhunyt Lu Hszünt. Magyar nyelven Galla Endre révén jelentek meg művei, ő fordította az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjteményt és a Hajnali virágok alkonyi csokorban elbeszéléskötetet.

Szabolcsi Miklós - Jel ​és kiáltás
Tartalom Bevezetés Az ​irodalmi és művészeti avantgarde mint nemzetközi áramlat Az avantgarde elvezetése, fogalma, meghatározása Az avantgarde előzményei és utóélete Az avantgarde általános jellemzése Az avantgarde terjedése és módosulása Az avantgarde hozadéka Válogatott bibliográfia A neoavantgarde kérdéseihez Az avantgarde 1935 után Az avantgarde 1945-1960 között Az 1960 körüli helyzet A neoavantgarde megjelenésének okai A "strukturalista", szétbontó "kibernetikai" neoavantgarde Az anarchista neoavantgarde A neoavantgarde harmadik típusa. Kapcsolat a munkásmozgalommal A fantasztikum, a groteszk új hulláma A "régi" avantgarde továbbélése. Az álavantgarde új formái Kapcsolódás a "régi" avantgarde-hoz A neoavantgarde eredményei, hozadéka A neoavantgarde elméletek A neovantgarde mozgalmak társadalmi alapja Válogatott bibliográfia Nyitott kérdések Válogatott bibliográfia A kötetben előforduló fontosabb külföldi, művészekről és elméletírókról

Köpeczi Béla - Eszmék, ​utak
Előszó Az ​egzisztencializmus és irodalma A neopozitivizmus és a "dolgok" művészete Az "új baloldal" művészetfelfogása A szocialista realizmus történeti útja és fő jellemzői Névmutató

Szabó Zoltán - Kis ​magyar stílustörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roman Ingarden - Az ​irodalmi műalkotás
"Az ​irodalmi mű valóságos csoda. Létezik és él, hat ránk, rendkívüli értékkel gazdagítja életünket, megajándékoz bennünket az elragadtatás és a lét mérhetetlen mélységeibe való alászállás óráival… Ha elméletileg meg akarjuk ragadni, olyan sokoldalúnak és bonyolultnak bizonyul , hogy alig lehet áttekinteni, s az esztétikai élményben mégis egységként áll előttünk, melyen csak átdereng ez a bonyolult felépítés” - írja a szerző, Roman Ingraden. A lengyel filozófus és esztéta (1893-1970) Husserl tanítványa, a fenomenológiai esztétika, a művészet-ontológia, a modern művészetek kapcsolatainak kutatója. A 1929s-ben írt irodalmi műalkotás tudománytörténetileg rendkívül jelentős mű, mely e témakör legalaposabb kidolgozásának számít mindmáig.

Hermann István - A ​giccs
A ​könyv annak bizonyítását tűzi ki célul, hogy ha a fontos és haladó művészeti törekvéseket a tömegek elutasítják, azért teszik, mert kulturálódásuk, ízlésfejlesztésük elmaradott. A szerző szerint az elitkultúra és a giccs közti szakadék létezése csak nyugaton vethető fel. Nálunk a giccs ellenpólusa a népkultúra. Legyőzésének lehetőségeit a népkultúra és a selejtes, giccses termékek között létrejövő, kibékíthetetlen ellentét tudatosítása kínálja.