Marianának nagyon nehéz. Egyszerre csak tele lesz a lakás pelenkával, cuclisüveggel, sírás-rívással, s vele már alig törődik a papa, a mama, a nagymama. Húgocska “érkezett” a házhoz…Mindez persze egy magyar kislánnyal is megeshet, de talán kicsit másképp, Mariana és családja ugyanis Portugáliában él…
Kapcsolódó könyvek
Dénes Gizella - Császármadár
A temesi főispán, Szilágyi László eladósorba serdült leánya, Erzsébet nem olyan, mint más úri kisasszonyok. "Nyelve, mint a méh fullánkja, esze, mint hét papé" - mondják róla a várbeliek. Íjjal bánni, agarászni, solymászni úgy tud, akár a férfiak, s még írni-olvasni is megtanult. Nem is adja a kezét akárkinek, vár az igazi ideálra, a nagyra hivatott, vitéz daliára. A legendából kerekített kisregény Szilágyi Erzsébet és a fényes jövőjű törökverő vitéz, Hunyadi János megismerkedésének és szerelmének szép históriáját beszéli el.
Fazekas László - Villantó
- Te Csaba, ugye te szerelmes vagy a Varga Boriba? - kérdezte a Bolyos hirtelen.
Mit feleljen neki? Csaba rádöbbent, hogy ő még sohasem tette fel így magának ezt a kérdést. Hülyeség! Mi az, hogy szerelmes? Természetesnek vette, hogy jóban van Borival, hiszen ez így volt, amióta csak az eszét tudja. Jó volt együtt, meg néha rossz is volt, de hogy ő szerelmes volna belé!
Egy intő és egy Balatonon töltött tavaszi szünet kapcsán villant fel először Csabában és Boriban, hogy egymás iránti rokonszenvük talán több is, mint pajtásság. De amíg eljutnak idáig, többször szembe kell fordulniuk egymással és önmagukkal. Az élet bizony tizenéves korban sem mindig egyszerű!
Gerti Tetzner - Maxi
Mit csináljon az a gyerek, aki úgy érzi, hogy nem elég okos, nem elég szép, aki egy ébresztőórasor berregésére ébred, a lakáskulcsot a nyakában hordja, aki szenved a gyakori egyedülléttől? A Móra Kiadó új regényének hősnője, Maxi, egy napon kitalálja magának a Nagy Szellemet, beszédbe elegyedik vele, s ráveszi, hogy teljesítse három kívánságát. Kalandjainak sorát megismerhetitek, ha elolvassátok Gerti Tetzner könyvét, melyet Somorjai Éva kedves illusztrációi díszítenek.
Veronica Robinson - A fogoly sziget
"A fogoly sziget" a Franciaország tőszomszédságában fekvő Jersey szigetre, amely az angol birodalomhoz tartozik, de a második világháború alatt a német fasiszták tartották megszállva. Veronica Robinson az itt élő fiatalok ellenállásával ismerteti meg az olvasót. A történet középpontjában Mary áll, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő és családja a németekkel barátkozik, és ezért iskolatársai elfordulnak tőle. Mary, hogy társai megbecsülését visszaszerezze, veszedelmes lépésre szánja el magát...
Halasi Mária - A lépcsőháztól balra
A lépcsőháztól balra van egy régi mosókonyha: mesebirodalom a gyerekek számára. Itt nem kell elrakni a játékokat, itt lehet lármázni, rohangálni, falra firkálni. Külön világ ez: nem a felnőtteké, a gyerekeké. Itt verődik össze a kicsi csapat: Zsuzsi, Karcsú Peti, Eta meg Sóki. Mi történt attól a naptól kezdve, hogy a gyerekek felfedezték és megszállták ezt a zugot, mi történt addig, amíg birodalmuk kapuján megjelent egy nagy, rozsdás vaslakat, mely elzárta előlük a gyermekálmok, játékok korát...
Magyar Katalin - Ének a küszöb előtt
Zódor Klári szorgalmasan rója nap mint nap a sorokat újdonatúj naplójába. A tizenhárom éves, testvér nélkül felnőtt, koraérett - és ráadásul örökké fölös kilói miatt aggódó - kislány azonban szinte észrevétlenül fölhagy az írással, s most már áradó bőbeszédűséggel, sok humorral meséli tovább élete folyását: csetlés-botlását a felnőttek titkokkal terhes világában, bimbózó érdeklődését a másik nem iránt, a zene ellenállhatatlan vonzását, rajongásból és fondorlatos bölcsességből szőtt barátkozásait. Igazi, mai csitrit rajzol meg Magyar Katalin a Pöttyös sorozat új darabjában, akárcsak korábbi, nagy sikerű leányregényében, a Hej, Krisztiná!-ban. A kötetet Görög Júlia illusztrálta.
Altay Margit - Amit az óra mesél
,,Budapest felszabadult. A háború pusztító vihara elvonult a város fölül. "Ha ez az óra mesélni tudna" – sóhajt fel Vargha Marika édesanyja, mikor megpillantja romba dőlt kis lakásuk szinte egyetlen ép darabját: a százéves faliórát. Altay Margit, a népszerű írónő, leányregényében nyomon követi az öreg óra kalandos életútját. Az óra történetéhez három szerencsétlen sorsú lány: a Tirolban élő Mária, a milánói Beatrice és a magyar Erzsébet szomorú szerelmi regénye kapcsolódik. A százéves óra – annyi hajdani boldogtalanság tanúja –, ma a beteljesült, boldog szerelmek idejét éli, s vidám ketyegése Marika otthonának meghitt kísérőzenéje."
Hermína Franková - Ki tud franciául?
Ebben a történetben nagyon fontos, hogy valaki tudjon franciául! Mert a sportpálya szélén álló barakkban egy titokzatos, sovány, lerongyolódott fiú vacog, akiről a kisváros sihederei lassan-lassan megtudják: fogolytáborból szökött francia. Ki lesz a tolmácsa? Hogyan sikerül a gerekeknek elbújtantiuk, etetniük, felruházniuk úgy, hogy még a szülők se tudjanak róla, hiszen még tart a II. világháború, és németek állomásoznak a kisvárosban.
Hárs László - Biri és Bori
Hárs László nagy sikerű regényének harmadik kiadása lányokról szól lányoknak. Illetve: különösképpen egy lányról, aki egy személyben két szerepet játszik: önmaga ikertestvére is. Boróka Biri szerény, vidám vidéki kislány, aki az egyik budapesti tér huligánjainak szemtelenkedéseiért úgy fizet, hogy maga huligánabbnak, szemtelenebbnek tetteti magát minden huligánnál... Hogyan játssza el két szerepét, és hogyan diadalmaskodik végül Biri igazi "énje" a nyegle Bori felett - erről szól a regény, melyben vidám és ábrándos, hangos és halk, jó modorú és modortalan pesti fiúk és lányok ismerhetnek magukra a kalandos történet olvasása közben.
Frances Hodgson Burnett - A titkos kert
Évtizedek óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre - és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.
G. Szabó Judit - A Madárijesztő-ház
Az írónő új regénye új környezetben, de az ismert hősök szereplésével játszódik. A történet főszereplője és egyben mesélője, a tizenéves Anikó vidékre utazik, hogy „birtokba vegye” a családi örökséget, amely nem más, mint a Madárijesztő-ház az erdő közepén. Nyári szünet van, Anikó csak egy-két napot akar egyedül eltölteni a házban, várja a család később érkező tagjait, de az idillinek induló nyaralás sötét fordulatot vesz. Mintha kísértetek járnának az öreg házban, amelyet jogos örökösein kívül többen is meg akarnak kaparintani. Feltünedeznek a szomszédok, a távoli rokonok is előkerülnek. Anikó szerencsére nem sokáig marad egyedül a titokzatos, visszatérő éjszakai látogatóval, mert megérkeznek a testvérei, majd a nagymama is, és a végén fény derül a rejtélyre.
Jean Webster - Kedves Ellenségem!
Mi nehezebb? Száztizenhárom árva gondját viselni, egy árvaházat eligazgatni minden szakmai tapasztalat nélkül - avagy puhára főzni, mosolyra fakasztani egy mogorva, goromba, ámde tiszteletre méltó skót orvost?
Nos, ennek csak Sallie McBride, e "kétfrontos" küzdelem szenvedő alanya a megmondhatója. Szerencsére kudarcairól, győzelmeiről rendszeresen tájékoztatja legjobb barátnőjét, Judyt, az immár révbe ért egykori árvaházi növendéket. A szellemes, derűs, bizakodó, és csipetnyi öniróniával fűszerezett levélregényt tini olvasók és mamák egyaránt élvezettel forgathatják.
Üde olvasmány.
Mindenkinek, aki kedveli L. M. Montgomery, Jane Austen írásait. És az ő lányaiknak, anyukáiknak.
Kertész Erzsébet - Szamóca-lányok
Kertész Erzsébetet elsősorban híres nőalakokról írott életrajzi regényei tették népszerűvé az ifjúság körében. A mai fiatal lányok jól ismerik és szeretik a Csíkos könyvek sorában megjelent műveit, de ma már kevesen juthatnak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Kaland a Szamócában című regényéhez, amely nem történelmi személyekről, hanem kislányokról szólt. Ennek a nagy sikerű, vidám regénynek átdolgozott kiadását nyújtjuk most át a mai tizenéves lányoknak, akik sok mindenben magukra ismerhetnek, amikor a négy nyolcadik osztályt végzett jó barátnő első munkával töltött szünidejének krónikáját olvassák. Az otthonuktól először távol került kislányok a Balaton-parti Szamóca üdülőben már nemcsak a munka örömével ismerkednek, hanem a felnőttek világával is. Itt bontakozik első kamaszszerelmük, s itt teszi próbára kislányos hiúságukat az első csalódás. Kertész Erzsébet szórakoztató lányregényét Jurida Károly illusztrációi teszik még vonzóbbá.
Beczássy Judit - Piri
"Ismersz, tudhatod, hogy nem a világba beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem megyek férjhez. Az ellenségem sem foghatja rám, hogy nem volt kiben válogatnom, bár a kínálat erősen kihívta bírálatomat, és alakította a férfiakra vonatkozó véleményemet. Aladárról (a jogászról, aki a sok képeslapot küldte a képzőbe) tudsz, róla kár több szót vesztegetni. A sors különös kedvezése volt Apa áthelyezése, mert akkor még zsenge emberismeretemmel képes lettem volna két évig várni rá, és csak azután verni a fejemet a falba. A főhadnagyról éppen eleget tudzs, hogy megértsd, milyen őszinte volt férjhez nem menési elhatározásom. ezek után jött - Jani. Nem állíthatom, hogy szépeket mondott, és azzal vett le a lábamról. Még egy ártatlan bókot sem kaptam tőle soha, se virágot, se éjjelizenét. Nem mondta, hogy nem tud nálam nélkül élni - talán ezért... És egyszer, persze otthon, a kapuban, se szó, se beszéd, csak megkérte a kezemet..." Beczássy Judit regénye végigkíséri Pirit életútján, az első világháború előtti években, míg révbe nem ér: férjhez megy ahhoz a bizonyos rokonszenves, komoly, fiatal mérnökhöz, aki - látszatra - még udvarlónak sem való.
Ezt a regényét, melyet az ifjúságnak szánt, 1961. február 1-én fejezte be. És február 20-án meghalt. Bár nem volt fiatal, mégis váratlan és fájdalmas volt az elmúlása. Beczássy Judit tele volt derűvel és optimizmussal, szerette az életet és most már nincs többé. A beszédes ajkak elnémultak, a toll kihullott szorgalmas kezéből. A mély emberi együttérzés, a gyengék, szegények és elesettek iránt érzett mély rokonszenve írásainak alaphangja. Cikornyátlanul, világosan írt, közvetlen hangon, póz nélkül, teljes odaadással és felelősséggel. Emlékét és munkásságát megőrzik szép és maradandó értékű könyvei. A felszabadulás után három ifjúsági regénye jelent meg: a Marika, az Egyszer vagyok fiatal és ez a legújabb, életének utolsó műve, melyen szinte még érzik kezének melege, a Piri. Ebben jórészt a saját ifjúkorát írta meg. Aki ezt a könyvet elolvassa, közelebb jut hozzá és még jobban szívébe zárja.
Molnár Kata - A mandarinkalap
Ez a könyv az ötvenes évek végéről szól, s a szó legnemesebb értelmében leányregény. A könyv azt a világot eleveníti meg, amely az írónőnek mindig is kedvelt, jól ismert helyszíne volt: a vidéki kisvárost. A gimnazista Márta özvegy édesanyjával és két öccsével kerül egy történelmi emlékekkel zsúfolt, girbegurba utcájú dunántúli városkába. Itt hoz életébe nagy fordulatot az első világháború előtt oly divatos mandarinkalap...
Eleanor H. Porter - Az öröm játéka örök
Az öröm játéka - vajon mit jelenthet ez a szokatlan kifejezés? Aki hallott vagy olvasott már Polyannáról, rögtön elmosolyodik, hiszen tudja, hogy a boldog és kiegyensúlyozott élet titkát takarják ezek a szavak. Ám még az is, aki ebben a regényben találkozik először a kislánnyal, igen hamar rájön, hogy a "játékot" receptre kellene árulni a sok pirula, vitamin és erősítő szer helyett. Felnőtt, gyerek, bárki alkalmazhatja, naponta akár többször is. Roppant egyszerű és módfelett hatásos. Ráadásul mellékhatása sincs. Hacsak nem tekintjük annak a szájunk szögletében egyre gyakrabban megjelenő mosolyt, meg a családtagjaink, kollégáink, csoporttársaink, barátaink arcán, sőt, a boltban, buszon, postán utunkba kerülő ismeretlenek tekintetében megfigyelhető furcsa változásokat...
Joó Katalin - Boldogtalan nyár
1943 szilveszterén Ábrahám Évi élete első bálján táncol. Még tiszta szívvel örül a bókoknak, a sikernek - ám családi és baráti körében szaporodnak az egyre riasztóbb jelek. Fiatal, bájos nagynénje - Nene - titkon gyermeket vár. Szerelmese akire életveszély leselkedik, a szökést választja. Az egész Ábrahám család összefog, hogy az emberség és szeretet nevében kijátssza a háborús törvényt és a katolikus "rendet" . Joó Katalin megható és fordulatos regényét Görög Júlia illusztrálja.
Bálint Ágnes - A repülő dívány
Juli eddigi nyarait keresztanyja luxusvillájában töltötte a Balaton partján, nem csoda hát, ha lógó orral és lázadozó szívvel készül a falusi nyaralásra apja nagynénjéhez, Lidi nénihez. Minden poros, szegényes, unalmas neki itt - míg csak a szomszédék verandájáról fel nem reppen egy ódón karszék. És lassan megváltozik minden, a fura Dedi jó pajtásnak bizonyul, Lidi néni és a folyton kísérletező Iván bácsi érdekesebbnek, mint hitte volna, és a mindent elcsóró Móric szarka gondoskodik róla, hogy egy perc se teljék eseménytelenül. Mi minden történik, mire Juli és Dedi alatt megmozdul a dívány, és még kissé szepegve elindulnak a kalandos repülésre.... Bálint Ágnes új regénye valóság és mese elemeit keveri könnyedén, szórakoztatóan, és tanulságosan, az igazi élményt mindennapjaink kedves apróságai között mutatja meg.
Kántor Zsuzsa - Csalánba nem üt a mennykő
Kántor Zsuzsa regényei népszerűek. Szeretik, szívesen olvassák őket a gyerekek. Érthető, mert ezek az érdekes és mulatságos, rövidebb-hosszabb történetek róluk szólnak, az iskoláról, az úttörőéletről, általános iskolás fiúk és lányok problémáiról. A Csalánba nem üt a mennykő című kötet két sikeres kisregényt tartalmaz. A címadó történet sok fordulattal, sok humorral számol be, hogy mennyi veszedelmet áll ki egy túl sokra vállalkozó úttörő. A másik kisregény, a Szerelmem, Csikó meghitten, finom lírával ábrázolja a jól tanuló fiú és a nehezen tanuló kislány barátságát és bontakozó szerelmét. Olyan írások ezek, amelyeken fiúk és lányok egyaránt jól szórakoznak. A kötetet Marton Magda szellemes rajzai díszítik.
Csíki Kovács Dénes - Tündér a havason
Medve nyomát követi egy kis pásztorfiú messze fenn a havas rengetegében. Bele is esik a rejtett medveverembe, ahonnan előzőleg még hangokat is hallott. Mit talál ott? Nem medvét, hanem egy kislányt. Kettőjük kalandos pásztoréletéről a havasi legelőn, majd később felnövekedve, küzdelmes új egymásra találásukról szól Csíki Kovács Dénes regénye. Egy új "Rómeó és Júlia" -történet ez, nem is falun, hanem a nagy hegyek sötét fenyvesei között.