|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Szabó Zoltán - Cifra nyomorúság
"Olyan ez a föld, mint a parasztok, akik rajta élnek: cifra és nyomorúságos egyszerre. A ruhája ennek a tájnak szép és pompás, antik ékszerei a várromok, színei a sokféle erdő zöldje, a földszalagok sokárnyalatú barnája. ... Ezt a szegény földet úgy rejti a táj, mint sovány testet a sok cifra szoknya."
A könyv a Magyarország felfedezése sorozatban jelent meg 1938-ban, s a Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe szociográfiai jellemzését tartalmazza.
Manga János - Palócföld
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szabó Zoltán - A tardi helyzet
Megint ősz van és hű falvaink, Tard és a többiek, megint úgy néznek a tél és a következő újesztendő elé, mint eddig, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Az asztalra ezentúl se fog több étel kerülni, az élet ugyanaz marad, a munka ugyanannyi és a napszám se fog könnyelműen növekedni. Most ugyanazt találnám Tardon, mint egy évvel ezelőtt, a tények ugyanazokról a bajokról vallanának. A temető megszaporodott azóta néhány sírral, a falu néhány gyerekkel. Hogy közben ez a könyv megjelent, elfogyott, visszhangot vert, nagyon mellékes a falunak és nyugodt, türelmes parasztjainak. Nem változtatott a sorsukon és nem segíthetett, amint sohase hittem, hogy változtatni fog. A könyvből Tardnak is jutott valami kereset és Rózsa Józsefet, a tanító munkatársat meghurcolták, bár siker nélkül, csak ennyi az egész. A végső eredmény csak ez: a tardi bajok ismertek lettek, de eltüntetésükre nem történt semmi. Különös országban élünk, ahol a szó hasonló a kőhöz, mely néhány gyűrűt ver a víz színén és aztán elmerül egyszersmindenkorra. Nálunk a felismerést nem követi tett, a terveket nem követi megvalósítás. Sokan és sokszor kérdezték tőlem: miért írtam meg mégis ezt a könyvet, ha mindezzel tisztában voltam? A választ egy közéleti előkelőségünk adta meg. "Veszélyes munkát végeznek azok az írók, akik nyugtalanságot keltenek" - mondta. A felelet erre nem lehet más, mint ez: Úgy van, éppen ez a cél: nyugtalanságot kelteni és szorongást. Felizgatni a túlságosan nyugodt kedélyeket, eloszlatni azt a pusztulást takaró hitet: nyugodt és békés ország vagyunk, ahol nem kell történnie semminek se. Kell robbantani félelem nélkül azt a lelkiismeretlen nyugalmat, mely halálos veszedelmek fölött épül, mert halálos dermedtséget jelent. Többet, mint ennyit, alig tehet az író, még ezt a nyugtalanítást sem ő végzi, hanem a tények, melyeknek ő csak közvetítője és hű továbbadója. Merem fordítva mondani az idézett intelmet: azok vesznek magukra nagy felelősséget, akik a veszélyeket takarják, a bajokat eltagadják és a változtatást halogatják. Mert minden önvizsgálat amellett szól, hogy a teremtő pánik munkálása a legjobb közérdek, talán az egyetlen mód arra, hogy a békés változtatást szolgáljuk. A fölkeltett szorongás talán fölébreszteni azokat, akik nem látnak, megnyitja a járatlanok szemét.
Sonkoly Gábor - Erdély városai a XVIII-XIX. században
Létezett-e a Habsburg Birodalomban, autonóm jogi egységként betagolódó Erdélyi (Nagy) Fejedelemségben önálló városrendszer, és ha igen ez mely irányba integrálódott a XIX. századtól kezdve, mikor a nemzetállam építésének kora Közép-Európát is elérte? Milyen történeti városdefiníció segítségével ragadható meg az adott korszak és terület sajátos településhálózata? Miben áll az egyes városok különállása, és foleg, hogyan adaptálja a különálló városi jelleg az egységesítő jogi, gazdasági, kulturális, társadalmi tendenciákat, melyek egyrészt a központi hatalomtól, másrészt az új, "privilégiumok feletti" egységtől, a nyelvi etnikumtól érkeznek? A szerző a három kérdéskört más és más történészi szemlélettel és módszerrel közelíti meg, állandó párbeszédet folytatva a történetírói hagyománnyal. Az urbanizáció folyamatának a hosszú időtartamban elhelyezkedő demográfiai szempontú elemzését, a makroperspektívában egy komplex történeti városdefiníció kialakítása felé tett erőfeszítések egészítik ki. A záró fejezetben a városhoz (itt Kolozsvárhoz) kapcsolódó fogalmi struktúrában, a szemléletben, és foleg az ido és térdefinícióban zajló változásokat követi nyomon a szerző, a történeti szereplők jelentéstulajdonításainak elemzését részesítve előnyben. Egy eljövendő átfogó erdélyi várostörténet alapját képezheti e munka. A kötet az Atelier Füzetek sorozat 2. része.
Kuntár Lajos - Szilágyi István - Bauer Károly - Szentgotthárd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szelke László - A Gresham a nácik ellen
A budapesti Lánchíd pesti hídfőjénél álló szecessziós Gresham-palotát mindannyian jól ismerjük - legalábbis kívülről. De tudjuk-e, miféle titkokat rejtett egykor az impozáns épület?
SZELKE LÁSZLÓ izgalmas és olvasmányos nyomozása, A Gresham a nácik ellen a 19. századtól a második világháborúig kíséri végig a mai luxusszálloda kalandos történetét. A nagy világégés idején a palota az ellenzéki politika, a szellemi ellenállás, a titkos diplomácia és az embermentés megkerülhetetlen központja volt. Kávéházban gyülekező náciellenes művészek, újságírók, tudósítók, attasék, hírszerzők, kémelhárítók, kettős, sőt hármas ügynökök fordultak meg a falai közt, amelyek otthont adtak többek közt a liberális párt központi klubjának és a szabadelvű Esti Kurir című napilap szerkesztőségének, és az angol titkosszolgálattal kapcsolatban álló Békeffy László is itt működtette Pódium Kabaréját. A könyv lapjain a kor olyan meghatározó figurái tűnnek fel, mint Szent-Györgyi Albert és Herczeg Ferenc, Szekfű Gyula és Raoul Wallenberg, de megismerkedhetünk a budapesti Könyvhét alapítójával, a bátor embermentő Supka Gézával vagy a zsidótörvények kíméletlen kritikusával, Rassay Károllyal is.
Tények és legendák, törvénytelen törvénytisztelők és provokátorok, hősök és áldozatok - A Gresham a nácik ellen a történelem legrejtettebb kulisszái mögé kalauzolja olvasóját.
Szelke László 1975-ben született. Egyetemi adjunktus, 2013-ban szerzett doktori fokozatot, jelenleg a piliscsabai Művelődési Információs Központ és Könyvtár igazgatója. 19-20. századi magyar és egyetemes történelmet tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Erki Edit - Pest-Budától Budapestig
Volt valaha az "ántivilágban", vagyis 1990 előtt egy furcsa és kedves szüleménye a kornak, egy önmagában való ellentmondás: képes kulturális folyóirat. Új Tükör volt a címe, és tisztes ráfizetést hozott a kiadóvállalatnak, mely azonban a lóverseny- és a műsorlapból ezt könnyedén kigazdálkodta. Ennél a folyóiratnál volt a meghatározó egyéniségek egyike Erki Edit, az irodalomtörténész. Legújabb könyvének hálás témája van: Budapest. A város, amelyet hozzávetőleg kétmillióan szeretünk, vagyis legalább szeretnénk szeretni, ha hagynák. Nekik ajánlható ez a kaleidoszkópszerűen színes szöveggyűjtemény.
Kubinyi Miklós - Árva vára
A történeti Magyarország Árva vármegyéjének egykori székhelye Árva vára volt. Kubinyi Miklós monográfiája a vár mozgalmas történetét dolgozza fel.
Gallai Rezső - Kertvárosi krónika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dr. Wiesinger Márton - Állatkerti séta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Zolnay László - A középkori Esztergom
Zolnay László, a magyar középkor kutatója, országszerte ismert és kedvelt könyvek írója, jelen feldolgozásban egy régi búvárkodása folyamatába enged bepillantást. Még az '50-es években mint esztergomi múzeumigazgató fontos szerepet játszott a város és környéke múltjának feltárásában. Később is figyelemmel kísérte az ott folyó nagyarányú régészeti ásatásokat, amelyek új következtetések levonására serkentették a magyar középkor tudósait. Könyvében a szerző a történeti és a régészeti -- újabb és régebbi feltárások -- adatainak egyeztetésével ad árnyalt képet a város és környéke középkori történetéről.
___ Mohács éles cezúra a város történetében. A török elfoglalja Esztergomot is, és elpusztítja a kortársak által annyiszor megcsodált és leírt román kori, gótikus és reneszánsz építményeket. S ami ezután a középkori építményekből megmaradt, abból is sokat elbontottak az újkori átgondolatlan építkezések.
___ A szerző az elpusztított, eltűnt város középkori történelmét mutatja be, a ma már láthatatlan műemlékeket, ezer esztendős építészetünk gazdagságát, művészi szépségét idézi fel nagy rekonstruktív erővel. S Esztergom -- a királyi és egyházfejedelmi központ -- történetén keresztül az olvasó széles áttekintést kap a magyar középkor nagypolitikájáról s mindennapjairól is.
___ A török elpusztította Esztergom középkori immobil művészeti emlékeit, de szerencsére megőrződtek a város gyűjteményei: értékes kincstárának, levéltárainak, könyvtárának jó részét a végveszély hírére az érsekség a Felvidékre menekítette. Ma ez a páratlan értékű anyag -- melyet a szerző e munkájában bemutat -- újra Esztergomot gazdagítja.
A kötet sok-sok illusztrációja -- fényképek, rekonstrukciós rajzok, térképvázlatok -- az olvasó jobb tájékozódását segíti.
Koppány Tibor - Péczely Piroska - Sági Károly - Keszthely
Hazánk egyik legrégibb városa, a Balaton könyvékének kedvelt üdülőhelye Keszthely.
A honfoglalás korában Keszthely környéke már sűrűn lakott vidék volt; az őskorban, a rómaiak idején és a népvándorlás időszakában itt élő népesség kultúrájáról gazdag emlékanyag tanúskodik.
A középkori kis település lakossága a török időkben - gótikus templomát végvárrá alakítva - elszánt harcot vívott életéért. A XVIII. században a Festeticsek birtokába került a város. A Festetics György által alapított Georgikon és más intézmények gazdasági és kulturális téren országos viszonylatban is jelentős hellyé emelték Keszthelyt. A város kulturális intézményei, fürdővárossá fejlődése a felszabadulás után megújult formában nemcsak egy szűk réteg, hanem az egész nép érdekeit és jólétét szolgálják.
Keszthely műemlékeinek nagy része az idők változásával elpusztult vagy átépítés áldozata lett. A fennmaradt gazdag tervtári és levéltári anyag azonban lehetővé teszi, hogy a monográfia szerzői bemutassák a város kialakulásának történetét, különböző korok építkezéseit, és részletesen beszámoljanak Keszthely lakosságának egykor küzdelmes életéről. A város értékel kultúrtörténeti és építészeti emlékeit változatos illusztrációk mutatják be.
Nemes-Népi Zakál György - Eőrséghnek leírása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fitz Jenő - Török erődítések Fejér megyében I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Osváth Pál - "Pandúrkorom emlékei" … és egyéb írások
Osváth Pál sárréti csendbiztos Bihar vármegye Sárréti járása leírása című, 1875-ben megjelent könyvének fakszimile kiadása a 2009. év újdonsága volt. Most második legfontosabb művét tartja kezében a tisztelt Olvasó, az 1905-ben napvilágot látott Közbiztonságunk múltja és pandúrkorom emlékei... című kötetet, amely a szerző közel negyed évszázados csendbiztosi működésének krónikája. A könyvben helyet kaptak emellett Osváth Pál helytörténeti munkái (Kismarja leírása és a Bihar vármegye történetét feldolgozó monográfiájának egyes részletei), valamint 40 rövidebb írás, köztük önéletrajzi ihletésűek is, hiszen fiatalemberként részt vett az 1848-49. évi szabadságharcban, jelen volt Budavár visszavételénél, a szabadságharc leverése után pedig bujdosni kényszerült. Osváth Pál szinte polihisztori érdeklődéssel fordult különféle témák felé, legyen szó akár a bihari nyelvről, a pusztai betyárok életéről, a hajdúk történetéről vagy a Sárréten oly fontos folyószabályozás kérdéséről. 60 írásában pedig legizgalmasabb nyomozásainak történetét eleveníti fel. A kötetben szereplő írások háromnegyede eddig ismeretlen volt a nagyközönség előtt, így a magyar múlt iránt érdeklődők ezzel a könyvvel újabb érdekes olvasmánnyal gazdagodtak.
Marjanucz László - Magyarcsanád
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Trebbin Ágost - Pécsi színek és hangulatok II.
Igazi színek és hangulatok egy olyan könyv lapjain, melyeket Trebbin Ágostnak köszönhetünk. Épületek mellett sétálunk el nap, mint nap, anélkül, hogy bármi eszünkbe jutna a falak tövében, nem gondolunk arra, mi történt, mi történhetett ott hajdanán. Ha azonban végigolvassuk ezt a könyvet, úgy érezzük, mi is részesei vagyunk, voltunk egy-egy izgalmas eseménynek. Látjuk, hogy mulattak hajdan dédapáink, látjuk mit vacsorázott egy-egy híresség, belecsöppenünk a török világba, avagy együtt izgulunk azokkal, akik az egyetem tövében az első ejtőernyős ugrásra vártak. Egyszóval lassan megelevenedik a múlt, az események ott, a szemünk láttára zajlanak le.
Békefi Remig - A pilisi apátság története 1184-1541
Békefi Remig cisztercita szerzetes a rend újjászervezője és naggyá tevője, Szent Bernát születése (1090) nyolcszázadik évfordulójára emlékezve, 1891-ben adta közre a pilisi cisztercita apátság történetét feldolgozó monográfiájának első kötetét. Ennek reprint változata kerül most az olvasók kezébe. A háromrészes munka első, bevezető része a rend keletkezését, fejlődését, magyarországi megjelenését tárgyalja. A második rész öt fejezete a pilisi apátság helyét, alapítását, az apátok pápai, valamint királyi megbízatásait, birtokait, birtokpereit, jövedelmeit és kiváltságait, végül az apátság életét mutatja be igen részletesen. A harmadik rész a feldolgozott anyaghoz tartozó oklevéltár, mely a korábban kiadott oklevelekre csak utal, a kiadatlanokat viszont - a szerző szavaival - "szigorú lelkiismeretességgel" közli.
Ismeretlen szerző - Veli bejtől a ferences mártírokig
A kifejezetten hiánypótlónak számító, míves kiállítású kötet címét a legrégebbi és az egyik legújabb emléktáblájáról kapta. A legrégebbi: a XVI. századi török fürdő (melynek mai gazdája a Budai Irgalmasrendi Kórház) építésének állít emléket. A másik a Tövis utcai templom bejáratánál a XX. század hét ferences mártírjának.
A két végpont közötti időszakból ránk maradt II. kerületi emléktáblákat ismertető adatbázist négy év munkájával állította össze a Budapesti Városvédő Egyesület helyi tagjai. A kötet tartalmazza a létező (és az eltávolított, de ismert) valamennyi emléktábla témáját, beth szövegét, címét, elhelyezésének időpontját, a művészi alkotások készítőjének nevét. A neves személyek táblái között ott találhatóak a sorban azok is, amelyek a kerület életében egykor fontos szerepet betöltő létesítmény, vagy az itt élők sorsát befolyásoló események emlékét őrzik - összesen több mint háromszáz helyen! Szerepel benne az öntőmunkásból lett gyáros Ganz Ábrahám neve éppúgy, mint a politikus Nagy Imréé, a tudós térképész Tóth Ágostoné, vagy a legendás színészpáré: Ruttkai Éváé, Latinovits Zoltáné, s megtudható, hol volt Ukrajna első magyarországi diplomáciai missziója, hol imádkoztak a lengyel Honi Hadseregnek a nácik elől nálunk menedéket talált tagjai.
Ismeretlen szerző - Róma története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
