A ​nénikém nem talpig úrinő

P. G. Wodehouse - Megőrült, ​Jeeves?
A ​bonyodalom avval kezdődik, hogy Gussie Fink-Nottle London utcáin bóklászik Mephistónak öltözve, és akkor éri el tetőpontját, amikor holtrészeg állapotban ünnepi beszédet mond a Market Snoodsbury Gimnázium díjátadó ünnepségén. Mindezek előzménye, hogy Bertie Wooster régi cimborája beleszeretett Madeline Bassettbe, az igencsak extravagáns leányzóba, de a tarajos gőtékhez sokkal jobban ért, mint a nőkhöz. Bertie természetesen a segítségére siet, de bár ne tenné! A megoldás kulcsa ismét Jeeves, az inasok gyöngye, akinek egyszersmind sínre kell tennie Bertie unokahúga, Angela, nagynénje, Dália néni, és francia főszakácsuk, Anatole sorsát is. És persze, nem mellékes körülményként, fölbukkan a történetben egy fehér zakó is...

P. G. Wodehouse - Bravó, ​Jeeves!
Az ​ifjú Pincérfiú Klubban sajátos szokás dívik: tagjai - komornyikok és urasági inasok - kötelesek bejegyezni a klub nagykönyvébe gazdáik zűrösebbnél zűrösebb kalandjait. Hősünkről, Bertram Wilberforce Woosterről például nem kevesebb, mint tizennyolc sűrűn teleírt oldal található benne a páratlanul zseniális Jeeves tollából. Valódi politikai dinamit, gondolhatnák az effélékben járatosak, és igazuk is lenne. Pláne, ha az ominózus kötetnek épp akkor kél lába, amikor Dahlia néni lakhelyén, Market Snodsburyben időközi választásokat tartanak. Természetesen ezúttal is Jeevesre vár a feladat, hogy kiutat találjon a bekövetkező kalamajkákból, s áldásos közreműködése nyomán lehetővé váljon, hogy: Bertie barátunk (egyrészt) kívül maradjon a Wormwood Scrubsi fegyintézet rácsain, és (másrészt) távol maradjon az oltárrácsoktól, azaz megússza a házasságot a szentimentális Madeline Bassette-tel (aki szerint valahányszor egy tündér kifújja picurka nóziját, kisbaba jön a világra); Dahlia néni elkerülje, hogy végromlás, pusztulás és kétségbeesés jusson osztályrészéül; az undok és smucig pénzmágnás, L. P. Runkle alaposan megkapja a beosztását; s úgy általában érzékenységek orvoslódjanak (beleértve Augustus macskáét is).

P. G. Wodehouse - Halihó, ​Jeeves!
Bertram ​Wooster Londonban és New Yorkban számtalan furcsánál furcsább szituációba kerül a pöttöm Bingó, Agatha néni, valamint más barátok és rokonok elképesztő kalandjai révén, amelyekbôl többnyire az inasok inasa, Jeeves találja meg a ki vezető utat. Pöttöm Bingó állandóan szerelmi lázban ég, hőseink ékszerrablásokba bonyolódnak, Bertie kénytelen szerelmes regények női írójának kiadni magát. Agatha néni pártfogoltját, a „tökfej Cyril”-t pedig a világot jelentő deszkáktól kell megszabadítani. Az események a forrpontot is elérik, amikor a lóversenypályákra vezet hőseink útja, meg a vidéki Anglia falvaiba, ahol nem csak a tiszteletesek prédikációinak időtartamára kötnek fergeteges körülmények között fogadásokat, hanem más, különleges versenyszámokra is.

P. G. Wodehouse - Kedélyes ​kastély
Bill ​talán a legidétlenebb és legcsúnyább férfi, aki valaha létezett. Mi történik, ha ez a pompásan csúf fiatalember beleszeret az Emsworth család kicsi rokonába? Nos, a família asszonyai rövid úton Blandings kastélyába, az ősi fészekbe száműzik a lányt. Bandings maga a börtön, a világ vége, az unalom, és mégis - kedélyes. Bill a legkülönbözőbb trükkökkel próbálkozik a lány közelébe férkőzni, de hiába. Ha végképp nincs remény, forduljon Galahad Threepwoodhoz, a világfihoz, az örökifjú nagybácsihoz, akinek mindig van ötlete! A Kedélyes kastély a Forduljon Psimth-hez! írójának újabb, sziporkázóan szellemes könyve.

P. G. Wodehouse - Psmith ​Amerikában
Psmith ​és Mike, a két cambridge-i egyetemista jó barát, nyári szünidejét Amerikában tölti; a krikettbajnok, csapatával az országot járja, Psmith magányosan unatkozik New Yorkban - míg csak hagyományos szerencséje össze nem hozza a Meghitt Percek című jámbor családi magazin nekikeseredett ifjú szerkesztőjével, Billy Windsorral. A kalandos kedvű Psmith - aki arisztokratikus stílusát "szocialista" meggyőződéssel ötvözi - természetesen itt és most is megtalálja a kedvére való feladatot: az unalmas lapocska felvirágoztatását egybeköti egy ígéretes ökölvívó-tehetség, bizonyos Bütyök Brady karrierjének egyengetésével, valamint a New York-i nyomornegyedekből tetemes sápot húzó szőrös szívű Mr. Ismeretlen leleplezésével. Mindez nem kevés veszedelemmel, sok mulatságos megpróbáltatással, és természetesen végül is sikerrel jár - Psmithnek egy bandaháború kapcsán ugyan odavész dédelgetett kalapja, de ő erkölcsi győztesként kerül ki a csatából. Wodehouse egyik korai Psmith-regénye ma is elevenen hat, nem utolsósorban Révbíró Tamás ezúttal is bravúros fordításának.

P. G. Wodehouse - A ​jókedvű jótevő
A ​blandingsi kastély mohlepte falai közt zajlik az élet. A nyájas és módfelett szórakozott Lord Emsworth azonban ügyet sem vet vendégeire: őt csak a Császárnő érdekli - vagyis a többszörös díjnyertes koca, a lord büszkesége, akire azonban más is szemet vetett... Miközben ifjú szerelmesek civódnak, párok át- és visszarendeződnek, a Császárnő ellen többen szőnek rút ármányt, méghozzá nem kisebb személyiségeknek, mint Lord Tilburynek, a sajtócézárnak a megbízásból... Szerencsére ott van a vendégsereg között a minden csínyre és minden csíny elsimítására egyaránt kész örökifjú Lord Ickenham - Wodehouse halhatlan Psmith-jének szellemi öröksége -, a "jókedvű jótevő".

P. G. Wodehouse - Forduljon ​Psmithhez!
_Forduljon ​Psmithhez!!!_ Psmith Majd Segít! Psmith Mindent Elintéz! _Önnek Szüksége Lenne_ Valakire, Aki Eljár Peres Ügyiben? Valakire, Aki Elintézi Üzleti Ügyeit? Valakire, Aki Sétálni Viszi A Kutyáját? Valakire, Aki Meggyilkolja Az Ön Nagynénjét? _Psmith Elintézi!_ _Bűntény Nem Akadály!_ Bármilyen Megbízása Van (Feltéve, Hogy Halakkal Nem Kell Dolgozni), _Forduljon Psmithhez!_ Ajánlatok: R. Psmith, Postafiók 365 _Forduljon Psmithhez!_ Ez a hirdetés jelent meg a _Morning Globe_ című tekintélyes napilap első oldalán, egy verőfényes nyári reggelen. S ez a hirdetés keltette fel Freddie Threepwood őméltóságának, e makulátlanul elegáns, ám értelmi képességekkel meglehetős szerényen megáldott ifjúnak figyelmét. Freddie ugyanis merész terveken töri a fejét, csak azt nem tudja, hogyan fogjon hozzá a megvalósításukhoz. De - forduljon Psmithhez, Psmith majd segít!!! És valóban: a rendíthetetlen kedélyű, találékony, monoklis férfiú, R. Psmith (a "P" néma marad!) mindent elintéz. Ütődött arisztokraták, állástalan széplányok, valódi és ál-költők, hivatásos és amatőr ékszerrablók nyüzsögnek az ősi Blandings-kastély mohlepte fala között. Halmozódnak a bonyodalmak, ám Psmith mindent elintéz! Minderről pedig P.G. Wodehouse rendkívül mulatságos, kitűnően megszerkesztett és mélyen emberséges szemléletű regényt írt, amely méltán lett világhírű.

P. G. Wodehouse - Kirabol ​a komornyikom
Rabolnak-e ​bankot a komornyikok?, teszi fel a kérdést a könyv egyik szereplője. Mire azonban megkapjuk a választ, sok víz folyik le a vadregényes Papsajt Villa kerti csapján, és sokan megfordulnak a Bond Bankház patinás épületében. Ez utóbbiak nagyrészt azonos céllal: hogy egy jól időzített bankrablással megmentsék a céget a csúfos csődtől. Igaz, a látogatók között akad hamisítatlan bankrabló, sőt egész rablóbanda is, de minderről illetlenség lenne többet elárulni. A zseniális Horace Appleby, a rendíthetetlen Ada Cootes kisasszony, a peches ifjú bankigazgató, Mike Bond, és szívszerelme, a talpraesett Jill számos hajmeresztő, lélegzetelállító, vérfagyasztó - no és természetesen fergetegesen mulatságos kaland során jut le a szokásostól némiképp eltérő happy endig.

P. G. Wodehouse - Köszönöm, ​Jeeves!
Berti ​Wooster hangszeres tanulmányokat folytat: bendzsólelézni tanul- szomszédai nagy-nagy bosszúságára, és Jeeves komornyik oly mélységes sajnálatára, hogy kénytelen megválni gazdájától. Így hősünk vidékre vonul vissza, hogy ott bérelt villája magányában átengedje magát a bendzsózás örömeinek. Ám minthogy valósággal vonzza a zűrösnél zűrösebb bonyodalmakat, itt sincs része sokáig nyugalomban. Villája szerelmi légyott helyszínévé válik, fölöttébb kompromittáló következményekkel Bertie számára. Emberrablás, hajóról való fortélyos szöktetés, cipőpasztával bekent arcú dilidoktor - van itt minden, ami csak alkalmas rá, hogy kacagásra ingereljen. Hajmeresztő komplikációk követik egymást, melyek közül ízelítő gyanánt most legyen elég csupán annyi, hogy hősünk villája porig ég, s új inasa, akin midőn beiszik, bolsevista hevület vesz erőt, konyhakéssel hajkurássza, égve a vágytól, hogy megismerkedjék belső szerveinek színével. Az utolérhetetlenül zseniális Jeeves azonban ezúttal sem okoz csalódást, s végül mindent elboronál.

P. G. Wodehouse - A ​kék ruhás lány
Románcok ​és intrikák nevettető forgataga egy vidéki angol kastélyban, ahol egy Gainsborough-miniatűr eltűnik, és néhány szerelmes szív egymásra talál. Az életmű e kései darabjából áradó vérbeli és fergeteges humor azonnal magával sodorja a gyanútlan olvasót, aki persze örülhet, hogy csak külső szemlélője a mulattató, ámde viszontagságos eseményeknek. Igaz, az élet unalmasan csordogálna, ha Percy, a hivatali kifutófiú nem érti félre egy festmény címét, ha Mrs. Bernadette (Barney) Clayborne nem lenne kleptomániás, ha Jerry West nem veszik össze Jane Hunnicuttal az Onapoulos és Onapoulos kontra Lincolnshire-i és Keleti Megyék Üvegpalackozó Társaság bírósági ülésén, ha Crispin Scrope-nak lenne pénze, ha Vera Upshaw nem írna regényeket és nem akarna férjhez menni, akkor… Akkor viszont eggyel kevesebb lenne egy nagyszerű Wodehouse regénnyel.

P. G. Wodehouse - Sally ​kalandjai
Egy ​huszonegy éves, hónapos szobában tengődő, jobb híján taxitáncosnőként dolgozó leány egy szép napon nagyobb pénzösszeget örököl... Ennek a leánynak a vőlegénye, aki ugyancsak egyik napról a másikra él és színdarabokat ír, egyszer csak arról értesül, hogy egyik darabját végre bemutatják... A fenti leány testvérbátyja, aki örökségét elherdálva kölcsönpénzből állítja színpadra az említett darabot, azon veszi észre magát, hogy óriási közönségsiker van a kezében, és a sajtó egy csapásra a Broadway nagy reménységének nevezi ki őt... A kissé félszeg angol ifjú, aki eddig élete összes lehetőségét elpuskázta, és a Család által reá kényszerített elnyomatásban él, váratlanul komoly summát nyer a ruletten... Azt gondolhatnánk, hogy e fiatalok életében ettől kezdve minden jóra fordul. Ám P. G. Wodehouse számára ez csupán a kiindulás, az igazi bonyodalmak ekkor kezdődnek. A humor huszadik századi nagymesterének regényét Révbíró Tamás fordításában adjuk az olvasó kezébe. A szerző közel száz regényéből a Sally kalandjai először jelenik meg magyarul. P. G. Wodehouse-t egy kicsivel Shakespeare alá sorolom, és tetszés szerinti távolságra mindenki más fölé. (J. Agate)

Neil Gaiman - Csillagpor
Neil ​Gaiman könyve is úgy kezdődik, ahogyan a legjobb történetek általában: egy fiúval, egy lánnyal meg egy beteljesületlen szerelemmel. De aztán egyáltalán nem úgy folytatódik, ahogyan a mesék folytatódni szoktak. Neil Gaiman ezzel a regényével is bebizonyítja, hogy nem véletlenül tartják őt a modern fantasy egyik legnagyobb alakjának. Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított.

P. G. Wodehouse - Gáz ​van, Jeeves!
Bertie ​Wooster kényes küldetésben jár Totleigh Towersban, számos korábbi viszontagsága színhelyén: Dahlia nénikéje megbízásából egy XVIII. századbeli műtárgyat, egy ezüsttehénkét készül elemelni házigazdájától, a félelmetes Sir Watkyn Bassett-től. Spode, Sir Watkyn gorilla termetű barátja azonban megneszeli a tervet, és figyelmezteti Bertie-t, hogy meg ne merjen próbálkozni a dologgal, mert ha rajtakapja, laposra veri. E korántsem kecsegtető kilátások közepette lát hősünk munkához, és hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb kalamajkákba keveredik. Ám az ördögien leleményes Jeeves a legrázósabb helyzetekből is talál kivezető utat.

P. G. Wodehouse - Fő ​a pléhpofa, Jeeves!
Amikor ​híre fut, hogy Madeline Bassett jegyben jár Gussie Fink-Nottle-lal, Bertie Wooster megkönnyebbülése határtalan. Ámde midőn Madeline megpróbál vegetáriánust csinálni Gussie-ból, az önfenntartási ösztön Bertie-t arra kényszeríti, hogy újabb, könnyfakasztóan mulatságos küldetésbe induljon a zseniális Jeevesszel Sir Watkyn Basett rezidenciájába, Totleigh Towersba. A regényben ismét találkozhatunk ismerősünkkel, Plankkel, az Afrika-utazóval, aki ezúttal rögbicsapatot szervez; megcsodálhatjuk Gikszer Pinker tiszteletes félelmetes jobb horgát; újból élvezhetjük a mozgalmas életet élő, dörgő hangú Dahlia néni társaságát, aki soha nem riad vissza a kis simlisségtől, és megtudhatjuk, micsoda hallatlan vonzerővel bír a vesepástétommal töltött hideg sült. Wodehouse ismét a megszokott fordulatos és falrengetően vidám történettel lepi meg olvasóit.

P. G. Wodehouse - Koktéltájm
A ​Parazita Klub dohányzójában ücsörgő klubtagokat mindig felvillanyozza, ha belép közéjük a koros, de veszettül kicsattanó jókedvnek örvendő lord Ickenham. És ha már belép, akkor gőzerővel megindulnak az események: egy csúzliból kilőtt brazil dió épp a tekintélyes bíró, Sir Raymond Bastable cilinderén landol. A felháborító tény arra ösztönzi a kárvallott jogászt, hogy a mai fiatalokról táplált lesújtó véleményéről egy Koktéltájm című kötetben adjon hangot. Mivel a bíró képviselősségre pályázik, álnév alatt jelenteti meg művét. A kötetnek váratlanul nagy sikere lesz, ám ettől kezdve elszabadul a pokol... Fentieken kívül szerepelnek még: egymástól elszakított szerető szívek, egy úrnője iránt epekedő komornyik, egy zoknit kötögető aggastyán, az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága, valamint néhány galád, mindenre elszánt keselyű, akik a Koktéltájm szerzőségét bizonyító levél megkaparintása végett gyűltek össze. Lord Ickenham azonban mindig a kellő helyen és a kellő időben jelenik meg, hogy segítő kezet nyújtson, amely által a már amúgy is zűrös ügyek még jobban összegubancolódnak. Legeslegvégül mégis minden jóra fordul, hiszen az Ickenhamek soha nem adják föl!

P. G. Wodehouse - Jeeves ​majd megoldja
„Mindazon ​bennszülött legények, vízilovak, orrszarvúak, pumák, zebrák, alligátorok és bivalyok, akikkel hosszú pályafutása során kapcsolatba került, hihetetlennek tartották volna, hogy MacHizick kapitány masszív állkapcsa képes úgy le-fittyedni, mint egy szál főtt spárga, de most pontosan ez történt. Már-már szán-nivaló volt, ahogy kerekre nyílt szeme, elszörnyedt tekintete az előtte álló két férfi arcát pásztázta. - Azt mondja, fizetésképtelen? - Ön dióhéjba foglalta az egészet, uram. Ki őlordsága erszényét ellopja, rongyot lop."

Agatha Christie - A ​Hét Számlap rejtélye
Nagy-Britanniában ​1929-ben, Magyarországon viszont csak 1995-ben jelent meg először a G. K. Chesterton fő művének tartott, Az ember, aki Csütörtök volt című regény hatásait tükröző regény, A Hét Számlap rejtélye. Melynek helyszíne Chimneys, Lord Caterham vidéki kastélya, ahol fiatalokból álló vidám társaság vendégeskedik. Egyikük sem éppen korán kelő, ám akad közöttük egy, Gerald Wade, aki minden képzeletet felülmúlóan sokáig alszik. Olyannyira, hogy mire leér reggelizni, szinte már ebédre terítenek. Ez persze nem csak a háziasszonyt, hanem a többieket is bosszantja, ezért – legalábbis szerintük – remek tréfát eszelnek ki, néhány hangosabbnál hangosabb ébresztőóra közreműködésével. Csakhogy a fiatalember másnap nem hogy a megszokottnál korábban, de egyáltalán nem érkezik le a reggelihez. Mi több, később sem. Majd megjelenik az inas, aki szörnyű hírrel szolgál az érdeklődőknek: „… a szerencsétlen fiatalember örökre elaludt.” Majd kicsivel később az akkori társaság újabb tagja leheli ki lelkét. Már az első haláleset is kétségeket ébresztett egyes emberekben, ám ez a második komoly lavinát indít el – minden szinten. Főleg, mert mindkét esetben szóba kerül a Hét Számlap, ám senki nem tudja biztosan, mi is az pontosan. Csak annyiban lehetünk biztosak, hogy valami rejtély van a dologban. És persze nincs olyan rejtély, amit Lady Eileen Brent ne akarna felderíteni. Főleg, ha érintett az ügyben. Miss Marple és Hercule Poirot helyett vele, és a két „tökfilkóval” kell beérnünk. A rend hivatalos őreit pedig Battle főfelügyelő képviseli. Persze nincs könnyű helyzetben, de ehhez valószínűleg már hozzászokott. Vagy ha nem, hát most alkalma nyílik rá. Miss Brent ugyanis olyan, de olyan dolgokat művel…

P. G. Wodehouse - Meglepő ​örökség
Milyen ​lehet az a világ, ahol majmok tojással dobálnak mosogatólányokat, és inasok alig-alig rejtve helytelenítenek teljes kontinenseket? A válasz: Wodehouse-i. A klubok, a kastélyok, a méhészetek és a lokálok mind-mind sűrűn átszőve az angol humor klasszikusának panoptikumba illő, imádni való figuráival, utánozhatatlan lebegő párbeszédeivel, mindent nyakon öntő bájával.

P. G. Wodehouse - Valami ​sumákság
Keggs ​csupán kezdő komornyik volt még, amikor kihallgatott egy titkos tanácskozást dúsgazdag munkaadója és annak vendégei között. A tizenegy pénzmágnás azzal a céllal adott össze egyenként ötvenezer dollárt, hogy fiaik közül az örökölje majd a kamatos kamattal jócskán megnövekedett összeget, aki a legutolsóként nősül meg. Huszonhat évvel később, amikor csupán ketten vannak már versenyben, az időközben nyugalomba vonult exkomornyik elérkezettnek látja az időt, hogy pénzzé tegye értékes ismereteit. Ravasz tervet eszel ki, hogy minél nagyobb sápot húzhasson az üzletből. A két fiatalember egyike, a multimilliomos, ám elképesztően fukar és pénzéhes Roscoe Bunyan, mihelyt tudomást szerez a dologról, nyomban kiadja az útját bájos menyasszonyának, aki történetesen Keggs unokahúga. Az érdekes és mulatságos események egyik központi alakja Lord Uffenham, az elszegényedett és - Wodehouse regényeiben gyakori figura - kissé kelekótya brit főrend, aki egészen eredeti módon boronálja össze bájos unokahúgát, Jane-t egy szegény, ám igen rokonszenves fiatalemberrel. Váratlan fordulatok követik egymást, galád fondorlatok szövődnek, s színre lép Percy Pilbeam, a peches kopó is, akinek ténykedése nyomán fontos levelek és okiratok emelődnek el. Ilyenformán Keggs komornyik feladata jóval nehezebbnek bizonyul a vártnál, mivel lépten-nyomon történik VALAMI SUMÁKSÁG...

P. G. Wodehouse - Valami ​új
P. ​G. Wodehouse regényeinek kedvelt színhelyén, a blandingsi kastélyban ezúttal is pezseg az élet. Emsworth grófja, ez a rokonszenves arisztokrata, most is népes vendégsereget gyűjt maga köré. Mr. Peters, a dúsgazdag, ám gyomorbajos amerikai, bájos leánya, Aline – Lord Emsworth kisebbik fiának, Freddie Threepwoodnak újdonsült jegyese -, George Emerson, a gyarmati szolgálatban edzett biztonsági tiszt és mások a kastély „legális vendégei” – de akadnak „besurranók” is: a szobalánnyá vedlett energikus Miss Valentine, és az inasszerepben nem egészen kitûnő alakítást nyújtó Mr. Marson – civilben detektívtörténetek kiagyalója. A bonyodalom ezúttal nem holmi értékes ékszer, avagy a minden ékkőnél becsesebb, díjnyertes koca eltulajdonítása körül zajlik: most egy nagy értékû szkarabeusz jár (enyves) kézrõl kézre. Hogy eközben kapcsolatok bomlanak fel, és új szerelmek szövõdnek – azt ugyebár említenünk sem kell a Wodehouse-regények kedvelőinek. A regényt ezúttal is Révbíró Tamás szellemes fordítása és Hegedűs István illusztrációi teszik még élvezetesebbé.