Az ​igazságalkotás metafizikája

Szombath Attila - A ​feltétlen és a véges
A ​szerző 2002-ben szerzett doktori diplomát, "Die antinomische Philosophie des Absoluten. Ein Mitdenken mit S.L. Frank" c. könyve 2004-ben jelent meg. 21 éves kora óta publikál filozófiai szaklapokban, az MTA Filozófiai Köztestület és az Internationale Hegel-Gesellschaft tagja, a PPKE BTK Filozófiai Intézetének tanára. Az itt közreadott, éveken át írt, átfogó metafizikájának kifejezett célja az, hogy a metafizika ne pusztán az alapokra vonatkozó elnagyolt tudásként jelenjen meg, de az egzisztenciális problematika, ill. az úgynevezett életproblémák számára is irányadóvá válhasson.

Heller Ágnes - Leibniz ​egzisztenciális metafizikája
"Én ​Leibniz, segítek abban, hogy az Egészről, amiről oly keveset tudunk, a legjobbakat gondold. Mert legyünk őszinték: Te is inkább a megszületést választod, mint a meg nem születést. És azoknak, akik azért panaszkodnak, mert ebbe a világba és ebbe az időbe születtek egy másik helyett, azt mondom: csak magukat okolhatják keserűségük miatt, mert nem tudták saját kontextusukban, saját természetük szerint a lehető legjobb világot választani."

Karl Popper - Test ​és elme
A ​könyv azon az előadás-sorozaton alapul, amelyet Karl Popper a test-elme problémáról 1969-ben az Emory Egyetemen tartott. Ebben az elme-test interakciónak egy olyan elméletét fejti ki, amely összefügg az evolúciós kialakulással, az emberi nyelvvel, és azzal, amit a 60-as évek közepe óta „3. világnak" nevez. Szisztematikusan kell haladnunk, és először meg kell ismerkednünk azokkal a fogalmakkal, amelyek az elmélet bemutatásához szükségesek. Ezek: a szubjektív és az objektív tudás gondolata, a „három világ" elmélete és némi ismeret az evolúcióról, az emergenciáról és a nyelv funkcióiról. A 3. világ minden szempontból a test-elme probléma megközelítésének lényegi részét jelenti a szerző számára, és tétele dióhéjban így foglalható össze: a test és az elme kapcsolatának megértéséhez először is fel kell ismernünk az objektív tudásnak, mint az emberi elme objektív és autonóm alkotásának létezését, és annak módjait, ahogy ezt a tudást a kritikai problémamegoldás szabályozórendszereként felhasználjuk.

Martin Heidegger - Kant ​és a metafizika problémája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Martin Heidegger - Mi ​a metafizika?
"Mi ​a metafizika?" - Kérdésünk azt a várakozást kelti, hogy a metafizikáról lesz szó. Ettől elállunk. Helyette egyetlenegy meghatározott metafizikai kérdést fejtünk ki. Így közvetlenül a metafizika birodalmába jutunk, megszerezzük számára az egyedül helyes lehetőséget, hogy saját maga mutatkozzék be. Mindenekelőtt kifejtjük a szóban forgó metafizika kérdést, azután megkíséreljük kidolgozását. Tervünket a kérdésre adott válasszal fejezzük be. A metafizikai kérdés kifejtése A bölcselet - az egészséges emberi értelem szemszögéből tekintve - Hegel szerint a "fordított világ". Ezért vállalkozásunk sajátossága előkészítő magyarázatot tesz szükségessé. Ez viszont a metafizikai kérdezés sajátos kettős sajátosságából fakad. Először is minden metafizikai kérdés mindig a metafizika problematikájának összességét öleli fel. Mindig magáról az egészről van szó. Azután minden metafizikai kérdést csak úgy lehet feltenni, hogy a kérdező - mint olyan - elválaszthatatlan a kérdéstől, azaz benne áll. Ebből merítünk útmutatást: egy-egy metafizikai kérdést mindig az egész szem előtt tartásával és a kérdező létének lényeges helyzetéből kiindulva kell feltennünk.

Srí Ramana Maharsi - Tudatos ​halhatatlanság
„Az ​Önvaló felismeréséről vagy Isten eléréséről beszélünk - az időben. Nincs azonban semmi elérendő. Már most is az Önvalóban létezünk, s olyan sem lesz soha, hogy közelebb lennénk Istenhez, mint most vagyunk. Örökké áldottak, az Önvalóban létezők, a végtelen most vagyunk. Tudatosságunk töretlen, folytonos és örökkévaló. Mája, önhipnózis azt képzelni, hogy most mások vagyunk. Ébreszd fel önmagad ebből a hipnotikus állapotból! Az ego áltatja magát azzal, hogy két én létezik: az egyik, amelyiknek most a tudatában vagyunk [a személy], és a másik, a magasabb, az isteni, amire majd egy nap ráébredünk. Ez nem igaz. Csak egyetlen Önvaló létezik, amely teljesen tudatos most és mindörökké. Számára nincs múlt, jelen vagy jövő, mert túl van az időn."

Újvári Márta - Metafizikai ​dilemmák
A ​kötet az analitikus metafizika egyik fontos témájára, a szubsztanciák, a trópusok és a változás összefüggéseire összpontosít. A szubsztanciák mint független egyedi létezők iránti ontológiai érdeklődés új ösztönözést kapott a mai metafizika egyéb fejleményeitől. A trópusok mint tulajdonság-partikulárék pedig az újabb partikularizáló törekvések hordozói. A változás örök filozófiai témáját az időn keresztüli azonosság és az individuáció szemszögéből tárgyalja a kötet, új megoldást javasolva a szubsztanciák és a trópusok individuálására. A könyvet elsősorban a filozófiai előképzettséggel rendelkező olvasóknak ajánlja a szerző. Ujvári Márta a Budapesti Corvinus Egyetem filozófiaprofesszoraként ismeretelméletet és modern metafizikát tanít a Társadalomtudományi Kar Szociológia Intézetében és a Politikatudományi Doktori Iskolájában. Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában című könyve 1983-ban jelent meg az Akadémiai Kiadónál. 1996-ban az Áron Kiadó jelentette meg A Szkepticizmus kihívása című könyvét. Szerkesztője és társszerzője a Gondolat Kiadónál 2003-ban megjelent Érvek és kontextusok. Kortárs analitikus filozófiai tanulmányok című kötetnek. Külföldi publikációi a Kant-Studien, az Erkennnis, az Acta Analytica és a Metaphysica szakfolyóiratokban jelentek meg. 2000-ben a Liverpool-i Egyetem Filozófia tanszékén, 2004-ben pedig a Nottingham-i Egyetem Filozófia tanszékén oktatott egy-egy szemesztert. A szerző az ELTE Bölcsészettudományi Kar analitikus filozófia doktori iskolájának is oktatója.

Bolberitz Pál - Általános ​metafizika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henri Bergson - Az ​erkölcs és a vallás két forrása
Henri ​Bergson (1859-1941) a huszadik század első harmadában a legnépszerűbb francia filozófus volt, az egyetlen, akinek művei az átlagolvasót is elérték, s hatása az irodalomban is jelentős. A belső élet felé fordulásával, gondolatainak lírai áradásával, az érzelmek hangsúlyozásával az értelemmel szemben Bergson olyasmit hozott a filozófiában, mint a szimbolizmus a költészetben vagy az impresszionizmus a festészetben. Utolsó nagy műve, Az erkölcs és a vallás két forrása 1932-ben jelent meg. Bergson művét tanítványa és kiváló értelmezője, Dienes Valéria fordította magyarra.

Friedrich Nietzsche - Emberi ​- túlságosan is emberi
A ​görög "aphorizein" ige jelentése: körülhatárolt, körülír, elkülönít. Az aforizma tehát elválik az általánostól, a szokványostól, és szinte arcul vágja a közhelyszerűséget. Mivel egyáltalán nem felel meg a várakozásoknak, intenzív erőfeszítést követel hallgatójától és olvasójától. A gondolkodó embernek valósággal meg kell fejtenie értelmét, fel kell fednie igazságtartalmát. Az "Emberi - túlságosan is emberi" témáinak csoportosítása megfelel az igazságkeresés aforisztikus formájának, ugyanakkor a tartalom tüzetesebb szemügyre vétele azt bizonyítja, hogy nem a filozófia egyfajta zárt rendszerével állunk szemben. Nietzsche itt inkább az uralkodó "igazságokat" és gondolkodásmódot, valamint a metafizika, etika, esztétika alapjait igyekszik megtámadni, azokat legalábbis kérdésessé téve. A mű alcíme: "Könyv szabad szellemeknek" . E cím arra céloz, hogy jó volna megszabadulni a régi "igazságoktól", az idealizmustól. Hiszen a szellem felszabadulása - amelynek döntő mozzanatai mindig valami erős kötődés föloldása - csak így következhet be.

Anthony Kenny - Aquinói ​Szent Tamás
Szigorú ​értelemben vett filozófiai művet - Arisztotelész kommentárjaitól eltekintve- Aquinói Tamás nem sokat írt, ám teológiai művei olyan elmélyült filozófiai gondolatokat tartalmaznak, amelyek tükrében minden idők egyik legnagyobb filozófusának tarthatjuk őt. E kötet a filozófus Aquinói Tamásról szól. Bemutatja életének nevezetes epizódjait, írásainak fő témájáit, a mai filozófiai gondolkodásra gyakorolt hatását. Részletesen tárgyalja metafizikai rendszerének fő fogalmait, valamint - a kevésbé ismert, de méltó figyelmet érdemlő - szellemfilozófiáját: az emberi értelemmel, az akarattal, az értelmi és érzelmi képességekkel kapcsolatos gondolatait.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henri Bergson - Bevezetés ​a metafizikába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Fényvaluta
Az ​ELTE Filozófiai Tanszékén a dr. Szilágyi Imre által vezetett speciális kollégium 1987-re nőtte ki magát Hamvas Béla Körré. A hamvasi hangvétel és világlátás mind a később csatlakozó fiatalabb, mind az idősebb hallgatóság körében élénk visszhangra lelt. A Körhöz való csatlakozási lehetőség javarészt informális úton terjedt, de a résztvevők mégis egyre számosabban lettek. Könyvtárosok, irodalmárok, festők, pszichológusok, építészek, filozófusok – felsorolni is lehetetlen, milyen széles érdeklődési kört reprezentálva – csatlakoztak a havi rendszerességgel tartott előadásokhoz és vitaestekhez. A 20 esztendő során egyre kevesebb lett azoknak a száma, akik személyes kapcsolatban álltak Hamvas Bélával és özvegyével, Kemény Katalinnal, aki 2004-ben szintén eltávozott közülünk. A Hamvas Béla emlékének szentelt centenáriumi konferencia után most, születésének 110. évfordulóján újabb konferenciával és kiadvánnyal kívánjuk tiszteletünket leróni a Vízöntő-korszak egyik magyar előfutára előtt. A válogatás a Körben elhangzott előadásokat és elhunyt barátokra való emlékezéseinket tartalmazza.

Jacques Derrida - Grammatológia
Az ​olvasó Jacques Derrida főművének magyar nyelvű fordítását tartja a kezében. A világhírű francia filozófus ezzel a munkájával alapozta meg a dekonstrukció irodalomelméletét. Ezen túlmenően a kötet egymáshoz lazán kapcsolódó tanulmányai egy egészen sajátos Rousseau-interpretációt is nyújtanak. Derrida a felvilágosodás emblematikus szövegeinek vizsgálata során mutatja be, mit is jelent a dekonstrukció fogalma. Az irodalmi és filozófiai szövegekkel való találkozások eseményeiben épül fel az a dekonstruktív olvasat, mely a nyom, a pótlék, az elkülönböződés és az eredet alakzatai köré szerveződik. A dekonstrukció nem pusztán olvasás és írásmód, de szükségszerűen metafizika-kritika és írástörténet is, mely tartózkodik attól, hogy metakritikává váljon. A Grammatológia a huszadik század második felének legtöbbet vitatott és sok nyelvre lefordított filozófiai szövegei közül való.

G. K. Chesterton - Mi ​a baj a világgal?
A ​PUSZTA GAZDAGSÁG gerjesztette modern elgondolások legrosszabbika éppen az, amely szerint az otthonosság unalmas és komor dolog. Egy otthonban (ahogy mondják) csak halott illemszabályok és megszokott sablonok vesznek körül, kívül ellenben kaland és változatosság vár. Valójában ez a vélemény a gazdag emberé. A gazdag ember tudja, hogy saját háza a gazdagság hatalmas és hangtalan kerekein siklik: lendületes és csendes rituálé során a szolgák garmadája mozgatja. Másrészről a kinti utcákon a csavargás romantikájának minden lehetősége nyitva áll előtte. Pénze rengeteg, így megengedheti magának, hogy csavargót játsszon. Miközben a paraszt legszelídebb kalandja is a rendőrőrsön ér véget, nála a legvadabb kaland is étteremben zárul. Ha betör egy ablakot, hát kifizeti, ha pedig elgázol valakit, legfeljebb járadékot ad az illetőnek. Ahogy az elbeszélés milliomosáról mondják: egy egész hotelt képes megvenni, ha egy pohár gint szeretne. Mivel pedig szinte minden fejlett" és haladó" gondolat hangvételét ő, a luxus embere diktálja, már majdnem elfelejtettük, hogy valójában mit is jelent az otthon az emberiség túlnyomó többségét adó milliók számára." Chesterton

Huoranszki Ferenc - Modern ​metafizika
A ​köznyelvi használatban a „metafizika” kifejezés gyakran a tudás valamilyen ezoterikus formájára utal, amelynek tárgya túl van az érzékelhető világon, ezért racionális belátás és érvelés segítségével megközelíthetetlen. Ennek ellenére a francia felvilágosodás korában a racionalisták megpróbálták a metafizikai problémákat racionális érvekkel magyarázni. Idővel, a filozófiai áramlatok változásával különböző elgondolások születtek a metafizikai problémák tárgykörében. Ezeket a változásokat taglalja a könyv érdekfeszítően bemutatva a filozófia világát.

Frithjof Schuon - Az ​emberi állapot gyökerei
Az ​emberi állapot gyökerei: e cím egy olyan perspekítvát sejtet, amely a lényegiség, a princípiumok, archetípusok és létokok tudatosítása felé nyílik. E tudatosításnak, tegyük hozzá, nem egy érvelő gondolkodás az alapja, hanem az intellekció. És itt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a metafizikában nem létezik empirizmus: principiális tudás nem származhat tapasztalatokból, még ha tudományos vagy más tapasztalatok is lehetnek az intellektus intuíciójának kiváltó okai. Transzcendens intuícióknak azok a velünk született premisszák a forrásai, melyek bár a tiszta intellektussal egylényegűek, a «Paradicsom elvesztése» miatt de facto «elfeledetteké» váltak. Következésképpen a principiális tudás, miként azt Platón állítja, nem más mint «visszaemlékezés». Ez pedig egy ajándék, melyet Deo juvante többnyire az intellektuális és szellemi diszciplinák tesznek elérhetővé.

Henri Bergson - Metafizikai ​értekezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Leszek Kołakowski - Metafizikai ​horror
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.