Iskoladráma ​és folklór

N. Horváth Béla - "Egy, ​ki márványból rak falut"
N. ​Horváth Béla könyve József Attila költészetének, eszmerendszerének olyan összefüggéseire hívja fel a figyelmet, amelyek korábban háttérbe szorultak. Nagy költőnk folklorisztikus műveinek, népiségének értékelését politikai szempontok korlátozták, eltévelyedésnek tartva a szürrealisztikus kalevalás verseket, a barthás korszakot. Az "Egy, ki márványból rak falut..." új filológiai adatokkal, korábban nem ismert vagy nem számon tartott összefüggésekkel, kevésbé ismert művek előtérbe állításával gazdagítja a József Attiláról szerzett ismereteket. A költőről szól, aki nemcsak a létezés elvont nagy kérdéseivel vívódott emberül, hanem szót emelt a nyomorgó milliókért is, így értelmezve szerepét: "Költő az, aki nem sajnálja a falura, embereknek erre a szerencsétlen összességére a márványt."

Kecskeméti Tibor - Voigt Vilmos - Brezsnyánszky Károly - Kőpénzek
A ​földtörténeti újkor közepén a Föld jelentős részét beborító Tetbys-óceán meleg vizében mintegy 50 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat az őslénytan által nummuliteszeknek nevezett óriás egysejtűek. A jellegzetes lencse, érme, korona, gömbölyded alakú fosszíliákat éppen alakjuk miatt a múltban sokáig kővé vált lencséknek, pénzeknek tartották Különféle esetenként történelmi személyekhez vagy természetfeletti lényekhez kötött nevekkel illették, eredetüket pedig gyakran mondákkal magyarázták. így volt ez Magyarországon is. Hála József e kötetbe a nép nyelvén leginkább Szent László pénzeinek nevezett ősmaradványokkal kapcsolatos régi és újabb vélekedésekből, történetekből válogatott jónéhányat, időrendbe csoportosítva ezeket Temesvári Pelbárttól (1499) napjainkig. A válogatáshoz Kecskeméti Tibornak a nummuliteszekkel kapcsolatos természettudományi ismereteket összefoglaló, Voigt Vilmosnak a szövegeket folklorisztikai szempontból tárgyaló tanulmánya társul.

Katona Lajos - Folklór-kalendárium
A ​századforduló magyar gondolkodástörténetében előkelő hely illeti meg Katona Lajost. És nemcsak hazai, hanem európai mértékkel vizsgálva munkásságát, s nemcsak az irodalomtörténet írásban elért eredményeiért, hanem néprajz-, nyelv- és történettudományi tanulmányaiért is. Tevékenysége számos tudományág területét fogta át, mégsem volt polihisztor, sem a szónak régebbi, sem mostani értelmében. Problémaérzékenysége és több szaktudományban megpróbált gondolkodásmódja, gazdag nyelvismerettel erősített filológusi ösztöne és egymásra épülő kutatási témái egyaránt elősegítették, hogy mindegyik szaktudományban maradandót hozzon létre, méghozzá úgy, hogy közben ezek összekapcsolására is példát adjon. Úgy vélte, "az ismertet tárgyainak egymással való sokszoros összefüggésénél fogva... mindegyik tudományág annyira összefonódik a többiekkel, hogy hol ez szorul amannak, hol meg amaz ennek a segítségére: bármelyik juthat a többivel szemben középponti helyzetbe, vagy lehet egy másiknak, mint középpontinak, a küllője". [...] Munkássága a benne rejlő lehetőségek felől szemlélve valóban töredékes maradt, így sem csekély értéket képviselő eredményei felől azonban meg kell kísérelnünk hiányzó részéinek "kibetűzését". Hiszen manapság, mikor szorosan összetartozó tudományágak egyre tehetetlenebbül szemlélik egymást, Katonának ismeretegységesítő - vagy, ahogy ő nevezte - "egyetemes" filológiája talán nyújthat némi útbaigazítást. Persze, nem könnyű recept formájában, hanem fáradságos egyeztetéseket, feszítő végiggondolásokat követelve.

Ismeretlen szerző - Orosháza ​néprajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pierre Bourdieu - A ​gyakorlat elméletének vázlata
A ​kabil tanulmányokban nyoma sincs valamiféle romantikus orientalizmusnak. Bourdieu nem esztétizál és nem idealizálja a kabilok archaikus világát. Felejthetetlenek leírásai a kabilok mitikus-rituális univerzumáról, a kabil házról, a házasságok körüli ravaszkodásokról, a férfias kakaskodásokról, általában a becsület felhalmozásának rejtett ökonómiájáról. Bourdieu józan éleslátással mutat rá a kabil kultúra strukturális kétértelműségeire.

Lafcadio Hearn - Glimpses ​of Unfamiliar Japan I-II.
An ​excellent anthology of Hearn's earliest and perhaps his best writing on Japan and the Japanese. Superb guide to Japan by one of the best observers in the late 19th century, loaded with keen insights and brilliant commentaries A classic of literature on Japan. These volumes are sold elsewhere and more than twice this asking price.

Hantz Lám Irén - A ​torockói konyha, ízek, szokások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bihari-Horváth László - A ​hímzett képes-feliratos falvédő
A ​hatvani Hatvany Lajos Múzeum Falvédőgyűjteményének tárgytipológiai leírását és katalógusát adja Bihari-Horváth László, a múzeum munkatársa. A hímzett falvédőkből először 1980-1981-ben nyílt kiállítás, akkor meglehetősen ellentmondó visszhangokat kiváltva, hiszen ezeket a konyhai díszítéseket a giccs kategóriájába sorolta a korabeli tudomány. Azonban mint a népi lakáskultúra része, beépült a mindennapokba. A szerző tanulmányában a használatot, illetve a falvédőképeket és szövegeket is elemezve, típusokra osztott gazdag fekete-fehér fotómelléklet és tárgyleírás kíséretében dolgozta fel az anyagot - a modernizálódó népi lakáskultúra iránt érdeklődő laikus és szakközönség számára.

Ismeretlen szerző - Aki ​ezt az imádságot...
A ​neves folkloristának 1999-ben jelent meg a nagy sikert aratott Hegyet hágék, lőtöt lépék című, apokrif imákat tartalmazó könyvének bővített változata a Kalligram Kiadónál. A közben Kossuth-díjassá lett szerző újabb kötete, egy korábbi tanulmány mellett, további folklórszövegeket, imákat, imazáradékokat tartalmaz – ezúttal azonban nemcsak a magyar nyelvterületről, hanem egész Európából, 16 kottával és színes képanyaggal illusztrálva.

Sipőcz József - Savanyó ​Józsi, a jó betyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hummel Rozália - Ráma ​herceg és Szítá hercegnő széplegendája
India ​irodalmának legrégibb meseeposza, a Rámájána ihlette e megjelent képmesekönyvet. Eredetileg Válmíki jegyezte le szanszkrit nyelven ; műve 24 ezer verssorból áll. Témája az égi eredetű, a Napdinasztia sarjaként ismer Ráma herceg születése, próbatételei, szerelmi házassága, száműzetése, majd kedvese, a szépséges Szítá hercegnő elrablása és visszahódítása. Ráma élete az emberiség gonosz erői elleni harcát jelképezi, az igazság örök felsőbbrendűségét. Ráma jósága és nemessége, Szítá gyöngédsége és hűsége évszázadok óta példaként szolgál India és a világ népei előtt.. A magyar népmesék fantasztikus világához hasonlóan, a mélyrenyúló azonosságok miatt, Szítá és Ráma története rendívül vonzó , elsősorban a fiatalság számára.

Sándor János - Falusi ​huncutságok Zoboraljáról
Sándor ​János gyűjteményében olyan textusok olvashatóak, amelyek a kötött, folklorisztikailag meghatározhatóbb műfajű szöveggé válás más-más stádiumában vannak. A gyűjtemény érdeme éppen az, hogy miközben a helyieknek nyilván kedves és sokat lapozott olvasmányává válik majd, a folklorisztikai szakkutatás számára is fontos forrást jelenthet.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Ismeretlen szerző - Eros ​in Folklore
Eros, ​as an organizing force governing customs, festive rites and normal activities of everyday life, has, over the millennia, become part of human cultures. It is clear that different ages and cultures have divergent attitudes to the questions of eroticism; for example the degree of nudity, the judgement attached to an uncovered knee or ankle, the breasts or, indeed, to a naked face may vary from culture to culture. What is regarded as an erotic challenge in one culture is a natural part of everyday life in another, and vice versa. Indeed, even within the same culture, the view taken of eroticism (and sex) may vary from one period to another and from one social class to another – even though the dominant ideology may be of crucial importance. Essays presented in this volume give many examples of the hidden erotic symbolism used in folklore. Eros in folklore as a subject has by no means been exhausted yet, especially not for cultural anthropologists or culture historian, and particularly not for folklorists, who have contributed extensively to the present studies.

Pap Gábor - Nefelejts
Tapasztalat ​szerint a jelenlegi pedagógusnemzedék aránylag könnyen és készségesen megérti, milyen többlet-értékek bonthatók ki népmeséinkből, ha csillagmítoszi keretekben vizsgáljuk őket. Arra a felismerésre viszont igen nehezen vehetők rá, hogy ez a többlet tudás bennük magukban is megvan, csak az eddigi tanulmányaik során beléjük épített gátlásokat - amelyek eltorlaszolják a felismeréshez vezető utat - kell megtanulniuk szánakozás nélkül lebontani. Ehhez a hovatovább elódázhatatlanná váló pusztítva újjáteremtő munkához kíván segítséget nyújtani tanulmánykötetünk.

Ismeretlen szerző - Kínai ​közmondások
A ​leggazdagabb szóláskinccsel a világon alighanem a kínaiak rendelkeznek. A kínai írás nagyjából 3500 éve jelent meg, s az azóta született hihetetlenül gazdag kínai irodalom bizonyítja, hogy a kínaiak minden korban különleges vonzalmat éreztek és éreznek ma is az élet nagy igazságait vagy egy-egy élethelyzet lényegét megragadó velős mondások iránt. Ilyen lényegre törő mondásokat használt Konfuciusztól kezdve Mao Ce-tungig minden kínai, aki igyekezett meggyőzni a hallgatóságát. Kínában a bölcsmondások körül kultusz alakult ki: ünnepek idején az ablakokat, ajtófélfákat gyakran papírból kivágott vagy festett mondásokkal, szállóigékkel díszítik, s nem ritkák a szólásokkal feliratozott ajándéktárgyak sem. A bölcs ember száz nemzedéknek a tanítója - vallják. A hasznos tanítás pedig olyan viselkedési szabályok, minták bemutatását jelenti, amelyek alkalmazásával az emberek könnyebben boldogulnak a világban. Az ilyenféle útmutatásnak Kínában is leginkább a közmondások felelnek meg. A kínai szóláskincs ismerete azonban nemcsak a kínaiakat segíti eligazodni az életben.

Ismeretlen szerző - Az ​örök Elektra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vass Antal - Emléknapok ​Erdélyben I-IV.
Ez ​az első kötet a teljes anyag évnegyedre eső 291 évfordulós eseményét sorolja. Néhány naptári napra csak egy jutott, de zömére jóval több, 180 szövegközi képpel, ábrával, az éppen ott írt történéshez kapcsolódóan. Mindegyik hónapot egy-egy erdélyi fejedelem arcképe vezeti be. Az első Bocskaié, akinek rövid uralkodása alatt folytatott politikája és sikeres harcai a fejedelemség megmaradását biztosították. Végrendeletében hátrahagyott gondolatait és intelmeit négy évszázad múltával is megszívlelendőnek érezzük. Arcképének első helyre kerülése január elsejére eső születésnapja miatt is indokolt. Az egész mű jellemzésére szabad legyen Tőkéczki László ajánló soraiból idézni. E kis munka "...alkalmas arra, hogy hitet, büszkeséget, öntudatot ébresszen és így elindítson szélesebb történelmi tereken, nemzeti művelődésünk mélyebb rétegei felé is." A következő kötetek nyomdai megjelentetését megkönnyíti, ha ennek az első résznek az értékelését az olvasó visszajelzésével megismerhetjük.

J. P. Averkijeva - Indiánok ​Észak-Amerikában
1930-ban ​egy fiatal szovjet néprajzkutatónő, Julija Pavlovna Averkijeva érkezett professzora, Franz Boas társaságában Kanada nyugati partjaira. Több hónapon át folytatott kutatásokat az itt élő kvakiutl és más törzsekhez tartozó indiánok között, s behatóan tanulmányozta eredetüket, társadalmi intézményeiket, szokásaikat és kultúrájukat. Hazájába visszatérve évtizedek óta folytatja az Észak-Amerikában élő indiánok néprajzának vizsgálatát, s nevét az egész etnológiai szakirodalomban jól ismerik. Averkijeva ma a moszkvai egyetem tanára. Elmélyült terepmunka és a teljes szakirodalom alapján mutatja be a kvakiutl, nutka, szelis, bellakula, csimsián és más indián törzsek történetét és mindennapi életét. Megfigyeléseit sokoldalúan dokumentálja, s következtetéseit a marxista etnológia eredményeire támaszkodva fogalmazza meg. Művel, melyet Kovács Zoltán fordított magyarra, sokrétű felvilágosítást ad a felkeresett indián törzsekről.

Pándi Pál - Bánk ​bán-kommentárok
Alighanem ​mindent megírtak már a Bánk bánról, amit erről a drámáról igazságként elmondható. Pontosabban: ez a benyomás alakult ki bennem, végigjárva a szakirodalom főútját és mellékösvényeit. Még pontosabban: akinek kedve s ideje van az efféle szellemi játékhoz, a különféle Bánk bán-értelmezések részleteiből bizonyára összeállíthat egy helytálló drámaértelmezést. S mégis, újra és újra elolvasva ezt a különös művet és figyelve színpadi felújításaira, rendezőre, irodalomtörténészre, színészre - s reméljük, a nézőre - megismételt áramütésként hat irodalmunkban páratlan drámai ereje... Egy Bánk bán-kommentárokat tartalmazó könyvet vesz kézbe most az olvasó. E munkának az a célja, hogy segítse a dráma jobb megértését, hozzájáruljon a mű néhány homályos vagy vitatott pontjának értelmezéséhez. Ma is elmondhatjuk, amit száz esztendeje Arany János leírt: "Különös teremtő tehetség volt a Katonáé; bámulatos, hogy tudta a nagy szenvedélyeknek megragadó kifejezéseit olyan gondos beosztással elrendezni, hogy tudott annyi számítással - költeni".