Pszichológus ​etika 99 ​dilemma tükrében

A. J. Christian - Mérő László - Popper Péter - Sas István - Hazugság, ​önámítás, érdek
Nem ​szívesen beszélünk, gondolkodunk rossz dolgokról, ezért aztán felkészületlenek, védtelenek vagyunk velük szemben. Menekülünk előlük, holott bátran szembe kellene fordulni velük. Gyakran nem mondunk igazat. Legtöbbször kénytelenségből, érdekből, de sokszor csak félelemből. Mert a képzeletünk irreálisan felnagyítja a kockázatot. Sőt, magunkat is hajlandók vagyunk becsapni. Gondosan őrizzük önmagunkról alkotott illúzióinkat, abban a hitben, hogy akkor már olyanok is vagyunk. Észrevétlenül nagy árat fizethetünk ezért. Mert a valótlanságok a saját lelkünket is rombolják. Ez a kötet arról szól, hogy miért érdemesebb az igazságot vállalni. Lehet, hogy kellemetlen olvasmány, de hasznosak a lelki következményei.

Szondy Máté - A ​boldogság tudománya
Boldogabb ​leszek-e, ha összeházasodom a Nagy Ő-vel, vagy ez életem legrosszabb döntése? Boldogabbak leszünk-e, ha megszületnek a gyerekek? Boldogabbak leszünk-e, ha végre elköltöznek otthonról? A lottónyertesek olyan boldognak tűnnek a reklámokban – lehet, hogy nekem is ez hiányzik? A pszichológia az emberről szól; ezért a kutatások eredményeinek átadása kiemelten fontos feladat. Ha pedig olyan, mindenkit érintő kérdésről van szó, mint a boldogság, akkor szinte kötelesség az ismeretterjesztés. A szerző missziója, hogy a boldogság témájával foglalkozó kutatások eredményeit ne csak a folyóiratokat és szakkönyveket olvasó szakemberek, hanem minden érdeklődő megismerhesse.

Ismeretlen szerző - Belső ​utakon
Ki ​vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen? Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben. A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak. Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Csíkszentmihályi Mihály - Flow ​- Az áramlat
Flow ​- a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik. Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg. Flow - mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl. A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti? Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául. A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat. Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.

Claudine Biland - A ​hazugság pszichológiája
Ha ​folyton csak igazat mondanánk, pontosabban azt, amit gondolunk, tudunk, érzünk, az élet elviselhetetlen lenne. A hazugság tehát nélkülözhetetlen és mindennapos emberi tevékenység, mégis valamennyi kultúrában negatív megítélés alá esik. Jelen könyvnek nem célja, hogy állást foglaljon a hazugság jogosságáról, csupán arra vállalkozik, hogy a kísérleti szociálpszichológia eredményei segítségével bemutassa ezt a megkerülhetetlen jelenséget. Kik hazudnak inkább, a nők vagy a férfiak? Kiből lesz jó hazudozó? Milyen technikákat, viselkedésmintákat alkalmaznak a hazug emberek, és hogyan ismerhetjük fel ezeket? Ez a hasznos kis könyv segít megérteni ezt az összetett, igen kényes foglalatosságot, hogy ne csak mások hazugságain lássunk át könnyebben, hanem saját magunkat is jobban megismerjük - hiszen mindenki hazudik néha.

Vass Zoltán - Vass Viola - A ​közös rajzok pszichológiai értelmezése
A ​Kifejezéspszichológiai tanulmányok sorozat olyan módszereket és teszteket mutat be, amelyek a képi kifejezés, rajzvizsgálat, művészetterápia területéhez tartoznak. Kötetei gyakorlati útmutatást adnak egy-egy teszt felvételéhez és kiértékeléséhez. A bemutatott módszerek közé olyanok is tartoznak, amelyeket eddig csak továbbképzéseken lehetett megismerni, és magyar nyelven első ízben kerülnek közlésre. Bár a kötetek a módszer azonnali alkalmazására csábíthatják az olvasót, feltétlenül ajánlott a képi kifejezés pszichológiájának akkreditált képzésen történő, alaposabb tanulmányozása. Kötetünkben a közös rajzvizsgálat új értelmezési módszerét mutatjuk be. A közös rajzvizsgálat során több személy rajzol egyszerre, ugyanarra a papírra. A partner vagy csoport hatása alatt készült rajzok világosan megmutatják, hogyan szokta magát éreni a vizsgált személy mások társaságában, hogyan kezelik őt mások és milyen szerepbe kerül akarva-akaratlan. A közös rajzolási módszer ezzel egyedülálló interakciódinamikai többletet ad a rajzvizsgálathoz.

Erich Fromm - Az ​Önmagáért való Ember
Erich ​Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja. Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái. Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis karakterértelmezésének használatát a nem terápiás és nem klinikai területekre is. Ehhez dolgozta ki a világhoz és emberekhez fűződő kapcsolat ideáltipikus alapmintáját, majd ezek után azt vizsgálta, hogy vajon ez a modell az ember gyarapodását és pszichés kiteljesedését szolgálja-e, vagy sem. A mű központi, harmadik fejezetében Fromm az egyes karakterirányultságokat írja le mint produktív, illetve a nem produktív irányultsági típusokat, és értékeli azok kihatását az ember pszichológiai fejlődésére. A könyv nem pusztán Fromm karakterológiájának foglalata, hanem bő terjedelmet szentel az ember dinamikus szemléletéből következő etikai kérdéseknek is. Fromm művének a "Man for Himself" címet adta, és ezzel kifejezésre juttatta humanisztikus programját. Az ő szemében létezik egy, az emberben mélyen beleivódott boldogság- és egészségvágy. A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.

Tom Butler-Bowdon - Pszichológia ​dióhéjban
Emlékszik ​még, mi is a freudizmus lényege? Felidéz valamit Jung neve? Tudja-e, mi fontosat hozott az adleri pszichológia? Mindannyiunknak ismerős nagy nevek - de vajon tudjuk-e vagy emlékszünk-e még, miért fontosak? A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű - hét csoportba osztva mutatja be a tudományág jelentős hatású könyveit, ami az olvasó számára lehetővé teszi a tematikus áttekintést. S ha e kötetek ismertetésével sikerült felkelteni az érdeklődését a pszichológiai művek iránt, akkor a könyv végén található, további 50 alapművet ajánló olvasmánylista segítheti őt e kaland folytatásában.

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Ismeretlen szerző - Családi ​boldogság, családi pokol?
Olyan ​korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy. A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.

Popper Péter - Lélekrágcsálók
Ebben ​a válogatáskötetben Popper Péter legjobb előadásai közül gyűjtöttünk egy csokorba tízet, melyek megmutatják, milyen végtelenül színes egyéniség és bölcs, jó humorú tanító volt a nemrég elhunyt pszichológus. Az elgondolkodtató, szórakoztató fejezetek hétköznapi életünk egy-egy fontos témájára épülnek, ilyen például a félelem, a szorongás, a depresszió, az egyéni és kollektív hazugságok, a játszmák, a családi és párkapcsolati konfliktusok, krízisek. Popper Péter hosszú éveken át, egészen haláláig rendszeresen tartott a széles nyilvánosságnak szóló előadásokat, melyeket az ország minden pontján óriási érdeklődéssel várt a közönség. Ezeken a sokszor több száz fős találkozásokon az élet nagy kérdéseiről és problémáiról mesélt, melyek alaposan meg tudják gyötörni, sebezni az emberi lelket. Ezeket nevezte ő lélekrágcsálóknak. A hallgatóság persze mindig azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi a megoldás, hogyan védekezhetünk a lélekrágcsálók ellen, és miként gyógyíthatjuk be az általuk ejtett sebeket. Ő pedig, ha ismerte az ellenszert, a gyógyírt, ha tudott valami titkos praktikát, akkor elárulta. Ha nem, akkor minden szépítgetés és kincstári optimizmus nélkül bevallotta: nem hisz abban, hogy az élet minden problémájára létezik megoldás. Vannak olyan helyzetek is, amelyeket csak elviselni lehet, jól vagy rosszul. A tanítás azonban sohasem felesleges, hiszen információk és megoldások mellett vigasztalást is nyújt, segít újragondolni és átértékelni dolgokat, erre pedig valamennyiünknek szükségünk lehet.

Pléh Csaba - A ​társalgás pszichológiája
Életünk ​tele van társalgásokkal. Ismeretlenekkel, ismerősökkel, intim barátokkal, meghódításra váró fiúkkal, gonosz rendőrökkel mindig a szerepeket váltogató szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, közelebb kerülünk a másikhoz, vagy éppen elhidegülünk tőle. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás. A társalgás pszichológiája a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, irányítunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható összefoglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket - útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy csupán emberként foglalkoznak a kommunikációval. Pléh Csaba (1945) - A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja pszichológiatörténet, pszicholingvisztika és kognitív tudomány témákban. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központ vezetője. Több évtizede tanít, több száz tudományos cikket és több tucat könyvet írt, illetve szerkesztett.

F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi ​játszmáink
Eric ​Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig. Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is. A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.

Tari Annamária - Z ​generáció
Z ​generáció. Az Y generáció utáni korosztály. Gyerekek, kamaszok vagy kis felnőttek? Baj van, vagy minden a legnagyobb rendben? A felnőttek nagy része aggódik, mások homokba dugják a fejüket, és örülnek, hogy a gyerek a szobájában ül a számítógép előtt. Van, aki szerint nincs sok értelme generációkra bontani a világot, és nincsenek új problémák, csak rég megszokott jelenségek. Mégis azt látjuk, hogy a kamaszok mozaikszerű érettséget mutatnak, vagyis nagyon is érettek, míg más vonatkozásban még gyerekek. Egyre több agresszív hatás éri őket, egyre gyorsabban nőnek fel. Minden látszat ellenére nincs könnyű gyerekkoruk: értenek sok mindent, de feldolgozni nagyon keveset képesek ebből. A régi értékek, érzelmek és attitűdök folyamatosan változnak. Az Információs Kor és a fogyasztói társadalom hatásait sem kikerülni, sem megváltoztatni nem lehet, mert életünk részei. Ez érzelmileg is rugalmasságot és alkalmazkodást igényel felnőttől és gyerektől egyaránt. Azonban a felnőtteknek feladatuk is van ebben a folyamatban: tudatosan kellene vigyázniuk a Z generációra, megmutatni és átadni a legfontosabb értékeket. Tari Annamária gyakorló pszichológusként összefűzi az okokat és a magyarázatokat, hogy feltáruljon, milyen érzelmek mozgatják a mai világot és benne a kamaszokat. Értelmezésében a társadalom-lélektani és klinikai tapasztalatok segítenek abban, hogy megértsük az online személyiség szerepét, a társas agresszió mértékét, a kognitív folyamatok változásait, valamint a családi-iskolai érzelmi folyamatokat. Megannyi kérdés áll előttünk, amit az élet vet fel, és amire még időben kellene megtalálnunk a válaszokat.

Döme László - Személyiségzavarok
A ​szerző összefoglaló munkájában áttekinti a személyiségzavarok alakváltozatait és korszerű útmutatást ad a felismerés és kezelés eszközeiről. A kézikönyv alapvető segítséget adhat a pszichiátereknek, pszichológusoknak, szociális munkásoknak, de élvezettel olvashatják érdeklődő laikusok is.

Tari Annamária - Y ​generáció
Sokan ​vágynának biztonságot adó érzelmekre egy olyan életben, egy olyan környezetben, amelyben keménynek és határozottnak kell lenni. Az Y generáció tagjai a mai huszonévesek és fiatal harmincasok, az információs kor gyermekei. Világukban mélyen megváltoztak az érintkezési szokások, és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint értékrend, tudás és tekintély. Kénytelenek megteremteni azt az illúziót, ami a csoporthoz tartozást és a közösségi élményt adja. Ezt pedig sokszor az interneten találják meg: közösségi portálokon, blogokon, hálózatszervezésen alapuló játékokban. Nincs könnyű dolguk… Tari Annamária szerint világunk változásait nem csupán értelmi, hanem érzelmi eszközökkel is követni kell. A szerző gyakorló pszichológusként évek óta foglalkozik a modern életben tapasztalható pszichés jelenségekkel és a személyiség működésének változásaival. Könyvében a pszichológia felismeréseit igyekszik ötvözni a klinikumban tapasztalható mai változásokkal (pl. étkezési zavarok átalakulása, munkahelyi, párkapcsolati problémák stb.), s megpróbál használható megoldásokat, stratégiákat kínálni a régi és új nemzedékek közti szakadékok áthidalására.

Szondy Máté - Megélni ​a pillanatot
Önnel ​is előfordult már, hogy nem tudta átadni magát egy kellemes élménynek, mert gondolatban a múlt eseményein tépelődött, vagy a jövő miatt szorongott? Hogy képtelen volt egy adott feladatra koncentrálni, mert folyton más dolgok jutottak eszébe? Kutatások szerint az átlagember ébren töltött idejének 47%-ban gondolatai elkalandoznak attól, amit tesz. Ennek azonban ára van: amikor elménk csapong, lényegesen kevésbé érezzük magunkat elégedettnek, mint amikor jelen vagyunk a pillanatban. A tudatos jelenlét nem más, mint figyelmünk irányításának különleges módja az "itt és most"-ra. Bár a fogalommal sokszor találkozhatunk különböző vallási és spirituális témájú könyvekben is, elsajátítása nem kötődik semmilyen világnézethez. Célja az, hogy teljes valónkkal jelen legyünk a pillanatban. Az élmények éber, ítélkezés-mentes, nyitott megélésének ugyanis számtalan pozitív testi és lelki hatása van: enyhíti az átélt stressz intenzitását, megerősíti az immunvédelmet, elviselhetőbbé teszi a fájdalmat, csökkenti a depresszió és a szorongásos problémák kialakulásának veszélyét, és javítja figyelmi kapacitásunkat. Akik gyakrabban élik meg a tudatos jelenlétet, elégedettebbek az életükkel, magasabb az önbecsülésük, valamint sokkal elfogadóbbak önmagukkal és másokkal szemben. És ez csak néhány kiragadott példa a sok közül. Érdemes hát elsajátítani az éber figyelem "művészetét", melyet a könyvben tesztek és gyakorlatok is segítenek.

Joachim Bauer - Miért ​érzem azt, amit te?
Miért ​érezzük meg ösztönösen, hogy milyen hangulatban vannak a körülöttünk lévő emberek? Miért szimpatikusak vagy éppen ellenszenvesek már első ránézésre egyesek? Miért derülünk jobb kedvre, ha valaki ránk mosolyog? Miért ragadós a nevetés vagy az ásítás? E jelenségek neuropszichológiai magyarázata a nemrég felfedezett, az empátia, az érzelmi intelligencia és a szeretetre való képesség alapját jelentő idegsejtekben, a tükörneuronokban rejlik. Joachim Bauer nagy sikerű könyve vérbeli tudományos ismeretterjesztő munka: a szakemberek által megkövetelt alapossággal, ugyanakkor érdekfeszítően és a laikusok számára is érthetően mutatja be a tükörneuronok működését, majd fejezetről fejezetre haladva ismerteti hatásmechanizmusukat a mindennapi élet számos területén, például a gyereknevelésben, a tanulásban, a szerelemben, a mindennapi kommunikációban és a pszichoterápiában.

Nyitrai Erika - Az ​érintés hatalma
Különleges ​könyvet tart a kezében a tisztelt olvasó - ezeken az oldalakon az érintés csodáival találkozhat. A tudományos kutatásoknak köszönhetjük a ráeszmélést: az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, olyan, akár a lélegzetvétel. Adás és kapás kölcsönössége rejlik minden érintésben, azt nyered vissza rögvest, amit te nyújtottál másnak. Például erősíted az immunrendszerét, de a magadét is, örömhormon-termelést indítasz a másikban, de magadban is. Hát ne tekintsük ezt csodálatosnak? Ebből a könyvből egyaránt épülhet a jövendő kismama, a magzatát hordozó anya, a születés csodáját tudatosan is tökéletesítő szülő, az első életévekben a csecsemőt hordozó és vele együtt alvó édesanya és apa, az érzelmi intelligenciát gazdagítani kívánó bölcsődei, óvodai nevelő, a felnövekedő és saját identitását, páratlan egyediségét most építő fiatal, sőt a gyermekét párkapcsolati intim életére felkészíteni kívánó felnőtt szülő, aki maga is okulhat: mit tehet még saját életminősége javításáért, érintéskultúrájának gazdagítása útján. Mindnyájunknak mond valamit ez a könyv a maga barátságos nyelvén, a beszélgetés közvetlenségével. "Álljunk hát szóba" a pszichológus szerzővel és önmagunkkal - vajon saját életünkben milyen szerepet kap az érintés? (Prof. dr. Bagdy Emőke)