Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Egy ​gyönyörű helyszín: a dél-tiroli Dolomitok.
Egy szépséges falu: Siebenhoch.
Egy összetartó, különös közösség.
Egy ősi, titokzatos szurdok: Bletterbach

És Jeremiah Salinger dokumentumfilmrendező, aki filmforgatás közben balesetet szenved és ennek súlyos következményei lesznek. Több súlyos következménye is.

Szerintem egy feszült, izgalmas könyv volt, egy ősi helyszínen, démonokkal, titkokkal és emberekkel, akik próbáltak a múlttal megküzdeni, több-kevesebb sikerrel.

A történet végén egyik csavar követi a másikat, izgalmakban sem volt hiány, amennyire lassú, alapos és izgalommentes volt a regény eleje, annyira felpörgött a vége. Tetszett a szerző történetvezetése és stílusa, az ősi legendák beépítése ebbe a sötét és titokzatos hangulatú thrillerbe..

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.in/2017/05/luca-d-andrea-gonosz-maga.html


Nagy ​reményekkel kezdtem neki ennek a könyvnek, főleg miután @A_Shara barátnőm ötcsillagosra minősítette. Számomra nem ért fel Dolores Redondo könyveivel. Az alapötlet jó volt, a helyszín, a szereplők is, de többet is ki lehetett volna hozni belőle. A könyv első fele eléggé vontatott, a főhős (Salinger) pedig borzasztóan idegesített. Igazi tenyérbemászó pasas, aki mindenbe beleüti az orrát. Még ha sikerül is felgöngyölítenie minden szálat, túl nagy árat fizet érte. Reméljük, az író következő könyve egy cseppet pörgősebb lesz.


smetalin
3.5/5

Végig ​egy erős négyes volt a könyv, majd jött az utolsó fejezet……Ez egy tipikus “szarkás” befejezés lett. Kár érte. ( ezt a varjú mondja tudom:))
Az egész történet a hegyekben játszódik, 30 éves titkot próbál megfejteni főszereplőnk, három brutális áldozat, négy elszúrt élet. Egy ütős befejezés….na ez lett eltolva, a köztes oldalak érdekesek voltak, de hát egy könyv attól jó, ha jó a vége is! Ez most túl készült!:)


Nekem ​tetszett. Mintha az írókámat a Djatlov-rejtély inspirálta volna. Lehetett volna egy kicsit misztikusabb cucc, de így is bejött. @OctoberRain, megtarthatod. :)


robinson
3.0/5

Lehetett ​volna jobb, sokkal jobb ez a regény. Többet vártam egy feledhető kriminél, mint amit kaptam. Túl sok a körítés, elnyújtott, lapos bevezetés után (70-80 oldal) kevés a tényleges történés az is szétesik. Van lelkizés családilag, némi horror, szerelem és krimi elem is. Mégis, ami pedig talán a legjobban hiányzik, az a feszültség, izgalom, ami krimi esetében elég fontos tényező. Sokat ígér, keveset ad ez a könyv.

http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/05/a-gonosz-maga.html


mate55
3.5/5

A ​történet az olasz Dolomitokban, Dél-Tirolban játszódik, és egy 1985-ben elkövetett hármas gyilkosság történetét beszéli el. A regény főszereplője egy amerikai dokumentumfilmes, aki harminc évvel később megkísérli megoldani az ügyet. A sztori eleinte lassú kibontása, a főszereplő folyamatos falakba ütközése annyi cselekményszálat indít el a jelenben és a megtörtént események újra felidézése révén a múltban, hogy félő lesz, indokolatlanná és értelmét vesztetté válik a filmes nyomozásának eredeti célja. Ahogy halad előre, úgy „butul” a könyv – egyre kevésbé lehet azonosulni a szereplőkkel, egyre gyengébb a logikai kohézió az egyes események között. Végül aztán helyükre kerülnek a szereplők, az egyre gyorsabbá és izgalmasabbá váló cselekmény megtalálja a maga ütemét, megmentve ezzel a komor hangulatú, múltat feszegető és a krimi műfajának minden tekintetben megfelelő könyvet, amely így egy egyszeri szórakozást nyújthat olvasójának, meghagyva a reményt, hogy lesz még ettől sokkal jobb könyve is az írónak. Nem volt ez rossz könyv, csak tagadjuk le, „_Nincs benne túlzás, nyugodtan hasonlíthatjuk Jo Nesbo-höz vagy Stephen Kinghez._” – La Repubblica eme nyilatkozatát.


NewL
3.5/5

Jól ​megírt izgalmas történet ez, ami lassan, alaposan leírja a gyilkosság megfejtéséhez vezető lépéseket, de mégsem a nyomozásos rész az, amit eltalált az író, hanem Salinger küzdelmét először azzal a tudattal, hogy ő túlélt, a posztraumatikus stresszel, a bigott emberekkel, akiknek a szemében mindig is megtűrt lesz, illetve a megszállottságával, amivel mindenáron ki akarja deríteni, hogy mi is történt 1985 -ben.


OctoberRain
3.0/5

Ha ​el akarod olvasni a könyvet, javaslom, hogy fekvő pozícióban semmiképp se tedd. Nem túl kényelmes párnának. Elég kemény. Én is emiatt ébredtem fel, mikor úgy a 40. oldal körül bealudtam.

Eszméletlenül unalmas az eleje! Mondjuk utána sem lesz sokkal jobb, olyan, mint a Barátok közt, simán ki lehet hagyni fejezeteket, akkor is érthető. Pedig a fülszöveg alapján nem kevés potenciál volt benne. De sajnos az író inkább az ötbetűs meg nyolcbetűs meg huszonhat betűs baromságokra helyezte a hangsúlyt, ami marhára idegesítő volt! Voltak benne egészen izgalmas, pörgős részek, de a történet nagy részére nem ez volt jellemző. Sajnos.
A főszereplő is olyan semmilyen. Nem is csodálom, hogy kb. 30 oldalnyi történés alatt a fél falu péppé verte, akkora hülye volt.

A vége meg hát….na. Csak pislogtam. Annyira nyakatekert lett…felesleges. Mondjuk nekem az előtte levő ’mi történt valójában Bletterbachban’ sem tetszett. Én valami misztikusra, hátborzongatóra, megmagyarázhatatlanra számítottam. De arra már nem futotta.

Amúgy meg, árulja már el valaki, {{mi a frászt keresett az a 3 idióta akkora viharban egy 4 hónapos kisbabával a szurdokban????}} Merthogy ez nekem nem tiszta. Vagy ez benne volt, csak jó lett volna, ha időnként 4 helyett 1-et lapozok?

Az egész könyvből annyi maradt meg, hogy
1. Minden fejezetben legalább 3x szerepelt a genau szó. Nem baj, a német tanárnőm amúgy is azzal köszönt el a nyári szünet idejére, hogy tanuljak jó sok szót. Egyet kipipálhatok.
2. Szép a táj.
3. Szóval ezek az ökológiai fülkék olyanok lennének, mint egy Jurassic Park? Hát ennél a végkifejletnél talán még az is jobb lett volna, ha egy T.Rex követi el a mészárlást.
És 4. A pálinka forró lávaként csurgott végig a torkomon. Töltöttem magamnak még egyet.

És tényleg úgy a legjobb végigolvasni ezt a könyvet, ha közben töltesz magadnak egy pálinkát. Aztán még egyet. Ja. Genau.


hcs23
4.0/5

Nagyon ​akartam szeretni ezt a könyvet, de így utólag kicsit úgy érzem meg lettem vezetve. Azt rögtön az elején le kell szögezni, hogy D’Andrea jól ír, van stílusa, és kétségkívül fogunk még hallani róla, ellenben a könyv – rendkívül jó – marketingje a krimi-szálra van kihegyezve, holott az annyira gyenge, h még az utolsó oldalakon tálalt fordulat sem menti meg – sőt. Ilyen szempontból a köré épített hype tönkreteszi az élményt, amit a könyv egyébként nyújtani tud, és ez azért sem szerencsés, mert nem biztos, h így a kötet megtalálja a saját célközönségét. Nem tudom, h a szerző szándékosan, vagy pusztán tapasztalatlansága miatt követett el ekkora aránytévesztést, de a kötet nagy része nem egy rég elkövetett brutális gyilkosságról és annak megoldásáról szól, sokkal inkább egy nagy traumát kiheverni próbáló, beteg ember szorongásairól és vergődéséről – miközben menthetetlenül halad saját végzete felé, és mint aki befogja mindkét fülét, nem hajlandó tudomást venni arról, h az egész családját elidegeníti magától saját mániája üldözésének köszönhetően. Ez a személyes, lélektani dráma remekül ki van bontva, és nincs is semmi baj vele, de totálisan elnyomja azokat az összetevőket, amik krimivé teszik az igazi krimiket. A környezet lélegzetelállítóan szép, a kerettörténet kellően érdekes és misztikus, a feszültség is a helyén van, de teljesen más irányba visz, mint várnánk. A “gonosz maga” kifejezés pedig így teljesen más értelmet nyer, és sokkal inkább takarja a főhős saját démonait, mint a gyilkos kilétét, motivációját, vagy tettére sarkalló bármilyen tulajdonságát, amire eleinte gondolnánk.


Judit_Sike
2.0/5

Először ​azt hittem, a légi mentésről lesz szó. Tetszett is, izgalmas volt. Aztán kiderült, hogy nem, kicsit félre gondoltam, nem ez lesz a sztori. Na, nem gond, haladjunk tovább, lehet ez még jó. Kisváros, csendes élet, nyugalom. Jó lesz ez, jó lesz ez. A történet is jó, izgalmas, viszont megőrültem, hogy mindent egy öregember elmondásából kell kisilabizálni. Lehet, hogy sok bajom van, de szintén nem szeretem azokat a történeteket, ahol nem történnek a dolgok, hanem mesélődnek. (remélem ezt értitek, tehát nem haladunk az eseményekkel, hanem egy ember leül, és folyamatosan mesél, hogy mi volt 20 éve, a másik pedig hallgatja). Számomra ez a mesélődés nagyon sokszor unalmassá válik, valahogy nem tudom felvenni a ritmust. Itt is ez történt, valójában érdekelt az egész könyv, de gyakorlatilag nem tetszett a megvalósítása.
Aztán a könyv vége.. Na hagyjuk, hogy valaki ilyen felelőtlen, mint drága főszereplőnk.

Maga a történet nagyon jó, és a vége is meglepett, nem gondoltam volna, hogy ez lesz a megoldás. Viszont a megvalósítás számomra nem állt közel.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók