Fekete ​Föld A ​holokauszt: múlt és fenyegető jövő

Anne C. Voorhoeve - Liverpool ​Street
_„Ha ​Mamu engem egyedül akarna Angliába küldeni, megszöknék, és addig bujdosnék, amíg el nem megy a vonat nélkülem! Semmiképpen sem utaznék a szüleim nélkül…”_ 1939 tele, Liverpool Street vasútállomás, London. Egy tizenegy éves berlini kislány, Ziska Mangold leszáll a vonatról. Nem akármilyen vonat ez, hanem egyike azoknak a gyermektranszportoknak, amelyek közel tízezer fiút és lányt menekítettek ki a náci Németországból. Ziska pontosan tudja, mit akar: amint lehet, ki kell juttatnia a szüleit és legjobb barátnőjét, Bekkát is. Ám nem sok ideje marad, a gyilkos háború már előreveti árnyékát. Ziskára egy idegen család, egy idegen nyelv, honvágy és bizonytalanság vár – de egyúttal élete legnagyobb kalandja is. Hét évvel később pedig meg kell hoznia egy nehéz döntést. Anne C. Voorhoeve izgalmas, lebilincselő regénye azokról a zsidó gyerekekről szól, akiket a náci uralom alatt a szüleik nélkül "transzportáltak" Angliába, nevelőszülőkhöz. A szerző rendkívüli beleérzéssel veti papírra Ziska Mangold történetét, aki eleinte nem is tudja igazán felfogni, mit jelent zsidónak lenni. Szokatlan látásmód, megindító történet a megmenekült gyermekek sorsáról. "A történet felkavaró, de még ha könnyeket csal is a szemünkbe, fontos megismerkednünk ezzel a témával, amelyet az írónő egy kifinomult érzékkel megírt történetbe ágyazott, a középpontban Ziskával. Együtt sírunk és nevetünk vele. Betekintést nyerhetünk az érzéseibe, a félelmeibe és a reményeibe." - _Heike Rau, leselupe.de_

Rupert Butler - A ​Gestapo
A ​nácik uralta Németország 1933-as megalakulásától Hitler 1945-ben bekövetkezett haláláig a Birodalom minden lakosa joggal és félelemmel tarthatott a Gestapo – Geheime Staatspolizei –, azaz a titkosrendőrség látogatásától. Fiatal vagy öreg, gazdag vagy szegény – a brutalitásáról és hatékonyságáról hírhedt szervezet figyelmét senki nem kerülhette el; gonosz befolyása Európa legtávolibb sarkába is elért a győzelmet győzelemre halmozó német haderő dicsőséges napjainak hajnalán. A könyv részletes képet ad Heinrich Himmler ördögi szervezetéről, amelynek húszezer tagja a Birodalom belső biztonságáért volt felelős. Oltalma alatt Európa-szerte több ezer civilt, ellenállót és kémet kínoztak és gyilkoltak meg a legkegyetlenebb módszerekkel, és még ennél is sokkal több embert deportáltak a szinte biztos halált jelentő koncentrációs táborokba. A könyv végigköveti a Gestapo átalakulását a náci rezsim létfontosságú alkotóelemévé, amely a birodalom leghírhedtebb címe alatt – Prinz-Albrecht Strasse 8. – működött. A Gestapo saját levéltárában fellelt dokumentumok és a szemtanúk beszámolói alapján a szerző nyomon követi a szervezet kialakulását, annak kulcsszereplőit.

Markus Zusak - A ​könyvtolvaj
1939, ​a náci Németország A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki. És egyszer csak hullani kezdenek a bombák. 2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

Bogdan Wojdowski - A ​holtaknak vetett kenyér
"Mikortól ​nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. "Enni, enni!", ezt kiáltja az utolsó élő sejt, és nincs ember, aki ezt ne hallaná meg. Ettől a függőségtől nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad..." Bogdan Wojdowski negyedszázaddal a háború után, 1971-ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről 1940-től, a gettó felállításától egészen az 1942-es "nagy akcióig", melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat a treblinkai haláltáborba vitték. A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből. "Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is megőrültem, hogy tanúságot tehessek erről az őrületről" - írta 1985-ben megjelent naplójában a szerző. "Az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől." (Henryk Grynberg)

Luca Cognolato - Silvia Del Francia - A ​láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Van ​egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember - olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak. Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség... Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

Leon Leyson - A ​lehetetlen valóra vált
Még ​a legsötétebb időkben is – és főleg akkor – helye van az erőnek és a bátorságnak. Leon Leyson volt az egyik legfiatalabb, aki Oskar Schindler listájának köszönhetően élte túl a holokausztot. Leon Leyson (eredeti neve Leib Lejzon) csupán tízesztendős volt, amikor a nácik megszállták Lengyelországot, és családjával együtt be kellett költöznie a krakkói gettóba. Hihetetlen szerencsével, kitartással és ügyességgel Leyson túlélte a második világháborút, és elviselte az ördögien gonosz plaszówi lágerparancsnok, Amon Göth kegyetlenségét. Végül egy bátor és mindenre elszánt férfi, Oskar Schindler volt az, aki megmentette Leyson, valamint szülei és két testvére életét azzal, hogy az ő nevüket is felvette azoknak a munkásoknak a listájára, akiknek a gyárában kellett dolgozniuk. Ez a névsor vált Schindler-listájaként híressé. Leon Leyson elbeszéléséből hiányzik a gyűlölet és a bosszúvágy. A visszaemlékezés tökéletesen megragadja annak a fiúnak az ártatlanságát, akinek hihetetlen borzalmakat kellett túlélnie. A méltóság és a remény könyve ez, mely regényes formában tárja az olvasó elé az elképzelhetetlent.

Grigorij Kanovics - Gyertyák ​a szélben
A ​három részből álló regény cselekménye a harmincas évek Litvániájában kezdődik. Főhőse Dániel, egy mindenre érzékeny kisfiú, majd ifjú, a zsidó Klájnász család legfiatalabb tagja. Az ő személyes élményei révén, gondolatain és érzésein átszűrve jutnak el hozzánk a második világháború előtti és a háború alatt lezajlott tragikus események. Dániel mellett felvonulnak a városka jellegzetes és nagyon egyénített, néha kicsit furcsa lakói is: a nagymama, akinek dohogó bölcsessége és örökös morgásba bújtatott emberszeretete iránytűt jelent unokájának a teljesen összezavarodott világban: Lájzer, a tehetséges lakodalmi muzsikus: Hájem, az eleinte teljesen élhetetlennek látszó templomszolga és még sokan mások... És az író könnyes humora teszi elviselhetővé azt, ami egyébként elviselhetetlen lenne. A megdöbbentő és gondolkodásra késztető könyv maradandó élményt jelent minden olvasója számára.

Anne Frank - Anne ​Frank naplója
1943. ​JÚLIUS 26. _"Mussolini lemondott, és az olasz császár és király vette át a hatalmat._ _Üdvrivalgásban törtünk ki. A tegnapi borzalmak után végre valami jó hír... és újabb reménység! Annak reménye, hogy egyszer vége lesz, és béke lesz."_ Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. A 75 éve megjelent napló jubileumi kiadása új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel lát napvilágot. _"Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára. ... Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni - megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség -, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. "Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott." _ Heller Ágnes Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Úgy tervezte, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála - nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban - megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták.

Ernst Schnabel - Anne Frank - Anne ​Frank naplója / Anne Frank nyomában
Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schnabel tovább nyomoz. Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március 2-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: "Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt."

Korom Imre - Az ​európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában
A ​béke az ember számára olyan, mint a levegő. Csak akkor tudja felismerni azt, hogy mekkora érték, ha hiányzik. Akkor tudja igazán szeretni a békét, ha saját szemével látja összeomlani, eltűnni mindazt, ami addig számára fontos volt: a szülőföldjét, a családi fészket, az ideáljait. A háború olyan állapot, ahol az ember már nem mint személy fontos, hanem mint eszköz. Ha már sikerült kiölni belőle a szép, a szent, a jó iránti vágyat, ha sikerült annyira lealacsonyítani, hogy érzéketlenné vált mások szenvedéseivel szemben, akkor a világot tönkretenni akaró gonosz malmára hajtjuk a vizet. Kedves Olvasó! Feladatunk van. Kérnünk kell a békesség Istenét: adja meg nekünk azt a kegyelmet, hogy a béke emberei, a világosság fiai legyünk; olyan nagykorú keresztények, akik mernek és tudnak áldozatot hozni a béke érdekében, az emberiség javára. Higgyünk abban, hogy a magasra tartott kereszt előtt a fegyverek elnémulnak. Ezt tette egykor XII. Piusz pápa, a XX. század békeapostola, és a történelem őt igazolta. Korom Imre, a szerző a dél-erdélyi Lupényban (ma: Románia) született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd Gyulafehérváron, a Római Katolikus Líceumi Szemináriumban és a Hittudományi Főiskolán folytatta. 2004. június 20-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte pappá. Két év kolozsvári segédlelkészi tevékenység után Gyulafehérvárra került, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumba, ahol jelenleg a diákok lelkivezetője és hitoktatója.

Jenny Erpenbeck - Aller ​Tage Abend
Wie ​lang wird das Leben des Kindes sein, das gerade geboren wird? Wer sind wir, wenn uns die Stunde schlägt? Wer wird um uns trauern? Jenny Erpenbeck nimmt uns mit auf ihrer Reise durch die vielen Leben, die in einem Leben enthalten sein können. Sie wirft einen scharfen Blick auf die Verzweigungen, an denen sich Grundlegendes entscheidet. Die Hauptfigur ihres Romans stirbt als Kind. Oder doch nicht? Stirbt als Liebende. Oder doch nicht? Stirbt als Verratene. Als Hochgeehrte. Als von allen Vergessene. Oder doch nicht? Lebendig erzählt Erpenbeck, wie sich, was wir "Schicksal" nennen, als ein unfassbares Zusammenspiel von Kultur- und Zeitgeschichte, von familiären und persönlichen Verstrickungen erweist. Der Zufall aber sitzt bei alldem "in seiner eisernen Stube und rechnet".

Christian Gerlach - Götz Aly - Az ​utolsó fejezet
1944 ​tavaszán a német megszállók, köztük az Eichmann-kommandó, és a magyarországi jobboldal - kormány, igazgatás és rendőrség - egy csapásra véget vetettek annak a látszólagos létbiztonságnak, amelyet a magyarországi zsidók többé-kevésbé élveztek. Május közepétől hét hét leforgása alatt több mint 400000 embert deportáltak közülük Auschwitzba. Hogyan kerülhetett sor röviddel a nemzetiszocialista rendszer bukása előtt a magyar zsidók tervszerű és ''gördülékeny'' deportálására és legyilkolására? A német és a magyar antiszemitizmus végzetes módon kapcsolódott össze a háborúban létfontosságú források újraelosztásával, a társadalompolitikával, a háborús mozgósítással és a zsidó tulajdon átfogó ''felhasználásával''. Ezeknek a sokrétű, eddig kevéssé kutatott összefüggéseknek a feltárását tűzi maga elé célul ez a könyv. A döntés, hogy a magyar zsidókat megfosszák minden joguktól, gettókba tereljék és Auschwitzba deportálják, nem egyetlen nap alatt született. Többlépcsős, német és magyar oldalon egyaránt végbement interaktív folyamatról volt szó. Ennek az együttműködésnek a mozgatóerőit és hatásait mutatják be sokrétű források felhasználásával, részletekbe menően és plasztikusan a szerzők. A népirtás némely kiváltóokára ez a könyv mutat rá először: hogy miként fedezték a kisajátított vagyonból a háborús és megszállási költségeket, vagy hogy a magyar vezetés milyen bel- és külpolitikai megfontolásokhoz igazította a deportálásokkal kapcsolatos magatartását. A könyv emellett vizsgálat alá veszi a ''másik oldal'', a zsidó üldözöttek túlélési stratégiáit is, illetve bemutatja, hogyan vallottak ezek legtöbbször kudarcot az egymással összefonódott német és magyar érdekekkel, politikával szemben.

Jorge Semprún - A ​nagy utazás / Az ájulás
Tizenhat ​esztendeig várt Jorge Semprun, hogy az idő megérlelje benne A nagy utazás-t. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy emlék és gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetlegesség salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön. Négy napig utazik Jorge Semprun, a politikai fogoly, a buchenwali koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartama: Semprun mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit lényegesnek, közölni valónak érez.. A francia kritikák nagy műnek nevezik Semprun könyvét. Valóban, erről az iszonyatos, megrázó témáról még soha ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet nem írtak. Az ájulás A nagy utazás hősének háború utáni "kalandjairól" szól. Ezek a "kalandok" oldottabb anyagból épülnek fel, még inkább szellemi és érzelmi természetűek. A hős a valóság pillanatait az emlékek síkján is megéli, bonyolult összefüggések és asszociációk felvillantásával bizonyítja, hogy a pillanatnyi életérzés, sőt magatartás mennyire függvénye mindannak, amit átélt és átgondolt valaha valaki.

Várdy-Huszár Ágnes - Mimi
A ​regény egy fiatal magyar bárónő hősi küzdelmeit rajzolja meg a korabeli süllyedő világban. Galánffy Mimi, a kor felfogásával szemben, mély barátságot köt a szergényparaszti sorban élő Marival és a zsidó származású Eszterrel. Később, családja ellenzését és osztálya szokásait félretéve, feleségül megy a társadalmilag alatta lévő Péterhez. 1944-ben, a holocaust borzalmai között bátor küzdelmet vív a kiirtással fenyegetett magyar zsidóságért. Társadalmi osztályának romjai közül a nyugati hontalanságban keres menekülést.

Johanna Ruth Dobschiner - Életre ​választott
A ​zsidó származású írónő bensőséges hangú visszaemlékezéseiben számol be a II. világháború alatt átélt viszontagságairól. Szülei és két bátyja odavesztek a náci haláltáborokban, ő azonban csodálatos módon életben maradt. Istenfélő holland családok rejtegették és adták kézről kézre, életük kockáztatásával. Későbbi életének meghatározó élményévé vált az a hősies szeretet, amely nem habozott életét adni azért, hogy ő élhessen.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
Robert ​Merle húsz évvel a _Mesterségem a halál_ megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevében, a vezér iránti hűségből, a parancsoknak engedelmeskedve, az állam iránti tiszteletből. Röviden, kötelességtudó emberként: és személye éppen emiatt iszonyatos." A könyvben Rudolf Lang néven szereplő Rudolf Höss (aki a háború vége után letartóztatásáig Lang álnéven bujkált) már 16 évesen embereket öt, igaz ekkor még szemtől szemben, a saját életét is kockára téve az I. világháború különböző frontjain. A fegyverletételt követő nehéz időszakban a német szabadcsapatok egyikében harcolt tovább, aztán belépett a nemzetiszocialista pártba. Hitler hatalomra jutása után pedig felvételét kérte az SS-be. Eleinte a dachaui koncentrációs táborban szolgált, majd átvezényelték az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborba, ahol az ő irányításával épültek fel a gázkamrák és a krematóriumok.

Efraim Zuroff - Az ​utolsó esély akció
Efraim ​Zuroff történészt, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az ''utolsó nácivadászként'' emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az Utolsó Esély Akciót (Operation Last Chance) a még életben maradt de soha felelősségre nem vont náci háborús bűnösök felkutatására. Zuroff önéletrajzi könyvében elmondja, hogy eredetileg nem történésznek vagy nácivadásznak készült, hanem kosárlabda-játékos szeretett volna lenni az NBA-ben. Ez az álma nem valósult meg, de a tanulmányai során egy olyan témával találkozott, amely mélyen megrázta, és egy életre szóló feladatot adott neki. Történészként azzal szembesült, hogy világszerte sok ezer náci háborús bűnös kerülte el a felelősségre vonást, pedig bizonyíthatóan zsidók sokaságát gyilkolták meg. Efraim Zuroff volt az, aki Simon Wiesenthal küldetését tovább folytatva jogászok, politikusok és a média segítségével igyekezett rávenni a különböző országok hatóságait, hogy az általa összegyűjtött dokumentumok alapján összegyűjtött dokumentumok alapján indítsanak eljárást a még életben lévő háborús bűnösök ellen. Mint mondja, ezzel a nemzeteknek is segíteni akar abban, hogy szembenézzenek a múlt felelősségével, és rendezni tudják a történelmi adósságokat. Nem Zuroffon múlt, hogy ezek az erőfeszítések világméretekben felemás eredménnyel jártak. A szerző az évtizedek alatt számtalan izgalmas nyomozásban vett részt, amelyek egy részét csak most fedi fel könyvében. Efraim Zuroff nyomozott többek között az auschwitzi ''Dr. Halál'', dr. Josef Mengele után is, akit Adolf Eichmannhoz hasonlóan Izraelben akartak bíróság elé állítani. Felkutatta a ''mauthauseni mészáros'', dr. Aribert Heim rokonait, akik évtizedeken át rejtegették a szadista osztrák orvost. Magyarországon ő találta meg Képíró Sándor volt csendőr századost, az újvidéki mészárlás egyik felelősét, akit bíróság elé is állították. Efraim Zuroff az izraeli Efrat településen él, négy gyermeke és kilenc unokája van. 2008-ban Borisz Tadic szerb elnök Nobel-békedíjra javasolta őt, majd egy évvel később Újvidék városa díszpolgárrá választotta.

Dušan Šarotar - Biliárd ​a Dobray szállóban
Dušan ​Šarotar (1968), szlovén író, költő, publicista, dokumentumfilmek, forgatókönyvek szerzője. Kiadó és lapszerkesztő Ljubljanában, kritikát, esszét publikál, irodalmi találkozókat is szervez. Szülővárosa, Muraszombat nehéz időszakát, a második világháború utolsó évét, utolsó hónapjait, napjait idézi fel "Biliárd a Dobray szállóban" című regényével. A városból kivonulnak a német és a magyar csapatok, a szovjet erők torkolattüzei már kirajzolódnak az égboltra. Tito partizánjai is megjelennek a környéken. Ekkor tér vissza Auschwitzból a szerző nagyapja, akinek sorsában felidéződik a négyszáz muraszombati zsidó tragédiája. ŠŠarotar nemcsak történelmi dokumentumregényt ír az egykor virágzó polgárváros szlovén, magyar és zsidó közösségéről, hanem visszaadja a mindenkitől elfeledett határszéli Muraszombat sajátos, nyomasztó légkörét is. Ennek megtestesítője a bár és étterem, szálloda és kaszinó valamint bordély gyanánt egyaránt működő, ma is álló Dobray Szálló a város főterén.

Závada Pál - Természetes ​fény
A _Természetes ​fény_ döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek - és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.

Szegedy-Maszák Marianne - Csókolom ​a kezét
Az ​1955-ben, Washingtonban született Szegedy-Maszák Marianne – felmenői révén – olyan történet birtokosa, ami a „legszélesebb nyilvánosság magánügye”. A Libri Könyvkiadó által megjelentetett „Csókolom a kezét” című kötet angol nyelvű változata tavaly jelent meg New Yorkban. A magyar változat a magyar könyvpiac tavaszi szenzációja kell, hogy legyen. A cselekmény – az írónő vállalása szerint – a szülők szerelmének történetét mutatja be 1940 és 1947 között. Természetesen ennél sokkal többről van szó, hiszen nem lehet hét évre szűkíteni egy olyan pár történetét, ahol a leány nagyapja Weiss Manfréd, apja Kornfeld Móric, nagybátyjai között ott találjuk Chorin Ferencet, nagynénjei között pedig a Herczog családból is akad mutatóban. A Szegedy-Maszák ág sem kevésbé érdekes, bár a szerző mintha kevesebb információt csepegtetne. És akkor még nem beszéltünk a konkrét történelmi háttérről, aminek mindkét család elszenvedője (nagyban) és alakítója.