Életem

Gobbi Hilda - Közben...
A ​színésznő önéletrajzi írása. Képekkel gazdagon illusztrálva.

Bóta Gábor - Cenner Mihály - Gervai András - Sütő András - Sinkovits
Bármilyen ​hihetetlen, Sinkovits Imréről, a „nemzet színészéről" életében egyetlen könyv sem jelent meg. A Hungalibri Kiadó Összegzés cimű életműsorozatának új kötetével kíván emléket állítani a kivételesen nagy művésznek. Számba vesszük pályafutása állomásait: indulását, '56-os szerepvállalását, a félreállítás éveit, s az újrakezdést. Felidézzük színházi és filmszerepeit, melyeknek a sors a Csongor és Tündével adott méltó keretet: Kurrah szerepében lépett először színpadra, s Tudósként még az utolsó estén is fellépett. Külön köszönet Gombos Katalinnak, Sinkovits Marianne-nak, Sinkovits Vitai Andrásnak és Sinkó Lászlónak, akik vallomásaikban a színészre, művészre, egy életre szóló társra, édesapára és testvérre emlékeztek. Sütő Andrásnak, aki Sinkovits Imrére nemcsak mint barátra, hanem mint a magyarság felemeléséért oly sokat vállaló lelki társra gondolt vissza. A kötet szerzői: Göncz Árpád (köztársasági elnök) - Ajánlás, Sütő András (drámaíró) - Előszó, Búcsúbeszéd Cenner Mihály (szinháztörténés:) - Színpadi szerepek Gervai András (kritikus) - Filmszerepek Bóta Gábor (újságíró) - Riportok a családtagokkal.

Gábor Miklós - Sánta ​szabadság
Az ​Egy csinos zseni, Gábor Miklós 1954-es naplóiból írott könyve az elmúlt év egyik legnagyobb sikere lett. Most itt a folytatás: 1955, 1956, 1957 - három, reményekkel, a szabadság mámorával és a bukás tragédiájával terhes és teljes év története. Különleges könyv - az író könyve a színészről, aki mindig, minden porcikájában érzi, hogy a legnagyobb bukás után is játszani kell. Hogy játszani akar.

Tom Felleghy - Ki ​ez az őrült?
A ​szerző a háborús években végezte a színi iskolát színész-rendező szakon. A Fővárosi Operett Színházban Karády, Honthy, Sárdy partnere volt. Rendezőként színpadra állította Latabárral a Nyitott ablakot, Tolnayval az Ipafai lakodalmat. 1948-ban a színháztudományok doktora lett. 1949-ben egyszerre játszotta rendezéseit az Operett, a Royal Revüszínház (Karádyval) és a Vidám Park színpada (Rózsahegyivel, Déri Sárival). Az államosítás után az Operett új igazgatónője politikai ürüggyel nem szerződtette. Latabár Kálmán karolta fel, megbízta együttese szervezésével, rendezésével, éveken át volt a nagy komikus partnere. 1956 októbere Debrecenben érte őket. Fellegi a határ felé indult. Öt nyelven beszélt. Olaszországban megnyerte a legjelentősebb európai "dupla vagy semmi" játékot - a magyar történelemről. Egy csapásra ismert lett a Tom Fellegy név: mintegy 120 filmben játszott kisebb nagyobb szerepeket, köztük volt a Ben Hur és a Kleopátra is. Emlékezéseinek könyve csupa kedves humor, akárcsak korábbi sikeres önéletrajzi kötete, a Háromezer kilométer spagetti, amely 1956-tól számolt be filmszínészi találkozásairól Lorennel, Lolobrigidával, Liz Taylorral, Sinatrával. Ma is Rómában él.

Székely István - Hyppolittól ​a Lila ákácig
"Hogyan ​lesz valakiből filmrendező? Elsősorban el kell határozni, hogy az ember filmrendező akar lenni. Aztán találni kell valakit, aki hajlandó rábízni a forgatókönyvet, a színészeket, a beállítások megtervezését, a díszleteket, a ruhákat - és nem utolsósorban a sok pénzt, amibe a film kerül. A két pont között, mármint az elhatározás és az első megbízatás között sok víz folyik le a Dunán."

Bradányi Iván - Kék ​angyal
"Nekem ​küldetésem van, be kell bizonyítanom, hogy nem minden német szörnyeteg" mondta a hatvanévesen is káprázatosan gyönyörű Marlene Dietrich Spencer Tracy-nek az "Ítélet Nürnbergben" című filmben. Ami Dietrich politikai állásfoglalását illeti, mindennel szembeszállt, ami Hitel jelentett. A "Kék Angyal" címszerepe világhíressé tette. Amikor gyönyörű lábait nadrágba bújtatta, a férfiak felhördültek, asszonyok és lányok milliói viszont követték divatteremtő példáját. Fiatalon ment férjhez, ám férjét pár hónap után végleg kiiktatta szerelmi életéből. Szeretői népes táborában olyan hírességek tartoztak, mint Joseph von Sternberg, Maurice Chevalier, Eric Maria Remarque, Gary Cooper, John Wayne, Jean Gabin, James Stewart, Frank Sinatra, Yul Brynner. Intim baráti körét Edith Piaf, Ernest Hemingway, Jean Cocteau, Noel Coward és Christian Dior fémjelezték. Világpolgár volt: németnek született, amerikai állampolgár lett. Párizsban érezte otthon magát. Rajongói bálványként imádták, élő legendává kiáltották ki, minden bűnét megbocsátották. Mert Marlene Dietrich az utánozhatatlan eleganciát képviselte egy olyan világban, mely egyre mélyebbre süllyedt a sekélység mocsarában. Ezért hittük el neki sötétségbe kiáltó panasz szavát: Hova tűnt a sok virág? Bradányi Iván

Jávor Pál - Egy ​színész elmondja
Jávor ​Pált a magyar színjátszás egyik legnépszerűbb egyéniségeként tartjuk számon. a Magyar Színház, a Vígszínház, majd a Nemzeti Színház vezető színésze volt, s máig emlékezetesek filmjei is: Valamit visz a víz, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Két fogoly, Kerek Ferkó, A tanítónő, A férfi mind őrült, A beszélő köntös, Dankó Pista stb. Elegáns és lendületes játéka, férfias megjelenése nagy hatással volt közönségére. Haladó szellemű, bátor, szókimondó ember volt az élet színpadán is: ez különösen becsülendő egy olyan korban, mikor az emberi értékek veszendőbe mennek, s a hitványság, a barbárság kerekedik felül. Jávor Pál ritka értékű naplója hű dokumentuma annak, hogy volt választás: a másik út a tiltakozás, az ellenszegülés, önmaga vállalása és elvei megőrzése lehetett. Jávor Pált 1944. október 15-én - a nyilasok hatalomra jutásának napján - elhurcolták Sopronkőhidára, majd Pfarrkirchenbe. És neki - annak ellenére, hogy reális esélyei csekélyek a túlélésre - van még annyi tartalék ereje, hogy megörökítse nyomasztó élményeit. Ezt az emlékfüzért tartja kezében az olvasó.

Bradányi Iván - James ​Dean
James ​Dean arca először egy Pepsi Cola reklám révén vált híressé. Pár éven belül ugyanolyan ismert lett, mint az ital, amit reklámozott. Filmkarrierje mindössze néhány hónapig tartott. 1955 tavaszán mutatkozott be az "Édentől keletre" c. filmben, és még abban az évben, szeptember 30-án autóbaleset áldozata lett, amikor Porsche kocsijával Salinas felé száguldott, hogy egy versenyen részt vegyen. 18 éves korában próbálkozott Hollywoodban, de nem sikerült betörnie a filmvilágba. A következő állomás New York volt, ahol egy ideig eszményképét, Marlon Brandót utánozta, amíg saját egyéniségét ki nem alakította. Sikeres színpadi szereplései után Elia Kazan rábízta Cal szerepét a Steinbeck regényben. Az Ok nélkül lázadó egy minden ellen lázadó James Deant mutatott be, és az ötvenes évek nyugtalan fiatalsága könnyen azonosult Jimmy szorongásaival. Ez a film néhány nappal a fiatal sztár halála után került a mozikba, és ez csak fokozta a hatást. Sokan nem tudták,vagy nem akarták elfogadni a tényt, hogy James Dean nincs többé. Így született egy legenda, mely később kultusszá vált. A kopott, kék farmernadrág és a tűzpiros anorák, amiben Jimmy szerepelt, egy lázadó generáció jelképe lett. Jimmy óriássá nőtt a fiatalok szemében, pedig egy vézna, zavarodott kisfiú volt, akinek nem volt ideje felnőni. Rövid élete harc volt önmaga ellen. Vágyai börtönébe zárva, hasztalan próbálkozott azzal, hogy homoszexuális hajlamait legyőzze. Halála pillanatában Jimmy egy szimbólum volt, és a mai napig az maradt. A tragikus sorsú Marilyn Monroeval együtt, James Dean rövid élete is azt bizonyítja, hogy a sztárok egy illúzió hullámlovasai, és ha belelndülnek, rendszerint pusztulás vár rájuk, hiszen az illúzió tengerének nincsenek partjai.

Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem ​született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Nemlaha György - Vittorio ​Gassman
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marlon Brando - E ​dalra tanított anyám
Marlon ​Brando önéletrajza lenyűgöző olvasmány, bizonyára segítőtársának, a tapasztalt újságírónak, Robert Lindseynek is köszönhetően. Úgy érezzük, ott ülünk Brandóval egy szobában, aki hosszan, nyugodtan, egy élete végére nagyon bölccsé lett ember komótosságával mesél nekünk. Élete értelmét sokkal inkább vélte megtalálni a társadalmi-politikai szerepvállalásban, a háború után az alakuló izraeli állam, később a polgárjogi mozgalmak, végül és legnagyobb szenvedéllyel az indiánok pártján. Az utolsó fejezetekben tahiti életéről mesél - ide, egy kis szigetre vonult vissza öregkorára -, és összefoglalja mindazt, amit az életről gondol. Egy nagyon nagy művészt ismerünk meg, a huszadik század egyik legnagyobb színészét, aki ráadásul rendkívül izgalmas személyiség, korántsem önző, narcisztikus, elkényeztetett hollywoodi sztár, hanem olyan ember, akiben valami egészen különös kíváncsiság élt az emberek iránt.

Földes Anna - Kőháti Zsolt - Törőcsik ​Mari
Egy ​arc a Körhinta című filmből: Törőcsik Mari (azaz Pataki Mari) arca. A huszadik századi magyar művészetben a legismertebb, legbeszédesebb, legsorsszerűbb arcok egyike. E könyv, mely A Nemzet Színésze hetvenedik születésnapja alkalmából lát napvilágot, Törőcsik Mari arcait villantja fel: a színháziakat, a film-arcokat. A színházi Júlia-arctól a filmvászon asszonyarcáig, a mai Törőcsik mindnyájunk számára sokat mondó arcáig.

Bóta Gábor - Kárpáti György - Kőháti Zsolt - Agárdy
Agárdy ​Gábor a Nemzet Színésze volt. Valóban az egész nemzeté, hiszen mintegy hetven esztendőt átívelő pályája során, vidéken és Budapesten két-három nemzedék színházszerető közönségét szolgálta, az igényes nevettetés, a vasári komédiázás, s nem kevésbé magas fokon a kivételes drámai jellemábrázolás gazdag eszközeivel. A színészet mellett a festészettel is eljegyzett munkásságát, színházi, filmes életútját, emberi énjét többszörös fénytörésben, élvezetesen, a nagy talentumot megillető közelítéssel mutatja be a könyv. E kötetben pályatársai emlékeznek rá.

Ingmar Bergman - Képek
1988-ban ​azt hihettük, hogy Ingmar Bergman önéletrajza, a Laterna magica a páratlanul gazdag életmű záróköve lesz, miután a svéd művész 1986-ban egyszer s mindenkorra abbahagyta a rendezést. kellemesen csalódtunk: Bergman kreativitása, úgy tetszik, kiapadhatatlan. Akárcsak a Laterna magica, a Képek is memoár, de itt Bergman nem az életét, hanem az alkotásait helyezi a középpontba. A töprengő, vívódó, filmjeiben szinte mindig saját spirituális fejlődését reprodukáló, mindig önmagát, önnön viselkedésének lélektani gyökereit kereső, az ifjú filmművészetnek is új csapásain járó, az alkotói folyamatot a legapróbb részletekig, a szellemi - és, mi tagadás, zsigeri - rezdülésekig megvilágítani igyekvő Bergman visszaemlékezése ez a könyv. Röviden: betekintés egy kivételes tehetségű rendező műhelyébe. Munkanaplórészletek, megvalósult vagy elvetélt filmötletek, pompás jellemrajzok kortársakról, többek közt a pofozkodni vágyó Ingrid Bergmanról, filmtörténeti gesztusok és pillanatok, a testi-lelki gyötrelmek szublimálása, takarékossági kulisszatitkok. Költői szárnyalású vallomás a művészi alkotásról - sok-sok beszédes képpel.

Gábor Miklós - Egy ​csinos zseni
A ​jó könyveket nem várja taps, zajos siker. De ha egy színész könyve? És ilyen jó? Ha színházról, szerelemről, politikáról, sikerről és bukásról, az élet örömeiről és szégyeneiről így tud írni? Ilyen szenvedélyesen, okosan, ironikusan és bátran? Ez nem egyszerűen egy nagy színész naplója - ez egy jó könyv. De mert színész írta, tapsot érdemelne. Igazi, zajos, színházi sikert.

Huszti Péter - Kik ​vagytok, hé!
„Othello, ​Jago, Kálvin János, Szervét Mihály. Abélard és Lear, Armado és Böffen Tóbi urak! Kik vagytok? Kik vagytok, akiknek szavait mondom, koronáját hordom vagy bilincsét vonszolom, akikhez lelkemet töröm, akiknek bűneit magamra veszem, akik miatt istenítenek és pokolra kívánnak?” A Kik vagytok, hé! gyűjteményes írásaiban többek között erre keresi a választ Huszti Péter. Többet, mást is kapunk. Egy emlékszőttest utazásairól; Peer Gynt jeges északi vidékétől a szovjet filmgyár hatalmas vaskapujáig, a kávéillatú Bécs forgatagától a színes riói őserdőig; mulatságos és torokszorító pillanatfelvételek készülő előadásokról, a mindig készülő színész szemével… Mert milyen nehéz is megragadni a pillanatot, amikor a szerep megelevenedik, amikor a leírt gondolatokból varázsütésre kimondott szó lesz, hogy aztán e szavak bűvköréből soha ne szabaduljon… És e mellé mindazt, amit hitről, barátságról, elhivatottságról, Shakespeare-ről, Ibsenről és Madáchról, volt diák barátokról és felejthetetlen játszótársakról, mentorokról és tanítványokról és a színház megfejthetetlen titkáról, a kulisszák és a rivalda közti álomvilágról gondol.

Ablonczy László - Latinovits ​Zoltán tekintete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gábor Miklós - Nyomozok ​magam után
A ​naplóíró Gábor Miklós hagyatéka rejteget még meglepetéseket. Miért hagyta ott régi sikerei színterét, a pesti Madách Színházat, és szegődött el a kecskeméti társulathoz? Miért lett botrányszagú Shakespeare A velencei karnevál című drámájának várszínházi előadása? Mekkora szerepe lehetett hosszas betegeskedésében az őt ért támadásoknak? Mi újat hozott a politikai rendszerváltás a színész életében? A több ezer oldalas naplójegyzetekből készült válogatás az életét folyton újragondoló, régi cselekedeteit elemző, remek tollú írót állítja elénk. A Nyomozok magam után méltó folytatása a színész életében megjelent korábbi köteteknek. A könyv az öt éve elhunyt Gábor Miklós emléke előtt tiszteleg.

Tony Curtis - Önéletrajz
Még ​Elvis Presley is olyan akart lenni, mint Tony Curtis. Egyáltalán, majdnem minden férfi az ötvenes, hatvanas években Tony Curtis szeretett volna lenni - beleértve magát Tony Curtist is. Kezdetben ő ugyanis Bernie Schwartz volt Bronxból, egy kivándorolt, szegény magyar zsidó család feltűnően csinos fia. Története az amerikai álom megvalósulása. Erről szól ez az önéletrajz, szókimondóan és szellemesen, okosan és egyszerűen. Bepillantást enged a sztrácsinálás kulisszatitkaiba, Hollywood csillogása mögött a sötét háttérbe, amely például Marilyn Monroe vagy Sharon Tate tragédiájához vezetett. Megtudjuk, milyen szobatárs volt Marlon Brando és milyen feleség Janet Leight. Jelen lehetünk a leghíresebb filmek forgatásán. Átélhetjük Tonyval az alkohol- és kokainfüggőség kínjait, majd az öngyógyító terápiát, melynek során festői tehetsége is kibontakozott. Tony Curtis együtt dolgozott kora minden nagy sztárjával. Az ő vallomásaik Tonyról, és Curtis önleleplező éles szemű megfigyelései elénk rajzolják az amerikai filmipar klasszikus korszakát, a bálványok mögött rejtőző, esendő embereket, a romlottság és a tehetség, a fényűzés és a megfeszített munka keverékét, amelyből megszületett a legendás Hollywood.

Jászai Mari - Tükör-játék
Elekta, ​Phaedra, Medea színpadi megteremtőjét, s a magyar színjátszás felejthetetlen alakját ma már csak néhány könyv őrzi. Sorok, melyekben még ma is feltűnik áttűnő tehetsége, egyénisége. A kötet Jászai Marit, a századforduló színészkirálynőjét idézi, saját írásai, emlékezései és válogatott levelezése által.