Mérgező ​anyósok és apósok Hogyan ​védjük meg párkapcsolatunkat romboló hatásuktól?

Alexander Oakwood - Nagy ​célok
A ​Fiatalok Sikeriskolája - alapok c. sorozat az eredményes cselekvés legfontosabb alapjaival foglalkozik. Ezekről ma még alig hallhatunk az iskolákban. Az idők azonban változnak. Talán már közel a nap, amikor a tananyagban megjelenik egy új tantárgy, a cselekvéstan. Érthető, hiszen gyorsan változó, egyre bonyolultabb világunkban minél korábban meg kell tanulnunk, hogyan lehet tetteinkből jó hatásfokkal sikert és boldogságot kinyerni. Néhány szó a kötetről. A Nagy célok - Mi a siker? Mi a boldogság? a hétköznapokban is jól használható válaszokat ad a címben olvasható kérdésekre. A kötet külön érdeme a világos rendszerezés és a könnyen érthető nyelv. A sok példa, történet és szellemes aforizma nemcsak kiváló illusztrációként szolgál egy-egy gondolathoz, de izgalmas, maradandó élménnyé teszi az olvasást. Kiknek ajánljuk a könyvet? - Tizenéveseknek, huszonéveseknek, - szülőknek, - tanítóknak, tanároknak; - Életkortól függetlenül mindenkinek, aki elég fiatalnak érzi magát, hogy tanuljon, változzék, hogy még több örömet találjon az életben.

Jesper Juul - A ​működő család
Minden ​család számára a leglényegesebb kérdés: hogyan alakítsuk át szeretetteljes érzéseinket szeretetteljes viselkedéssé? Az ugyanis, hogy szeretjük egymást, még távolról sem jelenti, hogy jól ki is jövünk egymással. Jesper Juul dán családterapeuta e könyvével abban kíván segíteni, hogy a fenti kérdésre megtaláljuk saját, legegyénibb válaszainkat. Kiindulópontja igen egyszerű: az egyértelmű szülői viselkedés élhető és kezelhető családi viszonyokat teremt. Bár nincs tökéletes szülő, ahogyan tökéletes gyerek sincs, ha szülőként világossá tesszük korlátainkat és motivációinkat, gyerekeink öntudatos felnőttekké válhatnak. Juul úgy véli, hogy a legfontosabb az egyenlő méltóság elvének tiszteletben tartása: mindenkinek óvnia kell gyereke, társa és a saját méltóságát. Az általa elemzett kérdések – dac, kötelesség, határok, agresszió, táplálkozási rendellenességek – olyan problémák, amelyek elől a szülők ki sem tudnának térni. Szemléletének birtokában azonban felmentést adhatnak maguknak számos teljesen értelmetlen és idejétmúlt, gyerekneveléssel kapcsolatos felfogás érvényesítése alól.

Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) - Nemek ​igenje
Nem ​tudom megmondani, honnan jött és jön az a hatalmas hajtóerő, ami tulajdonképpen egész fiatal korom óta arra ösztönöz, hogy segítsek másokat felszabadítani, vagy ráébreszteni arra, hogyan könnyíthetnek az életükön. (Ezt nyilván a saját életemben kellett először megélnem, szükségem is volt rá…) Ehhez kaptam még egy jó adag gondoskodásszükségletet is. (Úgyhogy ezek után joggal el is neveztem magam „mamagésának.”) Évtizedek óta leginkább a szabad akarat és a Sors egymáshoz való viszonya és ennek a megélése foglalkoztat. Végletesen habzsoltam mindazt, amit nőként megélhettem. Így hát megéltem saját magam felszabadítását is. Eleinte ösztönösen, később tudatosan, és igen intenzíven tettem azért, hogy Igen-t mondjak a saját nemiségemre, és kiteljesedjek nőiségemben. Az élettapasztalat mellé jöttek a különféle spirituális beállítottságú olvasmányok (amióta az eszemet tudom, mindig vonzódtam a transzcendentálishoz…), az elmúlt 6 évben pedig a pszichológia tanulmányok is. Ezt a hármat ebben a könyvben, amiben egy mese-novellám, majd 3 előadásom hangzik el, én úgy mixelem össze, mint a fondüben az összeolvasztott sajtokat. Könyvemnek azt a címet adtam, hogy: Nemek IGENje. Mert mennyi mindenre mondunk nemet, és persze igent is, együtt, mi emberek, és különállóan férfiak és nők! Az első rész egy mesenovella-féle, a könyv további része pedig 3 előadást fog csokorba. Az elsőben a féltékenységre és a birtoklásra mondunk nemet, illetve igent mindarra, ami segít kilépni ebből. A másodikban az önállóság és önállótlanság, a harmadikban pedig az új, az új dolgok megélése, és az újra való megnyílás a témám. Bár ezek időben is különálló előadások voltak, mégis szoros összefüggésben állnak egymással, ami a fejezetek olvasása során ki is derül majd. Szándékom szerint a három előadás úgy van felépítve, hogy a végén erőt kapjunk ahhoz, hogy igent mondjunk mindarra, ami a szabad akarat törekvése által közelebb vihet minket önmagunkhoz, női és férfi létünk örömteli megéléséhez a jelenben.

Varga Domokos - Tisztelt ​család-om, -od, -ja
A ​köztudat szerint a családban a szülők nevelik a gyerekeket. Valójában: a családi közösség neveli - több-kevesebb sikerrel - a szülőket is, a gyerekeket is. A család tagjai szerencsés esetben egymásra hangolódnak, s termékeny érzelmi-szellemi-erkölcsi kapcsolatba lépnek. Még szerencsésebb esetben ez a termékeny kapcsolat a serdülőkor éveiben is megmarad szülők és gyerekek között. Kamaszodik a kölyök - vagy a kölyöklány -, de "kamaszodnak" a szülők is. Nem öltik föl a tévedhetetlen felnőttábrázatot, nem játsszák a bölcs prédikátort, a szigorú erkölcsbírát, nem siránkoznak, nem üvöltöznek, nem pofozkodnak. Győzik kedéllyel a közös életet: hol halk, hol harsogó humorral, hol önmagukat is meg-megcsipkedő iróniával, de ha kell őszinte szomorúsággal, sőt elkeseredéssel is. Vagy nem minden szülő győzi? Ez a baj! Ezért van annyi elvadult serdülő, aki tétován keres az életben más fix pontokat az elveszített - s már nem is igen kívánt - szülői szeretet helyett. Ez a könyv leginkább nekik szól, akiknek bajuk van a tisztelt családjukkal. Vagy úgy is mondhatnám: azoknak, akikkel bajuk van a tisztelt családjuknak.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Sorsdöntő ​találkozások
Mesterkurzus ​sorozat 8. kötete, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, Popper Péter előadása Ez a kötet - hozzáértő - mesterek segítségével - komoly kalandozás a gyermeki és a felnőtt világ találkozásának határmezsgyéjén. Ezért ajánljuk ezt a könyvünket is az olvasó figyelmébe.

Fischer Eszter - Modern ​mostohák
Amikor ​megmondtuk a férjem hatéves kislányának, hogy összeházasodunk, azt kérdezte tőlem, hogy akkor most én is az anyukája leszek-e. Mondtam: nem, hiszen neki van anyukája... Még hozzátettem, hogy nagyon remélem, hogy jóban leszünk, mivel ő nekem igazán rokonszenves, de az anyukája akkor sem leszek. Biztos van, aki ezt a választ barátságtalannak, visszautasítónak találja, de nekem az volt az érzésem, hogy a gyerek megkönnyebbült. Helyükre kerültek a dolgok. De hogyan kerülnek, kerülhetnek a helyükre a dolgok a patchwork-családban, azaz egy olyan kapcsolatban, amely nem független emberek újraházasodása révén jön létre? Milyen buktatókkal kell szembenézni? Ki segíthet a problémák megoldásában? Fischer Eszter pszichológus könyve ezt a korábban ritka, ma már azonban egyre gyakoribb együttélési formát vizsgálja - konkrét példákon keresztül -, számos tabuként kezelt vagy éppen elhallgatott kérdést is érintve.

John M. Gottman - Nan Silver - A ​boldog házasság hét titka
Mindenki ​jó házasságban szeretne élni. De a házasságot nagyon könnyű elrontani. Ezt mutatják a statisztikák is, nagy a válások száma, a fiatal nemzedék pedig ma szinte fél a házasságtól, mind kevesebben és egyre később vállalják az esküvőt. Pedig a házasságot rendbe lehet hozni és "karban lehet tartani". Ez a könyv egyszerű, érthető módszert kínál, amelyet a szerzők - neves házasságkutatók és párterapeuták - évtizedes gyakorlatukban sok száz pár segítése és tudományos követése révén alakítottak ki. A módszer segít abban, hogy felismerjük, mi a hiba a saját házastársi viselkedésünkben és útmutatást ad arra, hogyan lehet ezen javítani. A jelenségek tudatosításához kérdőivek és gyakorlati feladatlisták találhatók a szövegben, a főbb elveket a szerzők sok eset konkrét részleteinek bemutatásával világítják meg. Arra vonatkozóan is kapunk sok hasznos tanácsot, hogyan őrizzük meg a házasság minőségét, hogyan lehet a házaspárok egymás iránti megértését, tiszteletét és barátságát elmélyíteni. Csak pár óra kell ehhez hetenként. A könyv vezérfonal lehet olyan segítő szakembereknek is, akiknek házassági krízisekben, gondokban kell támogatást nyújtaniuk, orvosoknak, pszichológusoknak, szociális munkásoknak, lelkipásztoroknak stb. A boldog házasság nem csak önmagában érték. A gyerekek boldogsága is sokban múlik ezen. De mint a könyv adatokkal is igazolja: a jó házasságban élő emberek egészségesebbek, tovább élnek. Dr. Buda Béla

Cziegler Orsolya - Én? ​Te? - Mi!
"...E ​könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, nem a "helyes gyermeknevelés" megmásíthatatlan szabályainak gyűjteménye - hiszen a szülő és a gyermek kapcsolatát a résztvevők karaktervonásai nagyon is egyénivé teszik. A felnőtt tehát saját helyzetének és tulajdonságainak ismeretében, akár felül is bírálhat egy-egy ajánlatot - például dönthet arról, hogy alkalmanként befekteti-e kisbabáját a szülői ágyba, vagy megszoptatja-e éjszaka is, ha a csecsemő nyugtalan. Azt az atmoszférát azonban, amit Cziegler Orsolya könyve sugároz, feltétel nélkül követendőnek tartom, hiszen a harmonikus gyermekkor, a kiegyensúlyozott és szeretetteljes szülő-gyermek kapcsolat az egészséges és eredményes felnőttkori életvezetés egyik alapfeltétele." Ranschburg Jenő

Singer Magdolna - Boldogan ​éltek, míg meg nem haltak... és azután?
„Boldogan ​éltek, míg meg nem haltak” – végződik a mese. És azután? Amikor a kisgyerek a „halál” szót hallja, vajon belegondol-e, mit is jelent valójában? Ha megkérdezi a szüleitől, vajon kap-e rá megnyugtató választ? Ez a kötet megmutatja, hogy lehet és kell is beszélni a halálról, a szomorúságról, a dühről, a bűntudatról – és mindenféle érzelemről, amely a gyász gyakori kísérője. A szülőknek fogódzót nyújt, hogyan állhatnak gyászoló gyermekük mellé, foglalkoztató feladataival pedig segíti a gyerekek gyászfeldolgozását, és hogy eljussanak ahhoz a felismeréshez, hogy a halál az élet velejárója, nem titkolni és szégyellni való dolog, megtapasztalhatja, miképpen lehet a szeretetteljes együttlétekben kapaszkodót találni és eljutni a lelki megbékélés felé. A kötetnek minden család könyvespolcán ott a helye, hiszen lehetőséget teremt az elveszett hozzátartozó hiányának feldolgozására, a közös családi beszélgetésekre. 7-11 éves korosztálynak

Angster Mária - Ikertörténetek
A ​családállítások során sok esetben kiderül, hogy egy vagy több méhen belül elvesztett iker áll a problémák hátterében. Angster Mária, a családállítás legjelentősebb magyarországi képviselője könyvében bemutatja az ikervesztés biológiai hátterét, különböző pszichés jellemzőkben, illetve testi-lelki tünetekben fellépő következményeit. A kötetben helyet kap számos állítás részletes leírása és már terápiás módszerekkel dolgozó pszichológusokkal készült interjúk is olvashatók.

Sylvie Simon - Indigók
A ​gyerekek már nem azok, akik korábban voltak... "Elszakadva szellemi gyökereinktől, elmerülve a vegyi és elektromágneses szennyezésben, egy adatszerző és megfigyelő hálózat szálai közé gabalyodva" teljeséggel híján vagyunk a szabad, őszinte és bátor élethez szükséges tudnivalóknak. Sylvie Simon alámerít bennünket - a látnokok által aurájuk színe alapján "indigó" gyerekeknek nevezett - a harmadik évezred gyermekeinek világába. E gyerekek arra késztetnek bennünket, hogy teljesen újraértelmezzük gondolat és értékrendszerünket, ismét a kezdőkör közepére kell állnunk. Hallgassuk őket! A csillagokkal társalognak, kapcsolatban állva mindazzal, ami mindannyiunkban a legdrágább. Magukat "a jövő megtestesülésének" tartják "egy még a múltjában élő bolygón". Az anyagi javak nem érdeklik őket, a létért való küzdelem versenye sem. Felforgatják a világot, hiszen a jövő nagyszerű emberiségének képét vetítik elénk. Bátorságot öntenek belénk, hogy továbbra is hinni tudjuk: nem csupán anyagmolekulák vagyunk, s az isteni jelleg nem a szürkeállomány kiválasztódásában rejlik. Vajon szívünk mélyén, létezik-e még a bennünk szunnyadó gyermek, kinek hangja a mában, félelmeink és kötöttségeink által letompítva alig hallható? Lehetséges, hogy valaha réges-rég valamennyien ártatlanságban és a létezés egyszerű boldogságában sütkérező lelki-lények voltunk. Minden esetre az Indigók ezt állítják.

P. Kentenich József - Egy ​újkori pedagógia alapvonásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herman Koch - A ​vacsora
Négy ​ember egy csúcsétterem vacsoraasztalánál. Egyikük országosan ismert politikus, esélyes miniszterelnök-jelölt. Mire véget ér az este, döntésre kell jutniuk egy közfelháborodást keltő ügyben, amely a fiaikat is közvetlenül érinti. Emberölésről van szó, egy hajléktalan nő erőszakos haláláról. Meddig mennek el a gyerekek, a karrier, a boldog családi élet megmentése érdekében? Messzire. Nagyon messzire.

Dr. Lawrence Crabb - Nők ​és férfiak
Végzetszerű-e ​Karinthy szellemes kijelentése a párok ősi harcáról, melynek alapja, hogy mást akarnak: a nő a férfit, a férfi pedig a nőt? Örömhír az, hogy Isten férfinak és nőnek teremtette az embert. Mennyi szépség és gazdagság fakadt e ragyogó titokból! Mégis hányan tévesztik szem elől ezt az igazságot. Akit Isten társnak, ajándéknak szánt, teherré válik. Lawrence Crabb könyve igaz kiutat igyekszik mutatni a szüntelen önigazolás, a másik vádolásának zsákutcájából. Aki felhagy önmaga mentegetésével, elfogadja a megbocsátást, és így a másikat megismerő, a másikkal törődő emberré válik, az képes lesz megélni a férfi és nő különbözéséből fakadó örömet. Dr. Bíró László, családreferens püspök.

Siklós László - Neveletlenek
"A ​család havi kosztjára 15 ezret szánok. Nem érdekel, miből készül a kocsonya. Példaképem nagymamám és az indiánok. Az apukám is fél. Biztos jó szerelmesnek lenni. Együtt lakhatnak a szülők. Apa is a családhoz tartozik. Hol étkezzünk? Hát étteremben. Az italboltot meg lehet szokni. Inkább dolgozom, mint tanulok." A válaszokat olyan serdülőktől kaptam, akik nem a család meghitt légkörében nőttek fel, akiknek életéből hiányzik a gondoskodás, a szeretet. Veszélyeztetettnek hívjuk ezt az állapotot. Különösen azzá teszi a kamaszkor: a fiatalok egyszerre bizonytalanok, félénkek és agresszívek. Kötetemben fogódzók szeretnék adni: mit tehetnénk, hogy behozzák hátrányukat, szeressenek dolgozni, legyenek eszményeik, érzelmeik, s megállják helyüket az életben, mint bárki más.

Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A ​család
Amivel ​az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak. A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.

Ranschburg Jenő - Családi ​kör
Idestova ​öt esztendeje már, hogy rádióban, televízióban - a Családi kör című műsorban -, újságcikkben igyekszem a szülőknek segítséget nyújtani gyermekeik neveléséhez. Az újszülöttnek ugyanis nincs erkölcse, nem tud beszélni, nincs képe az út körülvevő világról. minderre elsősorban a családnak kell megtanítania. A család viszont nem azzal tölti be elsősorban közvetítő, tanító szerepét, hogy a szülők ismételten elmondják a gyereknek: mi a jó, mi a rossz, mit zsabad, mit nem szabad, hanem azzal, hogy életük a gyermek előtt zajlik, és akarva-akaratlanul minta a gyermek számára. Ez az oka annak, hogy a családi éeltre nemcsak a fiatalokat, hanem a felnőtteket is nevelnünk kell. Tehát napjaink családi életét kell megközelítően olyanná alakítanunk, amilyennek a jövő családját elképzeljük.

Daniel Gottlieb - Szívleckék
"Úgy ​látszik, minél kevésbé ragaszkodunk bármihez, annál könnyebben tudunk szeretni. Ahol a szeretet lakik, ott már nincs szorongás, vágy, remény vagy neheztelés. A szeretet befogad, mint egy nyitott szív, nem követel, nem tart igényt semmire. Szívesebben jön, ha vágyaink elcsendesülnek, ha kevéssel beérjük, és ha megbékélünk a gondolattal, hogy bár nem lesz mindig velünk, amit szeretünk, de ebben a pillanatban velünk van." Daniel Gottlieb gyakorló pszichológus, családterapeuta, elismert mentálhigiénés szaktekintély, beszélgetős műsorok házigazdája, népszerű előadó és rovatvezető. Előző könyve, a Drága Sam! (2008, Park) tizenegy nyelven és öt kontinensen talált olvasókra. A Szívleckék mindenkori szerzői jogdíját és honoráriuma teljes összegét gyermek-egészségügyi és jótékonysági szervezeteknek ajánlotta fel. "Ki ne szeretne egy olyan önsegítő könyvet, amely a semmittevést magasztalja? Gottlieb arra buzdít bennünket, hogy fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, próbáljunk megbékélni helyzetünkkel és lehetőségeinkkel, ne a holnaptól, ne mástól, ne a változástól várjuk, hogy nekünk könnyebb legyen. A változás érdekében ne tegyünk semmit, mert éppen a semmittevés változtat majd meg bennünket." (Publishers Weekly)

Kevin Leman - Születési ​sor(s)rend
Milyen ​szerepet játszik a születési sorban elfoglalt helyünk abban, hogy olyan emberré váltunk, amilyenek ma vagyunk? Akárhová is érkeztünk a sorban, ez a pozíció számtalan módon rányomja a bélyegét az életünkre. Alapvetően meghatározza a személyiségünk alakulását, a kapcsolatainkat. A könnyed és szórakoztató, mégis informatív olvasmány, humorral és sok példával fűszerezve ad támpontot saját személyiségünk eredőinek jobb megértéséhez, a harmonikusabb párkapcsolathoz, az elsőszülött, középső vagy épp legkisebb gyerekek neveléséhez, és ahhoz, hogy jobban eligazodjunk a kapcsolatok útvesztőjében az élet minden területén.

Susan Jonas - Marilyn Nissenson - Anyák ​és lányaik
Amikor ​megjelent ezen a világon, pici volt, ráncos és tehetetlen. Rohantak vele az évek, már serdülő lett, aztán bakfis lány, csinoska, ám tele problémákkal. Az anya sóhajtott, de nem vette a szívére: a kamaszok ilyenek, gondolta, majd ha felnő, minden rendbe jön. És a lányok annak rendje és módja szerint fel is nőttek, ám a gondok megmaradtak, ha a jellegük meg is változott: jelentős részük az anyák személyiségéből fakadt. Mert az öregedő édesanya nehezen veszi tudomásul, hogy a lánya nem az ő fiatalkori vágyainak megva- lósítója, nem azt csinálja, nem úgy él, ahogy annak idején ő megálmodta. Az ifjú hölgy bizony önálló, az új és nagyon megváltozott kor parancsaiszerint alakítja ki mindennapjait, azzal létesít szerelmi viszonyt, akivel ő akar, a férjét ő választja meg, fittyet hány az anyai intelmekre, a társadalmi elvárásokra, aztán, ha úgy hozza a kedve, el is válik, és ismét beköltözik egykori leányszobályába, felforgatva szülei újonnan kialakított életét. Néha makrancos, kibírhatatlan, önfejű, sőt goromba, az anya nem érti, mi történik azzal, akit a szíve alatt hordott, akit a saját képére próbált formálni, hol a lányát kárhoztatja vérig sértetten, hol önmagát...