"... ​vett füvektől édes illatot" Művészetpszichológia

Mérei Ferenc - A ​Rorschach-próba
E ​kötet összeállításával és megjelentetésével szeretnénk elérni, hogy ez a hagyomány tovább éljen, s szeretnénk biztosítani, hogy az eljövendő pszichológusnemzedék megismerkedhessen a Mérei-féle Rorschach-módszerrel, s beléphessenek a magyar rorschachozók egyre népesebb táborába.

Pál Ferenc - A ​függőségtől az intimitásig
Mitől ​válik egy találkozás meghitté, és egy kapcsolat bensőségessé? Miben különbözik egy meghitt kapcsolat a társfüggőségtől? Tényleg igaz, hogy az intimitásból valakinek több kell, másnak kevesebb is elég belőle? Hogyan lehetséges az, hogy egyszerre vágyhatunk utána, és félhetünk is tőle? A meghittség egy varázslat, amivel néha megajándékoz az élet, vagy tehetünk is azért, hogy az intimitás magával ragadó élményeiben gazdag, tartós, bensőséges kapcsolatunk legyen? Minderre, és még sok más fontos kérdésre kaphatunk válaszokat ebből az izgalmas könyvből. Pál Ferenc. Első sikereit válogatott atlétaként érte el: húszévesen, még junior korúként felnőtt magyar magasugró bajnok lett. Kalandos spirituális útkeresés után, teológiai tanulmányai befejeztével 1996-ban pappá szentelték Esztergomban. Tíz éve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam és Jogtudományi Karának teltházas nagyelőadójában tart előadásokat hétről hétre lélektani és spirituális témákban, amiket ő maga egyszerűen csak alkalmaknak hív. A SOTE Mentálhigiéné Intézetének tanára, elsődleges szakterülete a segítő és lelki gondozói kapcsolat. Több mint egy évtizede vezet önismereti csoportokat többek között a Magyar Pszichodráma Egyesület keretében. Az utóbbi években sokan fordultak hozzá mint szociális és családsegítő lelki gondozóhoz párkapcsolati problémákkal, ami nem hagyta nyugodni, mert az itt-ott fellelhető válaszok nem bizonyultak elégségesnek kliensei számára. Ezért először egy alapos kutatómunka után, a szakirodalom alapján és saját személyes, szakmai tapasztalataira támaszkodva előadásokat kezdett tartani a témában, majd azokat tovább gondolva és kiegészítve született ez az eredeti írás, megőrizve valamit a hallgatóságot megszólító stílusból.

Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem - Pszichológia
Az ​"Atkinson" új kiadása nemcsak formailag, hanem tartalmilag is jelentős átdolgozáson ment keresztül. Szerzői között a régiek közül csak Smith és Nolen-Hoecksema szerepel, (maga Atkinson is visszavonult), Frederickson és Loftus személyében pedig két kiváló, az elméleti kutatást s a gyakorlati szempontokat egyesítő szerző csatlakozott a csapathoz. A könyv a fejezetek sorrendjét és az anyag felosztását többé-kevésbé megtartotta (kivéve a személyiség-lélektannal és a szociálpszichológiával foglalkozó két-két fejezetet), de egészében véve valamivel terjedelmesebb lett. Az új, mindenütt előtérbe helyezett szempontok az evolúciós magyarázat keresését, a modern idegtudományi módszerek és eredmények részletes bemutatását s az alkalmazások részletes illusztrálását hangsúlyozzák. Új színfolt a kötetben az ellentétes vélemények ütköztetése, amely az "Érem két oldala" betétekben többnyire a szakma nagyjainak - sokszor gyökeresen ellentétes - véleményét ismerteti, érzékeltetve egyben azt is, hogy a pszichológiában nincsenek örök érvényű, megfellebbezhetetlen igazságok. Az új kiadáshoz kapcsolódódik a Pléh Csaba és Boross Ottilia szerkesztette Bevezetés a pszichológiába című olvasókönyv.

F. Várkonyi Zsuzsa - Már ​százszor megmondtam...
Már ​százszor megmondtam - hangzik el nap mint nap sok-sok családban. Vajon mi az oka, hogy a "megmondással" akkor is újra és újra próbálkozunk, ha nyilvánvalóan hasztalan? Ennek megértéséhez segít hozzá az a sok tapasztalat, mely a világ különböző tájain dolgozó pszichológusok megfigyeléseiből épül lassacskán rendszerré. Ezekből tudjuk, hogy közléseinknek fontos háttérüzenete lehet: szándékot, indulatot, érzelmet rejtenek, s ezt a másik fél - már a kisgyerek is - pontosan érzékeli. Csakhogy mindaddig ő is ilyen kendőzött formában reagál, míg nem kap szavakba öntött eligazítást - éspedig nem a tennivalóiról, hanem a másik érzéseiről és igényeiről. A pszichológusi tapasztalat szerint minden ép értelmű, egészséges személyiségű ember megtanítható saját, eddig nem vállalt érzelmei felismerésére és megfogalmazására. Ehhez kíván gyakorlati segítséget nyújtani a szerző.

Mérei Ferenc - Lélektani ​napló
Az ​Ünnepi Könyvhét kiadványa ; Az 1961 júliusa és 1962 októbere között keletkezett írások a szerző börtönévei alatt születtek, s arról az elszánt küzdelemről tudósítanak, amelyet Mérei Ferenc a "körülmények hatalmával" vívott saját mentális egészségének, képességeinek megőrzése érdekében. ; Korábbi kísérleti eredményeinek tisztán spekulatív úton történő folytatására vállalkozott. Elsőként az óvodáskorúak csoportjaiban megfigyelt, a sajátos hagyományok kialakulásában egy meghatározott fokozatot jelentő utalást vizsgál. Mint kimutatja, az utalás eleven, konkrét élmény konkrét részlete, amely az egész élményt képviseli, feleleveníti mindazok számra, akik átélték. Az utalás minden esetben egy viszonylag tartós élményközösségben jön létre, megjelenése az együttes élmény bizonyítéka, míg az irodalmi műben az olvasó és a hős közötti élményközösség megteremtésével hangol az együttérzés irányába, a katarzist előkészítve. A második rész tárgya az élménygondolkodás, melynek anyaga az élmény, művelete a rekonstrukció, feladata a tájékozódás, eredménye pedig a felidéző szituálás. Az utalásos mechanizmus és az élménygondolkodás vizsgálata főként a csoportlélektanban, illetve az irodalmi művek (színdarabok, filmek) hatásának elemzésekor lehetne termékeny. A harmadik részben négy éven át tartó, saját álmait elemző önmegfigyelés eredményeit ismerheti meg az olvasó. A szerző szerint az álmok a nappali élménymaradványok hátterén jönnek létre, s bizonyos kompromisszumokat képviselnek a nappali tudat és a tudatalatti törekvések között. Az álmokban felbukkanó személyek megjelenésének gyakoriságát az álmodóhoz fűződő kapcsolat fontossága határozza meg. A negyedik részben a társas, illetve párkapcsolatok személyiségalakító hatásáról elmélkedik a szerző. René Zazzónak, a Párizsi Egyetem Lélektani Intézete tanárának ikervizsgálataiból indul ki. Zazzo ikerpárok fejlődését vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekeknél biológiai és pszichológiai szinten olyan differenciáló jelenségek alakultak ki, melyek a páreffektusnak tulajdoníthatók. E jelenségek között vannak pozitívak és negatívak. Ez utóbbiak közül a szerző az okokat kutatva különös részletességgel foglalkozik a beszédanomáliákkal mint a társas elszigetelődés tüneteivel, majd a társkapcsolatok alakulásának néhány sajátos folyamatát vizsgálja. Mindeközben arra is szentel figyelmet, hogy kritikát mondjon Zazzo könyvéről (Az ikrek, a pár és a személy), továbbá bemutassa annak szellemi hátterét, a Wallon-iskolát. A kötet témája és élvezetes stílusa miatt - nemcsak szakembereknek, hanem a lélektanban járatos szélesebb olvasóközösségnek is ajánlható.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Csíkszentmihályi Mihály - Flow ​- Az áramlat
Flow ​- a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik. Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg. Flow - mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl. A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti? Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául. A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat. Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.

Michel Foucault - Elmebetegség ​és pszichológia / A klinikai orvoslás születése
Michel ​Foucault (1926-1984) a strukturalista filozófia meghatározó jelentőségű alakja, a párizsi College de France eszmetörténet-tanára volt. Filozófiai iskolázottsága lenyűgözően széles történeti ismeretanyaggal párosult, s gondolkodásában kiemelten fontos szerepet játszott a szociológiai tényfeltárás. Munkásságában Foucault megkülönböztetett figyelmet szentelt a deviancia témaköreinek, valamint azon módozatok és intézményrendszerek kutatásának, amelyek segítségével a társadalom "büntetni" igyekszik a normaszegést. Pszichológiai és pszichiátriai eszmefuttatásai is ebbe a témakörbe illeszkednek, s főként azoknak a kulturális előfeltételeknek a feltárására irányulnak, amelyek egy adott történeti kontextusban bizonyos jelentéscsoportok működését meghatározzák. Módszerének iskolapéldája az Elmebetegség és pszichológia, amely első alkalommal 1954-ben jelent meg. A szerző azokat a folyamatokat veszi sorra, amelyek révén a hagyományos elmeorvoslás - a társadalmi ellenőrzés eszközeként is - szigorúan elhatárolta egymástól a normálist és a patalogikusat, azaz az észt és a "tébolyt". A klinikai orvoslás születése (1963) kitágítja és történelmi dimenziót kölcsönöz ennek a gondolatnak: a modern orvostudomány mint intézményrendszer kialakulásának folyamatát járja körül az 1775 és 1825 közötti időszakban. Vezérelve az az új felismerés volt, hogy a betegség egyén és környezet kölcsönhatásának következménye.

Feldmár András - Ébredések
Az ​Ébredések tehát az én credóm, ami szintén nem azért született, hogy a nézeteimet, a hitvallásomat a magadévá tedd, elhidd, másold vagy kövesd, hanem azért, hogy bátorítson és megerősítsen, hogy artikuláld, fogalmazd meg, mondd ki a saját credódat. Amikor a gyerekek megtanulják, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mit kell és mit nem kell tenniük, ezt a szülőktől, a tanároktól, a rokonságtól tanulják meg, explicit vagy implicit módon. Ez az a közeg, amelyben úszunk anélkül, hogy észrevennénk, hogy tulajdonképpen miben is vagyunk. Ez a helyi, provinciális, homogenizáló hipnózis a moralitás világa. De mindannyiunknak megvan a lehetőségünk arra, hogy felébredjünk, megvizsgáljuk a parancsolatokat, tilalmakat, muszájokat, és kialakítsuk saját individuális, a helyi moralitáson felül álló etikánkat. Más embereket csak arra lehet, arra szabad bátorítanunk, hogy ők is merjenek erre vállalkozni.

Paul Randolph - Freddie Strasser - Mediáció
"A mediáció nem csupán a konfliktusmegoldás forradalmian új módszere, hanem a hagyományos vitakultúra alternatívája is. Olyan megoldások kidolgozásában segít, amelynek során a konfliktust megélő szereplők egy nyer-nyer játszma részeseivé válnak, és megelégedve állnak fel a tárgyalás végén. Az ügyvéd-pszichológus szerzőpáros esettanulmányokkal gazdagon illusztrálva mutatja be ezt a különösen hatékony és hazánkban is egyre gyakrabban alkalmazott módszert. E könyv szerzőinek elsődleges célja, hogy megértsük a konfliktus lényegét általában az életben és azokban a vitákban, amelyekben az ügyvédek, a mediátorok és sok más szakember is érintett. A mediáció egyre közkeletűbb, s ez a könyv a maga világos, olvasmányos és tömör stílusával járul hozzá a téma megértéséhez és megismeréséhez." Lord Slynn of Hadley brit főügyész

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes - Gyermeklélektan
Ez ​a könyv a gyerekről szól. Érzelmeiről és kötődéseiről, gondolatairól és játékairól. Arról a sajátos szemléleti módról, ahogyan a világot látja: a gyermekiről. Az indulattelt feszültségnek és a játékos megoldásnak arról a gazdagságáról, amely az átélést jellemzi. (...) A gyermekinek a megértésével egyben saját történetünkről, gondolkodásunk alakulásáról, érzelmeink bontakozásáról, személyiségünk fejlődéséről is világosabb képet kapunk. Jobban föl tudjuk eleveníteni emlékeinket a világ megismeréséről, arról a felnőttszemmel meglepő kíváncsiságról, ahogyan gyermekkorunkban kipróbáltuk önmagunkat egy adott helyzet lehetséges változataiban. Többet tudunk felidézni azoknak az élményeknek a rendkívüli indulati hőfokából, amelyek korai kapcsolatigényeinknek örömeit és kudarcait őrzik. Nemcsak a gyereket ismerjük meg jobban, hanem önmagunkat is. Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz. De a pszichológiai szemlélet - a nevelésben, a gyógyításban, az esztétikában - egyre inkább megkívánja azt is, hogy lássuk meg a felnőttben a gyereket, aki volt: a gyermekit.

Csíkszentmihályi Mihály - A ​fejlődés útjai
Csíkszentmihályi ​nagysikerű Flow című könyvének folytatása a harmadik évezred emberének legfőbb kihívásairól és a fejlődés lehetőségeiről szól. A világhírű magyar származású pszichológus állítja, hogy azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. A gének hatásai mellett a szerző tág teret szentel a Richard Dawkins által bevezetett kulturális mémek szerepének, melyek szintén evolúciós örökségünk részét képezik. Ha képes vagyunk az evolúciós folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A Flow a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.

Ranschburg Jenő - Üze-netek
Ranschburg ​Jenő a legismertebb, legnépszerűbb magyar pszichológus, aki különleges tekintélyét annak köszönheti, hogy mindenki másnál jobban tud egyszerre szakszerű és közérthető lenni. E képességével nemzedékeket vezetett be a gyermeklélektan, a családi és az iskolai nevelés, valamint a családi tanácsadás témaköreibe. A televízió és a sajtó után most az interneten keresztül is a hozzá fordulók rendelkezésére áll, így könyvében azokat a tipikus problémákat válogatta össze, amelyek az embereket leginkább foglalkoztatják.

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Hermann Argelander - Az ​első pszichoterápiás interjú
Régi ​adósságot törleszt a kiadó, amikor megjelenteti Argelander korszakos kötetét. Kéziratos formában évek, évtizedek óta használják a pszichológus-képzésben, továbbképzésben, a szociális munkások oktatásában, és remélhető, hogy a jövőben felfedezik maguknak a jogászat különböző terepein, valamint az emberi erőforrások válogatásában is. Argelander módszerével készült első interjú a puszta adatvételből tartalmas és tudatosan vezetett beszélgetésé alakult át. _Dr. Alpár Zsuzsa, pszichológus_ Az első interjú kimeríthetetlen téma, sokfelé ágaztatható, de a gyakorlat számára minden vonatkozásban fontos. Érdemes és kell vele foglalkozni. Argelander könyve a korai, kezdeti próbálkozások egyike a feltárásra, megvilágításra. Ezen a könyvön át könnyebben juthatunk el a probléma és ezen át a pszichoterápiás folyamat megértéséhez. _Dr. Buda Béla, pszichiáter_

William S. Burroughs - Meztelen ​ebéd
Burroughsnak, ​a 2. világháború utáni amerikai irodalom fenegyerekének első magyarul megjelenő regénye olyan világot mutat be, amelyet a szerző - miután két évtizeden át volt krónikus kábítószer-élvező és -kereskedő - tudományos alapossággal ismer: a szenvtelen, érzelmektől mentes erőszak világát. E sötét pokolbugyorban az ember teljesen kiszolgáltatottan, önnön szenvedélye rabjaként elveszti kapcsolatát a valósággal, a víziók, rémálmok, egy képzelt valóság birodalmába sodródik. Morbid humorral, iróniával elbeszélt, apró történetekből összemontírozott regény a Meztelen ebéd, amely szerkezetében is követi a drogok előidézte látomások logikáját, illetve logikátlanságát, az áldozatul esettek nyomorúságos széthullását, testi, lelki, fizikai leépülését, pusztulását.

Ismeretlen szerző - Vázlatok ​a személyiségről - a személyiség-lélektan alapvető irányzatainak a tükrében
Személyiségünk ​– életünk – világunk. Számos alkalommal feltesszük önmagunk számára a kérdést életünk során – különösen, amikor erőteljes élmények érnek minket – vajon milyen is az a világ, ami körülvesz bennünket – életünk, sorsunk alakulásában vajon mi lehet a saját szerepünk? A kérdésre a válasz nyilván összetett, mégis az események elemzése közben az okok és következmények láncolatában rábukkanhatunk saját jellegzetességeinkre – gondolkodásmódunkra, érzelmeinkre, viselkedésünkre – amellyel erőteljesen megteremtjük, formáljuk életünk eseményeit. A személyiségpszichológia tanulmányozása egy utat, ösvényt nyithat meg bárki számára, aki közelebb szeretne kerülni e titok megfejtéséhez és nyitott önmaga és mások személyiségének megismerésére, megértésére. A kötet, amit kezében tart az Olvasó, elsősorban az egyetemi hallgatók számára íródott, hogy bevezetést nyújtson a személyiségpszichológia tudományterületének 20. századi fejlődésébe, és eligazítást adjon a főbb elméleti irányzatok szemléleti kiindulópontjának áttekintésében. A könyv ugyanakkor alkalmas arra is, hogy a téma iránt érdeklődő Olvasó kézi könyvtárát gyarapítva a személyiség kérdésének legalapvetõbb tudományos ismereteiben való tájékozódását elősegíthesse.

Sergio Benvenuto - Városi ​legendák
A ​társadalom-lélektan, a kultúraelmélet és a bölcselet területein átívelő kötetben a szerző olyan diskurzusokkal - szóbeszédekkel, pletykákkal, vagy a kulturális antropológia és a szociológia új fogalma szerint "városi legendákkal" - foglalkozik, amelyek korunk társadalmaiban a világ megértésének és a tudás alakulásának fontos hordozóiként szerepelnek. Benvenuto ahhoz a kortárs társadalom- és kultúraelméleti irányzathoz csatlakozik, mely szerint ugyan a modernitás egyik fő jellemzője a poszttradicionális rend bevezetése, a hagyományokat és a szokásokat mégsem váltotta fel a racionális tudás bizonyossága. Sergio Benvenuto ezeket a kérdéseket egy igen originális problémafelvetés, a szóbeszédek és pletykák alakulásának és struktúrájának elemzése mentén végzi. Megközelítésének filozófiai kiindulópontja Martin Heidegger Lét és idő című művében a fecsegéssel kapcsolatosan megjelent eszmefuttatása. Benvenuto viszonylag tágan (és természetesen neutrálisan, nem pejoratívan) értelmezi a pletyka fogalmát: olyan populáris diskurzusként, amely nem bizonyított, vagy már megcáfolt értesüléseket tartalmaz, és amely - legyen bár a laikus képzelet terméke vagy szakértői forrásokból származó információ - azért válik népszerűvé, mert tudásként, objektív hírként jelenik meg, néha csökkentve, máskor épp növelve a korunk információs társadalmaiban megjelenő bizonytalanságokat. Bár a problémakör - főként a tudással kapcsolatos bizonytalanságok és a kockázatészlelés összefüggései - elemzése az utóbbi évek magyar nyelvű társadalomtudományi szakirodalmában is megjelent, ez idáig még csupán szórványosan reprezentálódott. A Benvenuto-kötet megjelentetése igen fontos lépés lenne a kérdéskör tágabb társadalomtudományi és bölcseleti típusú elemzése terén. Sergio Benvenuto (1948) Rómában élő olasz pszichológus, közismert esszéista és publicista. Tanulmányait Párizsban, a Sorbonne-on és az urbinói egyetemen végezte. Benvenuto Jacques Lacan tanítványa és több művének olasz fordítója. Több nagy sikerű kötete és számos egyéb publikációja jelent meg a társadalom-lélektan, a pszichoanalízis és a kultúraelmélet tárgykörében. Benvenuto a Journal of European Psychoanalysis főszerkesztője, a Lettera Intemazionale és a Psychomedia alapító társszerkesztője és számos más nemzetközi és olasz folyóirat szerkesztője (Differentia, Review of Ifalian Thought, Transeuropéennes, Ligeia stb.) A magyar közönség a Magyar Lettre Internationaleban rendszeresen megjelenő esszéi révén találkozhatott vele.

Hidas György - Raffai Jenő - Vollner Judit - Lelki ​köldökzsinór
Napjainkra ​tényszerűen bebizonyosodott, hogy az ember lelki élete nem a születés, hanem a fogantatás pillanatával kezdődik. Létezik olyan módszer, az anya-magzat kapcsolatanalízis, amelynek segítségével az édesanyák és méhükben növekedő babájuk között egyfajta láthatatlan kötelék, lelki köldökzsinór jön létre. Mértékadó nemzetközi tudományos körök az eljárást a pszichológia területén a pszichoanalízis bevezetése óta a legnagyobb jelentőséggel bíró "találmányként" tartják számon. A legújabb kutatások szerint alkalmazásával a születés előtt a babák optimális fejlődési pályára állíthatók, és tökéletesen felkészíthetők a születés fájdalmasan szép élményére...