A ​terror hétköznapjai A ​kádári megtorlás, 1956-1963

Mitták Ferenc - 1000 ​év krónikája
A ​több mint 1100 évvel ezelőtti honfoglalástól eltelt időszakból, illetve az 1000 éves keresztény magyar állam történetéből válogatott 1000 évfordulót tartalmazó kötetet ajánlok a tisztelt Olvasónak. Meggyőződésem, hogy a magyar nép életének és történelmének fontos eseményeit, a kiemelkedő személyiségek életútjának főbb állomásait nem lehet elégszer felidézni. „A múltat tartsd meg a jelennek, a jelent a jövőnek” - tartja a mondás, s való igaz, csak a múltunk ismeretében igazodhatunk el a jelenben, és ezek birtokában formálhatjuk a közös jövőnket.Ezen cél érdekében készült az 1000 év krónikája, melynek szerkezete és tartalma könnyen megérthető: az év 12 hónapjának megfelelően 12 rész tartalmazza a kiválasztott 1000 évfordulót, olyképpen, hogy az év mind a 366 napjára legalább egy, de az esetek nagy részében több évforduló is jut.A kötetet jó szívvel ajánlom az általános és középiskolai diákoknak, a felnövekvő nemzedéknek... - Mitták Ferenc

Hermann Róbert - Kovács László - Petőfi ​halála
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romsics Ignác - Ki ​bombázta Kassát?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Dóra - A ​Honfoglalás képes története
Izgalmas ​korabeli krónikarészletek, legendák, leírások és csodálatos illusztráció - színes életképek, csatajelenetek, művészeti alkotások, használati tárgyak ábrázolásai, térképek - elevenítik fel őstörténetünk máig rejtélyes korszakait Fedezd fel ezt a titokzatos világot, ismerd meg hőseit, gazdagítsd történelmi ismereteidet!

Krekó Péter - Juhász Attila - A ​mai magyar szélsőjobb
A ​könyv a mai magyar szélsőjobboldal megszületésének, megszerveződésének tudományos igényű feldolgozása. A politológus szerzők a szélsőjobboldal, s e könyv kiemelt tárgyát képező Jobbik szociológiai, politikai, és nemzetközi hátterét elemzik

László Gyula - Árpád ​népe
A ​Helikon Kiadó úgy érezte, hogy a Múlt születése sorozat - mely felöleli földünk szinte valamennyi nagy kultúrájának történetét - nem lenne teljes a magyar őstörténet bemutatása nélkül. László Gyula, nemzetközi hírű régész-professzorunk vállalkozott arra, hogy számos színes illusztráció, tárgyfotó, régészeti lelet, térkép segítségével - a sorozat kiegészítéseként - bemutassa honfoglaló őseink, Árpád népének mindennapjait. Hallatlanul érdekes könyv született így, mely nem az 1944-ben megjelent, A honfoglaló magyar nép élete című munkájának újrafogalmazása, hanem az azóta eltelt több mint negyven éves időszak új leleteinek, a tudományos kutatás új eredményeinek alkotó feldolgozása. A szerző véleménye szerint őseink két hullámban: előbb az onugorok 7. századi szétrajzása idején, később pedig a 9. század végén, Árpád vezérletével érkeztek a Kárpát-medencébe. Itt a két ág egységes nemzetté forrott össze, s az új évezred küszöbén erős, nyugati mintájú királyságot alkotott. Ez a folyamat azonban magas szintű műveltséget, sokféle tudást, nagy tapasztalatot követelt meg eleinktől, s e könyv éppen annak bizonyítéka, hogy ők mindezzel valóban rendelkeztek is. László Gyula művének lapjain rendkívül színesen, érzékletesen elevenedik meg a 10. századi magyarság élete, mindennapos munkája, hiedelemvilága, egész anyagi és szellemi kultúrája. Az értékek megbecsülésére, valódi nemzeti önismeretre neveli olvasóját.

Vécsey Aurél - Magyar ​tragédia - A trianoni békediktátum
A ​gyalázatos trianoni békediktátummal kapcsolatban sokak fejében még napjainkban is nagy a zűrzavar és a homály. Sajnos nem is kevesen ma is románnak nevezik erdélyi magyar testvéreinket, másoknak pedig gőzük sincs, mi történt Trianonban, vagy egyszerűen egy "régen volt, felejtsük el" felkiáltással intézik el a dolgot. És ami még elszomorítóbb: sok határainkon kívül rekedt magyar nemzettársunk sincs tisztában azzal, miképpen került oda, és milyen nemzetiségű valójában. Ennek a helyzetnek a kialakulásában természetesen fontos szerepe van a környező országok propagandájának és a becstelen történelemtanításnak is. Ezzel párhuzamosan az "anyaország" részéről is hiányos a felvilágosító munka, illetve a segítség. A trianoni békediktátum következményeként három és félmillió magyar került idegen uralom alá. A józan ész, az ésszerűség azt diktálná, hogy minden magyar egyetértsen Trianon igazságtalanságát illetően, pártállástól függetlenül, sajnos azonban éppen a pártpolitika "áldásos" tevékenysége miatt ebben a kérdésben sem lehet össznemzeti egyetértés. Mi, magyarok valahogy semmiben sem értünk egyet... A köztudatban Magyarország példátlan megcsonkításának okairól számos tévhit és legenda él még ma is, többek között a határmegállapító bizottságok helyismeretének hiányáról, a Tanácsköztársaság szerepéről, Clemenceau magyar menye miatti magyargyűlöletéről, vagy a párizsi diplomaták ágyában ügyesen izgő-mozgó román kéjnők szerepéről. Könyvünkben természetesen ezekre a mítoszokra is ki fogunk térni.

Vécsey Aurél - A ​huszárok
A ​huszár nemcsak egy magyar szó, hanem magyar fogalom, amely mindenki számára ugyanazt jelenti itthon és a nagyvilágban mindenütt. A huszár szót a magyarsággal valaha érintkezett szinte minden más mai nép nyelve átvette. Hogy miért? Mert a huszárság egy magyar jelenség, amely ugyanazt a képet idézi elő minden más anyanyelvű népben is. A magyar huszár a világtörténelem egyik legismertebb lovas katonája. Születése a messzi XV. századba nyúlik, amikor a török hódítás fenyegető árnyéka vetült Európára, s elsőként a magyar huszárok kardjai állították meg a Nyugat határán. A huszárság az örökösödési, majd a napóleoni háborúban érte el dicsősége zenitjét, fölényes hadművészete, szelleme beragyogta egész Európát, sőt a tengereken túl is vettek róla példát. De a huszárok ugyanígy nagy szabadságharcaink kiemelkedő hősei is voltak, ám a két világháború után, azokat végigharcolva, a haditechnika fejlődése, a tömegpusztító fegyverek megjelenése következtében küldetésük véget ért. A huszár évszázadok óta a magyar katona fogalmát testesítette meg, ő a legvitézebb s nem utolsósorban a legnyalkább katona a világon a magyarság szemében. A huszár nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Fehér Géza - A ​magyar történelem oszmán-török ábrázolásokban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Markó László - A ​Magyar Állam Főméltóságai
Könyvünk ​életrajzi lexikon. Mindazon személyek - elhunytak és élők - életének és tevékenységének adatait tartalmazza, akik az államalapítás óta 2006-ig valamilyen közjogi méltóságot betöltöttek. A kötet szerkezeti felépítése rendkívül egyszerű: az egyes méltóságok egy-egy fejezetet kaptak, a tisztség pontos leírásával, ismertetésével, majd ezt követik alfabetikus sorrendben az ezen állami tisztséget valaha betöltő személyek. A 16 fejezet felöleli a történelmi és az újkori magyar állam (beleértve az erdélyi fejedelemséget, illetve a horvát-dalmát-szlavón bánságot is) összes vezető tisztségét. A lexikon először 2000-ben jelent meg. Rendkívül hasznosnak ítélte a közönség, hiszen például a középkori tisztségviselőkről szinte sehol máshol nem lehet adatot fellelni. Az első kiadáshoz viszonyítva új kötetünk jelentősen bővült: az ország államfőinek, vezető tisztségviselőinek körét is kiegészítettük új méltóságokkal (helytartók, kormányzók, kancellárok), illetve személynökök, tárnokmesterek, kincstartók, parlamenti elnökök, erdélyi gubernátorok, kancellárok, katonai és polgári kormányzók is helyet kaptak a lexikonban. Természetesen az is előfordulhat, hogy valaki élete folyamán több méltóságot is betöltött, ez esetben pontos névmutató segít eligazodni a különböző tisztségek között. Az egyes személyekről írt életrajzok terjedelme nem jelent értékítéletet, csupán a rendelkezésünkre álló több ismeretről tanúskodik.

Vécsey Aurél - Nagy ​Magyarország: revizionizmus és irredentizmus
Trianon ​és a revízió a mai napig nagy hatással van ránk. A trianoni határokat elvszerűtlenül és igazságtalanul vonták meg a győztes hatalmak, éppen ezért Trianon szelleme ma is kisért. Sokan úgy élrezték hogy a magyarságot súlyos igazságtalanság érte, a mélységes nemzeti sérelem és a csalódottság abból is táplálkozott hogy a békeszerződéssel a Nyugat elárulta a magyarságotr.Hálátlan volt az évszázadokig a kereszténység keleti bástyájának tartott országgal szemben,és semmit sem tett a történelmi Magyarország megmentése érdekében. A békeszerződéssel szemben az egész magyar társadalmo felsorakozott, az irredenta közhangulatot a hivatalaos politika irányította, táplálta,s a közvélemény az ő propagandájukat tükrözte vissza. Az Irrentizmus eszméje ha mást nem is de csökkentette a fájdalmat,segített feldolgozni a megrázkódtatást. Könyvünkben megismerkedhetünk a gyalázatos trianoni békediktátumig vezető úttal és annak következményeivel.Körképet nyújtunk a két világháború közötti revizionista és irredenta kultuszról majd megismerkedhetünkl az 1938 és 1941 között visszatért területekkel kapcsolatos eseményekkel.Végül összefoglaljuk hogy milyen súlyos árat fizetett Magyarország a területgyarapodásokért.

E. Kovács Péter - Hétköznapi ​élet Mátyás király korában
A ​Hétköznapi élet Mátyás király korában című kötet nem csak Hunyadi Mátyással foglakozik, hanem számos példát vesz át Luxemburgi Zsigmond, a két Habsburg uralkodó I. Albert és V. László, a Jagelló-házi királyok, I. és II. Ulászló, valamint II. Lajos korából is. Természetesen a könyv „törzsanyagát” az 1458 és 1490 közötti események adják, de ezek a kitérők mindenképpen az olvasók javát szolgálják, hiszen így a könyv érdekesebb lesz, és az olvasók bővebb információkhoz juthatnak. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Benedek Elek - A ​Hunyadiak kora
Előszó: Részlet ​a könyvből: "Amikor az első Habsburg, Albert, Magyarország trónjára lépett, már tizenöt éve volt a férje Erzsébetnek, Zsigmond leányának. Minden nehézség nélkül lépett Zsigmond örökébe az osztrák herceg. Kötelezte magát, hogy állandóan Magyarországban lakik, idegennek sem hivatalt, sem jószágot nem adományoz, s német királlyá történt választása is csak a magyar országgyűlés beleegyezésével történhetett meg. Hadra termett, vitéz katona volt Albert: már Zsigmond idejében kitüntette magát a husziták elleni küzdelemben, s most, hogy magyar királlyá lett, új, sokkal nehezebb feladat várt reá: a mind előbbre nyomuló törökök visszaverése. Alig, hogy trónra lépett, a török 1438-ban betört Erdélybe s vagy 70 ezer foglyot hurcolt magával, mialatt Albert Csehországban járt, hogy biztosítsa magának a cseh koronát. A következő évben a török Szendrő várát vette be, s megmozdult Albert is, de vajmi csekély haderővel. Ám ütközetre sor nem kerülhetett: a magyar táborban ragályos betegség ütött ki, ő maga is súlyos betegen tért vissza s útközben, Neszmélyen, meghalt, 1439-ben."

Vécsey Aurél - Hunok-magyarok ​csatái és kalandozásai
A ​Kr.u. Első évezredben három harcias lovas-nomád nép is fölbukkan a Kárpát-medencében, ám közülük csak Árpád népének sikerült véglegesen megtelepednie. A Belső-Ázsiából a Duna–Tisza völgyébe jutott magyarság előtt nagyjából ugyanazon területekről, korábbi törzsszövetségekből kiszakadva, a magyarhoz nagyon hasonló etnikumú nomád, barbár hunok és harcias avarok is bejutottak a Kárpátok ölelő karjai közé. A hunok alig száz éves európai szereplése világtörténeti jelentőséggel bír, bár nagy királyuk, a legendás Attila halálát követően birodalmuk felbomlott, törzseik maradványai megérték Árpád népének honfoglalását, és hasonló testalkatuk, szellemi- és tárgyi kultúrájuk, valamint nyelvük révén beolvadtak a magyarságba. A lovas-nomád honfoglaló magyarság meglepetésszerűen jelent meg Európában és elözönlötte a Kárpát-medencét 895-896-ban, majd kíméletlen kalandozó hadjáratokat folytattak az elkövetkezendő fél évszázadban a nyugati országok és Bizánc ellen. Az új támadók is az ázsiai sztyeppék sajátos és jellegzetes nomád világához tartoztak, könyörület és irgalom nélkül feldúlták a védtelen városokat, felgyújtották a templomokat és lenyilaztak mindenkit, nem ejtettek foglyokat. Európa, a fejlett, keresztény világ rettegte a magyarok nevét és nyilait. Micsoda idők voltak!

Bitskey István - Pázmány ​Péter
A ​16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult. Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet. A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.

Lévai Anita - Potó István - A ​Magyar Királyi Csendőrség története
A ​"csendőrség" szót hallva ambivalens érzések kerítenek hatalmukba, de többségünkben egyértelműen negatív gondolatokat ébreszt, így a fizikai erőszakot, az általános félelmet, a közutálatot, melyet alátámaszt a rend mindenkori őreivel szembeni hagyományos ellenérzés. Az állig felfegyverzett hatósági közeg hihetetlen tiszteletet parancsolt külső megjelenésével úgy, hogy távolban feltűnő alakja reszketést váltott ki, amit a mindig fényesre bokszolt fekete csizma, a köpeny, a kakastollas csákó és a puskára feltűzött szurony tett igazán nyomatékossá. Nincs ellentmondás, nincs ellenszegülés, nincs ellenvélemény. A csendőr tehát maga volt a hatóság, az állami erőszak metaforája, aki hírhedt "csendőrpofonjai" által a pofozkodó államot reprezentálta, a politikai és közbiztonsági feladatokat pedig késlekedés nélkül végrehajtotta.

Vécsey Aurél - Hunok-magyarok ​eredete és vándorlásai
A ​magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen népe, mely különbözőségének, másságának köszönhetően tudta megőrizni az indoeurópai tengerben napjainkig szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több etnikumból, népből alakult ki. Árpád honfoglaló népének érkezését megérték olyan, ezt megelőzően itt lakott csoportok, mint a szkíták, a szarmaták, és a különböző népvándorlások után itt ragadt népek töredékei, de a későbbiekben betelepültek (jászok, kunok, szászok, stb.) is színezték a Kárpát-medence – egyébként sem homogén – magyarságát. Mindezek ellenére nemzetünk gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött, közel félmilliónyi honfoglaló magyar adta és adja ma is. Könyvünkben ennek a „gerincadó” magyarságnak kialakulásával, őstörténetével, rokonságával kapcsolatos változatos elméleteket szeretnénk csokorba gyűjteni, és reményeink szerint elfogultság nélkül az olvasó elé tárni.

Vécsey Aurél - Erdélyország ​aranykora
Erdélyhez, ​ehhez a kisebb országnyi földrajzi-történelmi tájhoz minden magyar embernek van valamilyen viszonya. Sokaknál nosztalgikus érzéseket vált ki, nevének elhangzásakor a régi Nagy-Magyarország legfájóbb trianoni vesztesége jut eszükbe. Mások egzotikus kirándulóhelyet látnak benne, gyönyörű tájakkal és magyarul beszélő emberekkel. Erdély a történelem iránt kicsit is fogékony magyar emberek számára mindig többet jelentett, mint a Kárpát-medence bármely más – nemkülönben értékes – tájegysége. Erdélyország ugyanis máig élő és sajgó seb a nemzettesten. Erdély története, mint látni fogja a kedves olvasó, tele van szerencsés és szerencsétlen eseményekkel, fényes és gyászos lapokkal. Könyvünkben megismerkedünk Erdélyország fordulatos, izgalmakban bővelkedő történelmével, különös tekintettel a fejedelemség időszakára, amikor is egyedül ezen a tájon létezett önálló magyar államiság, melynek nem csekély szerepe volt népünk, nyelvünk, kultúránk fennmaradásában.

Tringli István - Az ​újkor hajnala
Az ​1440 és 1541 közti jó száz esztendő polgárháborúval kezdődött és azzal is végződött. Ebben a korszakban számos olyan folyamat indult el, ami évszázadokra meghatározta az ország életét: kialakult a rendi kormányzat, elkezdődött az újkori állam kiépítése, a Magyar Királyság a Habsburg-birodalom része lett, 1526-tól területének egy része oszmán fennhatóság alá került. Ez az időszak egyszerre tekinthető a középkor végének és az újkor kezdetének. A könyv írója különös súlyt fektetett arra, hogy bemutassa a Magyarországon uralkodó dinasztiák birodalomépítő törekvéseit, az egyes országok egymáshoz való viszonyát, a középkor végének változásait, és eloszlasson néhány közkeletű tévedést.