További értékelések

Félve ​vettem kézbe ezt a könyvet, de persze nem a történet, hanem a rajzok miatt. És bár azt továbbra sem értem, miért került a szereplők orra helyére egy fekete pamutgombolyag, aminél helyenként még azt a szálat is lehet látni, amivel felkötötték oda, ezt leszámítva mégis azt kell mondanom, hogy egész tűrhető volt az illusztráció. Jó, hát nem Réber László rajzai, mert sajnos ő már ehhez a kötethez nem rajzolhatott, de ha jobban belegondolunk, az sem sült volna el jól, ha őt próbálja utánozni az illusztrátor. Nem tudom, a gyerekeknek mennyire jönnek be gombolyagorrúék, de egy-két rajzon még én is jót derültem (például az úszógumiban pancsoló néniken :) ), a buszos képek és a felülnézetből látott torták kapcsán pedig valahogy elkezdtem élvezni és értékelni az illusztrációk egyszerűségét.
A történet természetesen igazi janikovszkys kis gyöngyszem, kedves, humoros, nagymamás és kismedvés. Örülök, hogy ezt is megismerhettem.

Ezúttal ​még az illusztráció sem tudta elrontani az élményt. Nagyon jól szórakoztam, miközben Zoli mesélt a szülinapi tortájáról. A vicces helyzetek mellett a családi összetartás is fontos szerepet kapott. A vége pedig engem is meglepetésként ért. Nagyon szerettem.

A ​mese kedves lett volna, de nem jött vele a Janikovszky érzés. A grafikával viszont továbbra sem tudok kibékülni – mik ezek az orrok?!

Tetszett ​a történet, főleg, hogy a család és a szeretet a fő a történetben. Aranyosnak tartom a rajzokat, ami a történethez készült.

Nagy ​kár ezekért a mostanában előszedett és kiadott Janikovszky írásokért. A szöveggel magával nincsen semmi baj, szerintem élvezhető, és van benne humor is. CSAK!! Miért nem abban a stílusban van elkészítve a könyv, amit már megszoktunk Janikovszkytól a gyermekkönyveinél? Szerintem sokkal jobb lenne. Ja, és nagyon, de nagyon hiányoznak a szöveg mellé Réber László rajzai!! Könyörgöm, miért nem kerestek egy hasonló stílusú illusztrátort? Ezek a Kárpáti rajzok nekem nagyon nem jönnek be.
Tényleg kár ezért a könyvért, vagyis a benne lévő szövegért. Sajnálom, hogy anno nem adták ki könyvben, a megszokott stílusban.

A ​két új kiadású Janikovszky közül ( a másik A tükör előtt) egyértelműen ez sikerült jobban és ez inkább Janikovszkys. Aranyos a mese és benne vannak azok váratlan fordulatok és poénok, amiket az írónőtől megszoktunk.

Retusálás ​helyett inkább leültem és elolvastam ezt a kis könyvet. Vicces és nagyon szerethetô történet, ez kell most a lelkemnek. A rajzokat is szerettem. A legjobb, ha az elvárásokat, beidegzôdéseket félre tesszük. Sajnálom, hogy ezek miatt méltatlanul kevés százalékot kap ez a Janikovszky könyv is, de különösen a másik, A Tükör elôtt.

Tényleg ​furcsa, hogy ennyire rövid műveket külön kiadnak, meg hogy ilyen formában, de hát na.
Zoli mindenesetre jól járt, akárhogy rajzolták is le :)

Borzasztó.
Egyszerűen ​borzasztó. Ezek a rajzok hogyan juthattak el a publikálásig? Én kérek elnézést, de ez szimplán elképesztően béna, nem humoros.

Kis ​vicces történet, családi sztori, Janikovszky-féle aranyos. Viszont a Kárpáti-féle nagyorrú rajzok nem tetszettek, sem nekem, sem a gyereknek.