Robert ​Capa kalandos élete

Robert Capa - Kissé ​elmosódva
„A ​valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.” Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso. A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja. Robert Capa (1913-1954) magyar származású fotóriporter és haditudósító 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával vált világhírűvé. 1941 és 1945 között az amerikai hadseregben volt haditudósító, az olasz- és németországi hadszíntereken, a szicíliai és normandiai partraszállásról készült híres felvételei a Life-ban és a Collier’sben jelentek meg. 1947-ben többekkel megalakította a ma is működő Magnum fotóügynökséget, melynek haláláig elnöke volt. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette. A vietnami Thai Binhben aknára lépve vesztette életét. Tekintélyes hagyatékából (felvételeinek száma 70 ezer körül mozog, s egyre újabbak kerülnek elő) 88 fotó ma a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum tulajdonában van.

Kepes András - Matt ​a férfiaknak
Neveljünk-e ​zsenit gyerekünkből? És ha igen, hogyan? Érdemes-e iskolába járni? Ki döntse el, mi legyen a gyerekből? Tehetségesebbek-e a férfiak a nőknél? Okosabbak-e a nők a férfiaknál? Lehet-e egy nő olyan sikeres, mint egy férfi? Elérhet-e egy anya világraszóló eredményt? Ha igen, mit szólnak ehhez a férfiak? Érdemes-e nőként férfiaggyal gondolkodni? Mi a fontosabb, a siker vagy a család? Ez a könyv Polgár Judit életéről szól. Pontosabban Judit történetén keresztül a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdésekről.

Arundhati Roy - Az ​Apró Dolgok Istene
Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról - a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le - egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire. A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.

Henry Gidel - Coco ​Chanel
Coco ​Chanel neve fogalom a divat világában. Alighanem ő volt a divat világtörténelmének első s talán mindmáig legnagyobb diktátora. Az elegancia és sikk netovábbjának számító szegélydíszes kosztümjeit és "kis fekete ruháit" ma is nők milliói hordják, királyok és trónörökösök hitvesei éppúgy, mint egyszerű háziasszonyok. Chanel forradalmat csinált a maga szakmájában. Nem csoda hát, hogy nem mindennapi, sikerekben és kudarcokban egyaránt bővelkedő, hol csupa ragyogás, hol árnyékba borult élete sokakat megihletett, köztük a francia Henry Gidelt is.Az egyházi árvaházban, jótékonyságból felnevelt Gabrielle Chanel igazi self-made lady volt s rendkívüli egyéniség. Hamar megunta, hogy egy gazdag aranyifjú kitartottja legyen, és Párizsba ment, hogy maga keresse meg a kenyerét. Az első években kalaposként dolgozott, csak az I. világháború alatt kezdett ruhákkal foglalkozni, de akkor rögtön fenekestül felforgatta a divatszakmát: felszabadította a nőt a fullasztó fűzők, a szűk bukj-el-szoknyák, a malomkeréknyi, virágoskertekkel és madárfészkekkel díszített kalapok, a mesterkéltség, a cicomák uralma alól. A divat puritánja, janzenistája lett, a szabásvonalakat saját fiús, vékony alakjához igazította, bő, levegős, lezser ruhákat tervezett. Innen ívelt fel a fantasztikus karrier: hatvan alkalmazottól háromezerig, a milliós bevételekig, a pazar villákig és kastélyokig, a híres Chanel-parfümökig és bizsukig, a szenzációszámba menő divatbemutatókig, amelyekre a tengerentúlról is tódult a publikum, hiszen Chanel - francia létére - sokak számára az amerikai álmot testesítette meg. Coco azonban nemcsak zseniális divattervező, hanem bámulatos üzletasszony is volt: kemény, megalkuvást nem ismerő, végtelenül konok, szarkasztikus és egocentrikus egyénisége éppúgy fogalommá vált, mint stílusa. A szerelemben nem volt olyan szerencséje, mint a munkájában. Igaz, soha nem akart férjhez menni, s szeretői között egyaránt akadt angol királyi herceg és német diplomata, híres költő és még híresebb filmrendező. Reneszánsz egyéniségéhez hozzátartozott, hogy iskolázatlan és kezdetben műveletlen fiatal nő létére mecénásként pártfogolta kora művészeit: Sztravinszkijt éveken át családostul eltartotta, Gyagilevet ő temette el, Cocteau lakbérét és gyógykezeléseit a saját zsebéből fizette. A két világháború között házába, pontosabban palotájába bejáratos volt a francia kultúra színe-virága, és ő maga nem egy korszakosnak tekintett színházi produkcióhoz tervezett jelmezeket. Gidel monográfiája, a téma jellegénél fogva, miközben hosszan elidőz a magánélet festőibb epizódjainál, elsősorban a szakmai és társasági élet jeleneteit sorjáztatja. A mű talán legnagyobb erénye, hogy izgalmas karrier-regényként, egy színes s ellentmondásos egyéniségű, vasakaratú nagyasszony életének krónikájaként és hiteles, az egész XX. század történetét felölelő kordokumentumként is olvasható.

Salman Rushdie - Az ​éjfél gyermekei
Szalím ​pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát... Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Art Spiegelman - A ​teljes Maus
"Ezek ​nem emberek!" Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani. E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a _Maus_. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit. A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a _Maus_ fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe. Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A _Maus_ eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a _Maus_ 1992-ben - a képregény-irodalomban elsőként - Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.

Kincses Károly - Nádas Péter - Mai ​Manó fotográfiái / Photographs by Manó Mai
Kincses ​Károly tanulmányával, Nádas Péter esszéjével, magyar-angol nyelven. Pár évvel ezelőtt, amikor először mondta, írta le Kincses Károly ezt a nevet: Mai Manó, azt hitték, jópofáskodik. Azóta sokan megtanulták, hogy a "Maimanó" az egy gyönyörű és párját ritkító műteremház a Nagymező utca 20. alatt. S akkor végre itt az ideje, hogy azt is megtudják, és főleg meglássák, Mai Manó a 19-20. század fordulójának különleges képességű fényképésze, a kor legjobb fényképészeti lapjának a főszerkesztője és jelentős közszereplő volt. Az Ab Ovo Kiadó és a Magyar Fotográfiai Múzeum közös albuma Mai Manó legjobb fényképeiből mintegy százat, Nádas Péter manózását és Kincses Károly életrajzi esszéjét tartalmazza. A kötet megjelenésével egyidőben Mai Manó képeinek kiállítása nyílik egykori műteremházában.

Ismeretlen szerző - Frida ​Kahlo
Frida ​Kahlo 1925-ben súlyos közlekedési balesetet szenved, melynek következtében hosszú időre ágyhoz kötött marad, ekkor kezd el festeni. Festményein életének állandó küzdelmei jelennek meg. A mexikói festőnő művészi pályáját és életét mutatja be az album, képekkel életrajzi adatokkal.

Shelley Emling - Marie ​Curie és lányai
A ​Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét. Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált. Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Jean-Claude Gautrand - Robert ​Doisneau
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lisa Atwood - Rebecca Courchesne - Rick Field - A ​befőzés művészete
A ​zamatos dzsemektől a zseléken és a pikáns savanyúságokon át a relishekig számtalan módja van a friss gyümölcsök és zöldségek tartósításának. A könyv több mint 130 receptje lépésről lépésre mutatja be az eljárások technikáit; tippeket, kreatív ötleteket ad az eltett finomságok további hasznosítására. E különleges receptgyűjtemény útmutatásai alapján bárki a befőzés mestere lehet.

Bodnár János - Pomogáts Béla - Magyar ​Odysseus
E ​közel 300 fotót, dokumentumot és egyéb korabeli illusztrációt tartalmazó kötet nemcsak Faludy György rendkívül izgalmas, kalandos és hihetetlenül tartalmas életét öleli fel, hanem a XX. század kortörténete is egyben. Ez a könyv igazi kuriózum, minthogy Faludy György élete során számos alkalommal volt kénytelen maga mögött hagyni múltjának emlékeit. Mégis sikerült életének állomásait és főbb eseményeit rekonstruálva egy olyan gyűjteményt létre hozni, melyben a barátok, családtagok áldozatos segítségének köszönhetően összegyűlt az összes még fellelhető fénykép, feljegyzés. Olyan, az olvasók előtt eddig ismeretlen részletekre is fény derül, mint például Faludy György szűkebb családjának története vagy az utóbbi tíz évben tett utazásainak kalandjai. Minden olyan olvasó számára, akit érdekel egy szélsőségeiben tipikus XX. századi emberi sors, aki, ha csak töredékeiben is, de ismerte Faludy György életét, vagy akit csak egyszerűen lenyűgözött a Pokolbéli víg napjaim című életrajzi regény - bedekkerként szolgál ez a könyv.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Mihail Bulgakov - Sárba ​taposva
Mihail ​Bulgakov 1921 és 1925 között vezette Naplóját több-kevesebb rendszerességgel. A feljegyzéseket tartalmazó füzeteket azonban egy házkutatás alkalmával más kéziratokkal együtt elkobozták tőle. Az 1929-ben visszakapott dokumentumot ő maga semmisítette meg, így az eredeti Naplóból csak bizonyos részek maradtak fenn. De még e töredékes formában olvasható mű is pótolhatatlan dokumentum az író pályájának legelső szakaszáról és a korai húszas évek szovjet világáról, valamint arról, hogyan keletkeztek, s micsoda pokoljárás után jelentek meg (vagy sem) Bulgakov első prózai művei. Az 1917-1940 között íródott levelek megrázó képet festenek Bulgakov életkörülményeiről, írói pályájának ellehetetlenüléséről és az őt ért támadásokról. Három összefüggő levélcsomag is született ezekben az években: a Vereszajev-levelezés, amely a Puskin utolsó napjai című darab keletkezési körülményeinek felbecsülhetetlen dokumentuma; a legjobb baráthoz, Popovhoz címzett levelezés, amely a közvetlen és teljes kitárulkozás jószerivel egyedüli írásos nyoma, valamint a harmadik feleséghez, Jelena Szergejevnához írott levél- és üzenetsorozat.

Wolfgang Schuller - Kleopátra
A ​kötet a korábbról ismert tények újragondolásával gazdagítja a mitikus fáraónőről írt művek hosszú sorát. Az olvasás során kiderül, hogy a görög, a római, az egyiptomi kultúrában otthonosan mozgó királynő mindenekelőtt a 3000 éves egyiptomi birodalomhoz kötődött. Valamennyi politikai és személyes tette csak a különböző kultúrák tükrében értékelhető. Megtudhatjuk, hogy milyen szerepet játszott a királynő életében a két nagy államférfi: Julius Caesar és Marcus Antonius. Természetesen megismerhetjük a történetírásban, a világirodalomban, később pedig a filmművészetben is oly sokat idézett szerelmi történeteket, és azt, hogy ezek a kapcsolatok mennyiben változtatták meg az egyiptomi birodalom történetét.

Catherine Millet - Catherine ​M. szexuális élete
Az ​ismert francia művészettörténész, Catherine Millet arra vállalkozott, hogy elbeszéli saját szexuális életét. Méghozzá zavarba ejtő nyíltsággal és egyértelműséggel. A Catherine M . szexuális élete minden idők egyik legmerészebb és legmegdöbbentőbb könyve, az erotikus irodalom unikális darabja. Ha Freud olvasta volna C. M. könyvét, egész koncepcióját sutba dobta volna a női szexualitásról. Catherine M.-nek számtalan alkalmi partnere mellett vannak állandó társai (akikkel csoportos szexet és mindenféle egyebet is űz), azonban a nagybetűs Szerelem mint olyan soha fel sem merül lehetőségként kapcsolataiban. Szeret a férfiaknak örömet szerezni és szeret maga is örömet kapni tőlük. Ennek különféle módjait számtalan történetben örökíti meg, miközban mindent a nevén nevez. Szexuális fantáziálásairól, maszturbációi során szerzett részletes és alapos megfigyeléseiről is beszámol. És ezenközben nem közönséges, sokkal inkább tárgyilagos. Catherine M. szexuális életéből tanulni is lehet. Nem szexuális fogásokat, hanem a partnerhez, a másik emberhez való elfogulatlan és - bármily szokatlan is egy erotikus munkával kapcsolatban ezt kiemelni, de - tiszteletteljes viszonyulást. Akiben a gyöpös előítéleteknél és fülledt tabuknál nagyobb a kíváncsiság a lehető és létező emberi dolgok iránt, az nagy élvezettel fogja olvasni ezt a könyvet.

Gordon Brook-Shepherd - A ​megkoronázatlan király
1918-ban ​megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Habsburg birodalom eddi-gi utolsó létformája. A császár és király Károly elvesztette hatalmát. Megkísérelt ugyan visszatértei a magyar trónra, de próbálkozása kudarcba fulladt, s nem sakkal később meg is halt.A szigorúan szabályozott trónöröklési rend szerint az immár trón nélküli dinasztia örököse fia, Ottó lett; egy császári-királyi sarj trón nélkül.Az ő életéről szól ez a könyv.

Ulf Lüdeke - Terence ​Hill
A ​legendás bunyós páros szőke fenegyerekének titokzatos élete Minden filmrajongó ismeri Terence Hill nevét és ragyogóan kék szemét, az életéről viszont keveset tudunk. Ez az életrajz bepillantást enged a német-olasz születésű sztár filmes pályafutásába és magánéletébe. A könyv bemutatja útját a spagettiwesternektől az akcióvígjátékokon át a tévésorozatokig, de szól magánéletének boldog és tragikus pillanatairól is. Kortársak, színészkollégák, rendezők és családtagok visszaemlékezéseiből rakhatjuk össze a képet Terence Hillről, aki mindig is szigorúan őrizte magánéletének szentségét, és a híres sztárok fényűző élete helyett egy csendes olasz városkában lakik hosszú évtizedek óta a feleségével.