Ajax-loader

Gendzsi ​herceg nyomában – Japán képen és írásban"
2015. november 27. – 2016. április 17.

A kiállítás a Hopp Múzeum hagyományos ázsiai művészetet és kortárs alkotásokat egymás mellett bemutató kiállítás-sorozatának következő tárlata, amely a hagyományos japán művészet esztétika ideálját és annak európai recepcióját állítja reflektorfénybe.

Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a 11. század elején írott műve a világirodalom egyik legjelentősebb műalkotása, melynek címe: Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, vagy Gendzsi szerelmei). A mű jelentősége abban áll, hogy a világ első nagy terjedelmű regénye, mely a fénylő Gendzsi herceg, egy fiktív személy kalandjait örökíti meg 54 fejezetben. A „fénylő”, vagy „ragyogó” jelző a műalkotás főszereplőjének intellektusára, kifinomult ízlésére és modorára, valamint földöntúli szépségére egyaránt utal. Az írásmű – fikció léte ellenére – a Heian-kor Japánjának udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét részletesen rögzíti. A szerző fejlett megfigyelőtehetségének és aprólékos leírásának köszönhető, hogy bár a Gendzsi monogatari Muraszaki körének szórakoztatására készült, mára a középkori japán világ egyik legfőbb krónikájává értékelődött át. A japán nyelvű szöveg folyamatos modernizációjának köszönhetően olyan élénken élt és él ma is a japán kultúrában a fénylő herceg története, melyhez Európában csupán a Bibliát, esetleg az ógörög mítoszokat hasonlíthatnánk.

Gendzsi herceg személyének és világának tökéletes szépsége a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját képviseli. Vizuális művészeti alkotások sora – festmények, fametszetek, lakktárgyak, kerámiák – jeleníti meg történéseit a regény születésétől egészen napjainkig, de a társművészetek (fotográfia, színház) is bőven merítenek forrásából. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat tartalmaz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, vagy szimbolikus módon, a 17. század végétől napjainkig. A kiállítás célja bemutatni a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, kiegyensúlyozva a kép és a szöveg szerepét, és magyar példán keresztül éreztetni az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.

Kiállításunk a megismerés több szintjét kívánja nyújtani a látogatónak. Egyrészt ismereteket közöl Muraszakiról, a mű szerzőjéről, a szövegkorpusz felépítéséről valamint a történet főbb eseményeiről és szereplőiről. A Gendzsi-képek jelentőségét a japán vizuális művészetekben narratív (jamato-e), szimbolikus, valamint paródiába hajló (mitate) ábrázolásokon keresztül figyelheti meg a látogató. Műtárgyak mesélnek arról, hogy milyen játékok fűződtek a Gendzsi regényéhez a kora-modern Japánban és hogy hogyan játszották őket. A kiállítást körbejárva megtudhatjuk, hogy ki alkotta a gyűjtemény világviszonylatban is jelentős értékű Gendzsi albumát, hogy épül fel egy japán vers, azaz vaka, sőt, megcsodálhatjuk egy 19. század eleji, 108 lapból álló Gendzsi karuta (kártya) készlet minden egyes lapját is.

Kiállításunkat egy magyar, kettős hommage zárja: Krasznahorkai László írásban, Gaál Zoltán pedig a fotográfia médiumán keresztül idézi meg a régi császári főváros, Kiotó hangulatát. A magyar művek bemutatása során kép és szöveg olyan szorosan kötődik egymáshoz, mint az a legkorábbi Gendzsi kéziratokban volt tapasztalható.

A kiállítást magyar és angol nyelvű, reprodukciókban gazdag, több szerző együttműködésével létrejött katalógus kíséri. A kötetben az irodalom-, művészet- és fotótörténeti tanulmányok mellett a Gendzsi regénye monumentális (mintegy 1500 oldalas) történetének rövid összefoglalója is olvasható. A történet minden egyes fejezetét a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gendzsi albumának egy-egy lapja kíséri, ezáltal a műtárgy teljességében jelenik meg a kiadásban.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók