A ​halhatatlanság piramisa

Clara Sánchez - Lépj ​be az életembe
A ​tízesztendős Verónica szülei holmija közt talál egy fényképet egy kislányról, akit korábban még sosem látott, de ösztönösen nem faggatózik. Az eset után úgy érzi, hogy az otthoni szomorúság, a viták és csendek mögött valami komoly titok, mély fájdalom lappang, amiről senki sem akar beszélni. Évek múltán a kamasz Verónica elhatározza, kideríti, ki lehet az a kislány.

Francisco González Ledesma - Halál ​Barcelonában
Gabriel, ​aki kegyetlenül kivégezte a feleségét megerőszakoló férfit, éppen szabadul a börtönből, és máris megbízzák egy újabb gyilkossággal. Sandra lelövi a vőlegényét az esküvőjük napján. Nadia 14 éves Down-kóros kislány, akit nevelőnője perverz férfiak vágyainak kielégítésére kényszerít. Hogy hogyan függ össze a három látszólag különálló történet, és mindez hogyan kapcsolódik egy tervezett öngyilkos merénylethez, arra a Szomszédom a halál c. krimiből ismert Mendez felügyelő keresi a választ. Vérbeli krimi, amelyből megismerhetjük Barcelona sötét oldalát.

Elmer Mendoza - Ezüstgolyók
Ezüstgolyóval ​végeznek Bruno Canizales ügyvéddel, az erőszak ellen küzdő Biztonsági Tanács tagjával. A lehetséges gyanúsítottak között találunk elhagyott szeretőket - férfiakat és nőket egyaránt -, kíméletlen drogbárót, sőt az áldozat apját is, akinek politikai karrierjét súlyosan veszélyeztették fia speciális szexuális szokásai. A nyomozást ellehetetlenítik a rendőrség megvesztegetett vezetői, a kegyetlenül kivégzett áldozatok pedig egyre szaporodnak... Precíz látlelet a mexikói társadalomról - kegyetlen gyilkosságokkal, mindent átszövő korrupcióval, vetélkedő drogkartellekkel, szexuális perverziókkal, igen sajátos elbeszélő stílusban.

Benito Pérez Galdos - Zaragoza ​ostroma
Benitó ​Péres Galdós főműve egy negyvenhat kötetből álló regényciklus, melyben a napóleoni háborúk korszakáról fest igen plasztikus képet. E ciklus legizgalmasabb epizódja a "Zaragoza ostroma" című kötet. Zaragoza városáért folytak 1808-1809-ben a legelkeseredettebb harcok; ezeket ábrázolja Pérez Galdós, átszőve egy fiatalember és lány romantikus szerelmének történetével.

Dolores Redondo - A ​csontok öröksége
Elkezdődik ​Johana Márquez mostohaapjának bírósági tárgyalása. A pert figyelemmel kíséri a várandós Amaia Salazar felügyelőnő, aki egy évvel azelőtt felderítette az úgynevezett "basajaun-bűntetteket", amelyek félelemben tartották a Baztán völgyét. Amaia bizonyítékokat gyűjtött Jasón Medina ellen is, aki a "basajaun" modus operandiját utánozva megerőszakolta és megölte Johanát, a felesége kamaszkorú lányát. A bíró hirtelen bejelenti az ügy lezárását, ugyanis a vádlott öngyilkosságot követett el. Az általános felháborodás közepette Amaiát hívja a rendőrség, ugyanis a vádlott a felügyelőnőnek címzett búcsúüzenetet hagy, amelyben mindössze egyetlen szó szerepel: "Tarttalo". Ez indítja el a második kötet izgalmas és érdekfeszítő cselekményeit egészen a végkifejletig. A spanyol krimi-trilógia a baszk Pireneusokban fekvő Baztan-völgy falvainak sajátos világát mutatja be, melyben keveredik az ősi baszk mitológia, a kereszténység és a mágia. A thriller műfaj klasszikus elemein túl olyan természeti leírásokkal, pszichológiai elemekkel ötvözve, mellyel a műfaj kereteit feszegeti. Megjelenése után hazájában azonnal sikerkönyv lett, csak Spanyolországban 26 kiadásban jelent meg, azóta 28 országban adták ki. A megfilmesítés jogait Peter Nadermann (A tetovált lány) és a Constantin Film (A parfüm; Pompeii) vette meg.

Jesús Izcaray - Madrid ​peremén
Madrid ​peremén, a ventasi katlanban földkunyhókban, barakkokban tengődnek a polgárháború után az emberek. Vidékről menekült parasztok, munkásemberek, a háború testi és lelki nyomorékjai küszködnek itt. Foggal-körömmel védelmezik nyomorúságos otthonaikat, s ha akad is köztük, aki gyengének bizonyul, s elbukik, mégis keményen őrzik emberségüket. Erejüket nem gyengíti meg az elnyomás: egy hajnalon vörös zászló leng a Atocha-templom kupoláján, éjszakánként feliratok jelennek meg a házak falán, röpcédulák járnak kézről kézre. Hogyan oldódik fel a polgárháborút követő dermedtség, erről ír regényében Jesús Izcaray, akinek eddig a spanyol partizánokról írt irodalmi riportját ismerhette meg a magyar olvasó.

Cristóbál de Villalón - Törökországi ​utazás
1552. ​augusztus 4-én az itáliai Ponzai-szigetek közelében, rövid tengeri csata után hét keresztény gálya a túlerőben lévő török támadóknak, Szinán pasa matrózainak a hatalmába került. A foglyok közt volt egy Cristóbal de Villalón nevű spanyol diák is, aki tanulmányait félbehagyva a könyveit fegyverekre cserélte fel, és nyugtalan természetétől hajtva katonának állt. Az ő fogságba esésének, konstantinápolyi rabságának és kalandos szökésének a történetét beszéli el a Törökországi utazás, ez a korabeli reneszánsz ízlés szerint párbeszédes formában írt, világos tagolású könyv, mely egyben a XVI. századi törökországi élet enciklopédikus, színes leírása. Villalón, a lelkes Erasmus-tanítvány, a klasszikus nyelvekért és irodalmakért rajongó spanyol humanista tudós, mint kópéregényekbe illő ifjú kalandor jelentik meg a kötet lapjai, mint afféle "Csalafinta Péter", aki a fogságban, a kíméletesebb bánásmód reményében, szemrebbenés nélkül orvosnak hazudja magát, s a szerencsés ötlet nyomán számos különös kalandot él meg (amelyek során a szultán betegágyáig, sőt Szinán pasa háremébe is eljut; közben hol halálra ítélt gyaur, hol nagy tekintélyű udvari orvos, hol kényszermunkára ítélt rabszolga, hol őszinte bámulója a mesés Kelet szemkápráztató nyüzsgésének vagy éppen megindult szemlélője egy keresztre feszített magyar gályarab bátran viselt mártírhalálának). Az, ahogy Villalón ezekről a keserves hányattatásairól meg a mohamedán vallásról, a korabeli török társadalomról, a hadseregről, Nagy Szulejmán szultánról, a mindennapi szokásokról, a Konstantinápolyban élő külföldiekről s a keresztény foglyok életéről, szenvedéseiről, s a hatalma teljében lévő oszmán birodalom fővárosáról, Konstantinápolyról ír, egyszerre ejt ámulatba megfigyelései pontosságával és világít rá egy mindenre érzékenyen figyelő humanista tudósnak a kiállott megpróbáltatások dacára is derűsen bölcs életismeretére. Villalón könyve becses történeti és kultúrtörténeti forrásmunka, izgalmas és színes kalandregény, a spanyol reneszánsz próza európai színvonalú alkotása.

Juan Goytisolo - Személyleírás
"A ​Hordalék, a Szigeti krónika és számos, magyarul is megjelent novella szerzőjének regénye minden eddigi írásánál mélyebben és átfogóbban jeleníti meg a mai Spanyolország életét. Nem követi a hagyományos regényszerkezetet, látszólag szétszórt epizódokból, emlékekből, dokumentumokból és fordulatos elbeszélésekből kerekedik ki Álvaro Mendiola, az emigráns spanyol "személyleírása". Az elmúlt három évtized eseményeivel elevenednek meg a főhős és barátai életében: a polgárháború, a "megbékélés", az emigráció évei a mai Spanyolország ellenpontjaként jelentkeznek. Goytisolo a "szalonképes" rendőrállam, a "gazdasági csoda" országa, a "szabad mozgást" biztosító, "konszolidált" turistaparadicsom fényéből és árnyékából szőtt képét, valóságos arculatát mutatja be. A regényben megmutatkozik Goytisolo mesteri stílusgazdagsága: belső monológok váltakoznak realisztikus párbeszédekkel, politikai események lélekelemzéssel. Goytisolo a mai spanyol irodalom egyik legjelentősebb alkotásában egy nép, egy ország tragédiáját érezteti meg az olvasóval - az író személyiségének vonásaival felruházott főhősben, Álvaro lelkivilágának ábrázolásában harminc esztendő szemléletváltozásait, érzelmi hullámzásait ábrázolja, a megrendítő és mély aggodalmat népe sorsáért."

Pío Baroja - A ​tudás fája
"Minden ​könyvem közt ez a legteljesebb és leggazdagabb; akkor írtam, amikor szellemi erőm teljében voltam. Bár a befejezése tragikus, nem hiszem, hogy mélabús hangulatot keltene. Összegzés ez, mely letűnt idők életét tárja az olvasó elé." Így emlékezik meg 1911-ben megjelent regényéről a spanyol Baroja (1872-1956), az a sokban vitatható író, akinek világhírével és művészi tekintélyével honfitársai közül csak Blasco Ibáñez rövid életű divatja versenghetett századunk első felében. A tudás fájának hármas színterén, a polgárok és diákok, családi otthonok és bérkaszárnyák Madridjában, a festői Valenciában és egy manchai mezővároskában a spanyol élet tárul fel tarka nyomorúságával és egy válságos korszak világnézeti forrongásaival. Ebben az irgalmatlan iróniával megírt könyvben - melynek tömör mondatain egy éles elme hideg villózása játszik - annak vagyunk tanúi, hogyan kerget a századforduló kicsinyes társadalma előbb embergyűlöletbe, majd öngyilkosságba egy szabad szellemű, nemes érzésű fiatal orvost.

Mercè Rodoreda - Törött ​tükör
Mercé ​Rodoreda (1908-1983) egészen fiatalon, az 1930-as évek elején jelentkezett első írásaival, de az 1939-től 1972-ig száműzetésben élő írónő igazán ismertté csak 1958-ban vált, amikor megjelent első elbeszéléskötete. A La plaçadel Diamant (1962; magyarul A Diamant tér, 1978), amelyet a kritika a XX. századi katalán regényirodalom egyik csúcsának tart, meghozta számára a világhírt is. Rodoreda prózáját, így ezt a regényét, melyet most kézre adunk, lírai hangulat, árnyalt lélekelemzés, az emlékezés hangsúlyos szerepe és a természeti környezet ihletett leírása jellemezi. Az eddig tizenöt nyelvre lefordított Törött tükör egy katalán nagypolgári család három nemzedékének sok szálon futó keserű története, melynek hátterében felsejlenek a katalán és a spanyol történelem fő eseményei a XX. század első felében. A figyelmes magyar olvasó számára Mercé Rodoreda nem ismeretlen szerző, hiszen több regénye is megjelent korábban magyar nyelven.

Javier Cercas - A ​határ törvényei
"A ​szerelem bátorrá tesz" Három főhős: Kékszem, a legendás bandavezér, akiből, miközben szinte egész életét börtönben tölti, mítosz lesz, példakép, "új Robin Hood"; Tere, a kedvese (vagy mégsem?), aki tűzön-vízen át hűséges hozzá; és Pápaszem, aki csak azért csapódik a bandához, mert szerelmes Terébe, a legszebb lányba, akit valaha látott... 1978-ban kezdődik a történet, amikor Kékszem vezetésével a kamaszokból álló banda egyre veszélyesebb bűncselekményeket követ el, s amikor megjelenik köztük Pápaszem, és olyan akar lenni, mint ők... Egy bankrablás után kint várja őket a rendőrség: valaki nyilván beköpte a bandát! De ki lehetett a besúgó? És Pápaszem visszamehet-e a maga középosztálybeli, nyugodt életébe, ahol majd egyetemre jár, és talán ügyvéd lesz belőle; el tudja-e felejteni a szegény kültelki kamaszokkal átélt lélegzetelállító kalandokat; és el tudja-e felejteni Terét? Javier Cercas ennek az igaz vagy jórészt igaz történetnek, Kékszem legendájának, személyiségének mélyére próbál hatolni, hosszasan beszélget mindenkivel, aki még él a szereplők közül, és kideríti, hogy a valóság izgalmasabb, mint a mítosz... Csak az a baj vele, hogy megismerhetetlen.

Rafael Marín - Sherlock ​Holmes és az Einstein-gyár
Sherlock ​Holmes, a világhírű detektív kilép Sir Arthur Conan Doyle klasszikus krimijeinek lapjairól, hogy közös nyomozásba kezdjen a fiatal Charlie Chaplinnel egy világméretű összeesküvés után. Ördögi terv bontakozik ki előttük egy titokzatos szekta mesterkedéseiről, amely a zsenik rémuralmának korát hozhatja az emberiségre. A spanyol szerző formabontó sikerkönyvben kitalált és valóban létezett személyek együtt alakítják civilizációnk titkos történelmét. Egy nehezen besorolható mű a szépirodalom és a lektűr határán, amely egyaránt él a humor és a feszültségteremtés eszközeivel, hogy maradandó élményt nyújtson az átlagkönyvekbe belefásult olvasóknak.

Marta Sanz - Black, ​black, black
Cristina ​Esquivel gerontológust holtan találják madridi lakásában. Mivel a nyomozás nem vezet eredményre, az áldozat szülei felfogadják Arturo Zarco magándetektívet. Titkon azt remélik, hogy terhelő bizonyítékokat talál, amelyek Cristina marokkói férjére, a kőműves Yalalra terelik a gyanúst. Zarco nem nevezhető szokványos nyomozónak. A negyvenes éveiben jár, meleg, mégis szorosan kötődik Paulához, volt feleségéhez. Nemcsak a nyomozás viszontagságairól számol be neki - mindig telefonon -, hanem erotikus képzelgéseiről is. Kettőjük tusakodását a meggyilkolt Cristina szomszédasszonyának, Luznak a naplója szakítja félbe, amelyben folyamatosan szállítja a látomás és a való határán egyensúlyozó alapanyagot: részletesen elbeszéli, hogyan tette el láb alól néhány szomszédját, beszámol káros szenvedélyeiről, az igazságok hazugságairól és a hazugságok igazságairól. A naplót pszichiáterének, Bartoldi doktornak címezi. Ragyogó, de borzongató regény tehát a Blac, black, black - rémtörténet és éles társadalomkritika egyben, melyben Marta Sanz lerántja a leplet a velejéig erőszakos és széteső társadalmi rendszerről.

Francisco Ayala - Rút ​halál
Az ​idén 104. életévében elhunyt granadai Francisco Ayala a modern spanyol irodalom egyik legjelentősebb alakja, korának kiváló gondolkodója volt. Már az 1925-ben megjelent első regényét elismerő kritika fogadta. Akkoriban még a spanyol avantgárd csoportokhoz állt közel és szürrealista játékosság jellemezte. A spanyol polgárháború után el kellett hagynia hazáját,előbb Argentinában keresett menedéket, később Puerto Ricóban és az Egyesült Államokban tanított több egyetemen. A negyvenes évek novelláskötetei az emigráció élményét dolgozzák fel. Később, a spanyol irodalmi hagyománytól eltérően, szívesen írt rövid, ironikus-szatirikus hangvételű elbeszéléseket. Regényei közül a két legjelentősebb, a Rút halál (1958) és A pohár feneke (1962) a hatalmi harc, a hatalommal való visszaélés, a korrupt hatalom környezetében tenyésző erkölcsi válság, értékvesztés,a felelősség és a felelősség elől való menekülés kérdését járja körül élvezetes, intellektuális humorral, tragikomikus hangvétellel, magas irodalmi színvonalon. Kiemelkedő életművéért 1991-ben megkapta a legrangosabb spanyol irodalmi elismerést, a Cervantes díjat. Sok más díjjal is jutalmazták munkásságát. Figyelemre méltó tudományos(elméleti-esztétikai) műveket, tanulmányokat is írt.A spanyol Királyi Akadémia tagja volt.

Miguel de Unamuno - A ​köd
A ​Köd bizonyosan a magyar közönségnek is csakhamar kedvelt olvasmánya lesz. Kevés oly szigorúan komoly könyv kerül még a kezébe, mint ez a tréfás gúnnyal megírt regény. A "Köd voltaképpen az illúziók, a remények, az emberi hiúságok sűrű és maró füstje. Ebbe a füstös ködbe, amelyben az emberek, akár a világtalan, támolyogva, tapogatódzva botorkálnak, viszi bele Miguel de Unamuno a csiszolt gyémánt tiszta, világító fényét, hogy a csalódottak kiábránduljanak, a pöffeszkedők megalázkodjanak és a sötétség, amely mind a kettőjüket beburkolja, elenyésszen" - írja fordítója, Garády Viktor Unamuno művéhez fűzött előszavában száz évvel ezelőtt, 1922-ben. Szerencse, hogy az írón és művén mit sem fogott ez a száz esztendő: valódi remekművet tart kezében az olvasó.

Pedro Antonio de Alarcón - A ​földgolyó / A norma fináléja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dolores Redondo - A ​láthatatlan őrző
A ​legjobb spanyol regény 2013 Ezüsttoll Díj 2014 ,,Dolores Redondo a legutóbbi időszak egyik legnagyobb irodalmi meglepetése és üstököse. Megteremtette a detektívregény új típusát, amely ötvözi a pszichológiai thriller, a bűnügyi történet és a legenda elemeit." A spanyol krimi-trilógia első kötete a baszk Pireneusokban fekvő Baztan-völgy falvainak sajátos világát mutatja be, melyben keveredik az ősi baszk mitológia, a kereszténység és a mágia. A thriller műfaj klasszikus elemein túl olyan természeti leírásokkal, pszichológiai elemekkel ötvözve, mellyel a műfaj kereteit feszegeti. Megjelenése után hazájában azonnal sikerkönyv lett, azóta 25 országban adták ki. A megfilmesítés jogait Peter Nadermann (A tetovált lány) és a Constantin Film (A parfüm; Pompeii) vette meg. Egy kis navarrai településen kamaszlány meztelen holttestére bukkannak. A nyomok bonyolult indíttatású, misztikus elemekkel fűszerezett rituális gyilkosságra vallanak. Kiderül, a környéken sorozatgyilkos szedi áldozatát. Salazar felügyelőnő vállalkozik arra, hogy fényt derítsen az igazságra, ám közben harcba kell szállnia saját gyermekkori tragédiájában gyökerező félelmeivel. Ráadásul kollégái és nővére féltékenységével, és saját médiumi képességeivel is szembesülnie kell. Ahogy a történetbe újabb és újabb szálak fonódnak, Amaia nemcsak hivatását teljesíti, de önnön problémáinak megoldásához is közelebb kerül. A thriller, mitológia és családtörténet e keveréke teszi eredetivé a könyvet, és a végkifejletig fenntartja az olvasó érdeklődését.

Ana María Matute - Paulina
Az ​érzelmekben gazdag, szép regény egy tíz év körüli csúnyácska kislány és egy hasonló korú világtalan kisfiú barátságának történetét meséli el. Paulina a jómódú földesúr unokája, Juanin pedig egy szegény bérlő fia. Mindketten magányosak, és barátságuk fordulópontot jelent életükben. A spanyol írónő neve világszerte ismert a felnőtt- és gyerekirodalomban. Felnőttregényével elnyerte hazája legmagasabb irodalmi díját, egyik ifjúsági regényét pedig az ismert Lazarillo-díjjal jutalmazták. A könyv Dezsényi Gyöngyi fordításában, Szecskó Tamás rajzaival díszítve jelenik meg.

José Ortega y Gasset - Regény, ​színház, zene
A ​kiváló spanyol filozófus (1883-1955) esszéi a művészetről. Ortega y Gasset a XX. századi szellemi élet egyedülálló alakja. Az életműsorozat (Elmélkedések a Don Quijote-ról, A lázadó ember, Korunk feladata) 4. kötete.

Bernardo Atxaga - A ​magányos ember
A ​baszk író és költő anyanyelvén ír, és többnyire maga fordítja műveit spanyol nyelvre. Első verseskötete Ziutateak ('Városok') címmel jelent meg 1976-ban, majd két esztendővel a később az Etiopía című, amely elnyerte a kritikusok díját. Mindig szoros kapcsolatot ápolt a baszk zenével, számos dalszöveget is írt. Legnagyobb irodalmi sikerét azonban a nagysikerű regényei jelentik. Az első Bi anai ('Két testvér') címmel jelent meg, és 1985-ben elnyerte a kritikusok díját, majd az Obabakoak ('Obabaiak') 1988-ban, amelyért megkapta a kritikusok díját, az Euskadi- és a Nemzeti-díjat, valamint a Prix Millepages-t. Jelen pillanatban is a baszk irodalom legkiemelkedőbb alkotójának számít. A magányos ember (Gizona bere bakardadean 1995) című regénye a 2006-os Könyvfesztiválra jelent meg. Következő regénye Esos cielos (1997, 'Más ég alatt'), verseskötete pedig Poemas & Híbridos (1998, 'Versek és hibridek') címmel jelent meg. Utolsó regénye, a Soinujolearen semea (2003, 'A harmonikás fia') elnyerte a kritikusok díját és az Euskadi de la Plata-díjat. Műveit huszonöt nyelvre lefordították. Verseit és novelláit a Magyar Napló, a Magyar Lettre Internationale és a Nagyvilág is közölte.