Jelmezbál

Kleinheincz Csilla - Ólomerdő
Minden ​gyerek hisz a tündérekben, a sárkányokban és a lányok segítségére siető lovagokban. Emesének édesanyja mesélt róluk; megígérte, hogy megmutatja neki a másik világot, márpedig az ígéret köti a tündéreket. És Anya tündér volt. Emese nem hitt bennük, amióta Anya eltűnt. De már maga sem tudja, mi is az igazság. Végül mégiscsak eljön érte egy lovag, ám korántsem azért, amiért hitte. A tündérek ólomerdejében rá kell jönnie: az is eladná, aki a legjobban szereti, a hős lovagoknak pedig nincs szívük. És akkor még nem is találkozott a családjával… Bár mese lenne!

Szomolai Tibor - Felvidéki ​saga
Nehéz ​a Felvidéken magyarnak lenni? Erre a gyakran felvetődő kérdésre nem adható egyszavas válasz. Talán ebből a mátyusföldi magyarok sorsát bemutató regényből közelebb juthatunk az igazsághoz. A Felvidéki saga családregény, de több annál. Egy nincstelen zsellérlány és az ő utódainak sorsa által a felvidéki magyarság hányattatásait mutatja be. Mindezt az egyszerű emberek szemszögéből, akik számára az csak újsághír, hogy valamelyik messze délen fekvő városban lelőtték a trónörököst, de az már véres valóság, hogy ennek következtében az egyik családtag odaveszett a fronton. Angyal Mária története az ezeréves magyar királyság végnapjaiban, a XX. század elején kezdődik. Átéli és megszenvedi az I. világháborút, Trianont, a II. világháború borzalmait és a csehországi deportálást. A kommunizmus éveit, a prágai tavaszt, a bársonyos forradalmat, Csehszlovákia szétválását és Szlovákiának az Európai Unióba való belépését már az utódai élik meg. Minden hányattatás ellenére a néhai szegény asszony leszármazottai egy családi találkozó alkalmával elégedetten vethetnek számot a múlttal, és bizakodóan tekinthetnek a jövőbe: „Bár a család fájáról sok levelet messze sodortak a történelem viharai, a rokonság jelentős része még mindig a két ősi fészekben, Királyrévben és Alsószeliben él. Magyarságunkat megtartottuk. Ha körülnézünk, láthatjuk, a család fája erős és egészséges. Abban is biztosak lehetünk, ha segítjük egymást és összetartunk, akkor az Úr is megsegít bennünket és nincs az az erő, amely ezt a fát ebből a földből kitéphetné.”

Raana Raas - Hazatérők
Yaan ​bebörtönzése után a Csillagunió hódításai megrekedtek ugyan, a küzdelmeknek azonban még nincs vége. Judy megtudja, hogy fia súlyos beteg, és kétségbeesetten veti magát a gyógymód megtalálását célzó kutatásba, mely végül messzebb sodorja otthonától, mint valaha álmodta volna. Az Oderut hosszas habozás után belép a háborúba, fővezérnek Giint szeretnék megnyerni, ő azonban felesége betegsége miatt nem akar közügyekkel foglalkozni. Amikor végül újra fellángolnak a harcok, Yaannak ismét szembe kell néznie az övéivel - de saját magával is számot kell vetnie.

Tóth Olga - Csupasz ​nyulak
Leányanya ​a hatvanas évek Magyarországán. A huszonkét éves lány teherbe esik. Anyja kitagadja, mehet, amerre lát. Húga más utat választ. Osztályelső, élúttörő, még a Rádióba is eljut egy versével. Mindent megtesz, hogy megfeleljen, hogy elnyerje anyja és a közösség megbecsülését, szeretetét. Tóth Olga felkavaró, elgondolkodtató regényt írt anya és lánya(i) viszonyáról, a nővé érés és az anyává válás megéléséről. Családi sérelmekről és kegyetlenségekről, a kitörés, a megváltás lehetőségéről és lehetetlenségéről. És rólunk, kibeszéletlen közös múltunkról. A szerző elismert szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. A család változásait, a férfiak és nők társadalmi helyzetét, a családon belüli erőszak megnyilvánulásait kutatja. Számos tudományos publikáció után ez az első regénye.

Halász Margit - Gyöngyhomok
„Halász ​Margit témaválasztása, érdeklődési köre, befogadó készsége egyetemes. Nem tud, nem akar besorolódni semmiféle skatulyába. Független, egyenes derekú, szabad, pusztai ember, merthogy az Alföldön született, ahol a szél, a regösök és a táltosok, és ahol a kitekintő szem akadálytalanul a messzeségbe lát.” Tar Sándor A Kétvízközt áll egy hatalmas sárgabarackfa, melynek gyökerei alatt félzsáknyi kincs van elrejtve, a lápi sellő fia ásta el oda összegyűjtött gyöngyeit – meséli estéről estére a Homokhát egyik legendáját hét gyermekének Ördög Rozál, aki maga is mesésen kalandos élettel a háta mögött ismerkedett meg szerelmével, Négyökrű Mihállyal. A hét gyermek felnő, de a 20. század Magyarországán mindegyiküknek tapasztalnia kell, bármerre fordul is a történelem kereke, boldogulásuk kulcsát – a kincset – csak a mesék világában találhatják meg. Halász Margit édes-bús – egyszerre mitizáló és mítoszromboló – történetében a Duna-Tisza köze homokján élő család generációkon átívelő, fordulatos, érzelmekkel teli legendáriumával ismerkedhetünk meg. A szerzőtől megszokott, humorral és derűvel átszőtt sajátos nyelvezet igazi gyöngyszeme irodalmunknak.

Raana Raas - Elágazó ​utak
A ​„Mi lett volna, ha” kérdésre nincs válasz. Pedig sokszor szeretnénk tudni. Az irodalom lehetőséget ad arra, hogy eljátsszunk ezzel a kérdéssel. Az Időcsodák ennek a játéknak az eredménye. Mi lett volna, ha Yaan nem sokkal tizennyolc éves kora előtt leül, hogy meghallgassa a másik felet is? Döntése, hogy nem szakad ki, milyen változásokat okoz szerettei és tágabb környezete életében? Képes-e egy ember döntése a történelmet megváltoztatni – és ha igen, elképzelhető-e, hogy egy jobbnak tartott döntésnek sokkal fájdalmasabbak lesznek a következményei?

Kőrösi Zoltán - Szerelmes ​évek
"És ​éppen abban a pillanatban, amikor a Parlament erkélyén a szemüveges ember azt kiáltotta, hogy Magyarország: köztársaság!, éppen abban a pillanatban egyetlen nagy csusszanással, könnyedén és gyorsan, mint aki csak erre várt, vagy csupán megunta a küzdelmeket és fájdalmakat, megérkezett Anya combjai közé a csecsemő, a tömeg kiabált és a nemzeti színű lobogókat lengette, örült az újszülött országnak, és a kiabálásuk összeolvadt a csecsemő tiltakozásával, nyivákoló sírásával. Apa derekába mély árkot vágott a Skoda 120 GLS ablaknyitója és kilincse, Anya továbbra is lehunyta a szemét és hallgatott, nem a jól végzett munkáról és nem az életről gondolkodott, hanem arról, hogy ez a kicsi, mi az, hogy kicsi, nem is olyan kicsi, ez a nyivákoló húscsomó hogyan férhetett el ott, odabent, az ő testében, s hogy most mi lehet ott bent, a helyén, mit jelent az, hogy itt van és mit jelent odabent a hiány. A hátsó ülés kárpitján sötétlő folt terjedt. – És mi legyen a köldökzsinórral? – kérdezte rekedten Apa, de Anya csak harmadszorra értette meg. – Hogy érted azt, hogy mi legyen? El szokták vágni. – Én nem, én nem szoktam."

Benkő László - A ​Zrínyiek - A lángelme
A ​nagy sikert aratott első ZRÍNYI-kötet, - A gránitlelkű - után a kultusztrilógia II. részében - most - a legendás család következő tagját, a "lángelméjű" Zrínyi Miklóst, a szigetvári hős dédunokáját, aki egyszerre volt költő és hadvezér, politikus és hadtudós, a nemzeteken átívelő arisztokrácia vezető egyéniségét mutatja be! Az európai történelem kereke a XVII. századba fordult. Az Oszmán Birodalom mélyen behatolt Magyarország testébe, és a Habsburgok által megkötött és egyre-másra hosszabbított rossz békekötések évtizedekre konzerválták az áldatlan állapotokat... Dúl a Harmincéves háború, katolikusok esnek protestánsoknak, Erdély pedig I. Rákóczi György fejedelemmel a helyét keresi a katolikus Habsburgok és a török között, politikailag és katonailag kiszolgáltatva az utóbbinak. A végeken békeidőben is háború dúl, a török portyázók fosztogatnak, újabb területet remélnek elhódítani... Zrínyi Györgynek, a szigetvári hős unokájának 1620-ban fia születik, Miklós László, s rá egy évre a második, Péter. Az apa rettenthetetlen és vakmerő harcos, a Zrínyi birtok kőkemény védelmezője, a török babonásan féli őt. S hogy miként alakul a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter gyermekkora, hogyan jutnak korán árvaságra? Ki támogatja, neveli, iskoláztatja őket, s mily bonyodalmak mellett lépnek tizenévesen apjuk, nagyapjuk és legendás dédapjuk nyomdokaiba? Miből tartják fenn a hatalmas Zrínyi birtokot? Miért harcolnak, s mi okból tekinti őket az udvar békeszegőknek? Ez a monumentális kalandregény mindenre választ ad... Nyomon követi a viharos esztendőket, a testvérek török elleni harcait, a politika ármánykodásait. Miklós magas méltóságot tölt be bánként, s az egész élete merő harc és küzdelem, ha nem a törökkel, akkor a bécsi udvar vele packázó politikusaival. Költő és katona, hadvezér és a hadtudományok avatott tudósa. Megtudhatja, miként érett politikussá, megismerheti katonai erényeit! Legyen ott Zrínyi Miklós legendás portyáin, véres csatáiban, a legendás téli hadjáratában. Szinte a saját szemével láthatja az eszéki török híd felgyújtását, a Mura mentén Zrínyi-Újvár építését, ostromát... És láthatja a tragikus véget, az erdőben a sebzett vadkant, amely Zrínyi Miklósra támad, kioltva egy zseniális elme életét... Előfordulhat, hogy másként történt, mint ahogy azt századokon át tudtuk?

Szávai Géza - Kivégezzük ​nagyapádat
A ​Gáspár testvérpár, az iszonytató betegségében korán elhalt Bence és a mindent túlélő Áron gyerekkora az egyenlőséget hirdető történelmi korszak – a kommunizmus – tombolásának idejére esik. De az egymást követő gyereknemzedékek sorsát mélyebben gyökerező erők, múltból rájuk szabadított, ösztönné szervült ítéletek játéka is meghatározza. Tovább élő „kivégzősdik” erőterében nő fel áldozat, hóhér, kibic, szemtanú – a mindenkori jelen örök szereplői –, emberéleteken át tör utat magának düh, bosszú, előítélet, szerelem. A bátyját túlélő Gáspár Áron keservesen megtanulja, de a gyermekének tekintett félcigány kislány, Fruzsina még csak nem is sejti, hogy az életük: sosem lesz egyenlő életük idejével, nem lesz azonos megélt éveik történéseivel. Szávai Géza pályakezdő regénye közel negyven év után is döbbenetesen idézi az akkori „közelmúltat” – folyamatos jelenként. 

Esze Dóra - Két ​tojás
Még ​Trabanttól emlékeztem az igen hatásos "Hol vagy?"-ra. Megfogta a kezem. Itt. Nahát ez a fiú hagyta magát igazán csókolni. Puhaságos a szája. Omlékony. Rugalmas. Finom és meleg bőrét a bőrömhöz préselte - és én már megint annyira, annyira megnyugodtam! Az inge szétlebbent, mint a színházban a függöny. Összekuporodott, mint egy kiscica, aztán hosszában szétfutott benne a vágy, rámnyújtózott. Megnőttem én is sok-sok méteresre, túlnyúltam a házon is, siklottam előre keskenyen. És most valahogy nem kellett bénáznom a zoknival. Rángatás nélkül le tudtam harapni a papír szélét, kiköptem, két fogsorom közé vettem a kis tasakot, jobb kezemmel kihúztam az árut, és - ez sosem sikerült még - egy kézzel fel tudtam hengergetni rá. Apróságnak hangzik, de olyan sokat lendített az ügyön! Hogy én magam be tudtam építeni a dolgok rendes menetébe ezt az idáig majdnem mindig kellemetlen kis lépést, és egy kicsit sem kellett kijózanodni, amíg elengedhetjük magunkat teljesen! Ez bizony úgy megnyugtatott, szinte hízlalt. Szerintem én még sosem adtam ki ilyen hangokat. A maga helyén meg nagyon csipkésen alakult minden. Csaba közben labdázott a hajammal, és nekem mindenem elnevette magát. Kigurult belőlem az öröm.

Péntek Orsolya - Az ​Andalúz lányai
Az ​Andalúz lányai egy ikerpár története. A főszereplő lányok a nyolcvanas évek Magyarországán szocializálódnak, ahol a késő Kádár-kor külső valóságával élesen szemben áll az olasz-horvát-osztrák-magyar gyökerű polgárcsalád kultúrája, és a nappali szobákban nemcsak a múlt, de néha egy-egy dédanya szelleme is kísért. A család története az egymással titkos jelnyelven beszélő ikrek egyik tagja, a festőművész Szterke életén keresztül bontakozik ki húga, a matematikus Dork élete látszólag jóval eseménytelenebb. A lányok a harmicas éveik közepére szerzik meg a sorsuk feletti irányítást.

Fenákel Judit - A ​fénykép hátoldala
Két ​család, egy évszázad. Két magyar család, egy magyar évszázad. Két magyar zsidó család és egy nem zsidó magyar évszázad. Fenákel Judit most sem történelmi művet írt. Valódi regényt vehetünk a kezünkbe, a szereplők személyiségének titkáig hatoló művet. A szerző minden eseményt egy család történetével mesél el, a hőseivel megtörténik a történelem. Ők egyszerűen élni szeretnének, családot alapítani, megünnepelni az ünnepeket és végigdolgozni a hétköznapokat. A súlyos mondandó ellenére sem nehéz olvasmány ez a könyv, mert humorral, öniróniával és sok szeretettel íródott.

Benkő László - Porladó ​szövetség
Kr. ​u. a 940-es éveket írjuk. Egyre markánsabban érezhető a változás a Kárpát-medencében élő magyarság életében. Az Árpád fejedelem halálát követő, és a hatalom birtoklását célzó belső politikai torzsalkodások elmélyülnek, változások formálják át a törzsek életét, vészes politikai és gazdasági megosztottság veszélyezteti a rendet. Jelentős különbségek mutatkoznak a nyugati hadjáratok előnyeit leginkább élvező dunántúli, és a jóval kedvezőtlenebb körülmények között élő keleti törzsek, törzsmaradványok és nemzetségek között. A gazdagság és szegénység, a lehetőség vagy annak elmaradása antagonisztikus ellentéteket szül. Zolta halálát riválisa, a szintúgy Árpád-házi Fajsz megpróbálja a maga javára fordítani. Új szövetségek köttetnek, és színre lép a fiatal Taksony, korát meghazudtoló bölcsességgel és határozottsággal. Ennek ellenére mégis fellángol a belháború. Vajon képes lesz-e valaki megfékezni a vérgőzös testvérharcot? Mindeközben a magyarok főbírája, Bulcsú főhorka okos diplomáciával Bizánc felé törekszik, s immár megkeresztelkedve saját politikáját igyekszik érvényre juttatni. Fenyegető közelségbe kerül egy sorsfordító csata, amely végleg megváltoztatja majd a kárpát-medencei magyarság életét.

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Csobánka Zsuzsa - Belém ​az ujját
Kevés ​dolog bosszant annyira olvasás közben, mint amikor egy regény minden mondatából érzem, hogy ezt nő írta. Vagy férfi. Csobánka Zsuzsa az egyik ritka kivétel. (Ő nő.) Sokkal mélyebben nő, mint akiknél írás közben ez az istennek se tud evidenciává válni, és vagy rejtegetik, vagy mutogatják a nőségüket, férfiságukat. Természetesnek lenni annyi, mint hitelesnek lenni. És Csobánka Zsuzsa hitelességéhez, legalábbis számomra, nem fér kétség. Az irodalomban pedig hitelesnek lenni a legnehezebb. (Bartis Attila) „Jordán Éva jut eszébe, meg az a sor, hogy Tépd szét a csiklóm, Weér Andor borostával összevagdosott arca és háta, Fehér Eszter, ne tudd meg, ki lakik bennem, ekkor indul el hányni.” „Hazaviszlek. Jó. Feljössz? Felmegyek. Kapcsolj be zenét vagy nézzünk valami filmet, egy porcelántányért mosogat reggel, míg Martin érkezik, pár órája arról szívta fel a kokaint.” Csobánka Zsuzsa (Miskolc, 1983) költő, prózaíró, kritikus, magyartanár, drámapedagógus. Jelenleg PhD-hallgató az ELTE PPK-n, témája a kortárs magyar irodalom tanítása. 2010-ben Móricz-ösztöndíjat vehetett át, 2011-ben pedig a Litera Duna-legendáriumának különdíját.

Salamon Pál - A ​Sorel-ház
Boldogháza ​- Budapest - Buchenwald. Salamon Pál a Sorel család három generációjának regényes történetét meséli el. A Kárpátok varázslatos vidékére katolikusként született, de református hitre tért Sorel József svéd unokája a regény végén a családi legenda helyszínén, a Kinyilatkoztatás Tisztásán talál rá "az értelmetlen létezés értelmére". A rendkívül olvasmányos, az eleve elrendeltség misztikumát hordozó, emberi sorsokból építkező mű nem véletlenül lett világsiker. Az Izraelben és Magyarországon élő író az önmagával szembefordult emberiség aktuális kérdéseire az itt és most élő magyar olvasó számára is megtalálja a választ.

Benkő László - A ​megszerzett föld
A ​regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéről nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyővé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletről szorongatott besenyők a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ő már mindkét nép szemében.

Benkő László - Táltosidők
A ​magyar honfoglalásról szóló, három kötetet magába foglaló, hiteles történelmi tényekre alapozott, ám lebilincselően izgalmas regényfolyam első része az olvasót a IX. század közepére repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába. A lendületes és nagy ívű mű cselekménye több szálon futva egy családregény-trilógia alapjait teremti meg. Beke, a fiatal „mogyeri” vitéz élete szerencsétlen fordulatot vesz, mikor egy véletlen baleset során halálosan megsebesíti legjobb barátját. A családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást, s hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán segédhadként fellépő magyar sereg harcaiban. Az itt szerzett csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek első számú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség. A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők hasonlóan gondolkodnak, ezért diplomáciai és katonai fondorlatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól, ám ez idő tájt a magyar törzsszövetség előtt még számtalan kemény küzdelem és véres csata áll. A regényt végigkíséri Beke és Virág szívszorító szerelmi története, amely kiteljesedésének minduntalan gátat szab a népek vándorlásából fakadó történelmi kényszer. Levédia földje lassan már a múlté, és az új szállásterület, Etelköz megtartása a kazároktól való függetlenedést követően is komoly bonyodalmakba ütközik. Az ősi magyarság életének és történetének e rendkívül fontos szelete Beke és bajtársai, a magyar törzsi vezetők döntései és cselekedetei, valamint Virág és titokban megszült fia, Gecse, a solymász személyes sorsán keresztül tárul elénk. A történet tovább folytatódik az _Idegen tüzek_ című kötetben, és _A megszerzett föld_ honfoglalásunkat bemutató sorai által válik teljessé.

Oravecz Paula - Faforgácsok
Az ​írónő új műve egy nemzedéksor sorstörténetét felölelő családregény első kötete. A Faforgácsok cselekménye századunk első évtizedében játszódik, részben Budapesten, részben vidéken. Szereplői, hősei nem képeznek dinasztiát, még csak familíát sem. Oravecz Paula kisembereket mutat be - falusi és városi kispolgárokat, akik a magyar századelő társadalmában küzdenek a boldogulásért. A család - Toll János esztergályos mester leszármozattjai - az őstől rájuk hagyott tisztes mesterséget űzik, de az esztergályos művészet - a tőkésrend kérlelhetetlen parancsai szerint - már elhalóban van, egyreinkább piacra termelő iparrá változik. A család egyes tagjai megérzik a társadalom sugalmazását és kistőkéssé válnak; másikuk ellenáll - és tönkremegy. A pesti ág főszereplője Toll Róza, megtagadta a hagyományt, s egy pesti suszter felesége lett. A család ezért megveti őt, pedig mindannyiuk között Róza élete a legsiralmasabb; gyermekeivel együtt a kispolgári vegetáció és az elproletarizálódás határán küszködik a megélhetésért. A gyerekek menekülnének sorsuk elől. A kicsik álmodoznak, és játékaikban építik fel boldogságuk légvárait, a nagyleányok a megszabadító férjet várják. Az anya a vallásban keresi vigasztalódását. Az álmok és az illúziók azonban nem válnak valósággá. A szerző szépítés nélkül mutatja be e sorsok szükségszerű buktatóit, és mivel pszichológiai ábrázolásra is törekszik, a regény nemcsak társadalomrajz, hanem egyúttal a kor kisembereinek sajátos lélektana is.

Kőrösi Zoltán - Magyarka
Hogyan ​és miért lesz egy ún. tisztes családból való, finom és érzékeny nő magyarkává egy osztrák bordélyban? És milyen véletlenek formálják azok életét, akik inkább elszenvedik, mintsem alakítani tudnák sorsukat? Kőrösi Zoltán új regénye nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, hanem három asszony, három generáció sorsán át rajzolja meg az elmúlt évtizedek Magyarországának történetét.