|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Zsolnai József - Zsolnai László - Mi a baj a pedagógiával?
"Bizonyára nagy érdeklődéssel fogadják az olvasók e második kiadásban megjelenő kötet dialógusait. A tizenkét beszélgetésben számos izgalmas kérdést vetnek fel a társszerzők, Zsolnai József pedagógiai kutató és Zsolnai László közgazdász. Olyan pedagógiai tételeket és közoktatási hagyományokat helyeznek új megvilágításba, amelyeket korábban nem volt szokás kérdésessé tenni. Vitázó és vitára késztető állásfoglalásaik hasznára lehetnek a neveléstudománynak, és a gyakorlat szakembereit is segítik tájékozódni a társadalomtudományok időszerű problematikájában. "Az olvasónak magának kell eldöntenie, hogy partnerünk vagy opponensünk kíván-e lenni."
Ismeretlen szerző - A nevelés kozmológusai
Karácsony és Kodály a néplélektani megközelítés jegyében a pedagógia és antropológia között rejtett közös keretet teremtett, és ez a keret tanítványaik révén is életképesnek bizonyult a hivatalos pedagógia körein belül és kívül, de e modell általános érvényét bizonyítja Németh László pedagógiájának sikere is, még ha tárgya folytán másképp is jutott ez érvényre. Szellem, lélek és az anyagi világ egysége, hármasságában is egységes antropológiai vállalkozás: az ontológiai helyreállítás pedagógiája. Egy közösség sorsa áll vagy bukik rajta, de nyertesei mindig személyek, a tanítványok.
Kozma Tamás - Kié az egyetem?
Mit keres a nevelésszociológus az egyetemen és a főiskolán? Azokat a szocializációs folyamatokat, amelyek a hallgatók, az oktatók és a felsőoktatás megannyi más munkatársa között nem tervezetten, nem szervezett formában, hanem maguktól, spontán módon mennek végbe. E szokatlan megközelítést hasonlítják a néprajzkutató, a szociálantropológus munkájához is. Talán leghíresebb képviselője a francia Pierre Bourdieu. Könyvünkben ezt a hagyományt folytatjuk. A felsőoktatási intézményeket úgy tekintjük, mint egy tulajdonképpen ismeretlen közösség, az adott egyetemi-főiskolai hallgatók és oktatók "lelőhelyét", tartózkodási körzetét. Megfigyeljük és megpróbáljuk megérteni őket.
Mercé Traveset Vilaginés - Rendszerszemléletű pedagógia
Az írónő igazi pedagógusként mutatja be Bert Hellinger rendszerelméletét és alkalmazási lehetőségeit a pedagógiában. Tanároknak, szülőknek egyaránt útmutató. "A rendszerelméletű pedagógia egy új nézőpont, amely jelentős változásokat hoz a pedagógiáról való vélekedésünkbe és mindazok felé való attitűdünkbe, akik érintettek a nevelési-oktatási folyamatokban (családok, tanulók, tanárok, iskolafenntartók...). Annak feltételeit teremti meg, hogy az iskola olyan térré váljon, amelyben a valódi életre történik a felkészítés, hogy a fiatal generáció valami hasznosat tudjon kezdeni az életével és a szüleik által közvetített szellemi örökséggel."
Karácsony Sándor - A magyarok Istene
Pszichológiai szükségszerűségből is fakadón kellett foglalkoznom a vallás és a vallásos nevelés problémájával. Szerintem ugyanis – mint ahogy az Ocsúdó magyarságban kifejetettem – nevelés csak egzisztenciális komolysággal és ennek megfelelőképpen csak a legmagasabb lelki hőfokon, és még mindig ebből kifolyólag csak a lehetőség felső határvonalán túl, tehát a transzcendensben lehetséges. Arról kellett meggyőznöm azokat, akik a nevelés ügye iránt érdeklődnek, hogy nevelés másforma, mint vallásos nevelés – társaslélektani képtelenség.
Mióta meghaltunk a világnak Krisztusban, úgy vagyunk, mint a víz alá süllyedt búvárhajó, csak periszkópunk, Isten Igéjének segítségével tájékozódhatunk. Nem kíváncsiságból, megszokásból, gyönyörűségből vagy okulásért olvassuk a Bibliát, hanem létérdekünk, hogy olvassuk, különben siketek és vakok volnánk ebben az életben. Másoknak megsúghatja ösztönük, megadhatják jó tanácsok, ajánlhatja a tapasztalat, hogy mitévők legyenek éppen ma, Isten népével csak Isten rendelkezhetik. Olyasféleképpen tudakozzuk tehát naponkint a Szentírást, ahogy a katonák a napiparancsot hallgatják, tudomásul veszik és végrehajtják.
Karácsony Sándor
Johannes Amos Comenius - Orbis sensualium pictus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kozma Tamás - Hátrányos helyzet
Hátrányos helyzet és társadalmi-gazdasági politika. - Kik vannak hátrányos helyzetben? Egy könyv, amely róluk szól, illő, hogy ezzel a kérdéssel kezdődjék. A válasz megfogalmazásához társadalompolitikai és gazdaságpolitikai szempontból foghatunk hozzá. A politikai elvárások egyik fajtája a munkás- és parasztgyerekek iskolai eredményeit a hatalom kérdésével hozza összefüggésbe. A politikai igények másik megfogalmazási módja a társadalom mozgásfolyamatai és az iskola közötti szoros összefüggést hangsúlyozza. A szocialista forradalom megdöntötte a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliumát, és a dolgozó osztályokból új értelmiséget nevelt ki.
A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást gazdasági igények is követelik. A népgazdaság távlati szakemberszükséglete fokozatosan eltolódik a magasabban kvalifikált munkaerő felé; kérdés tehát, miként növelhető a megfelelő képességű, képzettségű és a továbbtanulást valóban igénylő népesség aránya (a "továbbtanulási potencia", Erdészné, Timár 1968). A távlati területfejlesztési koncepció értelmében a jövőben a foglalkoztatás jelentős területi koncentrációja fog bekövetkezni, ami az ország különböző körzeteinek egyenlőtlen fejlődésével jár együtt. A szakemberellátás szempontjából követelmény, hogy növekedjék a munkaerő földrajzi mobilitása; ehhez pedig egyenlő esélyeket kell biztosítani a potenciális munkavállalóknak már a fölkészítés időszakában. A gazdasági igények harmadik típusa az életszínvonal-politikával kapcsolódik össze. A lakosság különböző jövedelmű rétegei más-más mértékben részesülnek a szolgáltatásokból; az ún. nem anyagi jellegű szolgáltatásokból, így az oktatásból is. Hátrányukat pótolni tehát egyúttal életszínvonal-politikai kérdés.
Beke Kata - Jelentés a kontraszelekcióról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Oktatáselméleti kérdések a szakképzésben
E kötet az _oktatáselmélet_ kérdéseivel foglalkozó konkrét témaelemzéseket és a szakképzés jelenleg folyamatban lévő fejlesztéséhez kapcsolódó írásokat tartalmazza. Bár az általános megközelítés és a rendszerezés igénye jellemzi az írásokat, az a tény, hogy mindegyik a szakképzéshez kapcsolódik, és az oktatáselmélet egy-egy alaptémájának a gyakorlatorientált feldolgozására vállalkozik, sajátos szakmai-módszertani lehetőséget kínál a pedagógusképzés számára. Elsősorban a szakmai képzésben részt vevő tanárok, szakoktatók számára nyújt segítséget ahhoz, hogy az oktatáselmélet elvi, elméleti jellegű fogalmai, összefüggései a gyakorlati alkalmazás, célirányos elemzés és rendszerezés jóvoltából valóban meggyőző és jól alkalmazható ismeretekből tudássá váljanak. Talán e vonatkozásban, s talán nem csak másodlagosan, a továbbképzések keretei között mindennapi szakmai tudásukat felfrissítők számára is hasznos az időszerű és egyben korszerű témák áttekintése, és az elmélet és gyakorlat mindig is összetett problémájának új elemekkel való kiegészítése.
Cserhalmi Zsuzsa - Amit az irodalomtanításról tudni kellene...
A könyv gyakorló magyartanárok és magyar szakos hallgatók nélkülözhetetlen szakkönyve. A szerző az irodalomtanítás problémaköréből azokat a témákat emeli ki, amelyekkel leírható, megragadható a tárgy tanításának tartalma. A történetileg változó irodalomfogalom kialakításának módszereiről, a műismeret, az elméleti és történeti képzés technikáiról is szó esik a könyvben. Gyakorlati útmutatókkal segíti a leendő és gyakorló tanárok munkáját.
Fináczy Ernő - Világnézet és nevelés
„Fináczy Ernő előkelő tudományos egyéniségében elsősorban a nevelés múltjának legnagyobb magyar búvárát tiszteljük. Először a magyar közoktatás múltja vonzotta. (A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. 1899. II. 1902); kutató iránya később a nevelés egyetemes történelmévé szélesedett. (Az ókori nevelés története. 1906. 2. kiad. 1921. A középkori nevelés története. 1914. A renaissance-kori nevelés története. 1919). A nevelés történelme egyrészt a szellemi javak nemzedékről nemzedékre való átszármaztatásának múltját, vagyis a nevelő-oktató intézmények koronkénti állapotrajzát és fejlődését mutatja be; másrészt a nevelésnek a történet folyamán fölmerült
tudományos elméleteit vizsgálja. Előbbi feladata lényegében művelődéstörténeti, az utóbbi pedig filozófiai természetű. Minden filozófiai rendszer ugyanis az értékek bizonyos hierarchiájában hangzik ki. A filozófusnak természetes törekvése, hogy értékfelfogásának, életeszményeinek a valóságban is érvényt szerezni, a társadalmat értékideáljai értelmében átformálni iparkodjék. Az értékeszményeknek az emberiségtől végrehajtani kívánt megvalósítása elsősorban az új nemzedékek nevelése útján biztosítható. Ezért minden nagyobb filozófiai rendszernek megvan a maga neveléselmélete; egyszersmind innen érthető, hogy a neveléstudomány történetében a legnagyobb hatású, új irányokat szabó teoretikusok mind filozófusok (Piatori, Aristoteles, Locke, Rousseau, Kant, Fichte, Herbart, Schleiermacher, H. Spencer). A filozófia tűzi ki s teszi tudatossá a nevelés célját és eszményeit. Innen a legszorosabb összefüggés a filozófia és a pedagógia története között. Ez a szempont hatja át minden ízükben Fináczy történeti munkáit; ezek tehát nem egyszerűen művelődéstörténeti, hanem velejükben filozófiai természetű művek.
Fináczy mindenütt azt kutatja, vajjon a nevelés intézményeiben megnyilatkozó egyéni és társadalmi akarat mennyiben függ a kor eszmeáramlataitól, váltakozó értékideáljaitól. Műveinek főjellemvonása: az eredeti források teljes és lelkiismeretes fölkutatása, gondos megvizsgálása és értékelése, emelkedett történeti felfogás, föltétlen megbízhatóság, az anyag biztos áttekintése, világos rendezése és mindig a lényegre szorítkozó feldolgozása, a történet apró tarka tényei között a nagy összefüggések megpillantása. A tárgyalásnak életet és eleven színt kölcsönöz azzal, hogy sokszor magukat a forrásokat szólaltatja meg. így törekszik megéreztetni velünk a kor hangulatát és ezzel fokozni a történeti benyomások igazságát.[…]”
(Kornis Gyula előszavából)
Bajkó Mátyás - Komlósi Sándor - Kosáry Domokos - Köpeczi Béla - Mészáros István - Orosz Lajos - A magyar nevelés története I.
A régebbi és újabb neveléstörténeti kutatás eredményeit összefoglaló fejlődés szem előtt tartásával az államalapítástól 1849-ig tekinti át a magyar nevelés történetét. Bemutatja a különböző korok oktatási, oktatáspolitikai törekvéseit, az intézményes nevelés, az iskola szervezeti változásait, hálózatának kiépülését. Vizsgálja az iskolai oktatás és nevelés tartalmának és módszereinek fejlődését, a tankönyveket és egyéb segédeszközöket, a tanítók képzését és az iskola belső világának változásait. Igyekszik pontos és megbízható képet adni az iskolai oktatás és nevelés koronként változó gyakorlatáról, valóságos helyzetéről. Végigkíséri a hazai pedagógiai gondolkodás fejlődését, a nevelés tudományának kiformálódását.
Kozma Tamás - Az összehasonlító neveléstudomány alapjai
Oktatáspolitika „alulról" – ez más műfaj, mint amit az oktatásügyi szakértő művel, aki magával az oktatáspolitikussal áll kapcsolatban, rá figyel, és azt akarja, hogy az oktatáspolitikus is őrá figyeljen. A szakértőknek és oktatáspolitikai tisztviselőknek az a természetes, hogy az oktatáspolitikát ők vagy a fölötteseik csinálják, a pedagógusok pedig – egyetértve vagy ellenkezve – végrehajtják a döntéseket. A tanárjelölt és a pedagógus nem így látja. Ő a saját szerepét keresi az „oktatáspolitikában", s ha nem találja, legföljebb kivonul belőle. Ezért ebben a könyvben – némileg eltérve a megszokott megközelítésektől – mindenütt azt hangsúlyozom, hogy az oktatásügyi történések nem kívülről és felülről jönnek, hanem magunk csináljuk, illetve magunk is részt veszünk bennük.
Ismeretlen szerző - Süss fel nap I.
"... úgy hallgattam a mesét, hogy a szememet a szemedben láttam." _(Egy hatéves kislány)_
"... Az egész élet egészsége attól függ, hogyan viselkedik az ember egy gyermek közelében." _(Rudolf Steiner)_
"Vallom, hogy a nevelés elsődleges alapja a gyermeknek abban a szellemi erejében rejlik, hogy képes azoknak az általános fejlődési vonalaknak megfelelően tevékenykedni, amelyek a civilizációt is létrehozták." _(Dewey)_
"Adjátok keze ügyébe a kérdéseket, és hagyjátok, hadd oldja meg ő maga! Ne azért tegyen szert tudásra, mert ti megmondtátok neki, hanem azért, mert magától megértette. Ne tanulja a tudományt, hanem fedezze fel." _(Rousseau)_
"Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése." _(Weöres Sándor)_
"A nevelőknek az a szerencséjük, hogy olyan feladattal foglalkozhatnak, amelyet az emberi technika még nem fosztott meg természetes tulajdonságaitól. Hegyi patak ez. De aztán mivel túl hamar emelünk eléje gátat, megáll a síkságon. Csak tőlünk függ, hogy hagyjuk-e tovább futni a hegyoldalon, magunk is együtt sietünk-e vele, mint egy faltörő a szétrombolandó gátakkal szemben, néha pedig a parton maradva, hogy eltávolítsuk a gyökereket, szabályozzuk a patakmedret, hozzászokva a víz ritmusához, amely legyőzhetetlenül folyik tovább a termékenység, az élet felé." _(Freinet)_
Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla - Neveléstörténet
A kötet szerzői a nevelés, az oktatás és az iskoláztatás történetének legfontosabb eseményeit mutatják be az olvasónak. Nyomon követik az iskola kialakulásának és máig ívelő történetének fontosabb eseményeit, áttekintik a kiemelkedő filozófusok, nevelők pedagógiai jellegű gondolatait, bemutatják az egyes történeti korok nevelési-oktatási gyakorlatát. Mindezek mellett törekszenek az egymást követő történeti korok embereszményének, s az ebből eredeztethető gyermekfelfogásának, gyermekszemléletének plasztikus ábrázolására is. A tankönyv elsődleges célja, hogy vezérfonalat nyújtson az olvasónak a további neveléstörténeti búvárkodáshoz. Az ilyen tanulmányok segítségével olyan pedagógiai kérdésekre is választ kaphatunk, amelyek vissza-visszatérő problémaként merültek fel időről időre, s koronként és kultúránként egyedi válasz született rájuk. Olyan válaszok, amelyek számunkra is fontos tanulsággal szolgálhatnak.
Rapos Nóra - Gaskó Krisztina - Kálmán Orsolya - Mészáros György - Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója
A könyv, amit a kezében tart az Olvasó, a változó, átalakuló iskoláról szól, amelyet számos kihívás ér a 21. században: olyan iskolákról írunk, amelyek válaszolni akarnak e kihívásokra, valamint az ő gyakorlatukban és a korszerű elméletekben egyaránt gyökerező koncepcióról, amely segíthet a válaszadásban. Hogyan válhat egy iskola adaptív, elfogadó intézménnyé? És legfőképp: miért váljon azzá? – erre kerestük a választ abban a kétéves kutatásban, mely bár lezárult, de az eredményeként megszülető elméleti koncepció nem lezárt: inkább továbbgondolandó.
A koncepcióhoz kapcsolódó gyakorlati példáink, történeteink hősei maguk az iskolák, amelyek különböző fejlődési utakat járnak be, és gondolkodni mernek olyan kérdésekről, amelyekről ritkán szoktunk: a tanulóról és tanulásról, adaptivitásról és identitásról, közösségről és hálózatokról, kategóriákról és inklúzióról. Bízunk benne, hogy az iskola ügye iránt elkötelezett olvasók is velünk tartanak a bátor kérdésfelvetés és válaszkeresés útján.
Vekerdy Tamás - Álmok és lidércek
1987 október. Indul a repülőgépem Wittenbe.
Miért is megyek?
Egyrészt -- ez világos volt -- azért, hogy megnézzem mi is lett abból, amiről oly sok éven át itthon olvasgattunk, olvasgattam, a Waldorf-pedagógiából. Hogyan működik -- és működik-e -- odakint Rudolf Steiner szellemi hagyatéka, a mindig kicsit az obskurantizmus vádja ellen védelmező antopofózia?
Másrészt -- és ez volt a szorongató -- tudtam, hogy valahogy azt kellene majd kitalálnom, arra is rá kellene jönnöm, hogy -- ha a dolog él és olyan, amilyennek én gondolom -- hogyan volna hazahozható, itthon megvalósítható...
Dombi Alice - Oláh János - Varga István - A neveléselmélet alapkérdései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Falus Iván - A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai
Falus Iván, a Pannon Egyetem és az ELTE oktatója, a pedagógus tevékenység és gondolkodás kutatásával kapcsolatos több évtizedes tapasztalatait összegzi a könyvben. Feltárja a pedagógusképzés alakulására, reformjára ható jelentősebb kutatási eredményeket, külföldi példákat, irányzatokat. Értelmezi azokat a fogalmakat, amelyek nélkül a pedagógusok eredményessége, a pedagógusképzés korszerű módszerei nehezen ragadhatók meg. A pedagógusok gondolkodása, szakmai tudása, nézetei, a reflexió, a kompetenciák, sztenderdek, a pályakezdés sajátosságai azok a területek, amelyek a pedagógussá válás folyamatának leírásában központi szerepet kapnak.
A kötetet haszonnal forgathatják a pedagógusok képzésében és továbbképzésében közreműködő szakemberek, valamint a saját szakmai fejlődésük sajátosságai iránt érdeklődő pedagógusok és pedagógusjelöltek.
Báthory Zoltán - Tanulók, iskolák, különbségek
E régi-új könyv az iskolai tanítás és tanulás elméletének legújabb eredményeit foglalja össze. Miközben a mű koncepciója és szerkezete hű maradt az 1992-es első és az 1997-es második kiadáshoz, a szerző elvégezte azokat a fontosabb változtatásokat, amelyeket a neveléstudomány fejlődése, az oktatáspolitikai környezet változása és az oktatói tapasztalatok indokolnak.
A kiadó és a szerző pedagógusjelöltek, pedagógusok és a pedagógia kérdései iránt érdeklődő, művelt nagyközönség számára ajánlja a könyvet.
