Ajax-loader

Pimasz, ​szomorú, és erőteljes – Szaniszló Judit történetei egészen újfajta fénytörésben mutatják be mindennapi életünk jól ismert problémáit: a magánytól való félelmet, a társas kapcsolatok és a hivatali élet nehézségeit. E kötet megjelenése előtt a szerző szövegeit a jelentősebb irodalmi folyóiratokban és a saját blogján olvashattuk, és ez a kettősség jellemzi prózájának világát is: közérthető történeteket ír azonnal feldolgozható, mégis magas minőségű irodalmi stílusban. Egy harmincas éveiben járó, hol egyedül, hol kapcsolatban élő nő mesél a családjáról és munkahelyi mindennapjairól. Az okos, érzelmes és fanyar rövid történetek főhősét könnyű megszeretni.

Értékelések
4.8/5 - 2 értékelés alapján

Kota Jolán
5.0/5

Blogregény – különösen merész műfaj, amelyben „unásig” szerepel az író, kimondottan vállalja, hogy sok, néhol sokk, de ez vagyok én, mondja, „beengedtelek”, itt vagy, én diktálok. Szabad kimenni tőlem, szabad nem egyetérteni velem, szabad soha többé nem bekopogni hozzám – de ha már itt maradtál, akkor figyelj.
Blogregény – van, aki pontosan tudja, miről van szó, és van, aki értetlenkedve forgatja a kezében a kötetecskét, hogy ne, gyerekek, már ennek is van nyomtatott piaca? A blog klasszikus, ma ismert formáját – tudvalevően – a virtuális világ hozta magával. Ma már mindenkinek lehet, az más kérdés, hogy hány ember érdeklődésére tart számot.

Zetor Leila (Szaniszló Judit) blogját sokan olvassák.
Most már én is.

Nincs mese, egy író művét az ember vagy szereti, vagy nem. Vagy talál benne szeretnivaló, figyelmére méltó, őt érdeklő passzusokat, vagy nem. Vagy keresni fogja máskor is az illető könyveit, vagy nem.

Szaniszló Judit öntörvényű, kifejezetten önálló személyiség. Hagyd, hogy elkövessem a hibáimat! – kéri, majd hozzáteszi: „kitalálok egyedül is”. Szókimondó. Úgy van vele, ha a fekáliát nem nevezzük nevén, attól még nem lesz rózsaillatú, vagy vaníliafagylalt ízű. A fekália is mindennapjaink – igen fontos – része, mi szégyellnivaló lehetne rajta? Ne finomkodjatok, inti olvasóit, mert elvész a lényeg, a dolgok sava-borsa. Köpd ki, ha ott van a nyelveden! Ha valami fáj, az fáj, ha valami nem megy, az nem megy, hiába diktálja más, hogy pedig mennie kellene.

Írhatnák még ezernyi okosságot, ami eszembe jutott Szaniszló Judit könyvéről, de nem írok. Álljon itt helyette egy rövid novellája a könyvből:

„Nigella

Legyen bennünk sajnálatból, könyörületből,
őszinte és manipulatív adhatnékból is egy kicsi,
sózzuk, keserítsük ízlés szerint,
sűrítsük annyi anyaggal, amennyit felvesz,
ne tartsuk vissza, keverjük folyamatosan, különben
odakap, becsomósodik,
és ami a legfontosabb: ne legyünk már nyúlbélák fájdigálni,
oszlassuk el életünk legfelső tortaemeletén túlkompenzálást
és alámenést is egyaránt,
hadd csorogjon a lentebbi szintekre ráfele napközispiskóta-formába.
Hidegen tároljuk, közvetlenül tálalás előtt szívlapáttal szabjuk remekbe.”

Na, milyen?
Mindenesetre ne akard egyhuzamban lenyelni a könyv tartalmát: meg fog ártani. Ha olvasás közben nem zavar a környezeted moraja, akkor inkább táskába javaslom, jövet-menet, buszon, vagy csendes sarokba behúzódva itt-ott belekapni egy-egy novellába, és bólogatva szemelgetni, mint kedvenc ribizlinket a bokorról, és közben sziszegni, hogy azannya’, tudtam, tudtam, hogy savanykásan fanyar, de a fene se gondolta, hogy ennyire.



Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
4.8/5

Statisztika

30.7
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók